Az Alkotm�nyb�r�s�g d�nt�s�nek t�j�koztat� jelleggel k�zz�tett, nem hivatalos sz�vege. A hivatalos k�zz�t�telre a Magyar K�zl�nyben, illetve az Alkotm�nyb�r�s�g Hat�rozatai c�mű hivatalos lapban ker�l sor.

 

 

 

 

III/1628/2018.

 

Az Alkotm�nyb�r�s�g teljes �l�se jogszab�ly alapt�rv�ny-elleness�g�nek meg�llap�t�s�ra ir�nyul� b�r�i kezdem�nyez�sek t�rgy�ban � dr. Pokol B�la alkotm�nyb�r� p�rhuzamos indokol�s�val, valamint dr. Czine �gnes, dr. H�rchern� dr. Marosi Ildik�, dr. Juh�sz Imre, dr. Schanda Bal�zs, dr. Stumpf Istv�n �s dr. Szalay P�ter alkotm�nyb�r�k k�l�nv�lem�ny�vel � meghozta a k�vetkező

 

 

h a t � r o z a t o t :

 

 

1. Az Alkotm�nyb�r�s�g � hivatalb�l elj�rva � meg�llap�tja, hogy a szab�lys�rt�sekről, a szab�lys�rt�si elj�r�sr�l �s a szab�lys�rt�si nyilv�ntart�si rendszerről sz�l� 2012. �vi II. t�rv�ny 178/B. �-�nak hajl�ktalan szem�lyek eset�ben t�rt�nő alkalmaz�sa sor�n az Alapt�rv�ny XXII. cikk (2) �s (3) bekezd�s�ből fakad� alkotm�nyos k�vetelm�ny, hogy a szab�lys�rt�si szankci� alkalmaz�s�ra csak akkor ker�lj�n sor, ha a hajl�ktalan szem�ly ell�t�rendszerben val� elhelyez�se a cselekm�ny elk�vet�sekor igazolhat�an biztos�tott volt. A szab�lys�rt�si szankci� alkalmaz�s�nak meg kell felelnie az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�s tilalma alkotm�nyos c�lj�nak, az elesett, magukr�l gondoskodni nem tud� szem�lyek ell�t�rendszerbe von�s�nak.

 

2. Az Alkotm�nyb�r�s�g a szab�lys�rt�sekről, a szab�lys�rt�si elj�r�sr�l �s a szab�lys�rt�si nyilv�ntart�si rendszerről sz�l� 2012. �vi II. t�rv�ny 178/B. �-a alapt�rv�ny-elleness�g�nek meg�llap�t�s�ra �s megsemmis�t�s�re ir�nyul� b�r�i kezdem�nyez�seket elutas�tja.

 

Az Alkotm�nyb�r�s�g elrendeli e hat�rozat�nak k�zz�t�tel�t a Magyar K�zl�nyben.

 

 

I n d o k o l � s

 

 

I.

 

 

[1]���� 1. �A �Kaposv�ri �J�r�sb�r�s�g �b�r�ja �(a �tov�bbiakban: �ind�tv�nyoz� �1.) �az �előtte �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rt�s miatt folyamatban l�vő szab�lys�rt�si �gyben � az elj�r�s egyidejű felf�ggeszt�se mellett, az Alkotm�nyb�r�s�gr�l sz�l� 2011. �vi CLI. t�rv�ny (a tov�bbiakban: Abtv.) 25. � (1) bekezd�se alapj�n � 9.Sze.4348/2018/3. sorsz�m� v�gz�s�vel b�r�i kezdem�nyez�st terjesztett �az �Alkotm�nyb�r�s�g �el�. �Ebben �ind�tv�nyozta �a �szab�lys�rt�sekről, �a


 

 

 

szab�lys�rt�si elj�r�sr�l �s a szab�lys�rt�si nyilv�ntart�si rendszerről sz�l� 2012. �vi II.

t�rv�ny �(a �tov�bbiakban: �Szabs. �tv.)� 178/B. �� �(1) �bekezd�se, �(5) �bekezd�se, �(6) bekezd�s a) �s b) pontja, (7) bekezd�se, valamint (13)�(15) bekezd�se alapt�rv�ny- elleness�g�nek meg�llap�t�s�t �s megsemmis�t�s�t, tov�bb� a t�madott jogszab�lyi rendelkez�seknek a Kaposv�ri J�r�sb�r�s�g előtt a 9.Sze.4348/2018. sz�mon, az �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rt�s miatt folyamatban l�vő szab�lys�rt�si �gyben t�rt�nő alkalmaz�sa tilalm�nak elrendel�s�t, valamint a jogerős hat�rozattal befejezett szab�lys�rt�si elj�r�sok fel�lvizsg�lat�nak elrendel�s�t.

 

[2]���� 2. A Pesti K�zponti Ker�leti B�r�s�g b�r�ja (a tov�bbiakban: ind�tv�nyoz� 2.) az előtte �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rt�s miatt folyamatban l�vő n�gy szab�lys�rt�si �gyben � az elj�r�sok egyidejű felf�ggeszt�se mellett, az Abtv. 25. � (1) bekezd�se alapj�n � 2.Sze.18.467/2018/4. sz�m� v�gz�s�vel,

2.Sze.21.334/2018/2.� �sz�m�� �v�gz�s�vel,� �2.Sze.48/2019/2.� �sz�m�� �v�gz�s�vel� ��s

2.Sze.3715/2019/3. sz�m� v�gz�s�vel n�gy b�r�i kezdem�nyez�st terjesztett az Alkotm�nyb�r�s�g el�. Ezekben ind�tv�nyozta a Szabs. tv. 178/B. � (1), (4) �s (7) bekezd�se, illetve a Szabs. tv. teljes 178/B. �-a alapt�rv�ny-elleness�g�nek meg�llap�t�s�t �s megsemmis�t�s�t.

 

[3]���� 3. A Sz�kesfeh�rv�ri J�r�sb�r�s�g b�r�ja (a tov�bbiakban: ind�tv�nyoz� 3.) az előtte �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rt�s miatt folyamatban l�vő szab�lys�rt�si �gyben � az elj�r�s egyidejű felf�ggeszt�se mellett, az Abtv. 25. � (1) bekezd�se alapj�n � 13.Sze.5810/2018/4. sz�m� v�gz�s�vel b�r�i kezdem�nyez�st terjesztett az Alkotm�nyb�r�s�g el�. Ebben ind�tv�nyozta a Szabs. tv.

178/B. � (2) bekezd�s b) pontja, (7) bekezd�se, illetve a Szabs. tv. teljes 178/B. �-a alapt�rv�ny-elleness�g�nek meg�llap�t�s�t �s megsemmis�t�s�t, tov�bb� a jogerős hat�rozattal befejezett szab�lys�rt�si elj�r�sok fel�lvizsg�lat�nak elrendel�s�t.

 

[4]���� 4. A Pesti K�zponti Ker�leti B�r�s�g egy m�sik b�r�ja (a tov�bbiakban: ind�tv�nyoz� 4.) az előtte �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rt�s miatt folyamatban l�vő szab�lys�rt�si �gyben � az elj�r�s egyidejű felf�ggeszt�se mellett, az Abtv. 25. � (1) bekezd�se alapj�n � 3.Sze.20.621/2018/2. sz�m� v�gz�s�vel b�r�i kezdem�nyez�st terjesztett az Alkotm�nyb�r�s�g el�. Ebben ind�tv�nyozta a Szabs. tv. 178/B. � (1) bekezd�se, (4) bekezd�se, (7) bekezd�se, (13) bekezd�se, illetve a������� Szabs.� �tv.� �teljes� �178/B.� ��-a� �alapt�rv�ny-elleness�g�nek� �meg�llap�t�s�t� ��s megsemmis�t�s�t.

 

[5]���� 5.� �A� �Pesti� �K�zponti� �Ker�leti� �B�r�s�g� �egy� �harmadik� �b�r�ja� �(a� �tov�bbiakban: ind�tv�nyoz� 5.) az előtte �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rt�s miatt folyamatban l�vő szab�lys�rt�si �gyben � az elj�r�s egyidejű� �felf�ggeszt�se� �mellett,� �az� �Abtv.� �25.� ��� �(1)� �bekezd�se� �alapj�n� ��


 

 

 

12.Sze.6534/2019/3.�� �sz�m��� �v�gz�s�vel�� �b�r�i�� �kezdem�nyez�st�� �terjesztett�� �az

Alkotm�nyb�r�s�g el�. Ebben ind�tv�nyozta a Szabs. tv. 178/B. � (1) bekezd�se, (4) bekezd�se, (6) bekezd�se �s (7) bekezd�se, illetve a Szabs. tv. teljes 178/B. �-a alapt�rv�ny-elleness�g�nek meg�llap�t�s�t �s megsemmis�t�s�t, tov�bb� a t�madott jogszab�lyi�� �rendelkez�seknek�� �a�� �Pesti�� �K�zponti�� �Ker�leti�� �B�r�s�g�� �előtt�� �a

12.Sze.6534/2019. sz�mon, az �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rt�s miatt folyamatban l�vő szab�lys�rt�si �gyben t�rt�nő alkalmaz�sa tilalm�nak elrendel�s�t.

 

[6]���� 6. Az Alkotm�nyb�r�s�g meg�llap�totta, hogy az ind�tv�nyok t�rgya azonos, ez�rt azokat az Abtv. 58. � (2) bekezd�se �s az �gyrend 34. � (1) bekezd�se alapj�n egyes�tette �s egy elj�r�sban b�r�lta el.

 

[7]���� 7. �Az �ind�tv�nyoz� �1. �kezdem�nyez�se �alapj�ul �szolg�l� ��gyben �a �Kaposv�ri Rendőrkapit�nys�g a b�r�s�g el� �ll�tott elj�r�s al� vont szem�lyt elő�ll�totta �s feljelent�st tett ellene a Szabs. tv. 178/B. � (1) bekezd�se szerinti �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rt�s miatt. A feljelent�s szerint az elj�r�s al� vont szem�ly 2018. okt�ber 25-�n egy �ruh�z l�pcsőj�n egy kartonpap�ron aludt. Ezt megelőzően az elj�r�s al� vont szem�lyt h�rom alkalommal helysz�ni figyelmeztet�sben r�szes�tett�k. Az ind�tv�nyoz� 1. �ll�spontja szerint a Szabs. tv.-nek a jelen �gyben alkalmazand�, a szab�lys�rt�sekről, a szab�lys�rt�si elj�r�sr�l �s a szab�lys�rt�si nyilv�ntart�si rendszerről sz�l� 2012. �vi II. t�rv�ny m�dos�t�s�r�l sz�l� 2018. �vi XLIV. t�rv�nnyel (a tov�bbiakban: M�dtv.) m�dos�tott szab�lyai az Alapt�rv�nybe �tk�znek. Az ind�tv�nyoz� 1. ezt k�vetően fordult az Alkotm�nyb�r�s�ghoz.

 

[8]���� 8. Az ind�tv�nyoz� 2. kezdem�nyez�se alapj�ul szolg�l� első �gyben a Budapesti Rendőr �főkapit�nys�g Szab�lys�rt�si K�pviseleti Oszt�lya az elj�r�s al� vont szem�ly ellen feljelent�st tett a Szabs. tv. 178/B. � (1) bekezd�se szerinti �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rt�s miatt. A feljelent�s szerint 2018. okt�ber 19-�n egy a k�zter�leten foganatos�tott rendőri� int�zked�s sor�n az elj�r�s al� vont szem�ly a f�ld�n fek�dt, mellette egy nagyobb t�ska, egy pokr�c, valamint egy műanyag ed�nyben �lelmiszer volt elhelyezve. Az int�zkedő rendőr�knek elmondta, hogy bejelentett lakc�mmel nem rendelkezik, nem tart�zkodik hajl�ktalansz�ll�n, �az� utc�n ��l �h�t ��ve, �seg�lyszervezet �seg�ts�g�t �nem �k�v�nja ig�nybe venni. A b�r�s�g a gyors�tott b�r�s�g el� �ll�t�s keret�ben t�vmeghallgat�s �tj�n �tartott� t�rgyal�s �sor�n �meg�llap�totta, �hogy �a �b�r�s�g� el� ��ll�t�s �t�rv�nyi felt�telei nem �llnak fenn.

