Az Alkotm�nyb�rs�g dntsnek tj�koztat� jelleggel k�zztett, nem hivatalos sz�vege. A hivatalos k�zzttelre a Magyar Kzl�nyben, illetve az Alkotmnyb�rsg Hat�rozatai cmű hivatalos lapban ker�l sor.

 

 

 

 

III/1628/2018.

 

Az Alkotm�nyb�rsg teljes lse jogszab�ly alaptrvny-elleness�g�nek meg�llap�t�s�ra ir�nyul� b�ri kezdemnyezsek t�rgy�ban dr. Pokol Bla alkotm�nyb�r� p�rhuzamos indokol�s�val, valamint dr. Czine gnes, dr. Hrchern� dr. Marosi Ildik, dr. Juhsz Imre, dr. Schanda Bal�zs, dr. Stumpf Istvn s dr. Szalay Pter alkotm�nyb�rk kl�nvlemnyvel meghozta a kvetkező

 

 

h a t r o z a t o t :

 

 

1. Az Alkotmnyb�rsg hivatalbl elj�rva meg�llap�tja, hogy a szab�lys�rtsekl, a szab�lys�rt�si elj�r�srl s a szab�lys�rtsi nyilv�ntart�si rendszerl sz�l� 2012. vi II. trvny 178/B. -nak hajlktalan szemlyek eset�ben trtnő alkalmaz�sa sor�n az Alaptrvny XXII. cikk (2) s (3) bekezds�ből fakad� alkotmnyos kvetelm�ny, hogy a szab�lys�rtsi szankci� alkalmaz�s�ra csak akkor kerlj�n sor, ha a hajlktalan szemly ell�trendszerben val� elhelyez�se a cselekm�ny elkvetsekor igazolhatan biztos�tott volt. A szab�lys�rtsi szankci� alkalmaz�snak meg kell felelnie az letvitelsze kzterleten tartzkod�s tilalma alkotm�nyos cljnak, az elesett, magukr�l gondoskodni nem tud� szemlyek ell�trendszerbe von�s�nak.

 

2. Az Alkotm�nyb�r�s�g a szab�lys�rtsekl, a szab�lys�rt�si elj�rsrl s a szab�lysrt�si nyilv�ntart�si rendszerl szl� 2012. vi II. trv�ny 178/B. -a alaptrvny-elleness�gnek meg�llap�t�s�ra s megsemmist�s�re ir�nyul� b�ri kezdemnyez�seket elutastja.

 

Az Alkotm�nyb�rs�g elrendeli e hat�rozat�nak kzz�t�telt a Magyar K�zl�nyben.

 

 

I n d o k o l s

 

 

I.

 

 

[1]���� 1. A Kaposv�ri J�r�sb�r�s�g b�r�ja (a tov�bbiakban: ind�tv�nyoz� 1.) az előtte letvitelsze kzterleti tartzkod�s szab�lyainak megs�rtse szab�lys�rts miatt folyamatban l szab�lys�rtsi gyben az elj�rs egyide felfggesztse mellett, az Alkotm�nyb�rs�grl sz�l� 2011. vi CLI. trvny (a tov�bbiakban: Abtv.) 25. (1) bekezd�se alapj�n 9.Sze.4348/2018/3. sorsz�m� v�gz�s�vel b�ri kezdemnyez�st terjesztett az Alkotm�nybrs�g el. Ebben ind�tv�nyozta a szab�lys�rtsekl, a


 

 

 

szab�lysrt�si elj�rsrl s a szab�lys�rtsi nyilv�ntart�si rendszerl sz�l� 2012. vi II.

trvny (a tov�bbiakban: Szabs. tv.)178/B. (1) bekezd�se, (5) bekezd�se, (6) bekezd�s a) s b) pontja, (7) bekezd�se, valamint (13)�(15) bekezd�se alaptrvny- elleness�g�nek meg�llap�t�s�t s megsemmis�tst, tov�bb a t�madott jogszab�lyi rendelkez�seknek a Kaposv�ri J�r�sb�r�s�g előtt a 9.Sze.4348/2018. sz�mon, az letvitelsze kzterleti tartzkod�s szab�lyainak megs�rtse szab�lys�rts miatt folyamatban l szab�lys�rtsi gyben trtnő alkalmaz�sa tilalm�nak elrendel�s�t, valamint a jogerős hat�rozattal befejezett szab�lys�rtsi elj�rsok fel�lvizsg�lat�nak elrendel�st.

 

[2]���� 2. A Pesti Kzponti Kerleti Brs�g b�r�ja (a tov�bbiakban: ind�tv�nyoz� 2.) az előtte letvitelsze kzterleti tartzkod�s szab�lyainak megs�rtse szab�lys�rts miatt folyamatban l ngy szab�lys�rtsi gyben az elj�rsok egyide felfggeszt�se mellett, az Abtv. 25. (1) bekezd�se alapj�n 2.Sze.18.467/2018/4. sz�m� v�gz�s�vel,

2.Sze.21.334/2018/2.sz�m�v�gz�svel,2.Sze.48/2019/2.sz�m�v�gz�s�vels

2.Sze.3715/2019/3. sz�m� v�gz�s�vel ngy b�ri kezdemnyez�st terjesztett az Alkotm�nyb�rs�g el. Ezekben ind�tv�nyozta a Szabs. tv. 178/B. (1), (4) s (7) bekezd�se, illetve a Szabs. tv. teljes 178/B. -a alaptrvny-elleness�g�nek meg�llap�t�s�t s megsemmis�ts�t.

 

[3]���� 3. A Sz�kesfehrv�ri J�rsb�rs�g b�r�ja (a tov�bbiakban: ind�tv�nyoz� 3.) az előtte letvitelsze kzterleti tartzkod�s szab�lyainak megs�rtse szab�lys�rts miatt folyamatban l szab�lys�rtsi gyben az elj�rs egyide felfggesztse mellett, az Abtv. 25. � (1) bekezd�se alapj�n 13.Sze.5810/2018/4. sz�m� v�gz�s�vel b�ri kezdemnyez�st terjesztett az Alkotm�nyb�r�s�g el. Ebben ind�tv�nyozta a Szabs. tv.

178/B. (2) bekezds b) pontja, (7) bekezd�se, illetve a Szabs. tv. teljes 178/B. -a alaptrvny-elleness�gnek meg�llap�t�s�t s megsemmis�ts�t, tov�bb� a jogerős hat�rozattal befejezett szab�lysrtsi elj�rsok fel�lvizsg�lat�nak elrendel�s�t.

 

[4]���� 4. A Pesti Kzponti Kerleti B�rs�g egy m�sik b�r�ja (a tov�bbiakban: ind�tv�nyoz 4.) az előtte letvitelsze kzterleti tartzkods szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rts miatt folyamatban lvő szab�lys�rtsi gyben az elj�rs egyide felfggesztse mellett, az Abtv. 25. (1) bekezd�se alapj�n 3.Sze.20.621/2018/2. sz�m� v�gz�s�vel b�ri kezdemnyez�st terjesztett az Alkotmnyb�rs�g el. Ebben ind�tv�nyozta a Szabs. tv. 178/B. (1) bekezd�se, (4) bekezd�se, (7) bekezdse, (13) bekezdse, illetve a������� Szabs.tv.teljes178/B.-aalaptrv�ny-elleness�g�nekmeg�llap�t�s�ts megsemmis�ts�t.

 

[5]���� 5.APestiKzpontiKerletiB�rs�gegyharmadikb�r�ja(atov�bbiakban: ind�tv�nyoz� 5.) az előtte letvitelsze kzterleti tartzkod�s szab�lyainak megs�rtse szab�lys�rt�s miatt folyamatban l szab�lysrt�si gyben az elj�rs egyidefelf�ggesztsemellett,azAbtv.25.(1)bekezd�sealapj�n


 

 

 

12.Sze.6534/2019/3.�� sz�m��� v�gz�svel�� b�ri�� kezdemnyez�st�� terjesztett�� az

Alkotm�nyb�rs�g el. Ebben ind�tvnyozta a Szabs. tv. 178/B. (1) bekezd�se, (4) bekezd�se, (6) bekezd�se s (7) bekezdse, illetve a Szabs. tv. teljes 178/B. -a alaptrvny-elleness�gnek meg�llap�t�s�t s megsemmis�tst, tov�bb� a t�madott jogszab�lyi�� rendelkez�seknek�� a�� Pesti�� Kzponti�� Kerleti�� B�rs�g�� előtt�� a

12.Sze.6534/2019. szmon, az letvitelsze kzterleti tartzkod�s szab�lyainak megs�rtse szab�lysrts miatt folyamatban l szab�lys�rt�si gyben trt�nő alkalmaz�sa tilalm�nak elrendels�t.

 

[6]���� 6. Az Alkotmnyb�rs�g meg�llap�totta, hogy az ind�tv�nyok t�rgya azonos, ezrt azokat az Abtv. 58. � (2) bekezd�se s az �gyrend 34. (1) bekezd�se alapj�n egyes�tette s egy eljr�sban b�r�lta el.

 

[7]���� 7. Az ind�tv�nyoz� 1. kezdemnyez�se alapj�ul szolg�l� gyben a Kaposv�ri Renrkapit�nys�g a b�rs�g el� �lltott elj�rs al� vont szemlyt elő�lltotta s feljelent�st tett ellene a Szabs. tv. 178/B. (1) bekezdse szerinti letvitelsze kzterleti tartzkod�s szab�lyainak megsrt�se szab�lysrts miatt. A feljelent�s szerint az elj�rs al� vont szemly 2018. okt�ber 25-n egy �ruh�z lpcsőjn egy kartonpap�ron aludt. Ezt megelőzően az elj�r�s al� vont szemlyt h�rom alkalommal helyszni figyelmeztet�sben r�szes�tett�k. Az ind�tv�nyoz� 1. �ll�spontja szerint a Szabs. tv.-nek a jelen gyben alkalmazand, a szab�lys�rt�sekről, a szab�lys�rtsi elj�rsrl s a szab�lys�rtsi nyilv�ntart�si rendszerl sz�l� 2012. vi II. trv�ny m�dos�t�s�rl sz�l� 2018. vi XLIV. trv�nnyel (a tov�bbiakban: Mdtv.) mdos�tott szab�lyai az Alaptrvnybe tk�znek. Az ind�tv�nyoz� 1. ezt kvetően fordult az Alkotm�nyb�rs�ghoz.

 

[8]���� 8. Az ind�tvnyoz� 2. kezdemnyez�se alapj�ul szolg�l� első gyben a Budapesti Renr kapit�nys�g Szab�lys�rtsi Kpviseleti Oszt�lya az elj�rs al� vont szemly ellen feljelent�st tett a Szabs. tv. 178/B. (1) bekezd�se szerinti letvitelsze kzterleti tartzkod�s szab�lyainak megsrt�se szab�lysrts miatt. A feljelent�s szerint 2018. okt�ber 19-n egy a kzterleten foganatos�tott rendőriintzkeds sor�n az elj�rs al� vont szemly a f�ldn fekdt, mellette egy nagyobb t�ska, egy pokrc, valamint egy anyag ed�nyben lelmiszer volt elhelyezve. Az intzkedő rendőrknek elmondta, hogy bejelentett lakc�mmel nem rendelkezik, nem tartzkodik hajlktalansz�ll�n, azutc�n l ht ve, seg�lyszervezet seg�tsg�t nem k�v�nja ignybe venni. A b�rs�g a gyorstott b�rs�g el� llt�s keretben t�vmeghallgat�s tj�n tartottt�rgyals sor�n meg�llap�totta, hogy a b�rs�gel� �llt�s trvnyi felttelei nem �llnak fenn.

[9]���� Az ind�tv�nyoz� 2. kezdem�nyezse alapj�ul szolg�l� m�sodik gyben az elj�rs al� vont szemly ellen a Budapesti Renr kapit�nys�g IX. kerleti Rendőrkapitnys�g feljelent�st tett a Szabs. tv. 178/B. (1) bekezd�se szerinti letvitelsze kzterleti tartzkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rts miatt. A feljelent�s szerint az


 

 

 

elj�rs al� vont szemlyt 2018. december 11-n egy ecseri ti metrmeg�ll�

alulj�rj�ban rendőri intzkeds al� vont�k. Az elj�rs al� vont szemly rendőri felsz�l�t�sra nem hagyta el a helysznt, a Magyar M�ltai Szeretetszolg�lat Egyeslet munkatrsainak seg�tsg�t nem volt hajland� elfogadni, s velk sem volt hajland� elhagyni a helysznt. A Budapesti Renr-főkapit�nys�g elrendelte az elj�rs al� vont szemly szab�lys�rtsi őrizet�t gyorstott b�rs�gi elj�r�s lefolytat�sa clj�bl.

[10] Az ind�tv�nyoz� 2. kezdemnyezse alapj�ul szolg�l� harmadik gyben az elj�rs al� vont szemly ellen a Budapesti Renrkapit�nys�g Szab�lys�rt�si Kpviseleti Oszt�lya feljelent�st tett a Szabs. tv. 178/B. (1) bekezd�se szerinti letvitelsze kzterleti tartzkod�s szab�lyainak megsrt�se szab�lysrts miatt. A feljelent�s szerint az elj�rs al� vont szemlyt 2018. december 29-n egy alulj�rj�ban rendőri intzkeds al� vont�k. Az elj�rs al� vont szemly rendőri felsz�l�tsra nem hagyta el a helysznt s elmondta, hogy seg�lyszervezet seg�ts�g�t sem fogadja el. A Budapesti Rendőr-főkapit�nys�g az rintett szemlyt elő�lltotta, majd elrendelte az elj�rs al� vont szemly szab�lysrt�si őrizet�t gyorstott b�rs�gi elj�rs lefolytat�sa clj�bl. A b�rs�g a gyorstott b�rs�g el� �ll�t�s keretben t�vmeghallgat�st tj�n meghozott v�gz�s�ben meg�llap�totta, hogy a b�rs�g el� �llt�s trvnyi felttelei nem �llnak fenn, ezrt a gyorstott b�rs�g el� �llt�s keret�ben lefolytatand� elj�rst befejezte, s az elj�rst a Szabs. tv. 120. -�ban foglalt �ltal�nos szab�lyok szerint rendelte folytatni. Az ind�tv�nyoz� 6 arra is hivatkozott, hogy a feljelent�s szerint letvitelszerűen az utc�n tartzkod elj�rs al� vont szemly alkoholbetegs�g�ről is besz�molt, s a szab�lys�rtsi hats�g az elők�sz elj�rsa sorn nem vizsg�lta a Szabs.tv.178/B.(11)�� bekezds�refigyelemmelaSzabs.tv.10.-�ban meghat�rozott kizr felttelek fenn�ll�s�t.

[11] Az ind�tvnyoz� 2. kezdem�nyezse alapj�ul szolg�l� negyedik gyben az elj�rs al� vont szemly ellen a Budapesti Renrkapit�nys�g XV. kerleti Renrkapit�nys�g feljelent�st tett a Szabs. tv. 178/B. (1) bekezd�se szerinti letvitelsze kzterleti tartzkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rts miatt. A feljelent�s szerint az elj�rs al� vont szemlyt 2019. febru�r 3-�n a Budapest, XV. kerlet, Hősk tja 3. sz�m alatt rendőri int�zked�s al� vont�k, mivel az ott tal�lhat� orvosi rendelő bej�rat�n�l a f�ldn, kartonpaprokon, hl�zskban fekdt. Azelj�rs al� vont szemly a rszre felaj�nlott seg�ts�get nem volt hajland� elfogadni, hajlktalansz�llra nem k�v�nt bemenni. Az intzkeds sor�n meg�llap�tott�k, hogy az elj�rs al� vont szemlyt 2018. december 26-�n, 2019. janu�r 6-�n s 29-n letvitelsze kzterletitartzkod�sszab�lyainak megs�rtse szab�lys�rts miatt m�r figyelmeztett�k. A fogdaorvosivizsg�lat sor�n meg�llap�t�stnyert, hogyaz elj�rs al� vont szemlymozgskorl�tozott, ezrt a fogdn trtnő elhelyezs�t orvosi szempontbl nem javasolt�k. Az elj�rs al� vont szemly őrizetbe v�telre nem kerlt sor. Az elj�rs al vont szemly rendőrsgi meghallgat�sa sor�n a szab�lys�rts elkvet�s�t nem ismerte el. Az ind�tv�nyoz� 2. �ll�spontja szerint a fenti elj�r�sok


 

 

 

sor�n alkalmazand� Szabs. tv. 178/B. -a alaptrvny-ellenes. Az ind�tv�nyoz� 2. ezt

kvetően fordult az Alkotm�nyb�rsghoz.

 

[12] 9. Az ind�tv�nyoz� 3. kezdemnyez�se alapj�ul szolg�l� gyben a Sz�kesfehrv�ri J�rsb�rs�gon az rintett elj�rs al� vont szemllyel szemben a Szabs. tv. 178/B. (1) bekezd�se szerinti letvitelsze kzterleti tartzkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lysrts miatt indult szab�lys�rtsi eljr�s. A feljelents szerint a rendőrk az elj�rs al� vont szemlyt tbb alkalommal (2018. oktber 17-n, 18-�n, majd 20-�n) kzterleten igazoltattk, s őt mindh�rom alkalommal helyszni figyelmeztet�sben r�szes�tett�k. Ezt kvetően a negyedik, 2018. oktber 24-n trtnt igazoltatst kvetően a Rendőrkapit�nys�g feljelent�st tett az elkvető ellen. A szkesfehrv�ri Renrkapit�nys�g az elj�rs al� vont szemlyt b�rs�g el� lltotta. Az ind�tv�nyoz

3. arra hivatkozott, hogy az ezt kvető elj�rs sor�n a Szabs. tv. 178/B. -�t kellett volna alkalmaznia. llspontja szerint a hivatkozott szab�lyoz�s alaptrvny-ellenes. Az ind�tv�nyoz� 3. ezt kvetően fordult az Alkotm�nyb�rsghoz.

 

[13] 10. Az ind�tv�nyoz� 4. kezdemnyez�se alapjul szolg�l� gyben a Budapesti Rendőr

kapit�nys�g Szab�lys�rtsi Kpviseleti Oszt�lya az elj�rs al� vont szemly ellen feljelent�st tett a Szabs. tv. 178/B. (1) bekezd�se szerinti letvitelsze kzterleti tartzkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rts miatt. A feljelent�s szerint 2018. november 29-n az elj�r�s al� vont szemly egy XIV kerleti gyalogos alulj�rban mag�t tbb takarval betakarva, egy �gymatracon fekdve aludt. Az iratok tan�sga szerint az elj�rs al vont szemly l�thatan letvitelszerűen tartzkodott a kzterleten, az intzkedő rendőrk felsz�l�t�sa ellenre az elkvets hely�t nem hagyta el, s a felajnlott seg�ts�g ellenre nem k�dtt egytt a hajlktalan szemlyek rszre fenntartott ell�t�sok ignybevtele rdek�ben. A b�rs�g a gyorstott b�rs�g el� �llt�s keretben t�vmeghallgat�s tj�n tartott t�rgyal�s sor�n meg�llap�totta, hogy a b�rs�g el� �llt�s trvnyi felttelei nem �llnak fenn. Az ind�tv�nyoz� 4. �ll�spontja szerint a Szabs. tv. 178/B. -a alaptrvny-ellenes s azt a b�rs�gnak a feljelents elb�r�l�sa sor�n alkalmaznia kell. Az ind�tv�nyoz� 4. ezt kvetően fordult az Alkotm�nyb�rsghoz.

 

[14] 11. Az ind�tv�nyoz� 5. kezdemnyez�se alapjul szolg�l� gyben a Budapesti Rendőr

kapit�nys�g I. Kerleti Renrkapitnys�g Igazgatsrend�szeti Oszt�lya az elj�rs al� vont szemly ellen feljelent�st tett a Szabs. tv. 178/B. (1) bekezd�se szerinti letvitelsze kzterleti tartzkod�s szab�lyainak megs�rt�se szablys�rts miatt. A feljelent�s szerint az elj�r�s al� vont szemly 2019. m�rcius 22-n a Dli P�lyaudvar alulj�rrendszerben a kvezeten aludt, mellette egy h�tizs�k volt. Az intzkeds sor�n meg�llap�t�sra kerlt, hogy az elj�rs al� vont szemlyt az intzke rendőrk tbb alkalommal figyelmeztett�k. Az elj�rs al� vont szemly az intzkedő rendőrk felsz�l�t�sa ellenre az elkvets hely�t nem hagyta el, s a felaj�nlott seg�ts�g ellenre nem k�dtt egytt a hajlktalan szemlyek r�szre fenntartott ell�t�sok


 

 

 

ignybevtele rdekben. Az elő�llt�s�t kvetően az elj�rs al vont szemly a

szab�lysrt�si hats�g előtt a szab�lys�rts elkvet�s�t nem ismerte el, valamint elmondta, hogy a budai r�szen minden hajlktalansz�ll tel�tve van, tov�bb előadta, hogy nincs olyan lakc�me, ahol letvitelszerűen tartzkodhatna. Az ind�tv�nyoz� 5. �ll�spontja szerint a Szabs. tv. 178/B. -a alaptrvny-ellenes s azt a b�rs�gnak a feljelent�s elb�r�lsa sor�n alkalmaznia kell. Az ind�tv�nyoz� 5. ezt kvetően fordult az Alkotm�nyb�rs�ghoz.

 

[15] 12. Az ind�tv�nyoz� 1. �ll�spontja szerint a Szabs. tv. 178/B. (1) bekezdse szab�lysrt�ss minős�ti az letvitelsze kzterleten tartzkod�st. A Mdtv. indokol�sa szerint azrt sz�ks�ges a m�dost�s, hogy a Szabs. tv. sszhangban legyen az������ Alaptrvnyhetedikm�dos�t�sval,utalvaarra,hogyazAlaptrvny m�dos�t�s�val egyidejűleg megsnik az a jogi keret, amely kor�bban lehetőv� tette, hogy a kzrend, a kzbiztons�g, a kzeg�szsg s a kultur�lis rtkek v�delme rdek�ben trvny, vagy helyi �nkorm�nyzati rendelet jogelleness mis�tse ezt a magatart�st.

[16] Az ind�tvnyoz� 1. rvelse szerint a hajlktalans�g, mint jellemzően knyszerű, kiszolg�ltatott �llapot szab�lys�rtss minős�t�se nem egyeztethe ssze az Alaptrvny B) cikk (1) bekezd�s�ben foglalt jogllamis�g kvetelm�ny�vel, az Alaptrvny I. cikk (3) bekezd�snek az alapvető jogok korl�toz�s�ra vonatkoz rendelkez�seivel, illetve az alaptrvny Nemzeti hitvall�s�nak az elesettek s a szeg�nyek megseg�tsnek ktelezettsg�t kinyilv�n�t� rendelkezsvel. nmag�ban az Alaptrvny hetedik m�dos�t�sa nem teszi indokoltt�, vagy sz�ks�gess az letvitelsze kzterleti tartzkod�s kriminaliz�l�s�t. Egyr�szt az Alaptrvny m�dos�t�sa csak egy, m�r alacsonyabb jogforr�si szinten kodifik�lt, r�szlegesen megl tilt�st emelt az Alaptrvnybe �ltal�nos jelleggel, m�sr�szt a szab�lys�rtsi t�ny�ll�s meg�llap�tsnak alkotmnyos kvetelm�nyei nem teljeslnek. AZ Alkotm�nyb�rs�g tbb hat�rozat�ban kztk a 38/2012. (XI. 14.) AB hat�rozatban (a tov�bbiakban: Abh.1) m�r vizsg�lta a b�nte jogalkot�s, ide�rtve a szab�lys�rtsi t�ny�ll�smeg�llap�t�sa alkotm�nyos kvetelm�nyeit. Az Alkotm�nyb�rs�g hivatkozott hat�rozat�ban megsemmis�tette a Szabs. tv.-nek a jelen gyben alkalmazand� jogszab�llyal tartalmilag megegye t�ny�ll�s�t, �ll az ind�tv�nyban. A Mdtv.-vel beiktatott rendelkezseknek az ind�tv�nyoz� 1. �ll�spontja szerint nincs az Alaptrvnyből levezethe legitim indoka, figyelemmel arra, hogy a hajlktalanok �ltal esetenknt tans�tott trsadalomra veszlyes magatart�sformkat (pl.: koldul�s, csendh�bor�t�s, kztisztas�gi szab�lysrt�s) a Szabs. tv. kln-kln is szankcion�lja. Val�j�ban a m�dos�tott rendelkez�sek a hajlktalans�got kriminaliz�ljk, a szab�lysrt�si jogk�vetkezm�nyek kil�t�sba helyezs�vel, a jogalkot� a korntsem teljes krűen rendelkez�sre �ll� szocilis ellt�sok ignybe v�telre pr�b�lja szor�tani az rintetteket. Az indtv�nyoz� 1. �ll�spontja szerint a hajlktalansg szab�lys�rtss nyilv�n�t�shoz tov�bbra is sz�ks�ges az, hogy a jogalkot� meghat�rozza azokat az


 

 

 

alkotm�nyos rtkeket, amelyek v�delme indokoltt� teszi a jogok vdelmnek ezen

form�j�t. A tilt�s �ltalnos jelleggel kimond�sa rdemi indoknak nem tekinthető.

[17] Az ind�tv�nyoz� 1. �ll�spontja szerint a Szabs. tv. 178/B. (5) bekezd�se, amely rtelmezi az letvitelsze kzterleti tartzkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lysrts elkvetsi magatart�s�t, nem felel meg az Alaptrvny B) cikk (1) bekezd�s�ben kinyilvn�tott jog�llami jogbiztons�g kvetelm�ny�nek. Az rtelme rendelkezs tautologikus szerkesztsi megold�s mellett az elkvet�si magatart�st olyan konjunkt�v felttelekkel hat�rozza meg, amelyek egyrszt az elkvető sz�nd�kara, m�sr�szt a klső krlm�nyek alapj�n levonhat� kvetkeztet�sekre plnek. Utbbi krben a trvny csak annyit kvetel meg az elkvet�si magatart�s meg�llap�t�shoz, hogy az ott �rt klső krlm�nyekl arra lehessen kvetkeztetni, hogy az elkvető a jellemzően lakhelyl szolg�l� kzterleten v�gzett tevkenys�geket a kzterleten rvid időkz�nk�nt visszat�rően s rendszeresen v�gzi. Ezrt ugyanannak a magatart�snaka tan�s�t�sa (pl.: tiszt�lkod�s, tkez�s) annak f�ggv�nyben mislne szab�lysrt�snek, hogy azt valaki a l�tszat szerint eseti jelleggel, vagy mint ahogy a hajlktalanok, s szintn a l�tszat szerint időnk�nt visszat�rően v�gzi. Ebből az is kvetkezik, hogy akr a kzterlet rendeltet�ssze haszn�lata eset�n is elvonj�k a hajlktalan elkvető szemlyes szabads�g�t a Szabs. tv. alapj�n, ami diszkriminat�v s s�rti az emberi mlts�got.

[18] A Szabs. tv. 178/B. (6) bekezd�s a) s b) pontjai az �ltal�nos szab�lyokt�l eltrően nem teszik lehetőv� p�nzb�rs�g, illetve helyszni b�rs�g kiszab�s�t, tov�bb� az �ltal�nos szab�lyokt�l eltrően szigorbban hat�rozza meg az ismtelt elkvets jogk�vetkezm�nyeit, mivel a (20) bekezd�s rtelmben az (1) bekezd�sben meghat�rozott�� szab�lys�rtshath�napon�� belliharmadik�� elkvet�seeset�n kiz�rlag elz�rsb�ntetsszabhat� ki. Tekintettel arra, hogyennek a szab�lysrt�snek az elkvetői egy�rtelműen meg�llap�thatan a hajlktalanok, ezrt a hivatkozott rendelkez�sek az Alaptrvny XV. cikk (1) s (2) bekezd�seibe (t�rvny előtti egyensg s diszkrimin�ci tilalom) tkznek, �ll az ind�tv�nyban.

[19] Az ind�tv�nyoz� 1. �ll�spontja szerint a Szabs. tv. 178/B. (7) bekezd�se rtelm�ben az ott �rt kiv�tellel az elj�rs al� vont szemlyt őrizetbe kell venni. A m�dos�t�ssal bevezetett rendelkezsek nem teszik lehetőv� azt, hogy a b�r�s�g mrlegelje a szab�lysrt�si őrizet indokolts�g�t, az őrizet b�ri dnts nlkl a Szabs. tv. 178/B. � (13)bekezd�s�benmeghat�rozotthat�ridőigtart,mgszabads�gvesztssel b�ntetendő sz�nd�kos bűncselekm�ny elkvet�se eset�n az rintett szab�lyk�nt

szabadl�bon v�dekezhet. Egyebekben a Szabs. tv. �ltal�nos 73. � (5) bekezd�se jogorvoslatot biztos�t az őrizet elrendel�s�vel, illetve meghosszabb�t�s�val szemben. Az letvitelsze kzterleten tartzkod�s szab�lyainak megs�rt�se eset�n az ex lege őrizetbe v�tel, valamint meghosszabbod�s okn a jogorvoslat, ha a b�rs�g form�lisan utat is biztos�t, nem lehet hat�kony, hiszen mag�b�l a trvny sz�veg�ből kvetkezik, nem pedig az elrendelő szerv mrlegelsből. Mivel a szab�lys�rtsi őrizet


 

 

 

tartama automatikusan, a trvny erej�nl fogva meghosszabbodik bizonyos esetben,

az ez elleni fellebbezs eleve kil�tstalan. Az ind�tv�nyoz� 1. rvel�se szerint ezen rendelkez�sek a trvny előtti egyenlősg s a diszkrimin�citilalom (Alaptrvny XV. cikk (1) s (2) bekezd�s) kvetelmny�nek megs�rtsn tl a tisztess�ges t�rgyals kvetelm�ny�vel s a jogorvoslathoz val� joggal is ellent�tesek (Alaptrvny XXVVIII. cikk (1) s (7) bekezd�s). Tekintettel arra, hogy a vonatkoz� rendelkez�sek diszkriminat�van hat�rozz�k meg a szab�lys�rtsi őrizet tartam�t a hajlktalan elkvetői krre nzve, ez az Alaptrv�ny IV. cikk (1) bekezd�s�ben foglalt szabads�ghoz val� joggal ellent�tes, a jog korl�toz�sa nem felel meg az Alaptrvny I. cikk (3) bekezds�ben foglalt feltteleknek.

[20] Az ind�tvnyoz� 1. arra is hivatkozott, hogy a Szabs. tv. fenti szablyai az Emberi Jogok s az Alapvető Szabads�gok Vdelmről sz�l, Rm�ban 1950. november 4-n kelet Egyezm�ny (a tov�bbiakban: Egyezm�ny) 5�6. cikkvel, a 1314. cikkvel s a hetedik kieg�sz jegyk�nyv 2. cikkvel is ellent�tesek, ennl fogva a nemzetkzi jognak s a magyar jognak az Alaptrvny Q) cikk (2) bekezdse szerinti �sszhangja nem biztos�tott. Az Egyezm�ny a jogorvoslati jog korl�toz�s�t teszi lehetőv� kisebb slybűncselekm�nyek,illetveszab�lysrt�sekeset�n,de�� nemahat�kony jogorvoslat kiz�r�s�t.

[21] Azind�tv�nyoz1 �llspontjaszerintf�ggetlen�lattl, hogyaz Alkotm�nyb�rs�g helyt ad-e a Szabs. tv. 178/B. (1) bekezd�s�nek megsemmist�s�re vonatkoz ind�tv�nynak, indokolt a Mdtv. tov�bbi rendelkez�seinek megsemmis�tse, mivel �nmag�ban a diszkriminat�v szankci�rendszer szab�lyainak megsemmis�tse azt eredmnyezn�, hogy a Szabs. tv.-nek nem lenne olyan időllapota, amely valamilyen jogk�vetkezm�ny alkalmaz�s�t lehetőv� tenn a Szabs. tv. 178/B. (1) bekezd�se szerinti szab�lys�rts eset�n, mert az �ltal�nos szab�lyok alkalmaz�sa trvnyi rendelkezs hi�ny�ban kiz�rt. Ezrt az letvitelsze kzterleti tartzkod�s szab�lyainak megs�rt�se miatt ind�tott elj�rsokra vonatkoz� tov�bbi speci�lis rendelkez�sek feleslegess v�lnnak, vagyis a jogbiztons�g kvetelm�nye ezen tov�bbi rendelkez�sek megsemmis�ts�t indokolja.

 

[22] 13. Az ind�tvnyoz� 2. a Polg�ri s Politikai Jogok Nemzetk�zi Egyezs�gokm�nynak (a tov�bbiakban: Egyezs�gokm�ny) vonatkoz rendelkez�sire (12. cikk 1. s 3. pontja) hivatkozott, melyek szerint a szabad mozg�s s a tartzkod�si hely szabd megv�laszt�snak joga csak trv�nyben meghat�rozott olyan korl�toz�soknak vethetők al�, amelyek az �llam biztons�g�nak, a kzrendnek, a kzeg�szs�ggynek, a kzerk�lcsnek, valamint m�sok jogainak s szabads�gainak a vdelme rdek�ben sz�ks�gesek, s amelyek sszhangban vannak az Egyezs�gokm�nyban elismert egy�b jogokkal. Az ind�tv�nyoz� 2. �ll�spontja szerint a Szabs. tv. 178/B. � (1) bekezd�se az Alaptrvny XXVII. cikk (1) bekezd�se szerinti szabad mozg�shoz s tartzkod�si hely szabad megv�laszt�shoz val� alapjog korltoz�s�t, illetve s�relmt eredmnyezi. A Szabs. tv. 178/B. (1) bekezd�se msik alapvető jog v�delm�nek biztos�t�sa nlkl


 

 

 

korl�tozza��� az��� Alaptrvny��� hivatkozott��� rendelkez�se��� szerinti��� alapvető

szabads�gjogk�nt rtelmezhető alapjogot. A Mdtv. miniszteri indokol�sa az Alaptrvny XV. cikk (3) bekezd�se (helyesen XXII. cikk (3) bekezd�se) alapj�n tartja sz�ks�gesnek a Szabs. tv. m�dos�t�s�t az Alaptrvnnyel val� koherencia megteremtse rdekben. A miniszteri indokol�s hivatkozik tov�bb� arra, hogy az Alaptrvny felttel nlkl mondja ki az letvitelszerűen kzterleten tartzkod�s tilalm�t. Az ind�tvnyoz� 2. rvel�se szerint az letvitelszerűen kzterleten tartzkod�s tilalma nem alkalmazhat� felttel nlkl. Az ind�tv�nyoz� 2. rtelmezs�ben az emberi szabads�gjogok kr�be tartoz� alapjogok biztos�t�sa (szabad mozg�shoz s tartzkod�si hely szabad megv�laszt�shoz val� alapjog) a szoci�lis jogok kz� sorolhat� alapvet�sekhez k�pest (Alaptrvny XXII. cikk) mindenkor elsőbbs�get lvez.

[23] Az ind�tv�nyoz� 2. �llspontja szerint a Szabs. tv. 178/B. � (1) bekezd�se srti tov�bb az Alaptrvny I. cikk (1) s (4) bekezd�s�t, valamint II. cikkt. Ebben a krben az Abh.-ban foglalt megllap�t�sokra hivatkozott, valamint arra, hogy sem a Szabs. tv. szab�lyoz�sa, sem annak indokol�sa alapj�n nem �llap�that� meg az az ok, ami indokul szolg�lt arra, hogy az Alaptrvny XIX. cikkben foglalt �llami feladatv�llals alapj�n a szoci�lis igazgat�sr�l s szoci�lis ell�t�sokrl sz�l� 1993. vi III. trvnyben (a tov�bbiakban: Sztv.) a szoci�lis ell�t�s kr�be vont lethelyzetet a trvnyhoz� t�rsadalomra veszlyes, krimin�lis magatart�ss nyilv�n�tson.

[24] Az ind�tvnyoz� 2. szerint a Szabs. tv. 178/B. (4) bekezd�se az Alaptrvny B) cikk (1) bekezd�se szerinti jogllami jogbiztons�g (normavil�goss�g) kvetelm�ny�t s�rti, az al�bbiak szerint. A Szabs. tv. 178/B. (4) bekezd�se szerint, akit 90 napon bell 3 alkalommal a (2) bekezds szerint a szab�lys�rts elkvet�se miatt a helysznen figyelmeztettek, azzal szemben az jabb elkvet�skor a szab�lys�rtsi elj�rs megind�t�sa nem mellőzhető. A jogalkot 90 napon bell hrom figyelmeztetsi lehetős�get ad a rendőrsg sz�m�ra, azonban nem rgzti, hogy az egyes figyelmeztetsek kz�tt milyen idők�znek kell eltelnie. Az letvitelsze tartzkod�s megv�ltoztat�sa esetben egy p�r r�s időtartam nem elegendő ugyanis a jogalkot �ltal elő�rt tilalomra tekintettel az j tartzkod�si hely kialak�t�s�ra.

[25] Az ind�tv�nyoz�2. tov�bb� arra ishivatkozott,hogy a Szabs.tv. 178/B.(6) bekezd�se a t�madott szab�lys�rtsi t�ny�ll�st megval�st� szemlyekkel szemben automatikusan kiz�rja a Szabs. tv. szerinti legenyh�bb b�ntet�s, azaz a p�nzb�rs�g alkalmaz�snak lehetősg�t. Ennek ok�ra miniszteri indokol�s nem t�r ki, az v�lhetően clszerűs�gi okokkal magyarzhat, mivel a t�madott t�ny�ll�st jellemzően nehz anyagi helyzetben l szemlyek vals�tj�k meg, ugyanakkor a bntets kiszab�sa sor�n a clszerűs�gi szempontok mrlegelse a jogalkalmaz� feladatk�r�be tartozik.

 

[26] 14. Az ind�tv�nyoz� 3. �ll�spontja szerint Szabs. tv. 178/B. -a az Alaptrvny II. cikkbe (emberi mlts�ghoz val� jog), illetve a III. cikknek (1) bekezd�sbe


 

 

 

(embertelen s megal�z� b�n�smd tilalma) tk�zik. Az ind�tv�nyoz 3. az Abh.-ban

foglalt meg�llap�t�sokra hivatkozott, tov�bb� hangslyozta, hogy a Szabs. tv. 1. -a rtelm�ben az a tevkenys�g, vagy mulaszt�s rtkelhető szab�lys�rt�sk�nt, amely veszlyes a t�rsadalomra, azaz a bűncselekm�nyknt trt�nő bntetni rendel�shez sz�ks�gesnl kisebb fokban s�rti, vagy veszlyezteti az Alaptrvny szerinti �llami, t�rsadalmi, vagy gazdas�gi rendet, a term�szetes s jogi szemlyek, valamint a jogi szemlyis�g nlkli szervezetek szemly�t vagy jogait. Ezzel �sszef�gg�sben felh�vta a176/2011. (XII. 29.) ABhatrozatot, amelyben azAlkotmnyb�rs�g r�mutatott, hogy �nmagukban a kzrendre s kznyugalomra vonatkoz� elvont alkotmnyos rtkek nem indokolhatj�k ilyen prevent�v jelle szab�lys�rt�si t�ny�ll�s meg�llap�t�s�t. maga az a krlm�ny, miszerint egy kzterleten letvitelszerűen tartzkod� hajlktalanszemlya kzterletet haszn�l� m�s szemlyek sz�m�ra zavar� hat�s�, nmag�ban mg nem jelent egyet a t�rsadalomra veszlyess�ggel. Annak felttelezse, hogy egy ilyen szemly msokn�l gyakrabban fog bűncselekm�nyt, vagy szab�lysrt�st elkvetni, ellent�tben �ll az emberi mlt�s�g s�rthetetlens�g�vel.

[27] A Szabs. tv. 178/B. � (2) bekezd�s b) pontja a szab�lys�rtsi elj�r�s megind�t�sa mellőzsnek egyik eset�t (b�ntethetős�get kiz�r� okot) tartalmaz arra az esetre, ha az letvitelszerűen kzterleten tartzkod� szemly a jelenl hats�g, vagy m�s szerv, vagy szervezet felaj�nlott seg�tsg�t elfogadva, a hajlktalan szemlyek rszre fenntartott ell�t�sok ignybe v�tele rdekben egyttműkdik. Az ind�tv�nyoz� 3. kiemelte, hogy jelen esetben az elj�rs al� vont szemlyfertő betegs�gben szenved, �gy az esetleges egyttműkd�s eset�n is csak korl�tozottan �llnak rendelkez�s�re a kl�nbző szoci�lis ell�tsok. Amennyiben a szab�lysrt�si feless�gre von�st elkerlen az elj�rs al� vont szemly k�nyszerl, akarata ellenre venn ignybe a hajlktalanok r�szre biztos�tott ell�t�st, szint�n s�rlne az emberi mlt�s�g s�rthetetlens�g�hez val� joga, az �nrendelkezs szabads�g�hoz val� joga, illetve az �ltal�nos cselekv�si szabads�ga.

[28] Az ind�tv�nyoz 3. �ll�spontja szerint a Szabs. tv. 178/B. -ban megfogalmazott t�ny�ll�s nem csak a Szabs. tv. 1. � (1) s (2) bekezdsei �ltal t�masztott kvetelm�nyekkel nem �ll sszhangban mivel az letvitelsze kzterleten tartzkod�s a fentiek szerint �nmag�ban nem lehet veszlyes a t�rsadalomra �, de az AlaptrvnyII. cikk�be is tk�zik. Ennek alapulvtel�vel pedig megal�z� b�n�smdnak tekinthető, �gy az Alaptrvny III. cikk (1) bekezd�s�nek harmadik fordulat�ba tkzik a Szabs. tv. 178/B. (7) bekezd�s�ben rgztett elj�rsi szab�ly, miszerint a b�rs�g el� �llt�s rdek�ben az (1) bekezd�sben meghat�rozott szab�lysrts elkvetőjt a rendőrsgre e kell �lltani, meg kell hallgatni s a Szabs. tv. 10. -ban rgztett elz�rst kiz�r� okok kiv�telvel szab�lysrt�si őrizetbe kell venni. A Szabs. tv. 178/B. (7) bekezd�se teh�t nem biztos�t mrlegelsi jogk�rt a szab�lysrt�sihats�gr�szreegyazind�tv�nyoz�3.�ll�spontjaszerinta


 

 

 

t�rsadalomra nem veszlyes cselekm�ny miatt foganatos�tand őrizetbe v�tel

vagyis az Alaptrvny IV. cikknek (1) bekezd�s�ben rgztett szabads�ghoz val� jog korl�toz�sa sz�ks�gess�g�nek szempontj�bl.

 

[29] 15. Az ind�tvnyoz� 4. az ind�tv�nyoz� 2. ind�tv�ny�ban foglaltakkal azonos indokok s azonos alkotm�nyos sszef�ggs alapj�n tartotta alaptrv�ny-ellenesnek a Szabstv. t�madott rendelkez�seit, tov�bb� ugyanazon alaptrvnyi rendelkez�sek s�relmt �lltotta, mint az ind�tvnyoz� 2.. Az ind�tv�nyoz� 4. tov�bb� kiemelte, hogy a Szabstv. 178/B. (7) s (13) bekezdsei diszkriminat�van hat�rozz�k meg a szab�lysrt�si őrizet tartam�t a hajlktalan elkvetői krre, lehetőv� teszik, hogy b�ri d�nt�s s az őrizet megsz�ntet�s�nek lehetősge nlkl kerljn sor a szemlyi szabads�gkorl�toz�s�ra,amely�� rendelkez�sekellent�tesekazalaptrv�nyIV. cikkben �rt szemlyes szabads�ghoz val� joggal. Az Alaptrv�ny IV. cikk (3) bekezd�se ugyan a bűncselekm�nnyel gyans�tott szemlyk�nt utal a jog alany�ra, azonban az Alaptrvny R) cikk (3) bekezd�s�ben �rt rtelmez�si alapelvből kvetkezően ezen alapjogot nem csak a b�ntetőelj�rs, hanema szab�lys�rtsi elj�rs sor�n alkalmazott szabads�gelvon�s eset�re is el kell ismerni.

 

[30] 16. Az ind�tv�nyoz� 5. lnyeg�ben az ind�tv�nyoz� 2. s az ind�tv�nyoz� 4. ind�tv�ny�ban foglaltakkal azonos indokok alapj�n tartotta alaptrv�ny-ellenesnek a Szabstv. t�madott rendelkez�seit, tov�bb� ugyanazon alaptrvnyi rendelkez�sek s�relmt �lltotta, mint az ind�tv�nyoz 2. s az ind�tv�nyoz� 4..

 

[31] 17. �sszefoglal�an elmondhat, hogy az ind�tv�nyok szerint:

a) Az letvitelsze kzterleten tartzkod�s szab�lys�rtss nyilv�n�t�s�val a jogalkot� olyan k�rd�st k�v�n b�ntetőjogi eszkz�kkel kezelni, amelyről az Alkotm�nyb�rs�g m�r lesz�gezte, hogy alapvetően a szoci�lis biztons�ghoz val jog �llami intzm�nyvdelmi ktelezetts�g�be tartozik. nmag�ban az Alaptrv�ny hetedikm�dos�t�sanem�� teszi�� indokoltt�,vagy�� sz�ks�gessaz�� letvitelsze kzterleti tartzkod�s kriminaliz�l�s�t. Egyr�szt az Alaptrvny mdos�t�sa csak egy, m�r alacsonyabb jogforr�si szinten kodifik�lt, r�szlegesen meglvő tilt�st emelt az Alaptrvnybe �ltal�nosjelleggel, m�sr�szt a szab�lys�rt�si t�ny�ll�s meg�llap�t�snak alkotm�nyos kvetelm�nyei nem teljeslnek.

b) A Szabs. tv. 178/B. -nak tbb rendelkez�se (konkrtan annak (4) s (5) bekezd�se) srtia jogllamis�g elvt, mivel azok nem felelnek meg a normavil�goss�g kvetelm�ny�nek s utat engednek az nk�nyes jogalkalmaz�snak. Az alkotm�nyb�rsgi gyakorlatban kimunklt alkotmnyos b�ntetőjog kvetelm�nyrendszernek egyik fontos eleme a normavil�goss�g s az �nk�nyes jogalkalmaz�s tilalma.

c) A Szabs. tv. 178/B.-�ban szab�lyozott szab�lysrt�si t�nyll�s a hajlktalan szemlyeket clozza, ami vagyoni s t�rsadalmi helyzet szerinti tiltott diszkrimin�ci�hoz vezet.


 

 

 

d) A Szabs. tv. 178/B. (2) bekezd�se gyakorlatilag r�k�nyszer�ti az elj�rs al� vont

hajlktalan embereket arra, hogy ignybe vegy�k a hajlktalan szemlyek r�szre fenntartott ell�t�sokat, amelyek rszben csup�n korl�tozottan �llnak rendelkez�sre. Ha nem lnek ezzel a lehetős�ggel, a helysz�ni figyelmeztets helyett szab�lysrt�si elj�rst ind�tanak ellenk, amely sor�n elz�rs szabhat� ki. Azzal szemben pedig, akit

90naponbellhromalkalommala�� helysznenfigyelmeztettek,azjabb elkvet�skor a szab�lys�rtsi elj�rs megind�t�sa nem mellőzhető. Ennek eredmnyek�ppen a hajlktalan szemlynek, ha el akarja kerlni, hogy szab�lys�rtsi elj�rs induljon ellene, nincs m�s v�laszt�sa, mint ignybe venni a hajlktalan szemlyek r�szre fenntartott ell�t�sokat. A t�madott szab�lyoz�s ezrt az emberi mlt�s�ghoz val� jogot srti.

e) A Szabs. tv. tbb rendelkez�se is kiz�rja az elj�r� rendőr, valamint a b�rs�g mint jogalkalmaz� szerv mrlegels�t az eljr�s al� vont szemly szabads�gtl val megfoszt�sa vonatkoz�s�ban. Az intzkedő rendőrnek trvnyi ktelezettsge az elj�rs al� vont szemlyt elő�lltani s őrizetbe venni. A b�rs�gnak nincs joga mrlegelni sem az őrizet elrendel�s�nek, sem pedig annak fenntart�s�nak/meghosszabb�t�snak indokolts�g�t, v�g�lpediga b�rs�g mrlegelsi joga az �ltal�nos szab�lyokhoz k�pest korl�tozottabb a szankci kiszab�s�nak tern. A szab�lysrt�si őrizet tartama automatikusan, a trvny erej�nl fogva meghosszabbodik bizonyos esetben, s az az elleni fellebbezs sikere eleve kil�t�stalan. A t�madott szab�lyoz�s ezrt a szemlyes szabads�ghoz val� joggal sszef�gg�sben srti a trvny előtti egyenlősghez val� jogot, az egyen b�n�smdhoz val� jogot, valamint a tisztess�ges b�rs�gi elj�r�shoz (azon bell a tisztess�ges t�rgyal�shoz) val� jogot s a hatkony jogorvoslathoz val� jogot.