[9]���� Az ind�tv�nyoz� 2. kezdem�nyez�se alapj�ul szolg�l� m�sodik �gyben az elj�r�s al� vont szem�ly ellen a Budapesti Rendőr �főkapit�nys�g IX. ker�leti Rendőrkapit�nys�g feljelent�st tett a Szabs. tv. 178/B. � (1) bekezd�se szerinti �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s �szab�lyainak �megs�rt�se �szab�lys�rt�s �miatt. �A �feljelent�s �szerint �az


 

 

 

elj�r�s �al� �vont �szem�lyt �2018. �december �11-�n �egy �ecseri ��ti �metr�meg�ll�

alulj�r�j�ban rendőri int�zked�s al� vont�k. Az elj�r�s al� vont szem�ly rendőri felsz�l�t�sra nem hagyta el a helysz�nt, a Magyar M�ltai Szeretetszolg�lat Egyes�let munkat�rsainak seg�ts�g�t nem volt hajland� elfogadni, �s vel�k sem volt hajland� elhagyni a helysz�nt. A Budapesti Rendőr-főkapit�nys�g elrendelte az elj�r�s al� vont szem�ly szab�lys�rt�si őrizet�t gyors�tott b�r�s�gi elj�r�s lefolytat�sa c�lj�b�l.

[10] �Az ind�tv�nyoz� 2. kezdem�nyez�se alapj�ul szolg�l� harmadik �gyben az elj�r�s al� vont szem�ly ellen a Budapesti Rendőr�főkapit�nys�g Szab�lys�rt�si K�pviseleti Oszt�lya feljelent�st tett a Szabs. tv. 178/B. � (1) bekezd�se szerinti �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rt�s miatt. A feljelent�s szerint az elj�r�s al� vont szem�lyt 2018. december 29-�n egy alulj�r�j�ban rendőri int�zked�s al� vont�k. Az elj�r�s al� vont szem�ly rendőri felsz�l�t�sra nem hagyta el a helysz�nt �s elmondta, hogy seg�lyszervezet seg�ts�g�t sem fogadja el. A Budapesti Rendőr-főkapit�nys�g az �rintett szem�lyt elő�ll�totta, majd elrendelte az elj�r�s al� vont szem�ly szab�lys�rt�si őrizet�t gyors�tott b�r�s�gi elj�r�s lefolytat�sa c�lj�b�l. A b�r�s�g �a �gyors�tott �b�r�s�g �el� ��ll�t�s �keret�ben �� �t�vmeghallgat�st ��tj�n �� meghozott v�gz�s�ben meg�llap�totta, hogy a b�r�s�g el� �ll�t�s t�rv�nyi felt�telei nem �llnak fenn, ez�rt a gyors�tott b�r�s�g el� �ll�t�s keret�ben lefolytatand� elj�r�st befejezte, �s az elj�r�st a Szabs. tv. 120. �-�ban foglalt �ltal�nos szab�lyok szerint rendelte folytatni. Az ind�tv�nyoz� 6 arra is hivatkozott, hogy a feljelent�s szerint �letvitelszerűen az utc�n tart�zkod� elj�r�s al� vont szem�ly alkoholbetegs�g�ről is besz�molt, �s a szab�lys�rt�si hat�s�g az elők�sz�tő elj�r�sa sor�n nem vizsg�lta a Szabs.� �tv.� �178/B.� ��� �(11)�� bekezd�s�re� �figyelemmel� �a� �Szabs.� �tv.� �10.� ��-�ban meghat�rozott kiz�r� felt�telek fenn�ll�s�t.

[11] �Az ind�tv�nyoz� 2. kezdem�nyez�se alapj�ul szolg�l� negyedik �gyben az elj�r�s al� vont szem�ly ellen a Budapesti Rendőr�főkapit�nys�g XV. ker�leti Rendőrkapit�nys�g feljelent�st tett a Szabs. tv. 178/B. � (1) bekezd�se szerinti �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rt�s miatt. A feljelent�s szerint az elj�r�s al� vont szem�lyt 2019. febru�r 3-�n a Budapest, XV. ker�let, Hős�k �tja 3. sz�m alatt rendőri int�zked�s al� vont�k, mivel az ott tal�lhat� orvosi rendelő bej�rat�n�l �a �f�ld�n, �kartonpap�rokon, �h�l�zs�kban �fek�dt. �Az� elj�r�s �al� �vont szem�ly a r�sz�re felaj�nlott seg�ts�get nem volt hajland� elfogadni, hajl�ktalansz�ll�ra nem k�v�nt bemenni. Az int�zked�s sor�n meg�llap�tott�k, hogy az elj�r�s al� vont szem�lyt 2018. december 26-�n, 2019. janu�r 6-�n �s 29-�n �letvitelszerű �k�zter�leti� tart�zkod�s� szab�lyainak �megs�rt�se �szab�lys�rt�s �miatt m�r �figyelmeztett�k. �A �fogdaorvosi� vizsg�lat �sor�n �meg�llap�t�st� nyert, �hogy� az elj�r�s �al� �vont �szem�ly� mozg�skorl�tozott, �ez�rt �a �fogd�n �t�rt�nő �elhelyez�s�t orvosi szempontb�l nem javasolt�k. Az elj�r�s al� vont szem�ly őrizetbe v�tel�re nem ker�lt sor. Az elj�r�s al� vont szem�ly rendőrs�gi meghallgat�sa sor�n a szab�lys�rt�s elk�vet�s�t nem ismerte el. Az ind�tv�nyoz� 2. �ll�spontja szerint a fenti elj�r�sok


 

 

 

sor�n alkalmazand� Szabs. tv. 178/B. �-a alapt�rv�ny-ellenes. Az ind�tv�nyoz� 2. ezt

k�vetően fordult az Alkotm�nyb�r�s�ghoz.

 

[12] 9. Az ind�tv�nyoz� 3. kezdem�nyez�se alapj�ul szolg�l� �gyben a Sz�kesfeh�rv�ri J�r�sb�r�s�gon az �rintett elj�r�s al� vont szem�llyel szemben a Szabs. tv. 178/B. � (1) bekezd�se szerinti �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rt�s miatt indult szab�lys�rt�si elj�r�s. A feljelent�s szerint a rendőr�k az elj�r�s al� vont szem�lyt t�bb alkalommal (2018. okt�ber 17-�n, 18-�n, majd 20-�n) k�zter�leten igazoltatt�k, �s őt mindh�rom alkalommal helysz�ni figyelmeztet�sben r�szes�tett�k. Ezt k�vetően a negyedik, 2018. okt�ber 24-�n t�rt�nt igazoltat�st k�vetően a Rendőrkapit�nys�g feljelent�st tett az elk�vető ellen. A sz�kesfeh�rv�ri Rendőrkapit�nys�g az elj�r�s al� vont szem�lyt b�r�s�g el� �ll�totta. Az ind�tv�nyoz�

3. arra hivatkozott, hogy az ezt k�vető elj�r�s sor�n a Szabs. tv. 178/B. �-�t kellett volna alkalmaznia. �ll�spontja szerint a hivatkozott szab�lyoz�s alapt�rv�ny-ellenes. Az ind�tv�nyoz� 3. ezt k�vetően fordult az Alkotm�nyb�r�s�ghoz.

 

[13] �10. Az ind�tv�nyoz� 4. kezdem�nyez�se alapj�ul szolg�l� �gyben a Budapesti Rendőr

�főkapit�nys�g Szab�lys�rt�si K�pviseleti Oszt�lya az elj�r�s al� vont szem�ly ellen feljelent�st tett a Szabs. tv. 178/B. � (1) bekezd�se szerinti �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rt�s miatt. A feljelent�s szerint 2018. november 29-�n az elj�r�s al� vont szem�ly egy XIV ker�leti gyalogos alulj�r�ban mag�t t�bb takar�val betakarva, egy �gymatracon fek�dve aludt. Az iratok tan�s�ga szerint az elj�r�s al� vont szem�ly l�that�an �letvitelszerűen tart�zkodott a k�zter�leten, az int�zkedő rendőr�k felsz�l�t�sa ellen�re az elk�vet�s hely�t nem hagyta el, �s a felaj�nlott seg�ts�g ellen�re nem műk�d�tt egy�tt a hajl�ktalan szem�lyek r�sz�re fenntartott ell�t�sok ig�nybev�tele �rdek�ben. A b�r�s�g a gyors�tott b�r�s�g el� �ll�t�s keret�ben t�vmeghallgat�s �tj�n tartott t�rgyal�s sor�n meg�llap�totta, hogy a b�r�s�g el� �ll�t�s t�rv�nyi felt�telei nem �llnak fenn. Az ind�tv�nyoz� 4. �ll�spontja szerint a Szabs. tv. 178/B. � -a alapt�rv�ny-ellenes �s azt a b�r�s�gnak a feljelent�s elb�r�l�sa sor�n alkalmaznia kell. Az ind�tv�nyoz� 4. ezt k�vetően fordult az Alkotm�nyb�r�s�ghoz.

 

[14] �11. Az ind�tv�nyoz� 5. kezdem�nyez�se alapj�ul szolg�l� �gyben a Budapesti Rendőr

�főkapit�nys�g I. Ker�leti Rendőrkapit�nys�g Igazgat�srend�szeti Oszt�lya az elj�r�s al� vont szem�ly ellen feljelent�st tett a Szabs. tv. 178/B. � (1) bekezd�se szerinti �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rt�s miatt. A feljelent�s szerint az elj�r�s al� vont szem�ly 2019. m�rcius 22-�n a D�li P�lyaudvar alulj�r�rendszerben a k�vezeten aludt, mellette egy h�tizs�k volt. Az int�zked�s sor�n meg�llap�t�sra ker�lt, hogy az elj�r�s al� vont szem�lyt az int�zkedő rendőr�k t�bb alkalommal figyelmeztett�k. Az elj�r�s al� vont szem�ly az int�zkedő rendőr�k felsz�l�t�sa ellen�re az elk�vet�s hely�t nem hagyta el, �s a felaj�nlott seg�ts�g ellen�re nem műk�d�tt egy�tt a hajl�ktalan szem�lyek r�sz�re fenntartott ell�t�sok


 

 

 

ig�nybev�tele ��rdek�ben. �Az �elő�ll�t�s�t �k�vetően �az �elj�r�s �al� �vont �szem�ly �a

szab�lys�rt�si hat�s�g előtt a szab�lys�rt�s elk�vet�s�t nem ismerte el, valamint elmondta, hogy a budai r�szen minden hajl�ktalansz�ll� tel�tve van, tov�bb előadta, hogy nincs olyan lakc�me, ahol �letvitelszerűen tart�zkodhatna. Az ind�tv�nyoz� 5. �ll�spontja szerint a Szabs. tv. 178/B. �-a alapt�rv�ny-ellenes �s azt a b�r�s�gnak a feljelent�s elb�r�l�sa sor�n alkalmaznia kell. Az ind�tv�nyoz� 5. ezt k�vetően fordult az Alkotm�nyb�r�s�ghoz.