 

[32] 18. Elj�rsa sor�n az Alkotm�nyb�rs�g az Abtv. 57. (1) s (2) bekezd�sei alapj�n beszerezte a bel�gyminiszter, az igazs�ggyi miniszter s az emberi erőforr�sok minisztere v�lemny�t. Az rintett h�rom miniszter egysges v�lemnyt fogalmazott meg (a tov�bbiakban: egyttes miniszteri v�lemny). Tov�bb� az Abtv. 57. (2) bekezd�se alapj�n az Alkotm�nyb�rs�g a Hajlktalanok�rt Kzalap�tv�nyt, a Magyar M�ltai Szeretetszolg�lat Egyesletet s a Menhely Alap�tv�nyt is megkereste az ind�tv�nyokkal kapcsolatos szakmai �llspontja kifejts�re.

 

 

II.

 

 

[33] 1. Az Alaptrvnynek az ind�tv�nyokban hivatkozott rendelkez�sei:

 

Nemzeti hitvall�s

Valljuk az elesettek s a szeg�nyek megseg�t�s�nek ktelezettsg�t.�

 

�B) cikk (1) Magyarorsz�g fggetlen, demokratikus jogllam.�


 

 

 

�Q) cikk (2) Magyarorsz�g nemzetk�zi jogi ktelezettsgeinek teljes�tse rdek�ben

biztos�tja a nemzetk�zi jog s a magyar jog sszhangj�t.

 

R) cikk (3) Az Alaptrvny rendelkez�seit azok clj�val, a benne foglalt Nemzeti hitvall�ssal s trtneti alkotm�nyunk v�vm�nyaival sszhangban kell rtelmezni.�

 

I. cikk (1) AZ EMBER s�rthetetlen s elidegen�thetetlen alapvető jogait tiszteletben

kell tartani. V�delm�k az �llam elsőrendű ktelezetts�ge.

(2) Magyarorsz�g elismeri az ember alapvető egy�ni s kz�ssgi jogait.

(3) Az alapvető jogokra s ktelezettsgekre vonatkoz� szab�lyokat trvny �llap�tja meg. Alapvető jog ms alapvető jog rvnyesl�se vagy valamely alkotm�nyos rtk v�delme rdek�ben, a felttlen�l sz�ks�ges mrtkben, az elrni k�v�nt cllal ar�nyosan, az alapvető jog l�nyeges tartalmnak tiszteletben tart�sval korl�tozhat. (4) A trvny alapj�n ltrehozott jogalanyok sz�m�ra is biztostottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a ktelezettsgek, amelyek term�szetknl fogva nem csak az emberre vonatkoznak.

 

II. cikk Az emberi mlts�g s�rthetetlen. Minden embernek joga van az lethez s az emberi mlt�s�ghoz, a magzat let�t a fogantat�st�l kezdve v�delem illeti meg.

 

III. cikk (1) Senkit nem lehet k�nz�snak, embertelen, megal�z� b�n�smdnak vagy b�ntet�snek al�vetni, valamint szolgas�gban tartani. Tilos az emberkereskedelem.�

 

IV. cikk (1) Mindenkinek joga van a szabadsghoz s a szemlyi biztons�ghoz.

(2) Senkit nem lehet szabads�g�tl m�sk�nt, mint t�rv�nyben meghat�rozott okokbl s trvnyben meghat�rozott elj�rs alapj�n megfosztani. T�nyleges letfogytig tart� szabads�gveszts csak sz�nd�kos, erőszakos bűncselekm�ny elkvet�se miatt szabhat� ki.

(3) A bűncselekm�ny elkvet�s�vel gyan�stott s őrizetbe vett szemlyt a lehe legrvidebb időn bell szabadon kellbocs�tani, vagyb�rs�g el�kell �lltani. A b�rs�g kteles az el� �lltott szemlyt meghallgatni s �r�sbeli indokol�ssal ell�tott hat�rozatban szabadlbra helyezs�ről vagy letartztat�s�rl haladktalanul dnteni.�

 

�XV. cikk (1) A trvny előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogkpes.

(2) Magyarorsz�g az alapvető jogokat mindenkinek b�rmely megk�l�nbztet�s, nevezetesen faj, sz�n, nem, fogyatkoss�g, nyelv, vall�s, politikai vagy m�s vlemny, nemzeti vagy t�rsadalmi sz�rmaz�s, vagyoni, sz�let�si vagy egy�b helyzet szerinti kl�nbsgt�tel nlkl biztos�tja.�

 

�XIX. cikk (1) Magyarorsz�g arra trekszik, hogy minden �llampolg�r�nak szoci�lis biztons�got nyjtson. Anyas�g, betegs�g, rokkants�g, fogyatkoss�g, zvegysg, �rvas�g s �nhib�j�n k�vl bekvetkezett munkanlklis�g eset�n minden magyar �llampolg�r t�rvnyben meghat�rozott t�mogatsra jogosult.


 

 

 

(2) Magyarorsz�g a szoci�lis biztons�got az (1) bekezds szerinti s m�s r�szorul�k

eset�ben a szoci�lis intzm�nyek s intzkedsek rendszer�vel valstja meg.

(3)Trvnya szoci�lisintzkedsek jellegt smrtk�t a szoci�lisintzked�st ignybe vevő szemlynek a kz�ss�g sz�m�ra hasznos tevkenysghez igazodan is meg�llap�thatja.

 

�XXII. cikk (1) Az �llam jogi v�delemben r�szes�ti az otthont. Magyarorsz�g trekszik arra, hogy az emberhez mlt� lakhat�s feltteleit s a kzszolgltat�sokhoz val hozz�fr�st mindenki sz�m�ra biztos�tsa.

(2) Az emberhez mlt� lakhat�s feltteleinek a megteremt�s�t, tov�bb� a kzterlet kzc�l� haszn�lat�nak v�delm�t az �llam s a helyi �nkormnyzatok azzal is seg�tik, hogy trekszenek valamennyi hajlk nlkl lő szemly sz�m�ra sz�ll�st biztos�tani.

(3) Tilos az letvitelsze kzterleten tartzkod�s.�

 

�XXVII. cikk (1) Mindenkinek, aki trvnyesen tartzkodik Magyarorsz�g terlet�n, joga van a szabad mozg�shoz s tartzkod�si helye szabad megv�laszt�shoz.

 

�XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt b�rmely v�dat vagy valamely perben a jogait s ktelezettsgeit trvny �ltal fel�lltott, f�ggetlen s p�rtatlan b�rs�g tisztess�ges s nyilv�nos t�rgyal�son, �ssze hat�ridőn bell br�lja el.�

 

�XXVIII. cikk (7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal ljen az olyan b�rs�gi, hats�gi s m�skzigazgatsi d�nt�sellen, amelya jog�t vagyjogos rdek�t srti.�

 

[34] 2. Az ind�tv�nyok �ltal t�madott Szabs. tv. rendelkezsei:

 

178/B. � (1) Aki letvitelszerűen kzterleten tartzkodik, az szab�lys�rt�st kvet el. (2) Mellőzni kell a szab�lys�rtsi elj�r�s megind�t�s�t s helyszni figyelmeztet�st kell alkalmazni, ha

a) az elkvető a rendőr felsz�l�t�s�ra az elkvets hely�t elhagyja, vagy

b) az elkvető a jelenl hats�g vagy m�s szerv vagy szervezet felaj�nlott seg�ts�gt elfogadva egyttműkdik a hajlktalan szemlyek rszre fenntartott ell�t�sok ignybevtele rdek�ben.

(3) A helyszni figyelmeztet�ssel egyidejűleg a rendőr az elkvetőt t�jkoztatja a (4)

bekezd�sben foglalt jogk�vetkezm�nyekl.

(4) Akit 90 napon bell 3 alkalommal a (2) bekezds szerint a szab�lys�rts elkvetse miatt a helysznen figyelmeztettek, azzal szemben az jabb elkvet�skor a szab�lysrt�si elj�rs megind�t�sa nem melzhető.

(5) Az (1) bekezds alkalmaz�s�ban letvitelsze tartzkod�snak tekinthe minden olyan magatart�s, amely alapj�n meg�llap�that, hogy a kzterleten val� letvitelsze tartzkod�s a lak- s tartzkod�si hely, valamint egy�b sz�llsra val�


 

 

 

visszat�rs sz�nd�ka nlkl, a kzterleten val� huzamos tartzkod�s rdek�ben

valsul meg, s akzterletenval�tartzkod�s krlmnyeiből, vagy a magatart�sb�l arra lehet kvetkeztetni, hogy a jellemzően lak�helyl szolg�l� kzterleten v�gzett tevkenys�get �gy kl�nsen alv�s, tiszt�lkod�s, tkez�s, lt�zk�d�s, �llattart�s az elkvető a kzterleten rvid időnknt visszat�rően s rendszeresen vgzi.

(6) Az (1) bekezd�sben meghat�rozott szab�lys�rts

a) miatt pnzb�rs�g nem szabhat� ki,

b) elkvet�s�n tetten rt szemllyel szemben helyszni b�rs�g kiszab�s�nak nincs

helye.

(7) A b�rs�g el� �llts rdek�ben az (1) bekezd�sben meghat�rozott szab�lys�rts elkvetőjt a rendőrsgre e kell �lltani, meg kell hallgatni s a (11) bekezd�sben meghat�rozott kivtellel szab�lys�rt�si őrizetbe kell venni.

(8) A rendőrsg a szab�lysrt�si őrizet ideje alatt gondoskodik az elkvető tiszt�lkod�s�rl s tiszta ruh�val trt�nő ell�t�s�rl.

(9) Az (1) bekezds szerinti szab�lys�rts elkvetőjnek előllt�sa sor�n azon ings�gokat, amelyeket az elkvető nem vesz mag�hoz, de gy nyilatkozik, hogy azokra ignyt tart, valamint amelyek vonatkoz�s�ban a nyilatkozat a helyszni intzkeds sor�n nem szerezhető be, a Korm�ny rendelet�ben meghat�rozott szerv ideiglenes t�rol�sba veszi.

(10) A Korm�ny rendelet�ben meghat�rozott szerv a (9) bekezd�s szerinti ings�got 6 h�napig őrzi meg. A megőrz�si idő leteltt kvetően az �ltal�nos szab�lysrt�si hats�g intzkedik azings�gok megsemmis�tse ir�nt. Ha az ings�g gyorsan roml, boml�, t�rolhatatlan dolog, akkor azt halad�ktalanul meg kell semmis�teni.

(11) Akivel szemben a 10. -ban meghat�rozott elz�rst kiz�r� ok �ll fenn, azzal szemben az elj�rst az ek�sz elj�r�st folytat� szerv megsz�nteti.

(12) Ha a meghallgat�s sor�n az elkvető gy nyilatkozik, hogy a kzrde munka v�gz�s�t v�llalja, akkor az ek�sz elj�rst lefolytat� szerv a szab�lys�rtsi őrizet ideje alatt intzkedik a foglalkoztathats�gi szakv�lemny beszerz�se ir�nt.

(13) Az (1) bekezd�s szerinti szab�lys�rts elkvetőjvel szemben a szab�lys�rt�si őrizet a b�rs�g jogerős d�nt�s�ig, de legfeljebb a nem jogerősen kiszabott szab�lysrt�si elz�r�s tartam�ig tart. Az elsőfok b�rs�g �ltal nem jogerősen kiszabott kzrde munka bntets esetn a szab�lys�rtsi őrizet a 14. (2a) bekezd�s�ben meghat�rozott besz�mt�s szerinti tartamig tart. Ha az elsőfok b�rs�g figyelmeztets intzked�st alkalmaz, az elkvetőt halad�ktalanul szabad�tani kell.

(14) A b�rs�g az elsőfok d�nt�s�t az őrizetbe v�teltől sz�mtott 72 rn bell hozza meg. Az elsőfok d�nt�s elleni fellebbez�st a v�gz�s kihirdet�s�t kvetően a t�rgyal�son be kell jelenteni, amelyet a b�r�s�gnak �r�sba kell foglalnia. A b�rs�g az

iratokat halad�ktalanul felterjeszti a trvnyszkhez.


 

 

 

(15) A b�rs�g a m�sodfok dnt�s�t az elsőfok d�nt�st kvető 30 napon bell

hozza meg.

(16) Ha a technikai felttelek biztos�tottak, akkor a b�rs�gi elj�r�sban az elkvető jelenlte telekommunik�ci�s eszkz tj�n is biztos�that.

(17) Az (1) bekezdsben meghat�rozott szab�lys�rts miatt az e trvnyben foglalt felttelek fenn�ll�sa eset�n figyelmeztet�s intzked�s, kzrde munka vagy elz�rs szabhat� ki. Ha az elkvető a kzrde munka elvgz�s�t nem v�llalja, elz�rs szabhat� ki.

(18) Ha a b�rsg elzr�s b�ntet�st szab ki, ennek azonnali foganatba v�telt rendeli

el.

(19) A (17) bekezd�s szerint kiszabott kzrde munka v�grehajts�ra az elkvets helye szerinti teleplsen kerl sor.

(20) Ha az elj�rs al� vont szemlyt az (1) bekezd�sben meghat�rozott szab�lys�rts elkvet�s�nek időpontj�t megelő hat hnapon bell m�r k�t zben jogerősen feless�gre vont�k az (1) bekezd�sben meghat�rozottszab�lys�rts elkvet�se miatt, az ismtelten elkvetett (1) bekezd�s szerinti szab�lysrts miatt kzrdekű munka b�ntets nem szabhat� ki, valamint figyelmeztets intzkeds nem alkalmazhat.

(21) Ha az elkvető a (17) bekezdsben meghat�rozott kzrde munka bntet�st v�llalja, de azt nem teljes�ti, s a kzrde munka b�ntets elz�rsra trt�nő �tvltoztat�sa rdekben megtartott b�rs�gi elj�rsban az elkvető szemlyes jelenlt�nek a biztos�t�sa sz�ks�ges, akkor ennek clj�bl az �ltal�nos szab�lys�rtsi hats�g az elkvető krz�s�t rendeli el.�

 

 

III.

 

 

[35] A b�ri kezdemnyezsek nem megalapozottak.

 

[36] 1. Az Alkotmnyb�rsg az Alaptrvny 24. cikk (2) bekezd�s b) pontj�ban foglalt felhatalmaz�s alapj�n az Abtv. 25. (1) bekezds szerinti b�ri kezdemnyezsre fel�lvizsg�lja az egyedi gyben alkalmazand jogszab�ly sszhangj�t az Alaptrvnnyel. Ezrt az Alkotm�nyb�rsg elsők�nt megvizsg�lta, hogy a b�ri kezdemnyez�sek megfelelnek-e az Abtv. 25. -a szerinti feltteleknek.

[37] Az Abtv. 25. -a n�ll� cmk�nt B�ri kezdemnyezs egyedi normakontroll elj�rs ir�nt meghat�rozza az gyt�pusra vonatkoz� kln�s szab�lyokat, amelyeket az Abtv. 51�52. -ai az ind�tv�nyra vonatkoz� tov�bbi formai s tartalmi felttelekkel eg�sztenek ki. Ezeket az Alkotmnyb�rs�g kor�bbi hatrozataiban m�r rtelmezte

{�sszefoglal�an l�sd a 3058/2015. (III. 31.) AB v�gz�sben, Indokol�s [8]�[23]}. Az Alkotm�nyb�rs�g tbb hatrozat�ban rtelmezte az ind�tv�nyok tov�bbi formai s tartalmi feltteleit. A k�relemazAbtv. 52. -nak(1) bekezd�sben megk�vetelt


 

 

 

hat�rozotts�gnak akkor felel meg, ha az (1b) bekezd�sben felsorolt feltteleknek

eleget tesz, �gypontosan segy�rtelműen megjel�li az ind�tvnyindokait, az ind�tv�ny �ltal t�madott jogszab�lyt vagy jogszab�lyi rendelkez�st, az Alaptrvny vagy nemzetk�zi szerződ�s megs�rtett rendelkez�s�t. Az ind�tv�nynak indokolnia kell tov�bb, hogy a s�relmezett jogszab�ly vagy jogszab�lyi rendelkezs mi�rt ellent�tes az Alaptrvny megjellt rendelkez�s�vel vagy a nemzetk�zi szerződ�ssel. A vizsg�lt gyben az ind�tv�nyok nem indokolt�k meg a Szabs. tv. t�madott rendelkez�s�re vonatkozan azt, hogy mi�rt s�rti az Egyezm�ny, illetve az Egyezsgokm�ny ind�tv�nyokban hivatkozott rendelkez�seit. A jelen gyben az ind�tv�nyok az Alaptrvny Q) cikkt, IV. cikk (2) bekezd�st, XXVII. cikk (1) bekezd�s�t, valamint XXVIII. cikk (1) bekezd�s�t neves�tett�k ugyan, mint megsrtett alaptrvnyi rendelkez�st, de ezt meghaladan nem terjesztettek e relevns alkotm�nyjogi rvel�st a tekintetben, hogy a t�madott szab�lyoz�s mi�rt ellent�tes a hivatkozott nemzetk�zi szerződsek megjel�lt rendelkezseivel. A fentiek alapj�n az Alkotm�nyb�rs�g meg�llap�totta, hogy az ind�tv�nyok ezen r�sz�kben nem felelnek meg az Abtv. 52. � (1b) bekezd�sben foglalt felttelnek.

[38] Az Abtv. 52. � (4) bekezd�se rtelm�ben az alkotm�nyb�rs�gi elj�rs feltteleinek fenn�ll�s�t az ind�tv�nyoz�nak kell igazolnia. Az Abtv. 52. (2) bekezd�se szerint a vizsg�lat kiz�rlag a megjel�lt alkotm�nyoss�gi k�relemre korl�tozdik. Mivel a b�ri ind�tv�nyok a fentiekben kifejtett okokb�l nem felelnek meg az Abtv. 52. (1b) bekezd�s e) pontj�ban foglalt s a 3058/2015. (III. 31.) AB v�gz�sben rtelmezett felttelnek, az Alkotm�nyb�rs�g meg�llap�totta, hogy e tartalmi kvetelm�ny hi�ny�ban az ind�tv�nyok ezen r�sz�kben rdemben nem b�r�lhatk el.

[39] Az Alkotm�nyb�rs�g meg�llap�totta, hogy egyebekben a b�ri kezdemnyez�sek megfelelnek az Abtv. 52. (1b) bekezd�s e) pontj�ban foglalt s a 3058/2015. (III. 31.) AB v�gz�sben rtelmezett felttelnek.

 

[40] 2. Az Alkotm�nyb�rs�g ezt kvetően azt vizsg�lta, hogy az ind�tv�nyoz�k �ltal hivatkozott Abh1. v�ltozatlan tartalommal irnyad-e jelen gyben is, vagy annak meghozatala ta olyan mrtkben megv�ltozott a jogi szab�lyoz�si krnyezet, ami az Abh1. s az arra p kor�bbi alkotm�nyb�rs�gi gyakorlat alkalmazhats�g�t a vizsg�lt gyben kiz�rja. Az Alkotm�nyb�rs�g erre nzve az al�bbi meg�llap�t�sokat teszi.

[41] Az Alkotm�nyb�rs�g r�mutat, hogy akor�bbi alkotm�nyb�rs�gi gyakorlat felhaszn�lhats�ga kapcs�n figyelemmel kell lennie saj�t, ir�nyad gyakorlat�ra. A

13/2013. (VI. 17.) AB hat�rozatban (a tov�bbiakban: Abh2.) az alapvető jogok biztosnak ind�tv�nyra az Alkotm�nyb�rs�g elvi llel gy foglalt �ll�st, hogy �a hazai s eurpai alkotm�nyjogi fejlőd�s eddig megtett tja, az alkotm�nyjog szab�lyszerűs�gei sz�ks�gkppeni hat�ssal vannak az Alaptrv�ny rtelmezs�re is. Az Alkotmnyb�rs�g az jabb gyekben vizsg�land� alkotmnyjogi k�rd�sek kapcs�n felhaszn�lhatja a kor�bbi hat�rozataiban kidolgozott rveket, jogelveket s


 

 

 

alkotm�nyoss�gisszef�gg�seket,haazAlaptrvnyadottszakasz�nakaz

Alkotm�nnyal fenn�ll� tartalmi egyezse, az Alaptrvny eg�szt ille kontextu�lis egyezősge, az Alaptrvny rtelmez�si szab�lyainak figyelembevtele s a konkrt gy alapj�n a meg�llap�t�sok alkalmazhats�g�nak nincs akad�lya, s sz�ks�gesnek mutatkozik azoknak a meghozand� dnt�se indokol�s�ba trt�nő beilleszt�se� (Indokol�s [32]), [6/2018. (VI. 27.) AB hat�rozat, Indokol�s [42]).

[42] Fentiekl az kvetkezik, hogy az Alkotmnyb�rs�g a kor�bbi dnt�seiben kifejtett rvek felhaszn�lhats�g�t mindig esetről esetre vizsg�lja, figyelemmel az adott gy egyedi jelleg�re. Ezrt az Alkotm�nyb�rs�g a vizsg�lat�t jelen gyben is mindezek szem előtt tart�s�val vgezte el.

[43] Az Alkotmnyb�rs�g az Abh1.-ben m�r vizsg�lta a szab�lys�rt�si tny�ll�s meg�llap�t�sa alkotm�nyos kvetelm�nyeit s megsemmis�tette a Szabs. tv.-nek a jelen gyben alkalmazand� jogszab�llyal tartalmilag megegye t�ny�ll�s�t. Az Abh1.-benaz Alkotm�nyb�rs�g kimondta, hogy nmag�ban az, hogy a kzterletnek az letvitelsze lakhat�sra val haszn�lata mag�ban hordozza m�sok jogainak s�relmt, a kzrend megs�rt�s�nek lehetős�g�t, nem tekinthe a b�ntetendőv� nyilv�nt�s legitim indok�nak. AzAlkotmnyb�rsg eml�keztet r�, hogy a 176/2011. (XII. 29.) AB hat�rozat�ban felh�vta a figyelmet arra, hogy

�nmagukban a kzrendre s a kznyugalomra vonatkoz� elvont alkotm�nyos rtkek nem indokolhatjk ilyen prevent�v jelle szab�lys�rtsi t�ny�ll�s megalkot�s�t.

[44] Az��� Alaptrvny��� 2013.�� m�rcius��� 25-i��� Negyedik��� m�dos�t�sa��� kvetkeztben��� az

Alaptrvny XXII. cikke hely�be a kvetkező rendelkezs lpett:

�XXII. cikk (1) Magyarorsz�g trekszik arra, hogy az emberhez mlt� lakhat�s feltteleit s a kzszolg�ltat�sokhoz val� hozz�fr�st mindenki szm�ra biztos�tsa.

(2) Az emberhez mlt lakhat�s feltteleinek a megteremts�t az �llam s a helyi �nkorm�nyzatok azzal is seg�tik, hogy trekszenek valamennyi hajlk nlkl lő szemly sz�m�ra sz�llst biztos�tani.