 

[15] 12. Az ind�tv�nyoz� 1. �ll�spontja szerint a Szabs. tv. 178/B. � (1) bekezd�se szab�lys�rt�ss� minős�ti az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�st. A M�dtv. indokol�sa szerint az�rt sz�ks�ges a m�dos�t�s, hogy a Szabs. tv. �sszhangban legyen az������ Alapt�rv�ny� �hetedik� �m�dos�t�s�val,� �utalva� �arra,� �hogy� �az� �Alapt�rv�ny m�dos�t�s�val egyidejűleg megszűnik az a jogi keret, amely kor�bban lehetőv� tette, hogy a k�zrend, a k�zbiztons�g, a k�zeg�szs�g �s a kultur�lis �rt�kek v�delme �rdek�ben t�rv�ny, vagy helyi �nkorm�nyzati rendelet jogelleness� minős�tse ezt a magatart�st.

[16] �Az ind�tv�nyoz� 1. �rvel�se szerint a hajl�ktalans�g, mint � jellemzően � k�nyszerű, kiszolg�ltatott �llapot szab�lys�rt�ss� minős�t�se nem egyeztethető �ssze az Alapt�rv�ny B) cikk (1) bekezd�s�ben foglalt jog�llamis�g k�vetelm�ny�vel, az Alapt�rv�ny I. cikk (3) bekezd�s�nek az alapvető jogok korl�toz�s�ra vonatkoz� rendelkez�seivel, illetve az alapt�rv�ny Nemzeti hitvall�s�nak az elesettek �s a szeg�nyek megseg�t�s�nek k�telezetts�g�t kinyilv�n�t� rendelkez�s�vel. �nmag�ban az Alapt�rv�ny hetedik m�dos�t�sa nem teszi indokoltt�, vagy sz�ks�gess� az �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s kriminaliz�l�s�t. Egyr�szt az Alapt�rv�ny m�dos�t�sa csak egy, m�r alacsonyabb jogforr�si szinten kodifik�lt, r�szlegesen megl�vő tilt�st emelt az Alapt�rv�nybe �ltal�nos jelleggel, m�sr�szt a szab�lys�rt�si t�ny�ll�s meg�llap�t�s�nak alkotm�nyos k�vetelm�nyei nem teljes�lnek. AZ Alkotm�nyb�r�s�g t�bb hat�rozat�ban k�zt�k a 38/2012. (XI. 14.) AB hat�rozatban (a tov�bbiakban: Abh.1) m�r vizsg�lta a b�ntető jogalkot�s, ide�rtve a szab�lys�rt�si t�ny�ll�s� meg�llap�t�sa �alkotm�nyos �k�vetelm�nyeit. �Az �Alkotm�nyb�r�s�g hivatkozott hat�rozat�ban megsemmis�tette a Szabs. tv.-nek a jelen �gyben alkalmazand� jogszab�llyal tartalmilag megegyező t�ny�ll�s�t, �ll az ind�tv�nyban. A M�dtv.-vel beiktatott rendelkez�seknek az ind�tv�nyoz� 1. �ll�spontja szerint nincs az Alapt�rv�nyből levezethető legitim indoka, figyelemmel arra, hogy a hajl�ktalanok �ltal esetenk�nt tan�s�tott t�rsadalomra vesz�lyes magatart�sform�kat (pl.: koldul�s, csendh�bor�t�s, k�ztisztas�gi szab�lys�rt�s) a Szabs. tv. k�l�n-k�l�n is szankcion�lja. Val�j�ban a m�dos�tott rendelkez�sek a hajl�ktalans�got kriminaliz�lj�k, a szab�lys�rt�si jogk�vetkezm�nyek kil�t�sba helyez�s�vel, a jogalkot� a kor�ntsem teljes k�rűen rendelkez�sre �ll� szoci�lis ell�t�sok ig�nybe v�tel�re pr�b�lja szor�tani az �rintetteket. Az ind�tv�nyoz� 1. �ll�spontja szerint a hajl�ktalans�g szab�lys�rt�ss� nyilv�n�t�s�hoz tov�bbra is sz�ks�ges az, hogy a jogalkot� meghat�rozza azokat az


 

 

 

alkotm�nyos �rt�keket, amelyek v�delme indokoltt� teszi a jogok v�delm�nek ezen

form�j�t. A tilt�s �ltal�nos jelleggel kimond�sa �rdemi indoknak nem tekinthető.

[17] Az ind�tv�nyoz� 1. �ll�spontja szerint a Szabs. tv. 178/B. � (5) bekezd�se, amely �rtelmezi az �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rt�s elk�vet�si magatart�s�t, nem felel meg az Alapt�rv�ny B) cikk (1) bekezd�s�ben kinyilv�n�tott jog�llami jogbiztons�g k�vetelm�ny�nek. Az �rtelmező rendelkez�s tautologikus szerkeszt�si megold�s mellett az elk�vet�si magatart�st olyan konjunkt�v felt�telekkel hat�rozza meg, amelyek egyr�szt az elk�vető sz�nd�kara, m�sr�szt a k�lső k�r�lm�nyek alapj�n levonhat� k�vetkeztet�sekre �p�lnek. Ut�bbi k�rben a t�rv�ny csak annyit k�vetel meg az elk�vet�si magatart�s meg�llap�t�s�hoz, hogy az ott �rt k�lső k�r�lm�nyekből arra lehessen k�vetkeztetni, hogy az elk�vető a jellemzően lak�hely�l szolg�l� k�zter�leten v�gzett tev�kenys�geket a k�zter�leten r�vid idők�z�nk�nt visszat�rően �s rendszeresen v�gzi. �Ez�rt �ugyanannak �a �magatart�snak� a �tan�s�t�sa �(pl.: �tiszt�lkod�s, ��tkez�s) annak f�ggv�ny�ben minős�lne szab�lys�rt�snek, hogy azt valaki � a l�tszat szerint � eseti jelleggel, vagy � mint ahogy a hajl�ktalanok, �s szint�n a l�tszat szerint � időnk�nt visszat�rően v�gzi. Ebből az is k�vetkezik, hogy ak�r a k�zter�let rendeltet�sszerű haszn�lata eset�n is elvonj�k a hajl�ktalan elk�vető szem�lyes szabads�g�t a Szabs. tv. alapj�n, ami diszkriminat�v �s s�rti az emberi m�lt�s�got.

[18] �A Szabs. tv. 178/B. � (6) bekezd�s a) �s b) pontjai az �ltal�nos szab�lyokt�l elt�rően nem �teszik �lehetőv� �p�nzb�rs�g, �illetve �helysz�ni �b�rs�g �kiszab�s�t, �tov�bb� �az �ltal�nos szab�lyokt�l elt�rően szigor�bban hat�rozza meg az ism�telt elk�vet�s jogk�vetkezm�nyeit, mivel a (20) bekezd�s �rtelm�ben az (1) bekezd�sben meghat�rozott�� szab�lys�rt�s� �hat� �h�napon�� bel�li� �harmadik�� elk�vet�se� �eset�n kiz�r�lag �elz�r�s� b�ntet�s� szabhat� �ki. �Tekintettel �arra, �hogy� ennek �a szab�lys�rt�snek az elk�vetői egy�rtelműen meg�llap�that�an a hajl�ktalanok, ez�rt a hivatkozott rendelkez�sek az Alapt�rv�ny XV. cikk (1) �s (2) bekezd�seibe (t�rv�ny előtti egyenlős�g �s diszkrimin�ci� tilalom) �tk�znek, �ll az ind�tv�nyban.

[19] �Az ind�tv�nyoz� 1. �ll�spontja szerint a Szabs. tv. 178/B. � (7) bekezd�se �rtelm�ben az ott �rt kiv�tellel az elj�r�s al� vont szem�lyt őrizetbe kell venni. A m�dos�t�ssal bevezetett rendelkez�sek nem teszik lehetőv� azt, hogy a b�r�s�g m�rlegelje a szab�lys�rt�si őrizet indokolts�g�t, az őrizet b�r�i d�nt�s n�lk�l a Szabs. tv. 178/B. � (13)� bekezd�s�ben� �meghat�rozott� �hat�ridőig� �tart,� �m�g� �szabads�gveszt�ssel b�ntetendő sz�nd�kos bűncselekm�ny elk�vet�se eset�n az �rintett � főszab�lyk�nt

� szabadl�bon v�dekezhet. Egyebekben a Szabs. tv. �ltal�nos 73. � (5) bekezd�se jogorvoslatot biztos�t az őrizet elrendel�s�vel, illetve meghosszabb�t�s�val szemben. Az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se eset�n az ex lege őrizetbe �v�tel, �valamint �meghosszabbod�s �ok�n �a �jogorvoslat, �ha �a �b�r�s�g form�lisan utat is biztos�t, nem lehet hat�kony, hiszen mag�b�l a t�rv�ny sz�veg�ből k�vetkezik, nem pedig az elrendelő szerv m�rlegel�s�ből. Mivel a szab�lys�rt�si őrizet


 

 

 

tartama automatikusan, a t�rv�ny erej�n�l fogva meghosszabbodik bizonyos esetben,

az ez elleni fellebbez�s eleve kil�t�stalan. Az ind�tv�nyoz� 1. �rvel�se szerint ezen rendelkez�sek a t�rv�ny előtti egyenlős�g �s a diszkrimin�ci�tilalom (Alapt�rv�ny XV. cikk (1) �s (2) bekezd�s) k�vetelm�ny�nek megs�rt�s�n t�l a tisztess�ges t�rgyal�s k�vetelm�ny�vel �s a jogorvoslathoz val� joggal is ellent�tesek (Alapt�rv�ny XXVVIII. cikk (1) �s (7) bekezd�s). Tekintettel arra, hogy a vonatkoz� rendelkez�sek diszkriminat�van hat�rozz�k meg a szab�lys�rt�si őrizet tartam�t a hajl�ktalan elk�vetői k�rre n�zve, ez az Alapt�rv�ny IV. cikk (1) bekezd�s�ben foglalt szabads�ghoz val� joggal ellent�tes, a jog korl�toz�sa nem felel meg az Alapt�rv�ny I. cikk (3) bekezd�s�ben foglalt felt�teleknek.

[20] �Az ind�tv�nyoz� 1. arra is hivatkozott, hogy a Szabs. tv. fenti szab�lyai az Emberi Jogok �s az Alapvető Szabads�gok V�delm�ről sz�l�, R�m�ban 1950. november 4-�n kelet Egyezm�ny (a tov�bbiakban: Egyezm�ny) 5�6. cikk�vel, a 13�14. cikk�vel �s a hetedik kieg�sz�tő jegyzők�nyv 2. cikk�vel is ellent�tesek, enn�l fogva a nemzetk�zi jognak �s a magyar jognak az Alapt�rv�ny Q) cikk (2) bekezd�se szerinti �sszhangja nem biztos�tott. Az Egyezm�ny a jogorvoslati jog korl�toz�s�t teszi lehetőv� kisebb s�ly�� �bűncselekm�nyek,� �illetve� �szab�lys�rt�sek� �eset�n,� �de�� nem� �a� �hat�kony jogorvoslat kiz�r�s�t.

[21] �Az� ind�tv�nyoz�1 �ll�spontja� szerint� f�ggetlen�l� att�l, hogy� az Alkotm�nyb�r�s�g helyt ad-e a Szabs. tv. 178/B. � (1) bekezd�s�nek megsemmis�t�s�re vonatkoz� ind�tv�nynak, indokolt a M�dtv. tov�bbi rendelkez�seinek megsemmis�t�se, mivel �nmag�ban a diszkriminat�v szankci�rendszer szab�lyainak megsemmis�t�se azt eredm�nyezn�, hogy a Szabs. tv.-nek nem lenne olyan idő�llapota, amely valamilyen jogk�vetkezm�ny alkalmaz�s�t lehetőv� tenn� a Szabs. tv. 178/B. � (1) bekezd�se szerinti szab�lys�rt�s eset�n, mert az �ltal�nos szab�lyok alkalmaz�sa t�rv�nyi rendelkez�s hi�ny�ban kiz�rt. Ez�rt az �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se miatt ind�tott elj�r�sokra vonatkoz� tov�bbi speci�lis rendelkez�sek �feleslegess� �v�ln�nak, �vagyis �a �jogbiztons�g �k�vetelm�nye �ezen tov�bbi rendelkez�sek megsemmis�t�s�t indokolja.

 

[22] �13. Az ind�tv�nyoz� 2. a Polg�ri �s Politikai Jogok Nemzetk�zi Egyezs�gokm�ny�nak (a tov�bbiakban: Egyezs�gokm�ny) vonatkoz� rendelkez�sire (12. cikk 1. �s 3. pontja) hivatkozott, melyek szerint a szabad mozg�s �s a tart�zkod�si hely szabd megv�laszt�s�nak joga csak t�rv�nyben meghat�rozott olyan korl�toz�soknak vethetők al�, amelyek az �llam biztons�g�nak, a k�zrendnek, a k�zeg�szs�g�gynek, a k�zerk�lcsnek, valamint m�sok jogainak �s szabads�gainak a v�delme �rdek�ben sz�ks�gesek, �s amelyek �sszhangban vannak az Egyezs�gokm�nyban elismert egy�b jogokkal. Az ind�tv�nyoz� 2. �ll�spontja szerint a Szabs. tv. 178/B. � (1) bekezd�se az Alapt�rv�ny XXVII. cikk (1) bekezd�se szerinti szabad mozg�shoz �s tart�zkod�si hely szabad megv�laszt�s�hoz val� alapjog korl�toz�s�t, illetve s�relm�t eredm�nyezi. A Szabs. tv. 178/B. � (1) bekezd�se m�sik alapvető jog v�delm�nek biztos�t�sa n�lk�l


 

 

 

korl�tozza��� �az��� �Alapt�rv�ny��� �hivatkozott��� �rendelkez�se��� �szerinti��� �alapvető

szabads�gjogk�nt �rtelmezhető alapjogot. A M�dtv. miniszteri indokol�sa az Alapt�rv�ny XV. cikk (3) bekezd�se (helyesen XXII. cikk (3) bekezd�se) alapj�n tartja sz�ks�gesnek a Szabs. tv. m�dos�t�s�t az Alapt�rv�nnyel val� koherencia megteremt�se �rdek�ben. A miniszteri indokol�s hivatkozik tov�bb� arra, hogy az Alapt�rv�ny felt�tel n�lk�l mondja ki az �letvitelszerűen k�zter�leten tart�zkod�s tilalm�t. Az ind�tv�nyoz� 2. �rvel�se szerint az �letvitelszerűen k�zter�leten tart�zkod�s tilalma nem alkalmazhat� felt�tel n�lk�l. Az ind�tv�nyoz� 2. �rtelmez�s�ben az emberi szabads�gjogok k�r�be tartoz� alapjogok biztos�t�sa (szabad mozg�shoz �s tart�zkod�si hely szabad megv�laszt�s�hoz val� alapjog) a szoci�lis jogok k�z� sorolhat� alapvet�sekhez k�pest (Alapt�rv�ny XXII. cikk) mindenkor elsőbbs�get �lvez.

[23] �Az ind�tv�nyoz� 2. �ll�spontja szerint a Szabs. tv. 178/B. � (1) bekezd�se s�rti tov�bb� az Alapt�rv�ny I. cikk (1) �s (4) bekezd�s�t, valamint II. cikk�t. Ebben a k�rben az Abh.-ban foglalt meg�llap�t�sokra hivatkozott, valamint arra, hogy sem a Szabs. tv. szab�lyoz�sa, sem annak indokol�sa alapj�n nem �llap�that� meg az az ok, ami indokul szolg�lt arra, hogy az Alapt�rv�ny XIX. cikk�ben foglalt �llami feladatv�llal�s alapj�n a szoci�lis igazgat�sr�l �s szoci�lis ell�t�sokr�l sz�l� 1993. �vi III. t�rv�nyben (a tov�bbiakban: Sztv.) a szoci�lis ell�t�s k�r�be vont �lethelyzetet a t�rv�nyhoz� t�rsadalomra vesz�lyes, krimin�lis magatart�ss� nyilv�n�tson.

[24] �Az ind�tv�nyoz� 2. szerint a Szabs. tv. 178/B. � (4) bekezd�se az Alapt�rv�ny B) cikk (1) bekezd�se szerinti jog�llami jogbiztons�g (normavil�goss�g) k�vetelm�ny�t s�rti, az al�bbiak szerint. A Szabs. tv. 178/B. � (4) bekezd�se szerint, akit 90 napon bel�l 3 alkalommal a (2) bekezd�s szerint a szab�lys�rt�s elk�vet�se miatt a helysz�nen figyelmeztettek, azzal szemben az �jabb elk�vet�skor a szab�lys�rt�si elj�r�s megind�t�sa nem mellőzhető. A jogalkot� 90 napon bel�l h�rom figyelmeztet�si lehetős�get ad a rendőrs�g sz�m�ra, azonban nem r�gz�ti, hogy az egyes figyelmeztet�sek k�z�tt milyen idők�znek kell eltelnie. Az �letvitelszerű tart�zkod�s megv�ltoztat�sa eset�ben egy p�r �r�s időtartam nem elegendő ugyanis a jogalkot� �ltal elő�rt tilalomra tekintettel az �j tart�zkod�si hely kialak�t�s�ra.

[25] �Az �ind�tv�nyoz�� 2. �tov�bb� �arra �is� hivatkozott,� hogy �a �Szabs.� tv. �178/B.� � �(6) bekezd�se a t�madott szab�lys�rt�si t�ny�ll�st megval�s�t� szem�lyekkel szemben automatikusan kiz�rja a Szabs. tv. szerinti legenyh�bb b�ntet�s, azaz a p�nzb�rs�g alkalmaz�s�nak �lehetős�g�t. �Ennek �ok�ra �miniszteri �indokol�s �nem �t�r �ki, �az v�lhetően c�lszerűs�gi okokkal magyar�zhat�, mivel a t�madott t�ny�ll�st jellemzően neh�z anyagi helyzetben l�vő szem�lyek val�s�tj�k meg, ugyanakkor a b�ntet�s kiszab�sa sor�n a c�lszerűs�gi szempontok m�rlegel�se a jogalkalmaz� feladatk�r�be tartozik.

 

[26] �14. Az ind�tv�nyoz� 3. �ll�spontja szerint Szabs. tv. 178/B. � -a az Alapt�rv�ny II. cikk�be �(emberi �m�lt�s�ghoz �val� �jog), �illetve �a �III. �cikk�nek �(1) �bekezd�s�be


 

 

 

(embertelen �s megal�z� b�n�sm�d tilalma) �tk�zik. Az ind�tv�nyoz� 3. az Abh.-ban

foglalt meg�llap�t�sokra hivatkozott, tov�bb� hangs�lyozta, hogy a Szabs. tv. 1. �-a �rtelm�ben az a tev�kenys�g, vagy mulaszt�s �rt�kelhető szab�lys�rt�sk�nt, amely vesz�lyes a t�rsadalomra, azaz a bűncselekm�nyk�nt t�rt�nő b�ntetni rendel�shez sz�ks�gesn�l kisebb fokban s�rti, vagy vesz�lyezteti az Alapt�rv�ny szerinti �llami, t�rsadalmi, vagy gazdas�gi rendet, a term�szetes �s jogi szem�lyek, valamint a jogi szem�lyis�g n�lk�li szervezetek szem�ly�t vagy jogait. Ezzel �sszef�gg�sben felh�vta a� 176/2011. (XII. �29.) AB� hat�rozatot, �amelyben �az� Alkotm�nyb�r�s�g �r�mutatott, hogy �nmagukban a k�zrendre �s k�znyugalomra vonatkoz� elvont alkotm�nyos �rt�kek nem indokolhatj�k ilyen prevent�v jellegű szab�lys�rt�si t�ny�ll�s meg�llap�t�s�t. maga az a k�r�lm�ny, miszerint egy k�zter�leten �letvitelszerűen tart�zkod� �hajl�ktalan� szem�ly� a �k�zter�letet �haszn�l� �m�s �szem�lyek �sz�m�ra zavar� hat�s�, �nmag�ban m�g nem jelent egyet a t�rsadalomra vesz�lyess�ggel. Annak felt�telez�se, hogy egy ilyen szem�ly m�sokn�l gyakrabban fog bűncselekm�nyt, vagy szab�lys�rt�st elk�vetni, ellent�tben �ll az emberi m�lt�s�g s�rthetetlens�g�vel.

[27] A Szabs. tv. 178/B. � (2) bekezd�s b) pontja a szab�lys�rt�si elj�r�s megind�t�sa mellőz�s�nek egyik eset�t (b�ntethetős�get kiz�r� okot) tartalmaz arra az esetre, ha az �letvitelszerűen k�zter�leten tart�zkod� szem�ly a jelenl�vő hat�s�g, vagy m�s szerv, vagy szervezet felaj�nlott seg�ts�g�t elfogadva, a hajl�ktalan szem�lyek r�sz�re fenntartott ell�t�sok ig�nybe v�tele �rdek�ben egy�ttműk�dik. Az ind�tv�nyoz� 3. kiemelte, �hogy �jelen �esetben �az �elj�r�s �al� �vont �szem�ly� fertőző �betegs�gben szenved, �gy az esetleges egy�ttműk�d�s eset�n is csak korl�tozottan �llnak rendelkez�s�re a k�l�nb�ző szoci�lis ell�t�sok. Amennyiben a szab�lys�rt�si felelőss�gre von�st elker�lendő az elj�r�s al� vont szem�ly k�nyszerből, akarata ellen�re venn� ig�nybe a hajl�ktalanok r�sz�re biztos�tott ell�t�st, szint�n s�r�lne az emberi m�lt�s�g s�rthetetlens�g�hez val� �joga, az �nrendelkez�s szabads�g�hoz val� joga, illetve az �ltal�nos cselekv�si szabads�ga.

[28] Az ind�tv�nyoz� 3. �ll�spontja szerint a Szabs. tv. 178/B. �-�ban megfogalmazott t�ny�ll�s nem csak a Szabs. tv. 1. � (1) �s (2) bekezd�sei �ltal t�masztott k�vetelm�nyekkel nem �ll �sszhangban � mivel az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�s a fentiek szerint �nmag�ban nem lehet vesz�lyes a t�rsadalomra �, de az Alapt�rv�ny� II. �cikk�be �is ��tk�zik. �Ennek �alapulv�tel�vel �pedig �megal�z� b�n�sm�dnak tekinthető, �gy az Alapt�rv�ny III. cikk (1) bekezd�s�nek harmadik fordulat�ba �tk�zik a Szabs. tv. 178/B. � (7) bekezd�s�ben r�gz�tett elj�r�si szab�ly, miszerint a b�r�s�g el� �ll�t�s �rdek�ben az (1) bekezd�sben meghat�rozott szab�lys�rt�s elk�vetőj�t a rendőrs�gre elő kell �ll�tani, meg kell hallgatni �s a Szabs. tv. 10. �-�ban r�gz�tett elz�r�st kiz�r� okok kiv�tel�vel szab�lys�rt�si őrizetbe kell venni. A Szabs. tv. 178/B. � (7) bekezd�se teh�t nem biztos�t m�rlegel�si jogk�rt a szab�lys�rt�si� �hat�s�g� �r�sz�re� �egy� �az� �ind�tv�nyoz�� �3.� ��ll�spontja� �szerint� �a


 

 

 

t�rsadalomra �nem �vesz�lyes �cselekm�ny �miatt �foganatos�tand� �őrizetbe �v�tel ��

vagyis az Alapt�rv�ny IV. cikk�nek (1) bekezd�s�ben r�gz�tett szabads�ghoz val� jog korl�toz�sa � sz�ks�gess�g�nek szempontj�b�l.