(3) Trvny vagy helyi �nkormnyzat rendelete a kzrend, a kzbiztons�g, a kzeg�szs�g s a kultur�lis rtkek v�delme rdek�ben, a kzterlet meghat�rozott r�szre vonatkoz�an jogelleness mistheti az letvitelszerűen megval�sul kzterleti tartzkod�st.�

[45] Az Alaptrvny Hetedik m�dos�t�sa az Alaptrvny XXII. cikkt az al�bbiak szerint m�dos�totta, az Alaptrvny XXII. cikk (1) bekezd�se helybe a kvetkező rendelkezs lpett:

�(1) Az �llam jogi v�delemben r�szes�ti az otthont. Magyarorsz�g trekszik arra, hogy az emberhez mlt� lakhat�s feltteleit s a kzszolg�ltatsokhoz val� hozz�fr�st mindenki sz�m�ra biztos�tsa.

(2)Az Alaptrvny XXII. cikk (2)�(3)bekezd�sehely�be akvetkezőrendelkezs lpett:


 

 

 

�(2) Az emberhez mlt� lakhat�s feltteleinek a megteremt�s�t, tov�bb� a kzterlet

kzc�l� haszn�lat�nak v�delm�t az �llam s a helyi �nkormnyzatok azzal is seg�tik, hogy trekszenek valamennyi hajlk nlkl lő szemly sz�m�ra sz�ll�st biztos�tani.

(3) Tilos az letvitelsze kzterleten tartzkod�s.�

[46] Az Alaptrvny 2018. okt�ber 15-től hat�lyos Hetedik m�dos�t�snak indokol�sa szerint: �[a] m�dos�ts a XXII. cikkben az otthon fizikai v�delm�re vonatkoz szab�lyokat k�v�nja hangslyozni. Tov�bbra is �llamcl, hogy azemberhez mlt� lak�s feltteleit s a kzszolg�ltatshoz val� hozz�fr�st mindenki sz�m�ra biztos�tsa. Az letvitelszerűen megval�sul� kzterleti tart�zkod�s s�rti a kzterletek kzc�l� haszn�lat�t, ami ellen indokolt fell�pni.�

[47] A Szabs. tv. 178/B. -�t beiktat� Mdtv. indokol�sa szerint az letvitelsze kzterleti tartzkod�s t�ny�ll�snak beiktat�s�t az Alaptrvny XXII. cikk (3) bekezd�snek m�dos�tott rendelkez�s�vel val� koherencia megteremt�se teszi szksgess�.

[48] Az Alaptrvny Hetedik m�dos�t�snak a 2018. okt�ber 15-től hat�lyba lpett s fent hivatkozott XXII. cikk (2) s (3) bekezd�sei teh�t j alaptrvnyi rendelkezseket iktattak az Alaptrv�nybe, amelyek az Alaptrvny eg�szhez k�pest is tartalmukn�l fogva (kzterlet kzcl� haszn�lat�nak alkotm�nyos v�delme, kifejezett alaptrvnyi tilalom az letvitelszerű kzterleten tartzkod�sra, a mondott alkotm�nyos v�delem biztos�t�sa �rdek�ben) j alaptrvnyi h�tteret adnak a most vizsg�lt gynek. Ebből kvetkezően m�r m�sk�nt, jszerűen merl fel a jelen gyben vizsg�land� alkotm�nyoss�gi k�rd�s, mint a korbbi az Alaptrv�ny Hetedik m�dos�t�sa előtti alkotm�nyb�rs�gi hat�rozatok alapjul fekvő gyekben.

[49]Az Alkotmnyb�rs�g a fentiek alapj�n meg�llap�totta, hogy az Abh1. meghozatal�t kvetően, mind az Alaptrvny, mind pedig a Szabs. tv. ir�nyad, illetve vizsg�lt rendelkez�si m�dosultak, ezrt az Abh1.-ben, tov�bb� a vonatkoz kor�bbi alkotm�nyb�rs�gi gyakorlat�ban foglalt meg�llap�t�sok a jelen ind�tv�nyok alapjn vizsg�lt szab�lyoz�si krnyezetben m�r nem ir�nyadk, nem ktik az Alkotm�nyb�rs�got az j szab�lys�rtsi t�nyll�s alkotm�nyoss�gi vizsg�lata sor�n.

 

[50]3. Az Alkotm�nyb�r�s�g ezt kvetően azt vizsg�lta, hogy az Alaptrvny XXII. cikknek m�dos�tott tartalma mennyiben kti az alkotm�nyoss�gi vizsg�lat sor�n.

[51] Az Alaptrvny 2018. j�nius 28-i Hetedik mdos�t�sa az Alaptrv�nybe iktatta a XXII. cikk (2) s (3) bekezd�s�t, amelynek kvetkeztben az ind�tvnyoz�k �ltal sem vitatottan - az ABh1. meghozatal�t kvetően a vonatkoz alaptrv�nyi szab�lyoz�s alapvetően v�ltozott meg. Az alkotm�nyoz a legmagasabb jogforr�si szinten, az Alaptrvnyben vezetett be egy �ltal�nos, mindenkire vonatkoz� olyan tilt� rendelkez�st,amelytilalmazzaazletvitelszekzterletentartzkod�st,�� a kzterlet alkotm�nyos v�delme clj�bl. Az Alaptrvny Negyedik m�dos�t�sa �ltal beiktatott kor�bbiXXII. cikk (3)bekezd�s, mintkiv�teltmeg�llap�t� rendelkezs csup�n a kzterleten tartzkod�s meghat�rozott terleten s okbl trt�nő tilalm�t �rta�� e,megteremtveannakalehetősg�t,hogyahelyi�nkorm�nyzatok


 

 

 

meghat�rozott alkotmnyos rtkek (kzrend, kzbiztons�g, kzeg�szsg) v�delme

rdek�ben jel�lhessenek ki olyan kzterleteket, ahol az letvitelsze kzterleten tartzkod�s szab�lysrt�snek misl.

[52] Az Alaptrvny Negyedik m�dos�t�sa kvetkeztben az Alaptrvny 24. cikk (5) bekezd�se az Alkotm�nyb�rs�g elj�rs�t az Alaptrvny s az Alaptrvny m�dos�t�sa kr�ben csak a megalkotsra s a kihirdet�sre vonatkoz�, az Alaptrvnyben foglalt elj�rsi kvetelm�nyek vonatkoz�s�ban teszi lehetőv�. Az Alkotm�nyb�rs�g az Alaptrvny Negyedik m�dos�t�s�t vizsg�l, kor�bban m�r hivatkozott Abh2.-ben gy foglalt �ll�st, hogy nem alkothatja meg s nem is v�ltoztathatja meg az Alaptrvnyt, amelyet v�deni hivatott, vagyis elhat�roldott az Alaptrvny, illetve annak egyes rendelkez�sim�dos�t�snak tartalmi alkotm�nyoss�gi vizsg�lat�tl.

[53] Az Alkotm�nyb�rs�g a jelen gyben is hangslyozza, hogy sz�m�ra az Alaptrv�ny az alkotm�nyos mrce, az Alaptrvny t�teles rendelkez�seit s annak m�dos�t�s�t tartalmi szempontbl az ezt lehetőv� tevő hat�skr hi�ny�ban - nem �tlheti meg. Ebl kvetkezően az Alaptrvny Hetedik m�dos�t�s�val beiktatott XXII. cikke ktelezően alkalmazand� mrce jelen gyben is. Az Alaptrvny XXII. cikkhez kapcsolt indokol�sban kifejez�sre juttatott alkotm�nyoz�i sz�ndk, illetve cl sem hagyhat� figyelmen kvl. Ebben a krben, a megv�ltozott alaptrvnyi szab�lyoz�si krnyezetben kiemelt jelentős�ge van az Alaptrvny XXII. cikke alaptrvnyi tartalm�nak.

 

[54] 4. Az Alkotm�nyb�rs�g ezt kvetően az Alaptrvny XXII. cikknek alkotm�nyos tartalm�t vizsg�lta, figyelemmel az ezen alaptrvnyi rendelkez�shez kapcsol�d, az Alaptrvny fent hivatkozott mdos�t�shoz fűz�tt alkotm�nyoz�i clra is.

[55] Az Alaptrvny XXII. cikknek (2) bekezd�se az �llamcl megfogalmaz�sa mellett a kzterlet kzc�l� haszn�lat�t alaptrvnyi v�delem al� helyezi. Ez a v�delem szoros sszef�gg�sben ll a (3) bekezd�sben foglalt alaptrvnyi tilalommal. A (2) bekezd�st s a (3) bekezdst egy�tt s egymsra tekintettel kell rtelmezni: a kzterlet kzc�l� haszn�lat�nak a v�delm�t biztos�tja a (3) bekezd�sben foglalt alaptrvnyi tilalom. Ezt az rtelmez�st t�mogatja az Alaptrvny indokol�sa is, amikor kimondja azt, hogy a kzterleten val� letvitelsze tartzkod�s s�rti az alkotm�nyosan v�dett kzc�l� kzterlet haszn�latot. Az eml�tett (3) bekezds teh�t egy alaptrvnyi szinten megfogalmazott tilalom, ami mindenkire vonatkozik. A kzterlet kzc�l haszn�lat�nak az alaptrvnyi v�delm�t indokolja az, hogyvges sz�m� s az is, hogy a kzc�l� haszn�lat a kz�ss�g eg�sze sz�m�ra (b�rki sz�m�ra) nyitva �ll� a kz�ss�g eg�sznek az rdek�ben �ll� haszn�latot jelent. Az ettől elt haszn�lat csak kiv�teles s jogszab�lyi felttelekhez kttt lehet. A fentiekből az kvetkezik, hogy a b�rki �ltali kzc�l� kzterlet haszn�latnak is korl�tja m�sok jogainak a tiszteletben tart�sa.


 

 

 

[56] 5. Az Alkotm�nyb�rs�g ezt kvetően az egy�n alkotm�nyos jogainak a kz�ss�g

tagjak�nt val gyakorl�s�t, az egyttműkd�si ktelezettsg k�rd�st vizsg�lta.

[57] Az Alaptrvny SZABADS�G S FELELŐSS�G fejezet�ben hat�rozza meg az alapve jogok (szabads�gok) katalgus�t s az ezekhez t�rsul� felelőssgi elemeket. Az Alaptrvny I. cikk (1) bekezd�se szerint AZ EMBER s�rthetetlen s elidegen�thetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Vdelm�k az �llam elsőrendű ktelezettsge�. Ugyanezen cikk (2) bekezd�se szerintMagyarorsz�g elismeri az ember alapvető egy�ni s kz�ssgi jogait.

[58] Az Alaptrvny II. cikke rtelm�ben �[a]z emberi mlt�s�g s�rthetetlen. Minden embernek joga van az lethez s az emberi mlt�s�ghoz ()�.

[59] Az egy�n az őt megille alkotm�nyos jogokat, �gy az emberi mlts�g alapjog�bl eredő �nrendelkez�si jogt is a kz�ss�g tagjak�nt gyakorolja. A kz�ss�g minden tagj�t egyenlően illetik meg az alkotm�nyos jogok, az egy�n az �nrendelkez�si joga gyakorl�sa sor�n is gy kell, gyakorolja az alkotm�nyos jogt, hogy azzal m�sok alkotm�nyos joggyakorl�s�t a sz�ks�gessg-ar�nyoss�g kvetelm�nyrendszer�nek szem előtt tart�s�val ne s�rtse. A jogosults�goknak azonban megjelenik az Alaptrvnyben egy, az egy�nnek a t�rsadalomrt viselt felelőss�gi oldala is. A szabads�g ugyanis az egy�n szemlyis�ge szabad kibontakoz�snak a terepe s mozg�stere, a felelőssg pedig m�sok szabads�g�nak tiszteletben tart�s�t, illetve a b�k�s t�rsadalmi egytt�ls szab�lyainak betart�s�t jelenti. A Nemzeti hitvall�s szerint

�[v]alljuk, hogy az egyni szabads�g csak m�sokkal egyttműkdve bontakozhat ki. Egyensly kell, teh�t, hogy fenn�lljon az egy�n alkotm�nyos jogainak a gyakorl�sa s a kz�ss�g rdekei, a kz�ss�get alkot m�s szemlyek alkotm�nyos jogainak a gyakorl�sa kz�tt. Ezt az egyenslyt bontja meg az Alaptrvny XXII. cikk (3) bekezd�s�ben foglalt alkotm�nyos tilalom megszegse. Az alkotm�nyos jogok gyakorl�sa elv�laszthatatlan az alkotm�nyos ktelezetts�gek teljes�ts�től. Az Alaptrvny XXII. cikk (3) bekezd�s�ben foglalt tilt�s betart�sa mindenkinek alkotm�nyos ktelezettsge. Ha ezt az alkotm�nyos tilalmat az egy�n �tlpi, akkor sz�ks�gszerűen megbontja az egy�n alkotm�nyos joga s a kz�ss�g rdeke (a kz�ss�g minden tagj�t egyenlően megille alkotm�nyos jogok) kz�tti egyenslyt. Az �llamot az Alaptrvny XXII. cikk (2) bekezd�sben foglalt �llamcl megval�st�s�ban, illetve az ehhez kapcsol�d� alapjogok v�delmben objekt�v intzm�nyv�delmi ktelezetts�g is terheli. Az egy�n az alkotm�nyos jogai gyakorl�sa, illetve alkotm�nyos ktelezettsgei teljes�tse sor�n egyttműkdni kteles nemcsak a kz�ss�g tagjaival, de az objekt�v int�zmnyv�delem biztos�ts�ra kteles �llammal is.

[60] Az Alaptrvny O) cikke rtelm�ben: Mindenki felelős �nmag��rt, k�pess�gei s lehetős�gei szerint kteles az �llami s kz�ss�gi feladatok ell�t�shoz hozz�j�rulni. Az emberkp formula az Alkotmnyb�rs�g gyakorlat�ban előszr a 3110/2013. (VI.

4.) AB hat�rozatban jelent meg. Az Alkotm�nyb�rs�g hivatkozott hat�rozatban


 

 

 

r�mutatott,hogy[a]zAlaptrvnyazegy�nkz�ss�giviszonytazegy�n

kz�ss�ghez ktttsge jegy�ben hat�rozta meg, anlkl azonban,hogy annak egyedi rtk�t rinten�. Ez kvetkezik kl�nsen az Alaptrvny O) cikkből s II. cikkből.� (Indokol�s [49]), megerős�tette a 32/2013. (XI. 22.) AB hat�rozat, Indokol�s [88]. Az Alkotmnyb�r�s�g az emberkp formul�val sszef�gg�sben a 3132/2013. (VII.

2.) AB hat�rozatban azt vizsg�lta, hogy a beteg egyttműkd�si ktelezettsg�nek elő�r�sa sszeegyeztethető-e az Alaptrv�nnyel. Az Alkotmnyb�rs�g fenti hat�rozat�ban hangs�lyozta, hogy az Alaptrvny emberkpe nem az elszigetelt egy�n, hanem a t�rsadalomban felelős szemlyisg�. Ez kvetkezik kl�n�sen az AlaptrvnyO) cikk�ből.� (Indokol�s[95]). Az Alkotm�nyb�rsg rtelmez�s�ben ebl az al�bbiak kvetkeznek. Az egy�n kz�ss�gben l, jogai, �gy alkotm�nyos jogai gyakorl�sa sor�n is nemcsak �nmagrt, de a kz�ss�g tbbi tagja ir�nt is feless�ggeltartozik;alkotm�nyos�� joggyakorl�saegyenslybankell,�lljona kz�ss�g tagjak�nt a kz�ss�g�rt is viselt feless�ggel. Ennek az egyenslynak a fenntart�s�hoz nlklzhetetlen az egyttműkd�si ktelezettsg teljes�tse. A jogellenes magatart�s, az alaptrvnyi tilalom megszeg�se k�vl esik az alapjogok alkotm�nyos v�delmi kr�n, megbontja a fenti egyenslyt. Az �llam kteles az Alaptrvny XXII. cikk (2) bekezd�sben foglalt �llamcl, s az ehhez kapcsol�d alkotm�nyos jogokbiztos�t�sa rdek�ben az objekt�v int�zmnyv�delem biztos�t�s�ra. Ennek az �llami feladatnak az ell�t�s�hoz az Alaptrvny O) cikke rtelm�ben az �nmag��rt s a kz�ssg tagjairt egyar�nt felelős szemly kteles hozz�j�rulni, annak hatkony ell�t�s�ban kteles tevkenyen kzrek�dni. M�sk�nt megfogalmazva, kteles az llami feladat ell�t�s�ban egyttműkdni az �llammal. Az egy�n �nmag��rt s a kzss�g�rt viselt feless�g�ből nem az letvitelsze kzterleti tartzkods �nk�ntes, szabad v�laszt�sa s ezzel az alaptrvnyi tilalom megs�rtse, hanem az �llammal trtnő konstrukt�v egyttműkds ktelezettsge kell, hogy kvetkezzen.

[61] A hat�kony objekt�v intzm�nyv�delem, amely az llam alaptrvnyi ktelezettsge nem tud megval�sulni az rintett egynek egyttműkd�se nlkl. Kzrdek, hogy a

b�rki�ltal szab�lyozott jogi keretek kz�tt haszn�lhat� kzterlet a kz rdek�ben, eredeti rendeltet�s�nek megfelelően kerlj�n haszn�latra. A rendeltet�stől elt haszn�lat csak kiv�teles, időben korl�tozott sjogszab�lyi keretek kz�tt megval�sul� haszn�lat lehet, ami nem vltoztathatja meg a kzterlet eredeti rendeltet�s�t; jogellenesen nem korl�tozhatja, s nem akad�lyozhatja meg a b�rki�ltali jogszab�lyok kereti kz�tt s annak megfelelően megvalsul� kzterlet haszn�latot. Mindaddig, am�g az �llam az Alaptrvny XXII. cikk (2) bekezds�ben foglalt �llamcl elrse s az ehhez kapcsold� alapjogok intzm�nyi v�delme (az alapjogok t�rgyi oldalnak a biztos�t�sa s v�delme) terlet�n teljesti az alaptrvnyi ktelezettsg�t, ell�tja az ebl eredő �llami feladatokat a hatkony feladatell�t�shoz


 

 

 

val� hozz�j�rul�st, e krben az �llammal val� egyttműkd�st az egy�n nem

tagadhatja meg.

[62] Ezzel sszef�gg�sben ugyanakkor alkotm�nyos ktelezettsge az llamnak olyan jogi szab�lyoz�st s intzmnyrendszert kialaktani s fenntartani, amely a gazdas�gi teljes�tőkpess�ghez igazodan k�pes hatkonyan biztos�tani az Alaptrvny XXII. cikk (1) s (2) bekezd�s�ben foglalt �llamclok megval�sul�s�t, s az ehhez szorosan kapcsol�d� alapjogok v�delm�t kiemelten is az Alaptrvny II. cikkbenfoglalt alapjog rvnyeslst. Az Alkotm�nyb�rs�g a jelen gyben a megkeresett intzm�nyek s szervezetek alkotm�nyb�rs�gi megkeres�sre adott v�laszaiban foglalt t�nyeket e krben t�nyk�nt fogadta el s meg�llap�totta, hogy az �llam jogilag szab�lyozott keretek kz�tt jelenleg is fenntart s k�dtetilyen intzm�nyrendszert, az �llami feladat ell�t�s�ban az �llam szles krben egyttműkdik az �nkorm�nyzatokkal, az alaptev�kenys�gk szerint ilyen tevkenys�get ell�t� vagy azt seg�tő t�rsadalmi szervezetekkel s az egyh�zakkal is.

[63] Az Alkotm�nyb�rs�g az intzm�nyrendszer kialak�t�snak clszerűs�gi, illetve k�d�s�nek hat�konys�gi szempontjait alkotm�nyoss�gi szempontbl nem rtkelheti. Azt azonban az egyttműkd�si ktelezettsg kr�ben rtkelnie kell, hogy az �llam eleget tett-e az objekt�v intzm�nyv�delmi ktelezettsgnek, megteremtette-e az alkotm�nyosan elv�rt egyttműkd�s feltteleit. E krben az Alkotm�nyb�rs�g ismtelten hangslyozza azt, hogy azegyttműkd�si ktelezettsg nem az egyn szabad d�nt�se, hanem az �nmag��rt s a kz�ssg�rt is feless�get vise egy�n alkotm�nyos ktelezetts�ge. Egyttműkd�s nlkl, mg az egy�bknt hat�kony objekt�v �llami intzm�nyv�delem eset�n sem tudja az �llam egyoldal�an biztos�tani az Alaptrvny XXII. cikk (2) bekezdsben foglalt �llamcl megval�st�s�t.

 

[64] 6. Az Alkotm�nyb�rs�g ezt kvetően az alaptrvnyi tilt�st �nk�ntes jogk�vets hi�ny�banvgrehajtSzabs. tv. szerinti szab�lyoz�st vizsg�lta.

[65] Az Alaptrvny Hetedik m�dos�t�shoz kapcsol�d indokol�s kl�n is kiemeli, hogy az letvitelsze kzterleti tartzkod�s s�rti az alkotm�nyos vdelem alatt �ll� kzc�l� kzterlet haszn�latot, �ami ellen indokolt fell�pni�. Azaz a Szabstv. kifog�solt szab�lyoz�sa - �nk�ntes jogk�vets hi�ny�ban - ezt az indokolt fell�p�st biztos�tja, az alkotm�nyos tilalom, illetve az egyttműkd�si ktelezettsg megszeg�shez fűz jogk�vetkezm�nyt. Az Szabs. tv. b�rkit szankcion�l, aki megszegi az alaptrvnyi tilalmat, vagyis az ind�tv�nyokban le�rtakkal ellent�tben nem igazolt az, hogy kiz�rlag a hajlktalans�ghoz, mint lethelyzethez kapcsol h�trnyos jogk�vetkezm�nyt.

[66] A Szabs. tv. t�madott szab�lyoz�sa nem egy lethelyzetet, nem a hajlktalan ltet, hanem az egyttműkd�si ktelezettsg sznd�kos s ismtelt megtagad�s�t, illetve folyamatos neglig�l�s�t szankcion�lja.A Szabs. tv. kifog�soltszab�lyoz�sa ultima ratio eszkz, ami csak v�gső esetben alkalmazhat, akkor, ha az egyttműkd�si


 

 

 

ktelezettsgetsz�nd�kosan�� s ismtelten�� (h�rom alkalommal) megszegik.�� A

fokozatoss�g elve nyilvnul meg abban, hogy a Szabs. tv. rtelm�ben a szab�lys�rtsi szankcion�l�st egyintzkedselőzimeg: azelj�r� hats�gi szemlyek legal�bb h�rom alkalommal felk�rik az elkvetőt arra, hogy t�vozzon a helysznről. A rendelkezs�� teh�tabbant�rel�� aszab�lys�rts�� �ltal�nos�� elj�rsi�� rendjnek szab�lyaitl, hogy első, m�sodik, valamint harmadik elkvet�skor nem azonnali szankcion�l�s, illetve szab�lys�rtsi feljelent�s trtnik, hanem felk�rik az elkvetőt a terlet elhagy�s�ra. A szab�lysrt�si elj�rs lefolytat�s�ra az jabb elkvet�skor csak akkor kerlhet sor, ha az elkvető a felsz�l�tsnak h�rom alkalommal nem tesz eleget.

[67] A Szabs. tv. tov�bbi korl�toz� feltteleket �llap�t meg: p�nzb�rs�g, illetve helyszni b�rs�g kiszab�s�nak nincs helye. Elz�rsra szab�ly szerint nem kerlhet sor, a Szabs. tv. szab�lyoz�si logikj�t kvetve viszont azokat, akik a kzrde munka elvgz�s�t nem v�llalj�k, vagy azokat, akik visszaesőnek mislnek (ha az elj�rs al� vont szemlyt hat h�napon bell m�r k�tszer, jogerősen feless�gre vont�k az letvitelsze kzterleti tartzkod�s szab�lyainak megs�rt�se miatt) ms szab�lysrt�sek elkvetőihez hasonl�an, a b�rs�g d�nt�se alapj�n elz�r�ssal lehet, illetve visszaeső eset�n elz�r�ssal kell szankcion�lni.