 

[29] �15. Az ind�tv�nyoz� 4. az ind�tv�nyoz� 2. ind�tv�ny�ban foglaltakkal azonos indokok �s �azonos �alkotm�nyos ��sszef�gg�s �alapj�n �tartotta �alapt�rv�ny-ellenesnek �a Szabstv. t�madott rendelkez�seit, tov�bb� ugyanazon alapt�rv�nyi rendelkez�sek s�relm�t �ll�totta, mint az ind�tv�nyoz� 2.. Az ind�tv�nyoz� 4. tov�bb� kiemelte, hogy a Szabstv. 178/B. � (7) �s (13) bekezd�sei diszkriminat�van hat�rozz�k meg a szab�lys�rt�si őrizet tartam�t a hajl�ktalan elk�vetői k�rre, lehetőv� teszik, hogy b�r�i d�nt�s �s az őrizet megsz�ntet�s�nek lehetős�ge n�lk�l ker�lj�n sor a szem�lyi szabads�g� �korl�toz�s�ra,� �amely�� rendelkez�sek� �ellent�tesek� �az� �alapt�rv�ny� �IV. cikk�ben ��rt �szem�lyes �szabads�ghoz �val� �joggal. �Az �Alapt�rv�ny �IV. �cikk �(3) bekezd�se ugyan a bűncselekm�nnyel gyan�s�tott szem�lyk�nt utal a jog alany�ra, azonban az Alapt�rv�ny R) cikk (3) bekezd�s�ben �rt �rtelmez�si alapelvből k�vetkezően �ezen �alapjogot �nem �csak �a �b�ntetőelj�r�s, �hanem� a �szab�lys�rt�si elj�r�s sor�n alkalmazott szabads�gelvon�s eset�re is el kell ismerni.

 

[30] 16. Az ind�tv�nyoz� 5. l�nyeg�ben az ind�tv�nyoz� 2. �s az ind�tv�nyoz� 4. ind�tv�ny�ban foglaltakkal azonos indokok alapj�n tartotta alapt�rv�ny-ellenesnek a Szabstv. t�madott rendelkez�seit, tov�bb� ugyanazon alapt�rv�nyi rendelkez�sek s�relm�t �ll�totta, mint az ind�tv�nyoz� 2. �s az ind�tv�nyoz� 4..

 

[31] �17. �sszefoglal�an elmondhat�, hogy az ind�tv�nyok szerint:

a) Az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�s szab�lys�rt�ss� nyilv�n�t�s�val a jogalkot� olyan k�rd�st k�v�n b�ntetőjogi eszk�z�kkel kezelni, amelyről az Alkotm�nyb�r�s�g m�r lesz�gezte, hogy alapvetően a szoci�lis biztons�ghoz val� jog �llami int�zm�nyv�delmi k�telezetts�g�be tartozik. �nmag�ban az Alapt�rv�ny hetedik� �m�dos�t�sa� �nem�� teszi�� indokoltt�,� �vagy�� sz�ks�gess�� �az�� �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s kriminaliz�l�s�t. Egyr�szt az Alapt�rv�ny m�dos�t�sa csak egy, m�r alacsonyabb jogforr�si szinten kodifik�lt, r�szlegesen megl�vő tilt�st emelt az Alapt�rv�nybe ��ltal�nos� jelleggel, �m�sr�szt �a �szab�lys�rt�si �t�ny�ll�s meg�llap�t�s�nak alkotm�nyos k�vetelm�nyei nem teljes�lnek.

b) �A �Szabs. �tv. �178/B. ��-�nak �t�bb �rendelkez�se �(konkr�tan �annak �(4) ��s �(5) bekezd�se) �s�rti� a �jog�llamis�g �elv�t, �mivel �azok �nem �felelnek �meg �a normavil�goss�g k�vetelm�ny�nek �s utat engednek az �nk�nyes jogalkalmaz�snak. Az alkotm�nyb�r�s�gi gyakorlatban kimunk�lt alkotm�nyos b�ntetőjog k�vetelm�nyrendszer�nek egyik fontos eleme a normavil�goss�g �s az �nk�nyes jogalkalmaz�s tilalma.

c) A Szabs. tv. 178/B. �-�ban szab�lyozott szab�lys�rt�si t�ny�ll�s a hajl�ktalan szem�lyeket c�lozza, ami vagyoni �s t�rsadalmi helyzet szerinti tiltott diszkrimin�ci�hoz vezet.


 

 

 

d) A Szabs. tv. 178/B. � (2) bekezd�se gyakorlatilag r�k�nyszer�ti az elj�r�s al� vont

hajl�ktalan embereket arra, hogy ig�nybe vegy�k a hajl�ktalan szem�lyek r�sz�re fenntartott ell�t�sokat, amelyek r�szben csup�n korl�tozottan �llnak rendelkez�sre. Ha nem �lnek ezzel a lehetős�ggel, a helysz�ni figyelmeztet�s helyett szab�lys�rt�si elj�r�st ind�tanak ellen�k, amely sor�n elz�r�s szabhat� ki. Azzal szemben pedig, akit

90� �napon� �bel�l� �h�rom� �alkalommal� �a�� helysz�nen� �figyelmeztettek,� �az� ��jabb elk�vet�skor a szab�lys�rt�si elj�r�s megind�t�sa nem mellőzhető. Ennek eredm�nyek�ppen a hajl�ktalan szem�lynek, ha el akarja ker�lni, hogy szab�lys�rt�si elj�r�s induljon ellene, nincs m�s v�laszt�sa, mint ig�nybe venni a hajl�ktalan szem�lyek r�sz�re fenntartott ell�t�sokat. A t�madott szab�lyoz�s ez�rt az emberi m�lt�s�ghoz val� jogot s�rti.

e) A Szabs. tv. t�bb rendelkez�se is kiz�rja az elj�r� rendőr, valamint a b�r�s�g mint jogalkalmaz� szerv m�rlegel�s�t az elj�r�s al� vont szem�ly szabads�gt�l val� megfoszt�sa vonatkoz�s�ban. Az int�zkedő rendőrnek t�rv�nyi k�telezetts�ge az elj�r�s al� vont szem�lyt elő�ll�tani �s őrizetbe venni. A b�r�s�gnak nincs joga m�rlegelni sem az őrizet elrendel�s�nek, sem pedig annak fenntart�s�nak/meghosszabb�t�s�nak �indokolts�g�t, �v�g�l� pedig� a �b�r�s�g m�rlegel�si joga az �ltal�nos szab�lyokhoz k�pest korl�tozottabb a szankci� kiszab�s�nak ter�n. A szab�lys�rt�si őrizet tartama automatikusan, a t�rv�ny erej�n�l fogva meghosszabbodik bizonyos esetben, �s az az elleni fellebbez�s sikere eleve kil�t�stalan. A t�madott szab�lyoz�s ez�rt a szem�lyes szabads�ghoz val� joggal �sszef�gg�sben s�rti a t�rv�ny előtti egyenlős�ghez val� jogot, az egyenlő b�n�sm�dhoz val� jogot, valamint a tisztess�ges b�r�s�gi elj�r�shoz (azon bel�l a tisztess�ges t�rgyal�shoz) val� jogot �s a hat�kony jogorvoslathoz val� jogot.

 

[32] �18. Elj�r�sa sor�n az Alkotm�nyb�r�s�g az Abtv. 57. � (1) �s (2) bekezd�sei alapj�n beszerezte a bel�gyminiszter, az igazs�g�gyi miniszter �s az emberi erőforr�sok minisztere v�lem�ny�t. Az �rintett h�rom miniszter egys�ges v�lem�nyt fogalmazott meg (a tov�bbiakban: egy�ttes miniszteri v�lem�ny). Tov�bb� az Abtv. 57. � (2) bekezd�se alapj�n az Alkotm�nyb�r�s�g a Hajl�ktalanok�rt K�zalap�tv�nyt, a Magyar M�ltai Szeretetszolg�lat Egyes�letet �s a Menhely Alap�tv�nyt is megkereste az ind�tv�nyokkal kapcsolatos szakmai �ll�spontja kifejt�s�re.

 

 

II.

 

 

[33] �1. Az Alapt�rv�nynek az ind�tv�nyokban hivatkozott rendelkez�sei:

 

�Nemzeti hitvall�s

Valljuk az elesettek �s a szeg�nyek megseg�t�s�nek k�telezetts�g�t.�

 

�B) cikk (1) Magyarorsz�g f�ggetlen, demokratikus jog�llam.�


 

 

 

�Q) cikk (2) Magyarorsz�g nemzetk�zi jogi k�telezetts�geinek teljes�t�se �rdek�ben

biztos�tja a nemzetk�zi jog �s a magyar jog �sszhangj�t.�

 

�R) cikk (3) Az Alapt�rv�ny rendelkez�seit azok c�lj�val, a benne foglalt Nemzeti hitvall�ssal �s t�rt�neti alkotm�nyunk v�vm�nyaival �sszhangban kell �rtelmezni.�

 

�I. cikk (1) AZ EMBER s�rthetetlen �s elidegen�thetetlen alapvető jogait tiszteletben

kell tartani. V�delm�k az �llam elsőrendű k�telezetts�ge.

(2) Magyarorsz�g elismeri az ember alapvető egy�ni �s k�z�ss�gi jogait.

(3) Az alapvető jogokra �s k�telezetts�gekre vonatkoz� szab�lyokat t�rv�ny �llap�tja meg. Alapvető jog m�s alapvető jog �rv�nyes�l�se vagy valamely alkotm�nyos �rt�k v�delme ��rdek�ben, �a �felt�tlen�l �sz�ks�ges �m�rt�kben, �az �el�rni �k�v�nt �c�llal ar�nyosan, az alapvető jog l�nyeges tartalm�nak tiszteletben tart�s�val korl�tozhat�. (4) A t�rv�ny alapj�n l�trehozott jogalanyok sz�m�ra is biztos�tottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a k�telezetts�gek, amelyek term�szet�kn�l fogva nem csak az emberre vonatkoznak.

 

II. cikk Az emberi m�lt�s�g s�rthetetlen. Minden embernek joga van az �lethez �s az emberi m�lt�s�ghoz, a magzat �let�t a fogantat�st�l kezdve v�delem illeti meg.

 

III. cikk (1) Senkit nem lehet k�nz�snak, embertelen, megal�z� b�n�sm�dnak vagy b�ntet�snek al�vetni, valamint szolgas�gban tartani. Tilos az emberkereskedelem.�

 

�IV. cikk (1) Mindenkinek joga van a szabads�ghoz �s a szem�lyi biztons�ghoz.

(2) Senkit nem lehet szabads�g�t�l m�sk�nt, mint t�rv�nyben meghat�rozott okokb�l �s t�rv�nyben meghat�rozott elj�r�s alapj�n megfosztani. T�nyleges �letfogytig tart� szabads�gveszt�s csak sz�nd�kos, erőszakos bűncselekm�ny elk�vet�se miatt szabhat� ki.

(3) A bűncselekm�ny elk�vet�s�vel gyan�s�tott �s őrizetbe vett szem�lyt a lehető legr�videbb �időn �bel�l �szabadon �kell� bocs�tani, �vagy� b�r�s�g �el�� kell ��ll�tani. �A b�r�s�g k�teles az el� �ll�tott szem�lyt meghallgatni �s �r�sbeli indokol�ssal ell�tott hat�rozatban szabadl�bra helyez�s�ről vagy letart�ztat�s�r�l halad�ktalanul d�nteni.�

 

�XV. cikk (1) A t�rv�ny előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogk�pes.

(2) Magyarorsz�g az alapvető jogokat mindenkinek b�rmely megk�l�nb�ztet�s, nevezetesen faj, sz�n, nem, fogyat�koss�g, nyelv, vall�s, politikai vagy m�s v�lem�ny, nemzeti vagy t�rsadalmi sz�rmaz�s, vagyoni, sz�let�si vagy egy�b helyzet szerinti k�l�nbs�gt�tel n�lk�l biztos�tja.�

 

�XIX. cikk (1) Magyarorsz�g arra t�rekszik, hogy minden �llampolg�r�nak szoci�lis biztons�got ny�jtson. Anyas�g, betegs�g, rokkants�g, fogyat�koss�g, �zvegys�g, �rvas�g �s �nhib�j�n k�v�l bek�vetkezett munkan�lk�lis�g eset�n minden magyar �llampolg�r t�rv�nyben meghat�rozott t�mogat�sra jogosult.


 

 

 

(2) Magyarorsz�g a szoci�lis biztons�got az (1) bekezd�s szerinti �s m�s r�szorul�k

eset�ben a szoci�lis int�zm�nyek �s int�zked�sek rendszer�vel val�s�tja meg.

(3)� T�rv�ny� a �szoci�lis� int�zked�sek �jelleg�t ��s� m�rt�k�t �a �szoci�lis� int�zked�st ig�nybe vevő szem�lynek a k�z�ss�g sz�m�ra hasznos tev�kenys�g�hez igazod�an is meg�llap�thatja.�

 

�XXII. cikk (1) Az �llam jogi v�delemben r�szes�ti az otthont. Magyarorsz�g t�rekszik arra, hogy az emberhez m�lt� lakhat�s felt�teleit �s a k�zszolg�ltat�sokhoz val� hozz�f�r�st mindenki sz�m�ra biztos�tsa.

(2) Az emberhez m�lt� lakhat�s felt�teleinek a megteremt�s�t, tov�bb� a k�zter�let k�zc�l� haszn�lat�nak v�delm�t az �llam �s a helyi �nkorm�nyzatok azzal is seg�tik, hogy t�rekszenek valamennyi hajl�k n�lk�l �lő szem�ly sz�m�ra sz�ll�st biztos�tani.

(3) Tilos az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�s.�

 

�XXVII. cikk (1) Mindenkinek, aki t�rv�nyesen tart�zkodik Magyarorsz�g ter�let�n, joga van a szabad mozg�shoz �s tart�zkod�si helye szabad megv�laszt�s�hoz.�

 

�XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt b�rmely v�dat vagy valamely perben a jogait �s k�telezetts�geit t�rv�ny �ltal fel�ll�tott, f�ggetlen �s p�rtatlan b�r�s�g tisztess�ges �s nyilv�nos t�rgyal�son, �sszerű hat�ridőn bel�l b�r�lja el.�

 

�XXVIII. cikk (7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal �ljen az olyan b�r�s�gi, �hat�s�gi ��s �m�s� k�zigazgat�si �d�nt�s� ellen, �amely� a �jog�t �vagy� jogos �rdek�t s�rti.�

 

[34] �2. Az ind�tv�nyok �ltal t�madott Szabs. tv. rendelkez�sei:

 

�178/B. � (1) Aki �letvitelszerűen k�zter�leten tart�zkodik, az szab�lys�rt�st k�vet el. (2) Mellőzni kell a szab�lys�rt�si elj�r�s megind�t�s�t �s helysz�ni figyelmeztet�st kell alkalmazni, ha

a) az elk�vető a rendőr felsz�l�t�s�ra az elk�vet�s hely�t elhagyja, vagy

b) �az �elk�vető �a �jelenl�vő �hat�s�g �vagy �m�s �szerv �vagy �szervezet �felaj�nlott seg�ts�g�t elfogadva egy�ttműk�dik a hajl�ktalan szem�lyek r�sz�re fenntartott ell�t�sok ig�nybev�tele �rdek�ben.

(3) A helysz�ni figyelmeztet�ssel egyidejűleg a rendőr az elk�vetőt t�j�koztatja a (4)

bekezd�sben foglalt jogk�vetkezm�nyekről.

(4) Akit 90 napon bel�l 3 alkalommal a (2) bekezd�s szerint a szab�lys�rt�s elk�vet�se miatt a helysz�nen figyelmeztettek, azzal szemben az �jabb elk�vet�skor a szab�lys�rt�si elj�r�s megind�t�sa nem mellőzhető.

(5) Az (1) bekezd�s alkalmaz�s�ban �letvitelszerű tart�zkod�snak tekinthető minden olyan magatart�s, amely alapj�n meg�llap�that�, hogy a k�zter�leten val� �letvitelszerű tart�zkod�s a lak�- �s tart�zkod�si hely, valamint egy�b sz�ll�sra val�


 

 

 

visszat�r�s �sz�nd�ka �n�lk�l, �a �k�zter�leten �val� �huzamos �tart�zkod�s ��rdek�ben

val�sul �meg, ��s �a� k�zter�leten� val�� tart�zkod�s �k�r�lm�nyeiből, �vagy �a magatart�sb�l arra lehet k�vetkeztetni, hogy a jellemzően lak�hely�l szolg�l� k�zter�leten v�gzett tev�kenys�get � �gy k�l�n�sen alv�s, tiszt�lkod�s, �tkez�s, �lt�zk�d�s, �llattart�s � az elk�vető a k�zter�leten r�vid időnk�nt visszat�rően �s rendszeresen v�gzi.

(6) Az (1) bekezd�sben meghat�rozott szab�lys�rt�s

a) miatt p�nzb�rs�g nem szabhat� ki,

b) �elk�vet�s�n �tetten ��rt �szem�llyel �szemben �helysz�ni �b�rs�g �kiszab�s�nak �nincs

helye.

(7) A b�r�s�g el� �ll�t�s �rdek�ben az (1) bekezd�sben meghat�rozott szab�lys�rt�s elk�vetőj�t a rendőrs�gre elő kell �ll�tani, meg kell hallgatni �s � a (11) bekezd�sben meghat�rozott kiv�tellel � szab�lys�rt�si őrizetbe kell venni.

(8) A rendőrs�g a szab�lys�rt�si őrizet ideje alatt gondoskodik az elk�vető tiszt�lkod�s�r�l �s tiszta ruh�val t�rt�nő ell�t�s�r�l.

(9) Az (1) bekezd�s szerinti szab�lys�rt�s elk�vetőj�nek elő�ll�t�sa sor�n azon ing�s�gokat, amelyeket az elk�vető nem vesz mag�hoz, de �gy nyilatkozik, hogy azokra ig�nyt tart, valamint amelyek vonatkoz�s�ban a nyilatkozat a helysz�ni int�zked�s sor�n nem szerezhető be, a Korm�ny rendelet�ben meghat�rozott szerv ideiglenes t�rol�sba veszi.

(10) A Korm�ny rendelet�ben meghat�rozott szerv a (9) bekezd�s szerinti ing�s�got 6 h�napig őrzi meg. A megőrz�si idő letelt�t k�vetően az �ltal�nos szab�lys�rt�si hat�s�g �int�zkedik �az� ing�s�gok �megsemmis�t�se �ir�nt. �Ha �az �ing�s�g �gyorsan roml�, boml�, t�rolhatatlan dolog, akkor azt halad�ktalanul meg kell semmis�teni.

(11) Akivel szemben a 10. �-ban meghat�rozott elz�r�st kiz�r� ok �ll fenn, azzal szemben az elj�r�st az elők�sz�tő elj�r�st folytat� szerv megsz�nteti.

(12) Ha a meghallgat�s sor�n az elk�vető �gy nyilatkozik, hogy a k�z�rdekű munka v�gz�s�t v�llalja, akkor az elők�sz�tő elj�r�st lefolytat� szerv a szab�lys�rt�si őrizet ideje alatt int�zkedik a foglalkoztathat�s�gi szakv�lem�ny beszerz�se ir�nt.

(13) Az (1) bekezd�s szerinti szab�lys�rt�s elk�vetőj�vel szemben a szab�lys�rt�si őrizet a b�r�s�g jogerős d�nt�s�ig, de legfeljebb a nem jogerősen kiszabott szab�lys�rt�si �elz�r�s �tartam�ig �tart. �Az �elsőfok� �b�r�s�g ��ltal �nem �jogerősen kiszabott k�z�rdekű munka b�ntet�s eset�n a szab�lys�rt�si őrizet a 14. � (2a) bekezd�s�ben �meghat�rozott �besz�m�t�s �szerinti �tartamig �tart. �Ha �az �elsőfok� b�r�s�g figyelmeztet�s int�zked�st alkalmaz, az elk�vetőt halad�ktalanul szabad�tani kell.

(14) A b�r�s�g az elsőfok� d�nt�s�t az őrizetbe v�teltől sz�m�tott 72 �r�n bel�l hozza meg. Az elsőfok� d�nt�s elleni fellebbez�st a v�gz�s kihirdet�s�t k�vetően a t�rgyal�son be kell jelenteni, amelyet a b�r�s�gnak �r�sba kell foglalnia. A b�r�s�g az

iratokat halad�ktalanul felterjeszti a t�rv�nysz�khez.


 

 

 

(15) A b�r�s�g a m�sodfok� d�nt�s�t az elsőfok� d�nt�st k�vető 30 napon bel�l

hozza meg.

(16) Ha a technikai felt�telek biztos�tottak, akkor a b�r�s�gi elj�r�sban az elk�vető jelenl�te telekommunik�ci�s eszk�z �tj�n is biztos�that�.

(17) Az (1) bekezd�sben meghat�rozott szab�lys�rt�s miatt az e t�rv�nyben foglalt felt�telek fenn�ll�sa eset�n figyelmeztet�s int�zked�s, k�z�rdekű munka vagy elz�r�s szabhat� ki. Ha az elk�vető a k�z�rdekű munka elv�gz�s�t nem v�llalja, elz�r�s szabhat� ki.

(18) Ha a b�r�s�g elz�r�s b�ntet�st szab ki, ennek azonnali foganatba v�tel�t rendeli

el.

(19) A (17) bekezd�s szerint kiszabott k�z�rdekű munka v�grehajt�s�ra az elk�vet�s helye szerinti telep�l�sen ker�l sor.

(20) Ha az elj�r�s al� vont szem�lyt az (1) bekezd�sben meghat�rozott szab�lys�rt�s elk�vet�s�nek időpontj�t megelőző hat h�napon bel�l m�r k�t �zben jogerősen felelőss�gre �vont�k �az �(1) �bekezd�sben �meghat�rozott� szab�lys�rt�s �elk�vet�se miatt, az ism�telten elk�vetett (1) bekezd�s szerinti szab�lys�rt�s miatt k�z�rdekű munka b�ntet�s nem szabhat� ki, valamint figyelmeztet�s int�zked�s nem alkalmazhat�.

(21) Ha az elk�vető a (17) bekezd�sben meghat�rozott k�z�rdekű munka b�ntet�st v�llalja, de azt nem teljes�ti, �s a k�z�rdekű munka b�ntet�s elz�r�sra t�rt�nő �tv�ltoztat�sa �rdek�ben megtartott b�r�s�gi elj�r�sban az elk�vető szem�lyes jelenl�t�nek a biztos�t�sa sz�ks�ges, akkor ennek c�lj�b�l az �ltal�nos szab�lys�rt�si hat�s�g az elk�vető k�r�z�s�t rendeli el.�

 

 

III.

 

 

[35] �A b�r�i kezdem�nyez�sek nem megalapozottak.

 

[36] 1. Az Alkotm�nyb�r�s�g az Alapt�rv�ny 24. cikk (2) bekezd�s b) pontj�ban foglalt felhatalmaz�s alapj�n az Abtv. 25. � (1) bekezd�s szerinti b�r�i kezdem�nyez�sre fel�lvizsg�lja az egyedi �gyben alkalmazand� jogszab�ly �sszhangj�t az Alapt�rv�nnyel. Ez�rt az Alkotm�nyb�r�s�g elsők�nt megvizsg�lta, hogy a b�r�i kezdem�nyez�sek megfelelnek-e az Abtv. 25. �-a szerinti felt�teleknek.