[68] Az Alkotm�nyb�rs�g hangslyozza, hogy a Szabs. tv. szab�lyoz�sa a fokozatoss�g s az ar�nyoss�g elvt rvnyes�ti, s megfelel az alkotm�nyos szab�lys�rtsi jog kvetelm�nyeinek is, rvnyes�ti annak a garanci�it, amely garancikat az Alkotm�nyb�rs�g a Szabs. tv. egyes rendelkez�seitrin alkotmnyoss�gi vizsg�latai sor�n munklt ki hatrozataiban. A kzterleten letvitelszerűen trtnő tartzkod�s nem tartozik a kzterlet cl szerinti, rendeltet�ssze haszn�lat�hoz. A kzterlet kzc�l�, a kz�ss�g minden tagja sz�m�ra nyitva �ll� haszn�lata figyelemmel a kzterletek v�ges sz�m�ra is egy jogilag rendezett haszn�latot jelent; tbb jogszab�ly figyelemmel a kzterlet konkr�t rendeltet�s�re felttelekhez kti, illetve korl�tozza annak a haszn�lat�t. A kzterletet b�rki haszn�lhatja, de nem korl�tlanul s nem b�rmilyen clra; a haszn�latnak igazodnia kell az adott kzterlet rendeltet�s�hez s az a haszn�latra ir�nyad jogszab�lyi rendelkezsek keretei kz�tt kell, hogy megval�suljon. (Az egyes alapjogok, �gy p�ld�ul a kiemelt alkotm�nyos v�delemben r�szes gylekez�shez val� alapjog is, amelynek a gyakorl�sa jellemzően kzterleteken trtnik csak trvnyi keretek kz�tt, azok betart�s�val gyakorolhat, a trvnys�rtő joggyakorl�s szankcit von maga utn. E mellett a kiemelten v�dett alapjog gyakorl�snak korl�tj�t jelenti az is, hogy annak a gyakorl�sa nem vals�that meg bűncselekm�nyt, illetve annak az elkvet�s�re val� felh�v�st.) Az letvitelsze kzterleti tartzkod�s azon tl, hogy az alaptrvnyi tilalom, s az egyttműkd�si ktelezettsg megszegs�nek misl, nem kzc�l� s nem a kzterlet eredeti rendeltet�s�nek mis kzterlet haszn�latot jelent, jogilag nem szab�lyozott s egyben alkotm�nyosan tiltott magatart�s.


 

 

 

[69] Az��� Alkotm�nyb�rs�g��� az��� Alaptrvny��� legfőbb��� őre�,��� az�� Alaptrvny��� v�delmi

funkci�j�bl kvetkezik, hogy rvnyre kell juttassa az Alaptrvnyben v�dett rtkeket, illetve tilalmakat. Erre is figyelemmel kell lennie egy-egy konkrt jogi szab�lyoz�s alkotm�nyoss�g�nak a meg�tlse sor�n. Az Alaptrvnyben megfogalmazott tilalmak a jogforr�si rendszer szempontj�bl a legmagasabb szinten megfogalmazott tilt�sok, ebl kvetkezően azon tlmeen,hogy mindenkire nzve ktelezőek, �nk�ntes jogk�vets hi�ny�ban ki is k�nyszer�thetőek.

[70] Az Alaptrvny Nemzeti hitvall�s�ban foglaltak szerint �[v]alljuk az elesettek s a szeg�nyek megseg�tsnek ktelezettsgt. Ezrt az �llamnak t�mogatnia, seg�tenie kell azon szemlyeket, akik k�ts�gtelen�l a t�rsadalom legkiszolg�ltatottabb tagjai, ezt az �llami ktelezettsgv�llalst erős�ti meg az Alaptrv�ny XXII. cikk (2) bekezd�se. Ennek v�grehajt�s�ra a szoci�lis ell�trendszer �ltal�nos mechanizmusai s kl�nb modellprogramokkomplex seg�ts�gnyjt�si form�kat intzm�nyes�tenek a hajlk nlkl szemlyek sz�m�ra.

[71] A jogalkot� az letvitelsze kzterleten tartzkod�s k�rd�s�t nem b�ntetőjogi, hanem ennl enyhbb szab�lysrt�si jogi eszkz�kkel kezeli, mivel az elkvet�si magatart�st nem bűncselekm�nyk�nt, hanem szab�lys�rt�sk�nt szankcion�lja. Annak eld�nt�se, hogy az Alaptrvnyben v�dett rtknek, illetve az Alaptrvny �ltal tiltott magatart�st�l val� tartzkod�snak mik�nt (milyen jogi szab�lyoz�s keretben) szerez rvnyt a jogalkot nem alkotm�nyoss�gi k�rd�s, csak az lehet az Alkotm�nyb�rs�g �ltal vizsg�lhat� alkotm�nyoss�gi k�rd�s, hogy a Szabs. tv. kifog�solt szab�lyoz�sa (mint a jogalkot� �ltal v�lasztott konkrt szab�lyoz�si m�d) alaptrvny-ellenes-e.

[72] nmag�ban a t�rsadalom perif�ri�j�ra szorul�s�rt az ezzel sjtott egynt jogi feless�g nem terhelheti s a vonatkoz� szab�lyoz�s alapj�n nem is terheli. Az elesettek v�delmre vonatkoz� �llami ktelezettsgből a hats�gok s a b�rs�g sz�m�ra az a ktelezetts�g addik, hogy az rintett szemlyekkel szemben az �llami gondoskod�s rvnyes�tőjek�nt j�rjanak el, annak nyilv�nvalv� t�tele mellett, hogy kzterleten ls alkotm�nyos tilalm�nak rvnyeslse mind az rintett egy�n, mind pedig a t�rsadalom kz�s rdeke.

[73] Mindezekre tekintettel az Alkotmnyb�rs�g meg�llap�totta, hogy a t�madott Szabs. tv.-beli t�ny�ll�s nem egy, az rintett szemlytől f�ggetlen objekt�v t�nyt (a hajlktalan ltet) szankcion�l, hanem egy rend�szeti jelle egyttműkd�si ktelezettsg akt�v cselekv�sben megnyilvnul�, megs�rt�s�t, ezrt a t�madott szab�lyoz�s nem s�rti az Alaptrvny B) cikk (1) bekezd�s�t, az I. cikk (3) bekezd�s�t, valamint az Alaptrv�ny Nemzeti hitvall�s�ban neves�tett clokat.

 

[74] 7. Az Alkotm�nyb�rs�g ezt kvetően az ind�tv�nyoz�k azon rveit vizsg�lta, mely szerint a Szabs. tv. 178/B. -nak (4) s (5) bekezd�sei srtik a jog�llamis�g elvt, mivel azok nem felelnek meg a normavil�goss�g, illetve a jogbiztons�g kvetelm�ny�nek s utat engednek az �nk�nyes jogalkalmaz�snak.


 

 

 

[75] Az ind�tv�nyok szerint a Szabs. tv. 178/B. (4) bekezd�se az Alaptrvny B) cikk (1)

bekezd�se szerinti jogllami jogbiztons�g(normavil�goss�g) kvetelm�ny�t srti, mert annak rtelm�ben, akit 90 napon bell 3 alkalommal a (2) bekezds szerint a szab�lysrts elkvetse miatt a helysznen figyelmeztettek, azzal szemben az jabb elkvet�skor a szab�lys�rtsi elj�r�s megind�t�sa nem mellőzhető. A jogalkot� 90 napon bell h�rom figyelmeztet�si lehetősget ad a rendőrsg sz�m�ra, azonban nem rgzti, hogy az egyes figyelmeztet�sek kz�tt milyen idők�znek kell eltelnie.

[76] Az ind�tv�nyoz� 1. �ll�spontja szerint a Szabs. tv. 178/B. (5) bekezd�se, amely rtelmezi az letvitelsze kzterleti tartzkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lysrts elkvetsi magatart�s�t, nem felel meg az Alaptrvny B) cikk (1) bekezd�s�ben kinyilvn�tott jog�llami jogbiztons�g kvetelm�ny�nek. Az rtelme rendelkezs az elkvet�si magatart�st olyan konjunkt�v felttelekkel hat�rozza meg, amelyek egyrszt az elkvető sz�nd�k�ra, m�sr�szt a klső krlm�nyek alapj�n levonhat� kvetkeztet�sekre plnek. Utbbi krben a trvny csak annyit kvetel meg az elkvet�si magatart�s meg�llap�t�shoz, hogy az ott �rt klső krlm�nyekl arra lehessen kvetkeztetni, hogy az elkvető a jellemzően lak�helyl szolg�l� kzterleten v�gzett tev�kenys�geket a kzterleten rvid idők�znk�nt visszat�rően s rendszeresen v�gzi. Ezrt ugyanannak a magatart�snak a tan�s�t�sa (pl.: tiszt�lkod�s, tkez�s) annak fggvny�benmislne szab�lys�rt�snek, hogy azt valaki a l�tszat szerint eseti jelleggel, vagy mint ahogy a hajlktalanok, s szint�n a l�tszat szerint időnk�nt visszat�rően vgzi. Ebből az is kvetkezik, hogy ak�r a kzterlet rendeltet�ssze haszn�lata eset�n is elvonj�k a hajlktalan elkvető szemlyes szabads�g�t a Szabs. tv. alapj�n.

[77] AzAlkotm�nyb�rs�g hangslyozza,�� hogy anormavil�goss�g�� aszab�lys�rt�si norm�val szemben is alkotm�nyos kvetelm�ny, csak�gy, mint az �nk�nyes jogalkalmaz�s tilalma. A norma megsz�vegez�s�ből fakad� nehzsgek csak ott vetik fel a jogbiztons�g s�relmt, s v�lik elkerlhetetlenn a norma megsemmis�tse, ahol a jogszab�ly eleve rtelmezhetetlen, s ez alkalmaz�s�t kisz�mthatatlann, a norma cmzettjei sz�m�ra előrel�thatatlann teszi {3106/2013. (V. 17.) AB hat�rozat, Indokol�s [10]}.

[78] A jelen gyben a Szabs. tv. 178/B. -nak (4) bekezd�s�vel sszef�gg�sben nincs kellő kvetkeztet�si alap annak meg�llap�t�s�ra, hogy az abban szereplő azon elő�r�s, mely 90 napon bell h�rom alkalommal trt�nő előzetes figyelmeztet�shez kti a szab�lysrt�si elj�r�s ktele megind�ts�t eleve rtelmezhetetlen s ezrt alkalmazhatatlan lenne.

[79] Az Alkotm�nyb�rs�g jogszab�ly alaptrvny-elleness�g�nek vizsg�lat�n�l minden esetben rtelmezi a jogszab�lyt is. Ez mindig sz�ks�gszerű, mert meg kell �llap�tani a jogszab�ly tartalm�t s annak alkalmaz�si krt. �j jogszab�lyn�l, amelyhez mg nem tapad b�ri gyakorlat, az Alkotm�nyb�rs�g csak a saj�t rtelmez�sre t�maszkodhat. A jogszab�ly absztrakt t�ny�ll�snak s valamely trtneti t�ny�ll�snak az egym�sra


 

 

 

vonatkoztat�sa, ezzel kapcsolatban a jogszab�ly rtelmezse elsősorban az �ltal�nos

hat�skrű b�rs�gokra tartozik; az Alkotmnyb�rs�g a jogszab�ly vizsg�lat�n�l az Alaptrvny s a jogszab�ly egym�sra vonatkoztat�s�t, ezzel kapcsolatban a jogszab�ly alkotm�nyos rtelmezst v�gzi el. Az Alaptrvny 28. cikke szerint a b�rs�gok a jogalkalmaz�s sor�n a jogszab�lyok sz�veg�t elsősorban azok clj�val s az Alaptrv�nnyel sszhangban rtelmezik. Az Alaptrvny s a jogszab�lyok rtelmezsekor azt kell felttelezni, hogy a jzan �sznek s a kzj�nak megfele, erk�lcss s gazdasgos clt szolg�lnak. Az Alaptrvny 28. cikknek megfele rtelmezs az elj�r� b�rs�gok sz�m�ra alkotm�nyos parancs. A vizsg�lt esetben a t�madott normaszveg rugalmas mrlegelsi lehetős�get ad a jogalkalmaz� szervek sz�m�ra���� annak���� kialak�t�s�ra,�� ��hogy���� milyen���� magatart�st���� mis�tenek

�letvitelszerűnek. Hangslyozand� tov�bb, hogy a kzterleten val� tiszt�lkod�s eleve nem tartozik a kzterlet cl szerinti, rendeltetssze haszn�lat�hoz. Mindezen rtelmezsi keretek kialak�t�sa ugyanakkor az �tlkező b�rs�gok feladata.

[80] A Szabs. tv. 178/B. (5)bekezd�s�vel�sszef�gg�sben hangslyozand, hogya konkr�t gyben az adott lethelyzet le�r� jelle meghat�roz�sa sz�ks�ges ahhoz, hogy az egyttműkd�sre ktelezettek, illetve az azt elmulaszt�k (a szab�lysrt�si t�ny�ll�s alanyai) kre meghat�rozhat� legyen. Az letvitelsze kzterleti tartzkod�s ismrveiről a Szabs. tv. csupn p�ld�lz� felsorol�st ad, annak egyes elemei az letvitelszerűs�g szempontj�bllegjellemzőbb cselekv�seket, krlm�nyeket tkr�zik. Az letvitelszerűs�g trvnyi fogalm�t taxat�v felsorol�ssal krlrni nem lehet s az ellent�tes is lenne a jogszab�ly clj�val, mivel csak az sszes krlm�ny gondos mrlegelse alapj�n �llapthat� meg, hogy valban letvitelsze kzterleti tartzkodsrl van-e sz� a konkrt esetben. Ez pedig minden egyes esetben a jogalkalmaz� szervek feladata.

[81] Az Alkotmnyb�rs�g r�mutat,�� hogy jelen�� esetben�� az elkvet�si magatart�st rtelmerendelkez�sbenszereplőfogalmak �ltal�nossgaajogalkot�s jogfogalmaira jellem absztrakcis fokot nem haladja meg.

[82] A fentiekre tekintettel az Alkotm�nyb�r�s�g meg�llap�totta, hogy a t�madott szab�lyoz�s nem srti a normavil�goss�g, illetve a jogbiztons�g kvetelm�ny�t.

 

[83] 8. AzAlkotmnyb�rs�g ezt kvetően a szab�lys�rtsi t�ny�ll�s ind�tv�nyok �ltal �lltott diszkriminat�v jelleg�vel s a szabads�gelvon�ssal sszef�ggő k�rd�seket vizsg�lta. Az ind�tv�nyok szerint a szab�lys�rt�si t�ny�lls a hajlktalan szemlyeket clozza, tov�bb� a Szabs. tv. tbb rendelkez�se is kiz�rja az elj�r� rendőr, valamint a b�rs�g,mintjogalkalmazszervmrlegel�s�taz�� elj�r�s�� al��� vontszemly szabads�gtl val� megfoszt�sa vonatkoz�s�ban. Az intzkedő rendőrnek trvnyi ktelezettsge az eljr�s al� vont szemlyt elő�lltani s őrizetbe venni. A b�rs�gnak nincs joga mrlegelni sem az őrizet elrendel�s�nek, sem pedig annak fenntart�s�nak/meghosszabb�t�snak indokolts�g�t, v�g�lpediga b�rs�g mrlegelsi joga az �ltal�nos szab�lyokhoz k�pest korl�tozottabba szankci


 

 

 

kiszab�s�nak tern. A szab�lysrt�si őrizet tartama automatikusan, a trvny erej�nl

fogva meghosszabbodik bizonyos esetben, s az az elleni fellebbezs sikere eleve kil�t�stalan. A t�madott szab�lyoz�s ezrt a szemlyes szabads�ghoz val� joggal sszef�gg�sben, azon kereszt�l s�rti a trvny előtti egyenlősghez val� jogot, az egyen b�n�smdhoz val� jogot, valamint a tisztessges b�rs�gi elj�rshoz (azon bell a tisztess�ges t�rgyal�shoz) val� jogot s a hat�kony jogorvoslathoz val� jogot.

[84] Az ind�tvnyoz�k k�t oldalrl is �lltott�k a Szabs. tv. t�madott szab�lyoz�snak az Alaptrvny XV. cikk (1) s (2) bekezdsvel val� kollzi�j�t. Egyr�szt a t�ny�ll�s az ind�tv�nyoz�k szerint egy meghat�rozott t�rsadalmi csoportra, a hajlktalanokra vonatkozik. Ezzel sszef�gg�sben az Alkotm�nyb�rs�g r�mutat, hogy ez az �ll�t�s a normaszveg alapj�n nmag�ban nem igazolhat. A szab�lys�rt�si tny�ll�s �ltal�nos alany, az letvitelsze kzterleten lssel �sszef�ggően az egyttműkd�si ktelezettsg megtagad�s�t kiv�tel nlkl mindenki sz�m�ra tiltja. Maga az Alaptrvny is egy ltal�nos tilalmat fogalmaz meg, amit az ind�tv�nyoz�k sem vitattak. Az ind�tvnyok t�nyszerűen nem t�masztott�k al� azt, hogy a Szabs. tv. kifog�solt szab�lyoz�sa kiz�rlag a hajlktalan szemlyeket szankcion�lja az �ltal�nos alaptrvnyi tilalom megs�rtse miatt. Ir�nyad� hats�gi jogalkalmaz�i, illetve b�rs�gi joggyakorlat hi�ny�ban jelenleg nem ismert az, hogy hnyszor s konkrtan kiket marasztaltak el eddig az j Szabs. tv.-beli t�ny�ll�s alapj�n a b�rs�gok. Hangslyozand, hogy a 176/2011. (XII. 29.) AB hat�rozattal elb�r�lt gytől eltrően, jelen esetben a jogszab�ly nem olyan magatart�shoz (az letvitelsze kzterleten tartzkod�s) kapcsol szankci�t, amely egy bizonyos t�rsadalmi helyzetben lők lethelyzet�ből sz�ksgszerűen addik, hanem annak alkalmaz�sa az egy�n s az �llam kz�tti egyttműkd�si ktelezettsg alkotm�nyos jogrendszerbeli alapelv�nek megs�rtsvel f�gg �ssze.

[85] M�sr�szt az ind�tv�nyok szerint s�rti az egyen b�n�smd kvetelm�ny�t, hogy a t�madott t�ny�ll�s eset�ben a Szabs. tv. szab�ly�tl elt szankcion�l�si lehetős�geket teremtett meg a jogalkot. Az eltrsek kr�ben az őrizet ktele alkalmaz�s�val sszefgg�sben az ind�tv�nyoz�k felvetik az Alaptrv�ny IV. cikknek s�relmt. Az Alkotm�nyb�rs�g kvetkezetes gyakorlata szerint: �[h]�trnyos megk�l�nbztet�s akkor �ll fenn, ha a szab�lyoz�s lnyeges eleme tekintetben nem azonos az alanyok elb�r�l�sa, jogaik s ktelezettsgeik meghat�roz�sa. Nem lehet viszont h�trnyos megk�l�nbztet�sről beszlni akkor, ha a jogi szab�lyoz�s elt alanyi krre �llap�t meg elt rendelkez�seket {26/2013. (X. 4.) AB hat�rozat, Indokol�s [183]}.

[86] Meg�llap�that, hogy a jogalkot� azon speci�lis alanyi kr tekintetben teremti meg a szankci� alkalmaz�snak lehetős�g�t, akik az erre ir�nyul� alaptrvnyi tilalom, illetve tbbsz�ri, kifejezett felh�v�s ellenre sem k�v�nnak felhagyni az letvitelsze kzterleten tartzkod�ssal. A fentiek szerint a Szabs. tv. t�madott szab�lyoz�sa a kor�bban r�szletesen kifejtettekre is figyelemmel nem clzottan s kiz�rlagosan a


 

 

 

hajlktalanokra, hanem az elkvetők j�l elkl�n�the csoportj�ra nzve �llap�t meg

saj�tos szab�lyokat, tov�bb� a t�madott szab�lyoz�sa ezen j�l elkl�n�the csoport minden egyes tagj�ra vonatkozik, vagyis az nem tk�zik a h�trnyos megk�l�nbztet�s tilalm�ba.

[87] Ezrt az Alkotm�nyb�rs�g meg�llap�totta, hogy a t�madott szab�lyoz�s nem s�rti az Alaptrvny XV cikk (1) s (2) bekezdseit (t�rvny előtti egyenlős�g, egyen b�n�smd kvetelm�nye).

 

[88] 9. Ezt kvetően az Alkotm�nyb�rs�g a szemlyi szabads�g korl�toz�s�val sszef�ggő ind�tv�nyi elemeket vizsg�lta (Alaptrvny IV. cikk).

[89] Az Alaptrvny IV. cikk (3) bekezdse rtelmben a bűncselekmny elkvetsvel gyan�s�tott s őrizetbe vett szemlyt a lehe legrvidebb időn bel�l szabadon kell bocs�tani, vagy b�rsg el� kell lltani. Az Abh1. rtelm�ben ez a rendelkezs s az azzal kapcsolatban levezetett kvetelm�nyek megfelelően alkalmazand�k a szab�lysrt�si őrizetre is.

[90] Az Alkotmnyb�rs�g gyakorlata szerint a szabads�gelvon�s alkotm�nyoss�ga meg�tls�ben meghat�roz� jelentős� a szabads�gelvon�s időtartam�nak mrtke, annak indokolts�ga, valamint a jogtalan szabads�gelvon�s eset�n a jogorvoslati jog s egy�b jogk�vetkezmnyek meghat�roz�sa, illetve azok megfelelős�ge.

[91] AzAlkotmnyb�rs�gkor�bbiaz�� Alaptrvnyhat�lybal�p�s�tkvetőenis hivatkozott d�nt�s�ben hangslyozta, hogy az egy�n alaptrv�nyből eredő joga a szemlyi szabads�gra s a szemlyi biztons�gra akkor lvez hat�kony v�delmet, ha az elj�rs t�nyleges időtartama nemcsak a trvny szerint maxim�lis hat�ridőn bell marad, hanem az gy saj�toss�gaival is adekvt [V�. 3/2007. (II. 13.) AB hat�rozat, megerős�tette Abh1.]

[92] A Szabs. tv. 178/B. (13) bekezd�se tbboldal� garanci�t p�t be az őrizet maxim�lis időtartama meghatroz�s�ra. Egyr�szt kimondja,hogy a szab�lys�rtsi őrizet a b�rs�g jogerős d�nt�s�ig, de legfeljebb a nem jogerősen kiszabott szab�lys�rtsi elz�rs tartam�ig tart. M�sr�szt rgzti, hogy ha a b�rs�g elsőfok� dnt�s�ben amelyet a (14) bekezds rtelmben 72 ra, teh�t a Szabs. tv. 72. � (3) bekezd�sben meghat�rozott, a szab�lys�rtsi őrizetre ir�nyad� hat�ridőn bel�l hoz meg kzrde munka bntet�st szab ki, a szab�lys�rtsi őrizet a Szabs. tv. 14. (2a) bekezd�s�ben meghat�rozott besz�mt�s szerinti tartamig tart. Egyebekben a Szabs. tv. 178/B. -nak (17) s (20) bekezdsei vonatkoznak a kiszabhat� szankci�kra, ezen rendelkez�sek alapesetben a b�ri mrlegels lehetős�gt biztos�tjk, az kiz�rlag a visszaeső elkvetők (akiket 6 hnapon bel�l k�tszer elmarasztaltak) eset�ben korl�tozott (esetkben ti. csak elz�rs szabhat� ki). Ha pedig az elsőfok b�rs�g figyelmeztetst alkalmaz, az elkvetőt halad�ktalanul szabad�tani kell. Ezzel a szab�lysrt�si őrizet időtartamnak meghat�roz�sa a Szabs. tv. szab�ly�t csak annyiban mdos�tja, amennyiben a cselekmny saj�toss�gaira tekintettel felttlen�l sz�ks�ges, egyttal tbb oldalrl garancikat is ad a szab�lys�rtsi őrizet időtartama


 

 

 

maximaliz�l�sa rdekben. A hat�kony jogorvoslat lehetős�ge a Szabs. tv. �ltal�nos

szab�lyai szerint az �gy elrendelt szab�lys�rtsi őrizettel szemben is biztos�tott, ezrt a szab�lyoz�s eleget tesz az Abh1.-ben foglalt kvetelm�nyeknek.