[37] �Az Abtv. 25. �-a �n�ll� c�mk�nt � �B�r�i kezdem�nyez�s egyedi normakontroll elj�r�s ir�nt� � meghat�rozza az �gyt�pusra vonatkoz� k�l�n�s szab�lyokat, amelyeket az Abtv. 51�52. �-ai az ind�tv�nyra vonatkoz� tov�bbi formai �s tartalmi felt�telekkel eg�sz�tenek ki. Ezeket az Alkotm�nyb�r�s�g kor�bbi hat�rozataiban m�r �rtelmezte

{�sszefoglal�an l�sd a 3058/2015. (III. 31.) AB v�gz�sben, Indokol�s [8]�[23]}. Az Alkotm�nyb�r�s�g t�bb hat�rozat�ban �rtelmezte az ind�tv�nyok tov�bbi formai �s tartalmi felt�teleit. �A �k�relem� az� Abtv. 52. �-�nak� (1) bekezd�s�ben �megk�vetelt


 

 

 

hat�rozotts�gnak akkor felel meg, ha az (1b) bekezd�sben felsorolt felt�teleknek

eleget �tesz, ��gy� pontosan ��s� egy�rtelműen �megjel�li �az �ind�tv�ny� indokait, �az ind�tv�ny �ltal t�madott jogszab�lyt vagy jogszab�lyi rendelkez�st, az Alapt�rv�ny vagy nemzetk�zi szerződ�s megs�rtett rendelkez�s�t. Az ind�tv�nynak indokolnia kell tov�bb�, hogy a s�relmezett jogszab�ly vagy jogszab�lyi rendelkez�s mi�rt ellent�tes az Alapt�rv�ny megjel�lt rendelkez�s�vel vagy a nemzetk�zi szerződ�ssel. A vizsg�lt �gyben az ind�tv�nyok nem indokolt�k meg a Szabs. tv. t�madott rendelkez�s�re vonatkoz�an azt, hogy mi�rt s�rti az Egyezm�ny, illetve az Egyezs�gokm�ny ind�tv�nyokban hivatkozott rendelkez�seit. A jelen �gyben az ind�tv�nyok az Alapt�rv�ny Q) cikk�t, IV. cikk (2) bekezd�s�t, XXVII. cikk (1) bekezd�s�t, valamint XXVIII. cikk (1) bekezd�s�t neves�tett�k ugyan, mint megs�rtett alapt�rv�nyi rendelkez�st, de ezt meghalad�an nem terjesztettek elő relev�ns alkotm�nyjogi �rvel�st a tekintetben, hogy a t�madott szab�lyoz�s mi�rt ellent�tes a hivatkozott nemzetk�zi szerződ�sek megjel�lt rendelkez�seivel. A fentiek alapj�n az Alkotm�nyb�r�s�g meg�llap�totta, hogy az ind�tv�nyok ezen r�sz�kben nem felelnek meg az Abtv. 52. � (1b) bekezd�s�ben foglalt felt�telnek.

[38] Az Abtv. 52. � (4) bekezd�se �rtelm�ben az alkotm�nyb�r�s�gi elj�r�s felt�teleinek fenn�ll�s�t az ind�tv�nyoz�nak kell igazolnia. Az Abtv. 52. � (2) bekezd�se szerint a vizsg�lat kiz�r�lag a megjel�lt alkotm�nyoss�gi k�relemre korl�toz�dik. Mivel a b�r�i ind�tv�nyok a fentiekben kifejtett okokb�l nem felelnek meg az Abtv. 52. � (1b) bekezd�s e) pontj�ban foglalt �s a 3058/2015. (III. 31.) AB v�gz�sben �rtelmezett felt�telnek, az Alkotm�nyb�r�s�g meg�llap�totta, hogy e tartalmi k�vetelm�ny hi�ny�ban az ind�tv�nyok ezen r�sz�kben �rdemben nem b�r�lhat�k el.

[39] Az Alkotm�nyb�r�s�g meg�llap�totta, hogy egyebekben a b�r�i kezdem�nyez�sek megfelelnek az Abtv. 52. � (1b) bekezd�s e) pontj�ban foglalt �s a 3058/2015. (III. 31.) AB v�gz�sben �rtelmezett felt�telnek.

 

[40] 2. Az Alkotm�nyb�r�s�g ezt k�vetően azt vizsg�lta, hogy az ind�tv�nyoz�k �ltal hivatkozott Abh1. v�ltozatlan tartalommal ir�nyad�-e jelen �gyben is, vagy annak meghozatala �ta olyan m�rt�kben megv�ltozott a jogi szab�lyoz�si k�rnyezet, ami az Abh1. �s az arra �p�lő kor�bbi alkotm�nyb�r�s�gi gyakorlat alkalmazhat�s�g�t a vizsg�lt �gyben kiz�rja. Az Alkotm�nyb�r�s�g erre n�zve az al�bbi meg�llap�t�sokat teszi.

[41] Az �Alkotm�nyb�r�s�g �r�mutat, �hogy �a� kor�bbi �alkotm�nyb�r�s�gi �gyakorlat felhaszn�lhat�s�ga kapcs�n figyelemmel kell lennie saj�t, ir�nyad� gyakorlat�ra. A

13/2013. (VI. 17.) AB hat�rozatban (a tov�bbiakban: Abh2.) az alapvető jogok biztos�nak ind�tv�ny�ra az Alkotm�nyb�r�s�g elvi �llel �gy foglalt �ll�st, hogy �a hazai �s eur�pai alkotm�nyjogi fejlőd�s eddig megtett �tja, az alkotm�nyjog szab�lyszerűs�gei sz�ks�gk�ppeni hat�ssal vannak az Alapt�rv�ny �rtelmez�s�re is. Az �Alkotm�nyb�r�s�g �az ��jabb ��gyekben �vizsg�land� �alkotm�nyjogi �k�rd�sek kapcs�n felhaszn�lhatja a kor�bbi hat�rozataiban kidolgozott �rveket, jogelveket �s


 

 

 

alkotm�nyoss�gi� ��sszef�gg�seket,� �ha� �az� �Alapt�rv�ny� �adott� �szakasz�nak� �az

Alkotm�nnyal fenn�ll� tartalmi egyez�se, az Alapt�rv�ny eg�sz�t illető kontextu�lis egyezős�ge, az Alapt�rv�ny �rtelmez�si szab�lyainak figyelembev�tele �s a konkr�t �gy alapj�n a meg�llap�t�sok alkalmazhat�s�g�nak nincs akad�lya, �s sz�ks�gesnek mutatkozik azoknak a meghozand� d�nt�se indokol�s�ba t�rt�nő beilleszt�se� (Indokol�s [32]), [6/2018. (VI. 27.) AB hat�rozat, Indokol�s [42]).

[42] �Fentiekből az k�vetkezik, hogy az Alkotm�nyb�r�s�g a kor�bbi d�nt�seiben kifejtett �rvek felhaszn�lhat�s�g�t mindig esetről esetre vizsg�lja, figyelemmel az adott �gy egyedi jelleg�re. Ez�rt az Alkotm�nyb�r�s�g a vizsg�lat�t jelen �gyben is mindezek szem előtt tart�s�val v�gezte el.

[43] Az Alkotm�nyb�r�s�g az Abh1.-ben m�r vizsg�lta a szab�lys�rt�si t�ny�ll�s meg�llap�t�sa alkotm�nyos k�vetelm�nyeit �s megsemmis�tette a Szabs. tv.-nek a jelen ��gyben �alkalmazand� �jogszab�llyal �tartalmilag �megegyező �t�ny�ll�s�t. �Az Abh1.-ben� az �Alkotm�nyb�r�s�g �kimondta, �hogy ��nmag�ban �az, �hogy �a k�zter�letnek az �letvitelszerű lakhat�sra val� haszn�lata mag�ban hordozza m�sok jogainak s�relm�t, a k�zrend megs�rt�s�nek lehetős�g�t, nem tekinthető a b�ntetendőv� �nyilv�n�t�s �legitim �indok�nak. �Az� Alkotm�nyb�r�s�g �eml�keztet �r�, hogy �a �176/2011. �(XII. �29.) �AB �hat�rozat�ban �felh�vta �a �figyelmet �arra, �hogy

�nmagukban a k�zrendre �s a k�znyugalomra vonatkoz� elvont alkotm�nyos �rt�kek nem indokolhatj�k ilyen prevent�v jellegű szab�lys�rt�si t�ny�ll�s megalkot�s�t.

[44] �Az��� Alapt�rv�ny��� 2013.�� m�rcius��� 25-i��� Negyedik��� m�dos�t�sa��� k�vetkezt�ben��� az

Alapt�rv�ny XXII. cikke hely�be a k�vetkező rendelkez�s l�pett:

�XXII. �cikk �(1) �Magyarorsz�g �t�rekszik �arra, �hogy �az �emberhez �m�lt� �lakhat�s felt�teleit �s a k�zszolg�ltat�sokhoz val� hozz�f�r�st mindenki sz�m�ra biztos�tsa.

(2) Az emberhez m�lt� lakhat�s felt�teleinek a megteremt�s�t az �llam �s a helyi �nkorm�nyzatok azzal is seg�tik, hogy t�rekszenek valamennyi hajl�k n�lk�l �lő szem�ly sz�m�ra sz�ll�st biztos�tani.

(3) T�rv�ny vagy helyi �nkorm�nyzat rendelete a k�zrend, a k�zbiztons�g, a k�zeg�szs�g �s a kultur�lis �rt�kek v�delme �rdek�ben, a k�zter�let meghat�rozott r�sz�re vonatkoz�an jogelleness� minős�theti az �letvitelszerűen megval�sul� k�zter�leti tart�zkod�st.�

[45] Az Alapt�rv�ny Hetedik m�dos�t�sa az Alapt�rv�ny XXII. cikk�t az al�bbiak szerint m�dos�totta, az Alapt�rv�ny XXII. cikk (1) bekezd�se hely�be a k�vetkező rendelkez�s l�pett:

�(1) Az �llam jogi v�delemben r�szes�ti az otthont. Magyarorsz�g t�rekszik arra, hogy az emberhez m�lt� lakhat�s felt�teleit �s a k�zszolg�ltat�sokhoz val� hozz�f�r�st mindenki sz�m�ra biztos�tsa.�

(2)� Az Alapt�rv�ny XXII. �cikk �(2)�(3)� bekezd�se� hely�be �a� k�vetkező� rendelkez�s l�pett:


 

 

 

�(2) Az emberhez m�lt� lakhat�s felt�teleinek a megteremt�s�t, tov�bb� a k�zter�let

k�zc�l� haszn�lat�nak v�delm�t az �llam �s a helyi �nkorm�nyzatok azzal is seg�tik, hogy t�rekszenek valamennyi hajl�k n�lk�l �lő szem�ly sz�m�ra sz�ll�st biztos�tani.

(3) Tilos az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�s.�

[46] Az Alapt�rv�ny 2018. okt�ber 15-től hat�lyos Hetedik m�dos�t�s�nak indokol�sa szerint: �[a] m�dos�t�s a XXII. cikkben az otthon fizikai v�delm�re vonatkoz� szab�lyokat k�v�nja hangs�lyozni. Tov�bbra is �llamc�l, hogy az� emberhez m�lt� lak�s felt�teleit �s a k�zszolg�ltat�shoz val� hozz�f�r�st mindenki sz�m�ra biztos�tsa. Az �letvitelszerűen megval�sul� k�zter�leti tart�zkod�s s�rti a k�zter�letek k�zc�l� haszn�lat�t, ami ellen indokolt fell�pni.�

[47] �A Szabs. tv. 178/B. �-�t beiktat� M�dtv. indokol�sa szerint az �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s t�ny�ll�s�nak beiktat�s�t az Alapt�rv�ny XXII. cikk (3) bekezd�s�nek m�dos�tott rendelkez�s�vel val� koherencia megteremt�se teszi sz�ks�gess�.