[93] Az Alkotmnyb�rs�g a kifejtettekre tekintettel meg�llap�totta, hogy a t�madott szab�lyoz�s a szemlyes szabads�ghoz val� joggal sszef�ggsben nem s�rti a trvnyelőtti egyenlős�ghez val� jogot, az egyen b�n�smdhoz val� jogot, valamint a tisztess�ges b�rs�gi elj�rshoz val� jogot s a hat�kony jogorvoslathoz val� jogot.

 

[94] 10. Az Alkotmnyb�rs�g v�g�l azon ind�tv�nyoz�i rveket vizsg�lta, melyek szerint a Szabs. tv. 178/B. (2) bekezd�se gyakorlatilag r�k�nyszer�ti az elj�rs al� vont hajlktalan embereket arra, hogy ignybe vegy�k a hajlktalan szemlyek r�szre fenntartott ell�t�sokat, amelyek rszben csup�n korl�tozottan �llnak rendelkez�sre. Ha nem lnek ezzel a lehetős�ggel, a helysz�ni figyelmeztets helyett szab�lysrt�si elj�rst ind�tanak ellenk, amely sor�n elz�rs szabhat� ki. Azzal szemben pedig, akit

90naponbellhromalkalommala�� helysznenfigyelmeztettek,azjabb elkvet�skor a szab�lys�rtsi elj�rs megind�t�sa nem mellőzhető. Ennek eredmnyek�ppen a hajlktalan szemlynek, ha el akarja kerlni, hogy szab�lys�rtsi elj�rs induljon ellene, nincs m�s v�laszt�sa, mint ignybe venni a hajlktalan szemlyek r�szre fenntartott ell�t�sokat. A t�madott szab�lyoz�s ezrt az emberi mlt�s�ghoz val� jogot srti.

[95] Az Alkotmnyb�rs�g mindenek előtt r�mutat arra, hogy a hajlktalan szemlyek r�szre fenntartott differenci�lt ell�t�sok korl�tozott rendelkez�sre ll�s�t az ind�tv�nyoz�k nem igazolt�k. Az Alkotmnyb�rs�g ezen ind�tvnyi elem elb�r�l�sa sor�n is t�nyk�nt fogadta el, a megkeresett intzmnyek s t�rsadalmi szervezetek alkotm�nyb�rs�gi megkeres�s�re adott v�laszaiban e krben tett t�ny�llt�sait, s kz�lt adatait. Az Alkotm�nyb�rs�g megkeres�sre adott egyttes miniszteri v�lemnyben kzreadott statisztikai t�nyadatok alapj�n a legtbb ell�t�si terleten kapacit�s tbblet �llap�that� meg, azaz a rendelkez�sre �ll� kapacit�sok nincsenek teljes krben kihaszn�lva. Az Alkotm�nyb�rs�g kiemeli, hogy az rintettek r�szről az alkotm�nyos egyttműkd�si ktelezettsg tan�s�t�sa s az alaptrvnyi tilalom megtart�sa ugyanakkor csak akkor v�rhat� el, ha az �llam is eleget tesz az objekt�v intzm�nyv�delmi ktelezetts�g�nek, azaz ha kialak�tja s k�dteti, illetve - a gazdas�gi teljes�tőkpess�g�hez mrten - folyamatosan fejleszti a hajlktalan szemlyek rszre fenntartott differenci�lt ellt�sokat ny�jt� ell�trendszert.

[96] Az Alkotm�nyb�rs�g ugyanakkor hangslyozza, hogy jelen esetben az Alaptrvny II. cikknek (emberi mlts�ghoz val� jog) alkotm�nyos v�delmi kr�ből nem az rinthetetlen m�lts�gmag�llt az alkotm�nyoss�gi vizsg�lat kzppontj�ban, hanem annak szelvnyjogt k�pező �nrendelkez�si jog, mint az emberi mlt�s�ghoz val� jog korl�tozhat� aspektusa, illetve azzal sszef�gg�sben a cselekv�si auton�mia (szabad mozg�s s tartzkod�s joga) �lltott srelme.


 

 

 

[97] Az Alaptrvny XXII. cikk (2) bekezd�s�nek az emberhez mlt� lakhat�s feltteleinek

biztos�t�s�t elő�r� rendelkezsből az kvetkezik, hogy ezen �llamcl megval�stsa rdek�ben az �llam s a helyi �nkorm�nyzatok trekednek valamennyi hajlktalan szemly sz�m�ra sz�ll�st biztos�tani. Ebből a fokozott �llami szerepvllal�sbl pedig az kvetkezik, hogy az �llam az int�zmnyv�delmi, illetve letv�delmi ktelezettsg�nek is eleget k�v�n tenni. Az Alkotm�nyb�rs�g r�mutat, hogy az utcn ls az, ami emberhez mltatlan letk�rlm�nyeket jelent. pp a mlt�s�g s az emberi let v�delme rdek�ben kell az �llamnak az intzm�nyv�delmet biztos�tani, figyelemmel a szegnyek s elesettek megseg�ts�nek az Alaptrvny Nemzeti hitvall�sban foglalt rendelkez�sre is.

[98] Az �llam fokozott intzm�nyv�delmi ktelezettsg keretben jogilag szab�lyozott s megfelelően fenntartott ell�trendszer ignybe v�tele rdekben az rintett egyttműkd�si ktelezettsg�nek a megszeg�st ultima ratio eszkzk�nt szab�lysrt�si tny�ll�s keretben szankcion�lja. Ezen alapul az Alaptrvny �ltal�nos tilalmat meghat�roz� rendelkez�se az letvitelsze kzterleten tartzkod�s vonatkoz�s�ban. Ezen tilt� rendelkezs alkotm�nyos kvetkezm�nye az, hogy az �llamot a hajlktalan szemlyeket rintően figyelemmel az Alaptrvny XXII. cikk (2) bekezd�s�ben foglaltakra fokozott mrt intzm�nyv�delmi ktelezetts�g terheli, hiszen biztos�tania kell, hogy a hajlk nlkli szemlyeknek minden időben legyen olyan tartzkod�si helyk, amely nem a kzterleten van. Az Alaptrvny tilt� rendelkez�s�ből kvetkező fokozott intzm�nyv�delmi ktelezettsg�t az �llam csak a����� hajlktalanembereknekazell�trendszerbeval�bekerl�seeset�nk�pes biztos�tani, ha ez nkntes jogk�vet�se hi�ny�ban nem kvetkezik be, az �llam fokozott intzm�nyv�delmi ktelezettsg�t elő�r� alkotmnyos parancs alkotm�nyos clja kiresedik, az llam ezzel sszef�gg�sben az letv�delmi ktelezettsg�nek nem tud eleget tenni.

[99] Az ind�tv�nyozk nem igazolt�k azt, hogy az ell�trendszer ignybe v�tele eset�n az azt ignybe vevőket t�rgyk�nt kezeln�k, dehumaniz�ln�k. Az sem igazolt, hogy az ell�trendszer ignybe v�tele esetn emberhez mltatlan krlm�nyek kz� kerln�nek az rintettek. Amennyiben ilyen helyzet mgis előfordulna, az rintettek sz�m�ra az alapjogi jogv�delem biztos�tott az alapvető jogok biztos�n s a rendes b�rs�gi rendszeren kereszt�l.

[100] Az �nrendelkez�si jog, illetve a cselekv�si autonmia az emberi mlt�s�ghoz val� alapjog szelvnyjogai. Ezen jogok �lltott s�relme kapcs�n figyelembe kell venni az alkotm�nyos jogok (nrendelkez�s, cselekv�si auton�mia) s ktelezettsgek (egyttműkd�s) illetve tilalmak (letvitelsze kzterleten tartzkod�s) szoros sszetartoz�s�t, s azt is, hogy az Alaptrv�nyben tiltott magatart�sok, illetve a szab�lysrt�sek, mint a t�rsadalomra - a bűncselekm�nyeknl kisebb fokban - veszlyt jelen magatart�sok mindenkor korl�tj�t k�pezik a mondott szelvnyjogoknak. Az alkotm�nyos jogok gyakorl�sa elv�laszthatatlan az alkotm�nyos


 

 

 

ktelezettsgekteljes�t�s�tőlsazalkotm�nyostilalmakmegtart�s�tl.Az

�nrendelkez�sijog, illetveacselekv�siauton�mianemterjedkiazalaptrvnyi tilalom megszeg�sre, az Alaptrvnyben tiltott magatart�s v�laszt�s�ra, sem pedig szab�lysrts elk�vets�re. Az �nrendelkez�si jog, illetve a cselekv�si auton�mia a Szabs. tv. t�madott szab�lyoz�s�n kereszt�l sz�ks�ges korl�toz�s al� esik, mert az alkotm�nyosan v�dett rtk (kzterlet kzcl� jogszab�lyi keretek kz�tt trtnő

b�rki�ltali hasznlata) illetve ahhoz kapcsol�dan m�sok alapjogai ezt megk�vetelik. A korl�toz�s ar�nyos is egyben, mert a szab�lys�rtsi szankci� csak ultima ratio eszkz, amely megfelel a szab�lys�rtsi joggal szemben t�masztott alkotm�nyoss�gi kvetelmnyeknek (fokozatoss�g, arnyoss�g) s a jogszab�lyi keretekkz�tti�� brki�ltalijogilagszab�lyozottkeretekkz�ttikzterlet haszn�latot tov�bbra is biztos�tja, attl senkit nem z�r el.

[101] Az Alaptrv�ny gener�lis tilt� rendelkezse vil�gosan illeszkedik az Alaptrvny rtkrendjbe, amely rtkrend kzppontjban az emberi mlt�s�g �ll. A Nemzeti hitvall�s szerint: Valljuk, hogy az emberi lt alapja az emberi mlts�g. Valljuk, hogy az egy�ni szabads�g csak m�sokkal egyttműkdve bontakozhat ki. Valljuk, hogy egytt�l�s�nk legfontosabb keretei a csal�d s a nemzet, sszetartoz�sunk alapvető rtkei a s�g, a hit s a szeretet. Valljuk, hogy a kz�ss�g erejnek s minden ember becslet�nek alapja a munka, az emberi szellem teljestmnye. Valljuk az elesettek s a szeg�nyek megseg�t�snek kteless�g�t. Mindebből az Alkotm�nyb�rs�g rtelmezs�ben az is kvetkezik, hogy szabads�g feless�ggel j�r, az egy�ni szabads�g pedig a t�rsadalmi egytt�ls sor�n bontakozik ki.

[102] Az Alaptrv�ny II. cikke szerint az emberi mlt�s�g s�rthetetlen. Minden embernek joga van az lethez s az emberi mlt�s�ghoz. Az emberi mlts�g, mint minden emberi szabads�g alapja az emberi t�rsadalomban, az emberi egytt�l�s sor�n k�pes csak kibontakozni, az emberi mlt�s�g az Alaptrvny szerint a t�rsadalomban , a t�rsadalmi egytt�ls feless�g�t hordoz� egy�n mlt�s�ga. Nemcsak az egy�n tartozik azonban felelőss�ggel a t�rsadalmi egytt�lsrt, hanem a t�rsadalom is az egy�nrt. Az Alaptrvny rtkrendje szerint a t�rsadalmi egytt�ls clja a kz�s boldogul�s, melynek alapja a munka s a szellemi teljes�tmny, legfőbb kerete pedig a csal�d s a nemzet. Az emberi t�rsadalom clja s legfőbb kerete vil�gosan kijel�li az���������� �llamszerep�teclokmegval�sul�s�bansakeretekv�delm�ben, t�mogats�ban. A jelen gyben vizsg�lt szab�lys�rtsi t�ny�lls egyik lehets�ges - de nem kiz�rlagos - elkvetői kre a hajlk nlkli szemlyek kiszorultak a kz�s boldogul�st eredm�nye munkav�gz�s, vagy szellemi teljestmnyek elrse lehetős�g�ből, s ennek eredmnyeknt tbbnyire emberi sorstragdi�k �ldozataik�nt is- a t�rsadalmi let perem�re kerltek. A nincstelens�g, az emberi hajlk hi�nya minden ember sz�m�ra slyos teher, mely p�rosulva a t�rsadalom kz�ny�vel, vagy ppen negat�v rtk�t�let�vel olyan h�trnyos emberi helyzetek kialakul�shozvezethet,melyeklazegy�nsz�m�rakitcsakaz�llami


 

 

 

seg�ts�gnyjt�s ignybe v�telvel mutatkozik. Az Alaptrvny rtkrendje szerint a

nincstelens�gre, a hajlktalans�gra senkinek nincs joga, ez az �llapot nem az emberi mlt�s�ghoz val� jog r�sze, ppen ellenkezőleg, ez a helyzet olyan a t�rsadalmi egytt�ls s az egy�ni let egym�shoz kapcsol�d� diszfunkci�ibl keletkezik, amelyeket a s�g, a hit s szeretet alapj�n �ll� t�rsadalomnak ezen elvek alapj�n kell kezelnie, s lehetős�g szerint megsz�ntetnie. Ebben a folyamatban az egy�nnek s a t�rsadalom rdekeit k�pvise �llamnak a cljai azonosak. Az emberi mlt�s�ghoz val� jogot slyosan s�rti az embernek az emberi t�rsadalombl val� kiszorul�sa, az emberi mlt�s�g s�relmt azonban ppen az okozn�, ha az egy�nt az �llam mag�ra hagyn� elesett, t�rsadalmilag sz�mkivetett helyzetben. Az Alaptrv�ny rtkrendjt k�pvise �llam a seg�ts�gre szorul�, elesett, mag�r�l gondoskodni k�ptelen szemlyt sohasem hagyhatja mag�ra, ez az �llami intzm�nyv�delmi ktelezettsg kvetkezik az Alaptrvny rtkrendjből, a szeg�nyek s elesettek vdelmre vonatkoz� �llami ktelezettsgből.

[103] A kifejtettekre tekintettel az Alkotmnyb�r�s�g meg�llap�totta, hogy a t�madott szab�lyoz�s nem srti az emberi mlt�s�ghoz val� alapjogot.

 

[104] 11. Mivel az Alkotm�nyb�rs�g nem semmis�tette meg a Szabs. tv. kifog�solt rendelkez�seit, ezrt az alkalmaz�si tilalom elrendel�s�ről nem kellett hat�roznia.

 

 

IV.

 

 

[105] Az Alkotmnyb�rs�g hangslyozza, hogy az egyttes miniszteri vlemny t�nyadatai alapj�n t�nyk�nt �llap�that� meg az, hogy az �llam s az nkorm�nyzatok - a t�rsadalmi szervezetekkel s az egyh�zakkal szoros egyttműkd�sben - jelenleg is k�dtetik a hajlk n�lkli szemlyek differenci�lt ell�t�s�t biztost� ell�trendszert. Az Alkotm�nyb�rs�g a vizsg�lt gyben az Alaptrv�ny XXII. cikk (2) s (3) bekezd�seibenfoglalt�llamclsazalaptrvnyi�� tilalomrvnyrejuttat�sa rdek�ben azok hatkony megval�sul�s�ra s az egy�nnek az ezzel �sszef�ggő egyttműkd�si ktelezettsgre tekintettel az Abtv. 46. (3) bekezd�s�ben �rtak alapj�n, hivatalbl elj�rva sz�ks�gesnek l�tta ugyanakkor alkotm�nyos kvetelm�ny meg�llap�t�s�t.

[106] Azalkotm�nyoskvetelmnyazind�tv�nyokkalt�madottjSzabs.tv.-beli t�ny�ll�snak az Alaptrvny XXII. cikk (2) s (3) bekezd�seivel sszhangban �ll� jogalkalmaz�i jog�rtelmezst seg�ti e.

[107] Az Alkotmnyb�rs�g elvi llel mutat r� arra, hogy a t�madott Szabs. tv.-beli szab�lyoz�snak a hajlktalan szemlyek eset�ben trtnő alkalmaz�sa sor�n a jogalkalmaz� szerveknek egyrszt figyelemmel kell lenni�k az llamnak az elesettek v�delm�re ir�nyul� alkotm�nyos ktelezettsg�re, m�sr�szt arra is, hogy a fokozott �llamiintzmnyv�delmi,illetveletv�delmiktelezettsgcsakazrintett


 

 

 

szemlyeknek az ell�trendszerbe trt�nő bekerl�se esetn biztos�that, ami az

rintett szemlyek oldal�n egyttműkd�si ktelezettsg�t keletkeztet. A szab�lysrt�si szankci, mint ultima ratio eszkz alkalmaz�snak a clja az, hogy az rintett szemly bekerljn az �llam �ltal erre a clja kialaktott s fenntartott ell�trendszer keretei kz, mivel az rintett lethez, illetve emberi mlt�s�ghoz val� joga csak ekknt biztos�that, figyelemmel az letvitelsze kzterleten tartzkod�ssal sz�ksgszerűen egytt j�r, az emberi letet kzvetlen�l fenyegető veszlyhelyzet (szls�ges időj�r�si krlm�nyek, let ellenes t�mad�snak, betegs�gnek val� kitetts�g) elh�r�t�s�ra. Az emberi lt alapvető felttelei az rintettek eset�ben ezen szablyoz�si keretek kztt biztos�thatk, az �llam az egy�n egyttműkd�si ktelezettsg�re (az �llam ltal biztos�tott ell�t�s ig�nybe v�tele az rintett r�szről, ha az ell�trendszerben val� elhelyez�se biztos�tott)tekintettel v�gső esetben csak ezen szab�lyoz�si keretek kztt tud hat�konyan gondoskodni az emberi lt alapvető feltteleinek a biztost�s�rl, azok eset�ben akik ezt saj�t erejkl, �llami seg�ts�g nlkl nem tudjk megteremteni. Az Alkotm�nyb�rsg r�mutat, hogy a Szabs. tv. 178/B. (8)-(10) bekezd�sei, valamint az letvitelsze kzterleti tartzkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rtssel kapcsolatban kzrek�dő egyes szervek kijel�l�s�ről s feladatairl sz�l� 178/2018. (X. 2.) Korm. rendelet (a tov�bbiakban: Korm. rendelet) az rintettek szemlyi s t�rgyi krlm�nyeivelkapcsolatosgaranci�lis�� rendelkez�sekettartalmaznak.�� AKorm. rendelet alapj�n az int�zkedő rendőr megkeres�s�re a szoci�lis igazgat�srl s szoci�lis ell�t�sokrl sz�l� 1993. vi III. trvny 65/E. (2) bekezd�se szerinti diszpcserk�zpont nyjt t�jkoztat�st az elkvets helye szerinti ell�t�si terleten szabad frőhellyel rendelkező ell�t� intzm�nyekl. Az intzkedő rendőr k�r�s�re a diszpcserk�zpont megkeresi az elkvets helye szerint illet�kes, utcai szoci�lis munkt biztos�t� szervezetet vagy a modellprogram keretben megszervezett hajlktalanell�t� helyet, amelynek munkatrsa seg�tsget nyjt a hajlktalanell�t� intzm�nybe val� eljut�s megszervezse rdek�ben, ha az rintett az őt fogadni k�pes szabad frőhellyel rendelkező hajlktalanell�t� intzm�nybe �llapot�n�l fogva �n�ll�an nem k�pes eljutni.

[108] Az Alkotm�nyb�rs�g gyakorlat�ban az eg�szs�ghez val� joggal sszef�gg�sben az �llam alkotm�nyos ktelezettsgt akkor teljes�ti, ha a szoci�lis ell�t� rendszert megszervezi s k�dteti. Az Alkotm�nyb�r�s�g elvontan, �ltalnos ismrvekkel csak igen szlső esetekre (ell�tatlans�g, a megfele sz�m� frőhely hi�nya) korl�tozottan hat�rozhatja meg az llami ktelezettsg kritikus nagys�g�t, vagyis azt a sz�ks�ges alkotm�nyos minimumot, amelynek hi�nya m�r alkotm�nyelleness�ghez vezet. Az �llam �ltal fenntartott s k�dtetett intzm�ny, illetve ell�trendszer clszerűs�gi, illetve hat�konys�gi szempontjainak mik�nti meg�tlse azonban nem alkotm�nyoss�gi k�rd�s, vagyis az ell�t�s sznvonal�nak �nmag�ban nincsen alkotm�nyos mrcje. Az �llam ugyanakkor az alkotm�nyos ktelezettsge teljest�se


 

 

 

sor�n nem okozhat terletenknt, vagy t�rsadalmi csoportonk�nt ell�tatlans�got. Az

Alkotm�nyb�rs�g hangslyozza, hogy az rintettek a b�rs�g konkrt gyben meghozott dnt�s�vel szemben alkotm�nyjogi panasszal fordulhatnak az Alkotm�nyb�rs�ghoz, vagyis a vizsg�lt Szabs. tv-beli szab�lyoz�ssal sszef�gg�sben az egy�ni alapjogv�delem lehetős�ge is biztos�tott.

[109] Az alkotmnyos kvetelm�ny megfogalmaz�sa sor�n az Alkotm�nyb�rs�g arra helyezte a hangslyt, hogy az �llam s az �nkorm�nyzatok gazdas�gi teljes�tőkpess�gkh�z igazodan ktelesek az alkotm�nyos kvetelm�nyben foglalt �llamcl megval�sul�shoz sz�ks�ges feltteleket biztos�tani, illetve az Alaptrvny XXII. cikk (3) bekezd�sben foglalt tilalmat rvnyre juttatni. Ezt szolg�lja az �llam s az �nkorm�nyzatok gazdas�gi teljes�tőkpess�g�hez igazod� - a hajlk nlkl szemlyek sz�ll�s�t biztos�t�, illetve a t�rsadalmi reintegr�ci�jukat előseg�tő differenci�lt ell�t�st biztost� szoci�lis intzmnyrendszer fenntart�sa s folyamatos tov�bbfejlesztse.

[110] Aszeg�nyekselesettekmegseg�ts�nekaNemzetihitvall�sbanfoglalt ktelezetts�ge, valamint az Alaptrvny XXII. cikk (2) s (3) bekezd�seiben foglaltak felttlen rvnyre juttat�sa szem előtt tartva a hajlk nlkli szemlyek ell�t�s�val sszef�gg�sben felmer differenci�lt ell�t�si ignyeket a rendelkező r�szben megfogalmazott alkotm�nyos kvetelm�nnyel biztos�that.

 

 

V.

 

 

[111] Az Alkotm�nyb�rs�g a hat�rozat Magyar Kzl�nyben trtnő kzz�t�telt az Abtv.

Dr. Sulyok Tam�s s. k.,

az Alkotm�nybrs�g elnke,

előad alkotm�nyb�r�

 

Dr. Balsai Istvn s. k.,

alkotm�nyb�r�

 

Dr. Czine gnes s. k.,

alkotm�nyb�r�

 

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

alkotm�nyb�r�

 

Dr. Horvth Attila s. k.,

alkotm�nyb�r�

 

Dr. Hrchern� dr. Marosi Ildik� s. k.,

alkotm�nyb�r�

 

Dr. Juh�sz Imre s. k.,

alkotm�nyb�r�

 

 
44. � (1) bekezds�nek m�sodik mondata alapj�n rendelte el. Budapest, 2019. j�nius 4.


 

 

 

 

 

Dr. Pokol B�la s. k.,

alkotm�nyb�r�

Dr. Schanda Bal�zs s. k.,

alkotm�nyb�r�

 

Dr. Stumpf Istvn s. k.,

alkotm�nyb�r�

 

Dr. Szab� Marcel s. k.,

alkotm�nyb�r�

 

Dr. Szalay Pter s. k.,

alkotm�nyb�r�

 

Dr. Sz�vs M�ria s. k.,

alkotm�nyb�r�

 

 

Dr. Varga Zs. Andr�s s. k.

alkotm�nyb�r�

 

 

 

Dr. Pokol B�la alkotm�nyb�r� p�rhuzamos indokol�sa

 

 

[112] A hat�rozat rendelkező r�szt s indokol�s�t is t�mogatom, de a rendelkező r�szben megfogalmazott alkotm�nyos kvetelm�ny indokol�s�t ki szeretnm eg�szteni egy tov�bbi al�t�maszt� rvvel. Az elő�rt kvetelmny ugyanis azzal, hogy a 2012. vi II. trvny 178/B. -�ban rgztett szab�lys�rtsi szankci�t csak akkor engedi alkalmazni, ha a hajlktalan ell�t� rendszerben az adott hajlktalan elhelyez�se biztos�tott volt, az Alaptrvny XXII cikknek (2) s (3) bekezd�se kz�tti fesz�ltsget s r�szbeni ellentmond�st is feloldani igyekszik.

[113] Ebben az sszef�gg�sben ki kell emelni, hogy Alaptrvny XXII cikknek (2) bekezd�se csak azt �rja e, hogy az �llamnak s az �nkorm�nyzatoknak alaptrvnyi ktelezettsge a trekvs a hajlk nlkli szemlyek sz�m�ra a sz�ll�s biztos�t�s�ra. Ez a megfogalmaz�s teh�t nem alkotm�nyos alapjogknt biztos�tja a hajlktalanok sz�m�ra a hajlktalansz�llkon val� elhelyezs lehetős�gt, s az �llam illetve az �nkorm�nyzatok sz�m�ra sem jelent ktelezettsget, hogy t�nylegesen is minden hajlktalan elhelyezst biztos�tsk. m ezzel szemben e cikk (3) bekezd�se kategorikusan megtiltja az letvitelsze kzterleten val� tartzkod�st, s ennek trvnyi szin konkretiz�l�sa az emltett szab�lys�rtss nyilv�nt�s s a szankci� elrendel�se. Ezt a szankcion�l�st al�t�masztja ugyan az alaptrvnyi szin tilt�s a XXII. cikk (3) bekezd�s�ben, de a (2) bekezd�sennek intzm�nyi h�tter�t nem ktele jelleggel �rja e. gy a jelen hatrozatban megfogalmazott alkotmnyos kvetelm�ny ezt az alaptrvnyi fesz�lts�get iktatja ki azzal, hogy ha az adott esetben a szankci�kiszab�s előtt �ll� hajlktalan tnylegesen nem volt elhelyezhető a hajlktalan ell�t� rendszerben, akkor ezt a szankci�t nem lehet kiszabni vele szemben.


 

 

 


Budapest, 2019. j�nius 4.


 

Dr. Pokol B�la s. k,

alkotm�nyb�r�


 

 

Dr. Czine gnes alkotm�nyb�r� klnv�lemnye

 

 

[114] Nem rtek egyet a rendelkező r�szben foglalt d�nt�ssel, mert llspontom szerint az ind�tv�nyoz�k �ltal tmadott jogszab�lyi rendelkezs (Szabs. tv. 178/B. �) alaptrvny- ellenes, ezrt az Alkotm�nyb�rs�gnak meg kellett volna semmistenie.

 

[115] 1.Mindenekelőttfontosnaktartomkiemelni,hogy�ll�spontomszerinta hajl�ktalans�g egy nagyon sokr s sszetett t�rsadalmi problma. Amint az Alkotm�nyb�rs�g a 38/2012. (XI. 14.) AB hat�rozatban (Abh1.) meg�llap�totta: �[a] hajlktalan szemlyek sz�m�ra az, hogy a kzterleten lnek egy rendk�v�l slyos krzishelyzetet jelent, ami kl�nb k�nyszerek hat�s�ra j�tt ltre, a legritk�bb esetben tudatos, �tgondolt, szabad v�laszt�suk kvetkezm�nye. A hajlktalanok elvesztett�k otthonukat snincs lehetősgk arra, hogylakhatsukat megoldjk, ezrt valdi alternat�va hi�ny�ban k�nytelenek miut�n az az egyetlen nyilv�nos, mindenki haszn�lat�ra nyitva �ll� terlet a kzterleten lni.� (Indokol�s [50])

[116] A hajlktalan szemlyek seg�ts�vel foglalkoz� szoci�lis szervezetek kz�l az Alkotm�nyb�rs�g tbbet is megkeresett a jelen gyben. A megkeressekre adott v�laszok alapj�n l�that: a szervezetek munkat�rsai gyakran tapasztalj�k, hogy az utc�n lők a legv�ltozatosabb s a legslyosabb problm�kkal kzdenek, akiknek ell�t�s�hoz tbbnyire nem elg egy szabad frőhely a sz�ll�son. Egyet�rtek ezrt az Abh1.-ben tett azon meg�llap�t�ssal is: �[a] hajlktalans�g szoci�lis problma, amit az �llamnak a szoci�lis igazgat�s, a szoci�lis ell�t�s eszkzeivel s nem b�ntet�ssel kell kezelnie(Indokol�s [53]).

[117] Mindezek erebocs�t�sa mellett a rendelke r�szben foglalt dnt�ssel a kvetkező indokok miatt nem rtek egyet.

 

[118] 2. Nem rtek egyet azzal, hogy az Alaptrvny Hetedik m�dos�t�snak a 2018. okt�ber 15-től hat�lyba lpett XXII. cikk (3) bekezd�se j alaptrvnyi h�tteret ad a most vizsg�lt gynek, ezrt az Abh1.-ben foglalt meg�llap�t�sok mr nem ir�nyadk.

[119] Az Abh1.-ben az Alkotm�nyb�rs�g r�szben a jelen gyben is t�madott jogszab�lyi rendelkez�shez tartalm�ban hasonl rendelkez�st, a Szabs. tv. 186. -nak az alaptrvny-elleness�gt vizsg�lta. A Szabs. tv. 186. (1) bekezd�se alapj�n �[a]ki a kzterlet belterlet�t rendeltet�s�től elt m�don, letvitelsze lakhat�s clj�ra haszn�lja, illetve letvitelsze lakhat�shoz haszn�lt ings�gokat kzterleten t�rol, szab�lysrt�st kvet el.�

[120] Az Alkotmnyb�rs�g azt �llap�totta meg, hogy a t�ny�ll�snak a hi�nyoss�gai, ellentmond�saiolyanslyos,anormavil�goss�ggalsszef�ggőproblm�kat


 

 

 

jelentenek, amelyek jogalkalmaz�i jog�rtelmezssel nem oldhatk fel, �gy az nem

felel meg a jogllamisg kvetelm�nyeinek. Az Alkotmnyb�rs�g teh�t az Abh1.-ben a Szabs. tv. 186. -nak alaptrvny-elleness�g�t az Alaptrvny B) cikk (1) bekezdse alapj�n, s nem az Alaptrvny XXII. cikke alapj�n vizsg�lta. Vlem�nyem szerint ezrt az Alaptrvny XXII. cikknek megv�ltozott tartalma nem z�rja ki az Abh1.-ben foglaltak hivatkozhat�s�g�t, s az abban foglaltak a jelen szab�lyoz�si krnyezetben is ir�nyad�nak tekintendők.

 

[121] 3. A fentiek alapj�n teh�t az Alkotm�nyb�rs�gnak az Abh1.-ben foglalt rtelmezsi

szempontok alapulvtel�vel kellett volna vizsg�lnia az ind�tv�nyokban foglaltakat.

 

[122] 3.1. Az Abh1.-ben az Alkotmnyb�rs�g meg�llap�totta, hogy �a szab�lys�rts elvesztette a kzigazgat�s-ellenesmagatart�sok szankcionl�s�ban betlttt szerep�t, s a bagatell b�ntetőjogi jellege v�lt dominnss. A szab�lys�rts a Szabs.tv.-nyel lnyegben a trichotom b�ntetőjogi rendszer harmadik, legenyh�bb szintjv� v�lt. Hasonl� szerepet tlt be a jogrendszerben, mint A magyar b�ntető trvnyknyv a kih�gsokr�l cmet vise 1879. vi XL. trvnycikkel bevezetett s a kih�g�s intzm�ny�nek s a kih�g�si b�r�skod�snak megsz�ntet�sről sz�l� 1955. vi

17. trvnyerejű rendelettel megsz�ntetett kih�g�s intzm�nye (Indokol�s [27]).

[123] Aszab�lys�rtsijogjogrendszerbenelfoglalthely�nekilyenmegv�ltoz�s�ra tekintettel az Alkotmnyb�rs�g r�mutatott, hogy a szab�lys�rt�si elj�rs krimin�lis jellege miatt meg kell, hogy feleljen a b�ntető elj�rssal szemben t�masztott legalapvetőbb kvetelm�nyeknek {Abh1., Indokol�s [34]}.

[124] Az Abh1.-ben ezrt az Alkotm�nyb�rs�g megerős�tette azt a kor�bbi gyakorlat�t, amely szerint �[a]z alkotm�nyos b�ntetőjogbl fakad� tartalmi kvetelm�ny, hogy a trvnyhoz a bnteten magatart�sok kr�nek meghat�roz�sakor nem j�rhat el �nk�nyesen. Valamely magatart�s bntetendőv� nyilv�n�t�snak sz�ks�gess�g�t szigor� mrcvel kell meg�tlni: a kl�nbző letviszonyok, erk�lcsi s jogi norm�k v�delm�ben az emberi jogokat s szabads�gokat sz�ks�gkppen korl�toz b�ntetőjogi eszkzrendszert csak a felttlen�l sz�ks�ges esetben s ar�nyos mrtkben indokolt ignybe venni, akkor, ha az alkotmnyos vagy az Alkotmnyra visszavezethe �llami, t�rsadalmi, gazdas�gi clok, rtkek megv�sa m�s m�don nem lehets�ges[30/1992. (V. 26.) AB hat�rozat, ABH 1992, 167, 176.].

[125] Afentiekbenbemutatottszempontokalapj�nteh�tazAlkotm�nyb�rs�gnak elsősorban azt kellett volna vizsg�lnia, hogy a szab�lysrtss nyilv�n�t�snak meg�llap�that-e valamely legitim indoka.

 

[126] 3.2. Az Alkotm�nyb�rs�g a jelen gyben a szab�lys�rtss minős�ts legitim indokt az Alaptrvny XXII. cikk (2) bekezd�s�ből vezette le. Meg�llap�totta ugyanis, hogy az e rendelkez�sben foglalt �llamcl elr�se rdek�ben az egy�n az �llammal val� egyttműkd�st nem tagadhatja meg. Az ind�tv�nyozk �ltal t�madott trvnyi rendelkezs ezrt nem egy, az rintett szemlytől f�ggetlen objekt�v t�nyt (a


 

 

 

hajlktalan ltet) szankcion�lja, hanem az egyttműkd�si ktelezettsg sz�nd�kos s

ismtelt megtagad�s�t, illetve folyamatos neglig�l�s�t.

[127] ll�spontom szerint e szempontok nem alapozz�k meg az letvitelsze kzterleti tartzkod�s szab�lysrt�ss mis�ts�t, s az Alkotmnyb�rsg �ltal felhozott indokok nem kvetkeznek az Alaptrvny XXII. cikkből.

[128] Az Alaptrvny XXII. cikknek 2012. janur 1-jn hat�lyba lpett rendelkez�se szerint

Magyarorsz�g trekszik arra, hogy az emberhez mlt� lakhats feltteleit s a kzszolg�ltatsokhozval� hozz�fr�st mindenkisz�m�ra biztos�tsa.Az alkotm�nyoz� hatalom m�r az eredeti normaszveghez fűztt indokol�s�ban hangslyozta: �[a]z Alaptrvny clk�nt fogalmazza meg, hogy az �llam lehetős�geihez mrten seg�tse e a hajlktalans�g elkerl�s�t s felsz�mol�s�t, az elemi ltk�rlm�nyek biztos�t�s�t. (az Alaptrvny normaszveg-javaslat�hoz fűz�tt indokol�s)

[129] Az Alaptrvny Negyedik m�dos�t�s�val, amely kieg�sz�tette a XXII. cikket a (2) s (3) bekezd�sekkel, az alkotm�nyoz� hatalom kinyilv�n�totta, hogy �[a]z emberhez mlt� lakhat�s feltteleinek a biztos�t�sa mellett [...] nem t�mogatja a kzterletek rendeltet�sellenes haszn�lat�t: az letvitelszerűen megvalsul� kzterleti tartzkod�st. A kzrend, a kzbiztons�g,a kzeg�szs�g sa kultur�lisrtkek v�delme rdek�ben [ezrt] trvny vagy helyi �nkormnyzat rendelete jogelleness mis�theti az letvitelszerűen megval�sul kzterleti tartzkod�st. Garanci�lis szab�ly, hogy jogelleness mis�tsre csak a jelzett clok megvals�t�sa rdek�ben kerlhet sor, s a jogelleness mis�ts csak a kzterlet meghat�rozott r�szre vonatkoz�an �llap�that� meg. (az Alaptrvny Negyedik m�dos�t�snak normaszveg-javaslat�hoz fűz�tt indokol�s) Az Alaptrvny XXII. cikk (3) bekezd�se mg utalt arra, hogy melyek lehetnek azok a legitim clok, illetve alkotm�nyos indokok, amelyek a kzterleten tartzkod�s jogelleness�g�t megalapozhatj�k, s az alkotm�nyoz� hatalom sz�nd�ka szerint garanci�lis jelle szab�ly volt, hogy jogelleness minős�tsre csak a jelzett clok megval�st�sa rdek�ben kerlhet sor.

[130] Az Alaptrvny Hetedik m�dos�t�sa az Alaptrvny XXII. cikk (3) bekezd�s�t teljesen j tartalommal m�dos�totta, s meg�llap�totta: �[t]ilos az letvitelsze kzterleten tartzkod�s.� Az alkotm�nyoz� hatalom e m�dos�t�st azzal indokolta, hogy �[a]z letvitelszerűen megval�sul� kzterleti tartzkod�s s�rti a kzterletek kzc�l� haszn�lat�t, ami ellen indokolt fell�pni.�

[131] ll�spontom szerint a fentiek alapj�n az �llap�that� meg, hogy az Alaptrvny XXII. cikkben foglaltak azt a clt szolg�lj�k, hogy �llam lehetős�geihez mrten seg�tse e a����� hajlktalans�gelkerl�s�tsfelsz�mol�s�t.Azalkotm�nyozhatalomaz Alaptrvny XXII. cikk (3) bekezd�s�ben foglalt tilt�st azrt emelte az Alaptrvnybe, mertaz�� letvitelszerűkzterleti�� tartzkod�s�� srti�� akzterletekkzc�l� haszn�lat�t�. Az alkotm�nyoz� hatalom azt ugyanakkor nem nyilv�n�totta ki, s az


 

 

 

AlaptrvnyXXII.cikk(3)bekezd�s�bőlsemkvetkezik,hogyakzterleti

tartzkod�st b�ntetni kell.

 

[132] 3.3. A Szabs. tv. 178/B. -�t a 2018. vi LXIV. trvny �llap�totta meg. Ennek indokol�sa szerint �[a]z letvitelsze kzterleti tartzkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lysrts t�ny�ll�s m�dos�t�s�t az Alaptrvny XXII. cikk (3) bekezd�se 2018. okt�ber 15. napon hat�lyba l m�dos�t�sa indokolja. Vagyis a jogalkot� gy �tlte meg, hogy az letvitelsze kzterleti tartzkod�snak szab�lysrt�si tny�ll�ss mis�t�s�t az Alaptrvny XXII. cikk (3) bekezd�se megalapozza. Ebl kvetkezően teh�t a szab�lysrt�si t�ny�ll�ss mis�t�snek is csak az lehet az indoka, hogy �[a]z letvitelszerűen megval�sul� kzterleti tartzkod�s s�rti a kzterletek kzcl� haszn�lat�t, ami ellen indokolt fell�pni.�

[133] Az Alkotmnyb�rs�g gyakorlata szerint �[a]lapvetően a jogalkot� feless�gi kr�be tartozik annak meg�tl�se, hogy mely cselekm�nyeket vonja kzrendv�delmi szab�lyoz�s kr�be. A p�naliz�l�s hat�rainak meghz�sakor azonban a jogalkot�nak szem előtt kell tartania, hogy az �ltal�nos cselekv�si szabads�gbl kvetkezően alkotm�nyos demokrci�ban a polg�roknak jogi rtelemben mindent szabad, amit normat�v rendelkezs nem tilt. [] Az �llamnak minden egy�n rdek�t egyenlően kell mrlegelnie s a szabads�gkorl�toz�st megfelelően, racionlisrvekkel kell indokolnia. Jogszab�ly ezrt akkor mis�thet egy magatart�st egy�ni jogot vagy kzrendet s�rtőnek, kvetkez�sk�ppen tilalmasnak, ha annak van megfele alkotm�nyos indoka. Krimin�lis szab�lysrt�sek eset�ben jellemzően akkor, ha a cselekmny emberi letet, testi psget, eg�szs�get vagy jogot veszlyeztető, �ltal�nosan elfogadott egytt�l�si szab�lyt s�rt, s ha az elkvet�si magatart�s statu�l�sa megfelel annak a kvetelm�nynek, hogy szab�lys�rtsi szankcion�l�s csak ultima ratio-k�nt alkalmazhat�.� [176/2011. (XII. 29.) AB hatrozat, ABH 2011, 622,

628.] R�mutatott az Alkotm�nyb�rs�g: az, hogy valaki a kzterleten li az lett m�sok jogt nem s�rti, krt nem okoz, a kzterlet rendeltetssze haszn�lat�t, a kzrendet nem veszlyezteti.� {Abh1., Indokol�s [52]}

[134] A kifejtettek alapj�n gy gondolom, hogy a kzterleten tartzkod�s szab�lys�rt�si t�ny�ll�ss nyilv�n�t�snak nem t�rhat� felalkotm�nyosan indokolt legitim clja. Nem misl olyan cselekm�nynek, amely emberi letet, testi psget, eg�szs�get vagyjogot veszlyeztető, �ltal�nosan elfogadott egytt�l�siszab�lyt s�rt. nmag�ban az az indok, hogy s�rti a kzterletek kzc�l� hasznlat�t, v�lemnyem szerint, a szab�lys�rtsi t�ny�ll�ss mis�tst nem alapozhatja meg.

 

[135] 4. ll�spontom szerint a Szabs. tv. 178/B. -a m�s okokb�l sem felel meg a jogbiztons�g kvetelm�ny�nek.

 

[136] 4.1. Az Alkotm�nyb�rs�g azt �llap�totta meg, hogy jelen esetben az elkvet�si magatart�st rtelme rendelkez�sben szereplő fogalmak �ltal�noss�ga a jogalkot�s jogfogalmaira jellemző absztrakcis fokot nem haladja meg. A fentiekre tekintettel az


 

 

 

Alkotm�nyb�rs�g��� meg�llap�totta,��� hogy��� a�� t�madott��� szab�lyoz�s��� nem��� srti�� a

normavil�goss�g, illetve a jogbiztons�g kvetelm�ny�t.

[137] A jogbiztons�ggal sszef�gg�sben az Alkotm�nyb�rs�g gyakorlat�ban ugyanakkor az v�lt hangslyoss, hogy �[a] jogbiztonsg az �llam s elsősorban a jogalkot kteless�g�v teszi annak biztos�t�s�t, hogy a jog eg�sze, egyes r�szterletei s az egyes jogszab�lyok is vil�gosak, egy�rtelműek, kd�sket tekintve kisz�mthatak s erel�thatak legyenek a norma cmzettjei sz�m�ra. Vagyis a jogbiztons�g nem csup�n az egyes norm�k egy�rtelműs�g�t kveteli meg, de az egyes jogint�zmnyek k�d�s�nek kisz�mthats�g�t is.� [9/1992. (I. 30.) AB hat�rozat, ABH 1992, 59, 65.]

[138] Az Alkotm�nyb�rs�g az Abh1.-ben megerős�tette azt a gyakorlat�t is, hogy �a b�ntetőjogi szankci� kil�t�sba helyezsvel tilalmazott magatart�st ler diszpozci�nak hat�rozottnak, krlhat�roltnak, vil�gosan megfogalmazottnak kell lennie. Alkotmnyoss�gi kvetelm�ny a v�dett jogt�rgyra s az elkvet�si magatart�sra vonatkoz trvnyhoz�i akarat vil�gos kifejezsre juttat�sa. Egy�rtelmű zenetet kell tartalmaznia, hogy az egy�n mikor kvet el b�ntetőjogilag szankcion�lt jogsrt�st. Ugyanakkor korl�toznia kell az �nk�nyes jog�rtelmezs lehetős�g�t a jogalkalmaz�k r�szről.� [30/1992. (V. 26.) Ab hatrozat, ABH 1992, 167, 176.] E szempontok teh�t az Abh1.-ben foglaltak szerint a szab�lys�rt�si t�nyll�sra is ir�nyadk.

 

[139] 4.2. A fentiek alapj�n, gy gondolom, a Szabs. tv. 178/B. -nak alkotm�nyoss�gt elsősorban a Szabs. tv. 1. -ban foglaltakhoz mrten kellett rtkelni. E rendelkezs szerint �[s]zab�lys�rts az az e trvny ltal b�ntetni rendelt tevkenys�g vagy mulaszt�s, amely veszlyes a t�rsadalomra.

[140] A Szabs. tv. 1. -a alapj�n teh�t csak tevkenys�g vagy mulaszt�s mis�the szab�lysrt�snek.

[141] A fentiekben m�r utaltam arra, hogy az Alaptrvny XXII. cikkből ll�spontom szerint nem vezethe le olyan tartalm� egyttműkd�siktelezettsg, amelya szab�lysrt�si t�ny�ll�ss mis�t�st megalapozn�. A hajlktalans�got az Alkotm�nyb�rs�g m�r az Abh1.-ben is lt�llapotnak tekintette, amikor utalt arra, hogy a hajlktalansg, mint t�rsadalmi problma megold�snak a szab�lysrt�si szankci� alkalmaz�sa alkalmatlan eszkze, mivel az rintettek azrt kerltek ebbe a helyzetbe, mert j�vedelem hi�ny�ban lakhat�sukat nem tudjk megoldani. A hajlktalans�g ezrt, mint lt�llapot, �ll�spontom szerint nem mislhet szab�lysrt�si t�ny�ll�snak.

[142] A Szabs. tv. 1. -a alapj�n csak olyan tevkenys�g vagy mulaszt�s mis�the szab�lysrt�snek, amely veszlyes a t�rsadalomra.

[143] Ezzel sszef�gg�sben az Alkotmnyb�rs�g m�r meg�llap�totta: az letvitelsze kzterleten tartzkod�s �nmag�ban nem s�rti s nem veszlyezteti Magyarorsz�g �llami, t�rsadalmi vagy gazdas�gi rendjt, a term�szetes s jogi szemlyek szemly�t s jogait�. A jogalkalmaz� sz�m�ra ezrt nem �llap�that� meg, hogy a kzterleten


 

 

 

lak�s��� mikor�� misl��� olyan��� t�rsadalomra��� veszlyes��� cselekmnynek,��� amely��� a

szab�lysrt�si b�ntets kiszab�s�t indokolja (Abh1., Indokol�s [55]). �gy gondolom, hogy az Alkotm�nyb�r�s�gnak a jelen gyben is ezt kellett volna meg�llap�tania.

 

[144] 4.3. A Szabs. tv. 2. (1) bekezd�se rtelmben szab�lysrts miatt az vonhat feless�gre, akinek a cselekm�nye sz�nd�kos vagy gondatlan. A Szabs.tv. 2. � (1) bekezd�se szerint teh�t a szab�lys�rtsi felelőss�g szubjekt�v felelőssgi forma.

[145] AzAlkotmnyb�rs�g azAbh1.-benutaltarra is, hogy�[a]hajlktalan szemlyek sz�m�ra az, hogy a kzterleten lnek egy rendk�v�l slyos kr�zishelyzetet jelent, ami kl�nb k�nyszerek hat�s�ra jtt ltre, a legritkbb esetben tudatos, tgondolt, szabad v�laszt�suk kvetkezm�nye.� (Indokol�s [50]). Erre tekintettel, gy gondolom, hogy a konkr�t szab�lys�rts eset�n rtelmezhetetlen a sz�nd�koss�g vagy a gondatlans�g vizsg�lata, mert amint az Alkotm�nyb�rs�g is utalt r�: a hajlktalan szemlyek sz�m�ra az, hogy kzterleten lnek, nem tudatos vagy �tgondolt d�nt�s eredmnye.

[146] Tekintettel arra, hogy az ind�tv�nyok �ltal t�madott t�ny�ll�s nem egy magatart�st (cselekedetet vagy mulaszt�st), hanem egy objekt�v t�nyk�nt fenn�ll� lethelyzetet rendel b�ntetni, amellyel sszef�gg�sben a bűn�ss�g nem rtelmezhető, a hat�lyos szab�lyoz�s alapj�n is ir�nyad�nak tekinthe az Alkotm�nyb�rs�gnak az a kor�bbi meg�llap�t�sa, hogy a tny�ll�s lnyeg�t tekintve az alanyi oldalt�l f�ggetlen, gyakorlatilag objekt�v feless�get teremt(Abh1., Indokol�s [55]).

 

[147] 4.4. A jogbiztons�g elvből fakad� alapvető kvetelm�ny, hogy a jogszab�lyok sz�veg�nek felismerhe normatartalmat kell hordozniuk. E kvetelm�ny pedig akkor teljesl, ha �a szab�lyoz�s nem misl a jogalkalmaz� sz�m�ra rtelmezhetetlennek, illetőleg nem nylik lehetős�g a tlzottan ltal�nos megfogalmaz�s miatt szubjekt�v, �nk�nyes jogalkalmaz�sra {34/2014. (XI. 14.) AB hat�rozat, Indokol�s [97], [116]}.

[148] Az adott esetben az ind�tv�nyoz� b�r�k akiknek a t�ny�ll�s�t alkalmazniuk kell , ppen e kvetelm�nyek �lltott s�relme miatt fordultak az Alkotm�nyb�rs�ghoz. Amint az egyik ind�tv�nyoz� r�mutatott: �[a]z rtelme rendelkez�sek tautologikus szerkeszt�si megold�s mellett az elkvet�si magatart�st olyan konjunkt�v felttelekkel hat�rozza meg, amelyek egyr�szt az elkvető sz�nd�k�ra, m�sr�szt a klső krlm�nyek alapj�n levonhat� kvetkeztet�sekre plnek. Utbbi kr�ben a trvny csak annyit kvetel meg az elkvet�si magatart�s meg�llap�t�shoz, hogy az ott rt klső krlm�nyekl arra lehessen kvetkeztetni, hogy az elkvető a jellemzően lak�helyl szolg�l� kzterleten v�gzett tevkenys�get a kzterleten rvid időnk�nt visszat�rően s rendszeresen v�gzi. Ennek kvetkeztben ugyanannak a magatart�snak atan�s�t�sa(pl.tiszt�lkod�s,tkez�s) annak f�ggv�nyben mislnek szab�lys�rt�snek, hogy azt valaki a l�tszat szerint eseti jelleggel, vagy

mit ahogy a hajlktalanok, s szint�n a l�tszat szerint időnk�nt visszatrően v�gzi.�


 

 

 

[149] A Szabs. tv. 178/B. (1) bekezd�sben foglalt elkvet�si magatart�s figyelemmel

annak az (5) bekezd�sben foglalt rtelmezs�re is �, a jogalkalmaz�k sz�m�ra teh�t nem hordoz egy�rtelmű normatartalmat. Erre tekintettel, az Alkotm�nyb�rsgnak meg kellett volna �llap�tani a normavil�goss�g s�relmt.

 

[150] 4.5. Fontosnak tartom kiemelni azt is, hogy ll�spontom szerint a Szabs. tv. 178/B. � (2) s (4) bekezds�nek egym�sra tekintettel trtnő alkalmaz�sa is jog�rtelmezsi bizonytalans�got vet fel. A 178/B. (4) bekezd�se ugyanis jogalkalmaz�i mrlegelst nem engedve elő�rja: azzal a szemllyel szemben, akit 90 napon bell 3 alkalommal a szab�lysrts elkvetse miatt a helysznen figyelmeztettek, az jabb elkvet�skor a szab�lysrt�si elj�rs megind�t�sa nem melzhető.

[151] Az ind�tv�nyoz�k e rendelkez�ssel �sszef�gg�sben hangslyozt�k: problm�t jelent, hogy a jogszab�ly nem hat�rozza meg, hogy a h�rom figyelmeztet�s kz�tt mennyi minim�lis időnek kell eltelnie. Az egyik ind�tv�nyoz� b�r előtt folyamatban l gyben az elj�rs al� vont szemlyt 2018. okt�ber 17., 18., valamint 20. napj�n figyelmeztett�k, majd pedig oktber 24. napj�n kezdemnyeztek vele szemben elj�rst. Egy m�sik ind�tv�nyoz� br� előtt folyamatban l gyben az elj�rs al vont szemlyt 2018. okt�ber 15-n figyelmeztett�k előszr, azt�n okt�ber 19-n 10 ra 40 perckor s 12 ra 15 perckor. A negyedik figyelmeztetsre s az elj�rs megind�t�s�ra pedig ugyan�gy oktber 19-n 15 ra 10 perckor kerlt sor. Erre tekintettel az ind�tv�nyoz� r�mutatott: a p�r r�s időtartam a figyelmeztet�sek kz�tt nyilv�nvalan nem elegendő az j tartzkodsi hely kialak�t�s�ra.

[152] A szab�lyoz�s teh�t e tekintetben is felveti a jogbizonytalansg s�relmt, mert lehetős�get ad a tlzottan �ltal�nos megfogalmaz�s miatt szubjekt�v, �nk�nyes jogalkalmaz�sra, amely az Alkotm�nyb�rs�gnak a fentiekben hivatkozott 34/2014. (XI. 14.) AB hat�rozatban foglalt gyakorlat�ra tekintettel nem felel meg a jogbiztons�g kvetelm�ny�nek.

 

[153] 4.6.Kts�gtelen,hogyazletvitelszekzterletitartzkod�sszab�lyainak megs�rtse szab�lys�rt�ssel kapcsolatban kzrek�dő egyes szervek kijel�l�s�ről s feladatairl sz�l� 178/2018. (X. 2.) Korm rendelet r�szben szab�lyozza azon szervek vagy szervezetek kr�t s feladatait, amelyek seg�ts�gnyjt�sa az letvitelsze kzterleti tartzkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rts vonatkoz�s�ban egyttműkd�snek misl. E szab�lyok ugyanakkor olyan technikai jellegű rendelkez�sek, amelyek a fentiekben hivatkozott alkotm�nyoss�gi problmkat nem oldj�k fel.

[154] A Korm. rendelet rgzti p�ld�ul, hogy az letvitelsze kzterleti tartzkod�s szab�lyainak megsrt�se szab�lys�rts elkvetőjnek egyttműkd�si sz�nd�ka eset�n az intzkedő rendőr megkeres�s�re a szoci�lis igazgat�sr�l s szoci�lis ell�t�sokrl sz�l� trvny 65/E. (2) bekezd�se szerinti diszpcserk�zpont t�jkoztat�st nyjt az elkvets helye szerinti ell�t�si terleten szabad frőhellyel


 

 

 

rendelkező hajlktalanell�t� intzm�nyekl. A Korm. rendelet elő�rja azt is, hogy az

intzkedő rendőr k�rs�re a diszpcserk�zpont megkeresi az elkvets helye szerint illet�kes,utcaiszoci�lis�� munktbiztos�t�szervezetetvagyamodellprogram keretben megszervezett hajlktalanell�t� helyet, amelynek munkat�rsa seg�ts�get nyjt az elkvető hajlktalanell�t� intzm�nybe val� eljut�s�nak megszervezse rdek�ben, ha az elkvető az őt fogadni k�pes, szabad frőhellyel rendelkező hajlktalanell�t� intzm�nybe �llapot�n�l fogva �n�ll�an nem k�pes eljutni.

[155] Vlemnyem szerint azonban a hivatkozott rendelkez�sek nem alkalmasak arra, hogy a Szabs. tv. 178/B. -a alapj�n fenn�ll� rtelmez�si bizonytalans�gokat kik�sz�b�lj�k. E szab�lyok ugyanis a fentiekben hivatkozott, a konkrt gyekben elj�r� b�r�k �ltal kifog�solt rtelmez�si problm�kat nem orvosoljk.

[156] 5. A fentiek alapj�n, gy gondolom, hogy az Alkotmnyb�rs�gnak meg kellett volna �llap�tani a Szabs. tv. 178/B. -nak s�relmt, mert az s�rti a jogbiztonsg kvetelm�ny�t.

 

 


Budapest, 2019. j�nius 4.


 

Dr. Czine gnes s. k.,

alkotm�nyb�r�


 

 

Dr. Juh�sz Imre alkotm�nyb�r� klnv�lemnye

 

 

[157] Ahat�rozatrendelker�sznek1.pontj�banmeghat�rozottalkotm�nyos kvetelm�nnyel s annak indokol�s�val nem rtek egyet az al�bbiak miatt:

 

[158] 1. Az Alaptrvny XXII. cikk (3) bekezd�se a kvetkezőkppen rendelkezik: Tilos az letvitelsze kzterleten tartzkod�s.� A jogalkot a Szabs. tv. ind�tvnyokkal t�madott 178/B. -nak (1) bekezd�s�ben a kvetkező szab�lyt alkotta: �Aki letvitelszerűen kzterleten tartzkodik, az szab�lysrt�st kvet el.� A szab�lys�rts trvnyi t�ny�ll�snak id�zett rendelkezse teh�t azelkvet�si magatart�st�, illetve annak szankcion�l�s�t illetően tov�bbi distinkci�t nem tartalmaz.

[159] A trvnyhely idzett bekezd�s�t kvető elsősorban az elj�rst meghat�roz� rendelkez�sei sem �llap�tanak meg olyan anyagi jogi felttelt, melynek fenn�ll�sa a szankci� (legenyh�bb esetben a figyelmeztet�s) alkalmaz�s�t kiz�rn, vagy azt felttelhez ktn. A tbbs�gi hat�rozat 1. pontj�ban megfogalmazott alkotm�nyos kvetelm�ny ezzel szemben a szankci� (b�rmely szankci�) alkalmaz�s�t attl teszi f�ggőv�, hogy az Alaptrvny XXII. cikk (2) bekezd�s�ben meghat�rozott �llamcl teljeslse a cselekmny elkvet�sekor biztos�tott volt-e, vagy sem, tov�bb� mindez igazolhat-e, avagy sem. ll�spontom szerint az Alkotm�nyb�rs�g ezzel a XXII. cikk (3) bekezd�sben foglalt kategorikus tiltst, mintegy ellenslyba �lltva a XXII. cikk (2) bekezd�s�ben �llamc�lknt megfogalmazott trekv�ssel �, egy j rendelkez�st fűz�tt


 

 

 

a trvnyi t�ny�ll�shoz, amely rendelkezs az Alaptrvny XXII. cikk (2) s (3)

bekezd�seinek egymsra tekintettel trtnő rtelmezs�ből sem vezethe le.

[160] Megjegyzendő, hogy a Szabs. tv. 2012. november 14. napj�ig hat�lyos 186. -a az Abh1-el trtnt megsemmist�sig egy eg�szen m�s szab�lyoz�si krnyezetben valban tartalmazott a jelen alkotm�nyos kvetelm�nyhez hasonl� kit�telt a kvetkezőkppen: �(2) Az (1) bekezd�sben meghat�rozott szab�lysrts nem �llap�that� meg, ha a feladat ell�t�s�ra ktelezett �nkorm�nyzat a hajlktalan-ell�t�s feltteleit nem biztos�tja.

[161] Nemtudom,hogyatbbs�gihat�rozatbanmegfogalmazottalkotm�nyos kvetelm�nyt a tbb, mint hat vvel ezelőtt megsemmistett, itt idzett szab�ly inspir�lta-e, vagy valamely m�s megfontol�s, de annak kimond�s�ra az Alkotm�nyb�rs�gnak �ll�spontom szerint alkotm�nyos lehetősge nem volt.

 

[162] 2. Nem vitathat, hogy amikor az Alkotm�nyb�rs�g az Abtv. 46. (3) bekezds�ben foglalt felhatalmaz�s�val lve alkotm�nyos kvetelm�nyt �llap�t meg, szűk mezsgy�n kell, hogy egyenslyozzon s időnk�nt akrcsak a Kria a jogegys�gi hat�rozatok meghozatalakor , a jogalkot�s hatr�n j�rhat. Ezen eseteket azonban egy�rtelműen el kell hat�rolni attl, amikor a megfogalmazott kvetelm�ny a jog�rtelmezs �ltal�nos szab�lyainak megtart�sa mellett sem vezethe le az Alaptrv�nyből. Alkotm�nyb�rk�nt (gy p�ld�ul k�t zben is jogegys�gi hat�rozatot a jogalkot hat�skr�nek megs�rt�se miatt megsemmistő alkotmnyb�rs�gi hat�rozat előad alkotm�nyb�r�jaknt) mindig azt az �ll�spontot k�pviseltem, hogy az alkotm�nyos rend alapja az Alaptrvny C) cikk (1) bekezd�s�ben deklar�lt hatalommegoszt�s elve, amelyből az is kvetkezik, hogy a b�rs�gok nem terjeszkedhetnek tl hat�skrkn, nem vindik�lhatnak maguknak jogalkoti jogkrt.

[163] Szil�rd �ll�spontom szerint ez igaz az Alkotm�nyb�rs�gra is.

[164] �sszegezve:�� v�lemnyem��� szerintatbbsgihat�rozat�ltalmeg�llap�tott alkotm�nyos kvetelm�ny egyrszt nem vezethe le az Alaptrvnyből, m�sr�szt a jogalkot� feje felett �tnylva, gy ad kzvetlen�l ktele rtelmez�si parancsot a jogalkalmaz�nak (nevn nevezve: a szab�lys�rt�si hats�gnak s a b�rs�gnak), hogy ilyen ir�ny jogalkoti sz�nd�k a jogszab�ly sz�vege szerint bizonyosan nem volt.

 

 


Budapest, 2019. j�nius 4.


 

Dr. Juh�sz Imre s. k.,

alkotm�nyb�r�


 

 

Dr. Schanda Bal�zs alkotm�nyb�r� kl�nv�lemnye

 

 

[165] ll�spontom szerint az letvitelsze kzterleten tartzkod�s alkotm�nyi szinten elő�rt tilt�s�bl nem kvetkezik egyenesen annak b�ntethetős�ge (szab�lys�rtss


 

 

 

mis�thetős�ge) is; azt a jogalkot�nak igazolnia kell. Ebl a szempontbl m�sk�pp

l�tom azt a helyzetet, amikor a jogalkot� igazolt kzrendi, kzbiztons�gi, kzeg�szs�ggyi vagy kultur�lis rtkek v�delme rdek�ben lp fel, mint amikor a hajlktalan-ltből fakad� kzterleten tartzkod�st rendeli b�ntetni.

[166] Egyet�rtek a hat�rozat 5. pontj�ban kifejtett azon okfejt�ssel, amely szerint az �llam trekedni kteles a megfele (az emberi mlt�s�got s a mag�nszf�r�t biztos�t�) letk�rlm�nyek biztos�t�s�ra s az ezeket nlkl�ző szemlyek megseg�ts�re. Az egy�n ide�rtve hajlktalan embert�rsainkat is pedig a kz�ss�g tagjak�nt, az egytt�l�si szab�lyok tiszteletben tarts�valkteles egyttműkdniezen alkotm�nyos feladatok teljest�s�ben. Az egy�ni feless�g tekintetben ugyanakkor sz�mot kell vetni azzal, hogy a hajlktalanok egy r�sze (m�r) nem k�pes, vagy csak korl�tozottan k�pes az egyttműkd�sre. A lakhat�si szeg�nys�g t�rsadalmi kih�v�s�t az Alkotmnyb�rs�g nem tudja orvosolni, azonban alkotmnyv�dő szerep�ben sem feledkezhet meg a t�rsadalmi vals�gr�l.

[167] Egyet�rtek a hatrozatban megfogalmazott alkotm�nyos kvetelm�ny tartalm�val: �A szab�lysrt�si szankci� alkalmaz�snak meg kell felelnie az letvitelsze kzterleten tartzkod�s tilalma alkotm�nyos cljnak, az elesett, magukr�l gondoskodni nem tud� szemlyek ell�trendszerbe von�s�nak.� Ugyanez megford�tva azt jelenti, hogy alaptrvny-ellenes a szab�lys�rtsi szankci�, ha annak clja nem az elesett szemlyekl val� gondoskod�s, ell�t�s. Ebl az elvi alapb�l kiindulva a kvetkeztet�sem az, hogy az Alaptrvny keretei kz�tt a hajlktalan szemly felsz�l�that� t�voz�sra vagy a hajlktalan-elltval val� egyttműkd�sre, b�rs�g el� azonban a hajlktalan letforma miatt nem �llthat, ez az elj�rs ugyanis nem kzvetlen�l az ell�t�st, a rla val� gondoskod�st seg�ti. A szab�lys�rt�si elj�rs nem szolg�lja az ell�trendszerbe von�st, a b�rsgi elj�rsnak az elj�rs al� vont szemly csup�n t�rgya s nem alanya, s ez nem egyeztethe ssze emberi mlt�s�g�val. ll�spontom szerint �gy a Szabs. tv. 178/B. (4) bekezd�se (s kapcsol�d� (3) bekezd�se) alaptrvny-ellenes se rendelkez�st az Alkotm�nyb�rs�gnak meg kellett volna semmistenie.

 

 


Budapest, 2019. j�nius 4.


 

Dr. Schanda Bal�zs s. k.,

alkotm�nyb�r�


 

 

[168]A kl�nv�lemnyhez csatlakozom.

 

 


Budapest, 2019. j�nius 4.


 

Dr. Hrchern� dr. Marosi Ildik� s. k.,

alkotm�nyb�r�


 

 

 

[169]A kl�nv�lemnyhez csatlakozom.

 

 


Budapest, 2019. j�nius 4.


 

Dr. Szalay Pter s. k.,

alkotm�nyb�r�


 

 

Dr. Stumpf Istvn alkotm�nyb�r� kl�nv�lem�nye

 

 

[170] Egyet�rtek a tbbs�gi hat�rozattal abban, hogy az �llam �a seg�ts�gre szorul�, elesett, mag�r�l gondoskodni k�ptelen szemlyt sohasem hagyhatja mag�ra, ez az �llami intzm�nyv�delmi ktelezettsg kvetkezik az Alaptrvny rtkrendjből, a szeg�nyek s elesettek v�delm�re vonatkoz� �llami ktelezetts�gből[III. 10. pont].

[171] Vitatom ugyanakkor, hogy a Nemzetihitvall�s egyes meg�llap�t�saibl, illetveaz Alaptrvny O) cikk�ből s II. cikkből a t�madott szab�lyoz�s alkotm�nyoss�ga levezethe lenne. Ahogy arra a tbbs�gi hatrozat indokol�sa [III. 2. pont] is r�mutat, az Alkotm�nyb�rs�g az Abh1.-ben megsemmis�tette a Szabs. tv.-nek a jelen gyben alkalmazand� jogszab�lyhoz tartalmilag hasonl� t�ny�ll�s�t. Az Abh1.-ben az Alkotm�nyb�rs�g meg�llap�totta, hogy az Alaptrvny II. cikkben szab�lyozott emberi mlt�s�g v�delm�vel sszeegyeztethetetlen �nmag�ban azrt t�rsadalomra veszlyesnek mis�teni s b�ntetni azokat, akik lakhat�sukat valamely okb�l elvesztett�k s ezrt k�nyszerűs�gből a kzterleten lnek, de ezzel m�sok jogait nem s�rtik, krt nem okoznak, m�s jogellenes cselekm�nyt nem kvetnek el. Srti az egy�n emberi mlt�s�g�b�l foly cselekv�si szabads�g�t az is, ha az �llam a b�ntets eszkzeivel k�nyszer�t a szoci�lis szolg�ltat�sok ignybe v�telre (Indokol�s [53]). Az Alaptrvnynek a fent hivatkozott r�szei nem m�dosultak az Abh1. elfogadsa ta. ll�spontom szerint sem az emberi mlts�ghoz val jogbl, sem az egy�n �nmag��rt viselen felelőssg�ből, sem a m�sokkal val egyttműkd�s ktelezettsg�ből, sem az Alaptrvny emberk�p�ből, sem pedig a s�g, a hit s a szeretet rtkeiből nem kvetkezik, hogy nmag�ban az letvitelsze kzterleten tartzkod�st - ha az egy�b s�relmet nem okoz alkotm�nyosan b�ntetni kellene s lehetne. Ezrt a tbbsgi indokol�snak az ezekre vonatkoz� rvel�s�vel nem rtek egyet [v. III. 5. s 10. pont].

[172] Az Abh1.-hez k�pest k�ts�gtelen�l j krlm�ny, hogy az Alaptrvny Hetedik m�dos�t�sa az Alaptrvny XXII. cikkt kieg�sztette az letvitelsze kzterleten tartzkod�s tilalm�val. A tilalom ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az annak a kiknyszer�t�sre alkotott b�rmely tartalm� trvnyi szab�lyoz�s a r�szleteit tekintve felttlen�l �sszhangban �ll az Alaptrvny m�s rendelkezseivel is.

[173] A tbbs�gi hat�rozat [III. 6. pont] a vizsg�lat sor�n meg�llap�totta, hogy a Szabs. tv. szab�lyoz�sa a fokozatoss�g s az ar�nyoss�g elvt rvnyes�ti, s megfelel az alkotm�nyos szab�lysrt�si jog kvetelm�nyeinek is, rvnyes�ti annak a garanci�it,


 

 

 

amely garancikat az Alkotmnyb�rs�g a Szabs. tv. egyes rendelkezseit rin

alkotm�nyoss�gi vizsg�latai sor�n munk�lt ki hat�rozataiban.� Hi�nyolom a kvetkeztet�s alapjaknt figyelembe vett alkotm�nyos garanciknak, illetve az ezeket kifejtő alkotm�nyb�rs�gi hat�rozatoknak az egy�rtelmű neves�ts�t.

[174] A szemlyi szabads�g korl�toz�s�val sszef�ggő indokol�s [III. 9. pont] miut�n a t�madott szab�lyoz�st ismerteti, a relev�ns alkotm�nyjogi mrckkel sszevető r�szletes rvels nlkl, somm�san �llap�tja meg, hogy �a t�madott szablyoz�s a szemlyes szabads�ghoz val� joggal sszef�gg�sben nem s�rti a trvny etti egyenlősghezval�jogot,azegyenb�n�smdhozval�jogot,valamint�� a tisztess�ges b�rs�gi elj�r�shoz val� jogot s a hat�kony jogorvoslathoz val� jogot.

[175] A hat�rozatnak az emberi mlt�s�g s�relmvel kapcsolatos indokol�s�t [III. 10. pont] ellentmond�sosnak tartom amiatt, hogy előszr azt �lltja, hogy aznrendelkez�si jog,��������� illetveacselekv�siauton�mianemterjedkiazalaptrvnyitilalom megszegs�re, az Alaptrvnyben tiltott magatart�s v�laszt�s�ra, sem pedig szab�lysrts elkvets�re (ebl az utols kit�tel eleve vitathat, hiszen az alapjog tartalma nem f�gghet a szab�lys�rtsi trvnyhoz�stl), majd mgis vizsg�lja a korl�toz�s sz�ks�gessg�tsar�nyoss�gt.Ittasz�ks�gess�girvelstsem gondolom meggyőzőnek, ti. hogy a Szabs. tv. szab�lya a kzterlet m�sok �ltali haszn�lat�t s m�sok jogait v�den, hiszen erre utal� elemeket nem tartalmaz a szab�lysrt�si t�ny�ll�s.

[176] Mindezek alapj�n �ll�spontom szerint a tbbs�gi hat�rozat nem t�masztotta al�, hogy a vizsg�lt rendelkezs olyan m�don hajtja v�gre az Alaptrv�ny XXII. cikk (3) bekezd�s�t, hogy az ind�tv�nyokban felh�vott alapvető jogokat az Alaptrvny I. cikk (3) bekezds�vel sszhangban, teh�t sz�ks�gesen s ar�nyosan korl�tozza.

 

 


Budapest, 2019. j�nius 4.


 

Dr. Stumpf Istvn s. k.,

alkotm�nyb�r