[48] �Az Alapt�rv�ny Hetedik m�dos�t�s�nak a 2018. okt�ber 15-től hat�lyba l�pett �s fent hivatkozott XXII. cikk (2) �s (3) bekezd�sei teh�t �j alapt�rv�nyi rendelkez�seket iktattak az Alapt�rv�nybe, amelyek az Alapt�rv�ny eg�sz�hez k�pest is tartalmukn�l fogva (k�zter�let k�zc�l� haszn�lat�nak alkotm�nyos v�delme, kifejezett alapt�rv�nyi tilalom az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�sra, a mondott alkotm�nyos v�delem biztos�t�sa �rdek�ben) �j alapt�rv�nyi h�tteret adnak a most vizsg�lt �gynek. Ebből k�vetkezően m�r m�sk�nt, �jszerűen mer�l fel a jelen �gyben vizsg�land� alkotm�nyoss�gi k�rd�s, mint a kor�bbi az Alapt�rv�ny Hetedik m�dos�t�sa előtti alkotm�nyb�r�s�gi hat�rozatok alapj�ul fekvő �gyekben.

[49]� Az Alkotm�nyb�r�s�g a fentiek alapj�n meg�llap�totta, hogy az Abh1. meghozatal�t k�vetően, mind az Alapt�rv�ny, mind pedig a Szabs. tv. ir�nyad�, illetve vizsg�lt rendelkez�si m�dosultak, ez�rt az Abh1.-ben, tov�bb� a vonatkoz� kor�bbi alkotm�nyb�r�s�gi gyakorlat�ban foglalt meg�llap�t�sok a jelen ind�tv�nyok alapj�n vizsg�lt szab�lyoz�si k�rnyezetben m�r nem ir�nyad�k, nem k�tik az Alkotm�nyb�r�s�got az �j szab�lys�rt�si t�ny�ll�s alkotm�nyoss�gi vizsg�lata sor�n.

 

[50]� 3. �Az �Alkotm�nyb�r�s�g �ezt �k�vetően �azt �vizsg�lta, �hogy �az �Alapt�rv�ny �XXII. cikk�nek m�dos�tott tartalma mennyiben k�ti az alkotm�nyoss�gi vizsg�lat sor�n.

[51] �Az Alapt�rv�ny 2018. j�nius 28-i Hetedik m�dos�t�sa az Alapt�rv�nybe iktatta a XXII. cikk (2) �s (3) bekezd�s�t, amelynek k�vetkezt�ben � az ind�tv�nyoz�k �ltal sem vitatottan - az ABh1. meghozatal�t k�vetően a vonatkoz� alapt�rv�nyi szab�lyoz�s alapvetően v�ltozott meg. Az alkotm�nyoz� a legmagasabb jogforr�si szinten, az Alapt�rv�nyben vezetett be egy �ltal�nos, mindenkire vonatkoz� olyan tilt� rendelkez�st,� �amely� �tilalmazza� �az� ��letvitelszerű� �k�zter�leten� �tart�zkod�st,�� a k�zter�let alkotm�nyos v�delme c�lj�b�l. Az Alapt�rv�ny Negyedik m�dos�t�sa �ltal beiktatott �kor�bbi� XXII. �cikk �(3)� bekezd�s, �mint� kiv�telt� meg�llap�t� �rendelkez�s csup�n a k�zter�leten tart�zkod�s meghat�rozott ter�leten �s okb�l t�rt�nő tilalm�t �rta�� elő,� �megteremtve� �annak� �a� �lehetős�g�t,� �hogy� �a� �helyi� ��nkorm�nyzatok


 

 

 

meghat�rozott alkotm�nyos �rt�kek (k�zrend, k�zbiztons�g, k�zeg�szs�g) v�delme

�rdek�ben jel�lhessenek ki olyan k�zter�leteket, ahol az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�s szab�lys�rt�snek minős�l.

[52] Az Alapt�rv�ny Negyedik m�dos�t�sa k�vetkezt�ben az Alapt�rv�ny 24. cikk (5) bekezd�se az Alkotm�nyb�r�s�g elj�r�s�t az Alapt�rv�ny �s az Alapt�rv�ny m�dos�t�sa k�r�ben csak a megalkot�sra �s a kihirdet�sre vonatkoz�, az Alapt�rv�nyben foglalt elj�r�si k�vetelm�nyek vonatkoz�s�ban teszi lehetőv�. Az Alkotm�nyb�r�s�g az Alapt�rv�ny Negyedik m�dos�t�s�t vizsg�l�, kor�bban m�r hivatkozott Abh2.-ben �gy foglalt �ll�st, hogy nem alkothatja meg �s nem is v�ltoztathatja meg az Alapt�rv�nyt, amelyet v�deni hivatott, vagyis elhat�rol�dott az Alapt�rv�ny, illetve annak egyes rendelkez�si� m�dos�t�s�nak tartalmi alkotm�nyoss�gi vizsg�lat�t�l.

[53] �Az Alkotm�nyb�r�s�g a jelen �gyben is hangs�lyozza, hogy sz�m�ra az Alapt�rv�ny az alkotm�nyos m�rce, az Alapt�rv�ny t�teles rendelkez�seit �s annak m�dos�t�s�t tartalmi szempontb�l � az ezt lehetőv� tevő hat�sk�r hi�ny�ban - nem �t�lheti meg. Ebből k�vetkezően az Alapt�rv�ny Hetedik m�dos�t�s�val beiktatott XXII. cikke k�telezően alkalmazand� m�rce jelen �gyben is. Az Alapt�rv�ny XXII. cikk�hez kapcsolt indokol�sban kifejez�sre juttatott alkotm�nyoz�i sz�nd�k, illetve c�l sem hagyhat� figyelmen k�v�l. Ebben a k�rben, a megv�ltozott alapt�rv�nyi szab�lyoz�si k�rnyezetben kiemelt jelentős�ge van az Alapt�rv�ny XXII. cikke alapt�rv�nyi tartalm�nak.

 

[54] 4. Az Alkotm�nyb�r�s�g ezt k�vetően az Alapt�rv�ny XXII. cikk�nek alkotm�nyos tartalm�t vizsg�lta, figyelemmel az ezen alapt�rv�nyi rendelkez�shez kapcsol�d�, az Alapt�rv�ny fent hivatkozott m�dos�t�s�hoz fűz�tt alkotm�nyoz�i c�lra is.

[55] Az Alapt�rv�ny XXII. cikk�nek (2) bekezd�se az �llamc�l megfogalmaz�sa mellett a k�zter�let k�zc�l� haszn�lat�t alapt�rv�nyi v�delem al� helyezi. Ez a v�delem szoros �sszef�gg�sben �ll a (3) bekezd�sben foglalt alapt�rv�nyi tilalommal. A (2) bekezd�st �s a (3) bekezd�st egy�tt �s egym�sra tekintettel kell �rtelmezni: a k�zter�let k�zc�l� haszn�lat�nak a v�delm�t biztos�tja a (3) bekezd�sben foglalt alapt�rv�nyi tilalom. Ezt az �rtelmez�st t�mogatja az Alapt�rv�ny indokol�sa is, amikor kimondja azt, hogy a k�zter�leten val� �letvitelszerű tart�zkod�s s�rti az alkotm�nyosan v�dett k�zc�l� k�zter�let haszn�latot. Az eml�tett (3) bekezd�s teh�t egy alapt�rv�nyi szinten megfogalmazott tilalom, ami mindenkire vonatkozik. A k�zter�let k�zc�l� haszn�lat�nak az alapt�rv�nyi v�delm�t indokolja az, hogy �v�ges sz�m�� �s az is, hogy a k�zc�l� haszn�lat a k�z�ss�g eg�sze sz�m�ra (b�rki sz�m�ra) nyitva �ll� a k�z�ss�g eg�sz�nek az �rdek�ben �ll� haszn�latot jelent. Az ettől elt�rő haszn�lat csak kiv�teles �s jogszab�lyi felt�telekhez k�t�tt lehet. A fentiekből az k�vetkezik, hogy a b�rki �ltali k�zc�l� k�zter�let haszn�latnak is korl�tja m�sok jogainak a tiszteletben tart�sa.


 

 

 

[56] �5. Az Alkotm�nyb�r�s�g ezt k�vetően az egy�n alkotm�nyos jogainak a k�z�ss�g

tagjak�nt val� gyakorl�s�t, az egy�ttműk�d�si k�telezetts�g k�rd�s�t vizsg�lta.

[57] �Az Alapt�rv�ny SZABADS�G �S FELELŐSS�G fejezet�ben hat�rozza meg az alapvető jogok (szabads�gok) katal�gus�t �s az ezekhez t�rsul� felelőss�gi elemeket. Az Alapt�rv�ny I. cikk (1) bekezd�se szerint �AZ EMBER s�rthetetlen �s elidegen�thetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. V�delm�k az �llam elsőrendű k�telezetts�ge�. Ugyanezen cikk (2) bekezd�se szerint �Magyarorsz�g elismeri az ember alapvető egy�ni �s k�z�ss�gi jogait�.

[58] Az Alapt�rv�ny II. cikke �rtelm�ben �[a]z emberi m�lt�s�g s�rthetetlen. Minden embernek joga van az �lethez �s az emberi m�lt�s�ghoz (�)�.

[59] �Az egy�n az őt megillető alkotm�nyos jogokat, �gy az emberi m�lt�s�g alapjog�b�l eredő �nrendelkez�si jog�t is a k�z�ss�g tagjak�nt gyakorolja. A k�z�ss�g minden tagj�t egyenlően illetik meg az alkotm�nyos jogok, az egy�n az �nrendelkez�si joga gyakorl�sa sor�n is �gy kell, gyakorolja az alkotm�nyos jog�t, hogy azzal m�sok alkotm�nyos joggyakorl�s�t � a sz�ks�gess�g-ar�nyoss�g k�vetelm�nyrendszer�nek szem előtt tart�s�val � ne s�rtse. A jogosults�goknak azonban megjelenik az Alapt�rv�nyben egy, az egy�nnek a t�rsadalom�rt viselt felelőss�gi oldala is. A szabads�g ugyanis az egy�n szem�lyis�ge szabad kibontakoz�s�nak a terepe �s mozg�stere, a felelőss�g pedig m�sok szabads�g�nak tiszteletben tart�s�t, illetve a b�k�s t�rsadalmi egy�tt�l�s szab�lyainak betart�s�t jelenti. A Nemzeti hitvall�s szerint

�[v]alljuk, hogy az egy�ni szabads�g csak m�sokkal egy�ttműk�dve bontakozhat ki�. Egyens�ly kell, teh�t, hogy fenn�lljon az egy�n alkotm�nyos jogainak a gyakorl�sa �s a k�z�ss�g �rdekei, a k�z�ss�get alkot� m�s szem�lyek alkotm�nyos jogainak a gyakorl�sa k�z�tt. Ezt az egyens�lyt bontja meg az Alapt�rv�ny XXII. cikk (3) bekezd�s�ben foglalt alkotm�nyos tilalom megszeg�se. Az alkotm�nyos jogok gyakorl�sa elv�laszthatatlan az alkotm�nyos k�telezetts�gek teljes�t�s�től. Az Alapt�rv�ny XXII. cikk (3) bekezd�s�ben foglalt tilt�s betart�sa mindenkinek alkotm�nyos k�telezetts�ge. Ha ezt az alkotm�nyos tilalmat az egy�n �tl�pi, akkor sz�ks�gszerűen megbontja az egy�n alkotm�nyos joga �s a k�z�ss�g �rdeke (a k�z�ss�g minden tagj�t egyenlően megillető alkotm�nyos jogok) k�z�tti egyens�lyt. Az �llamot az Alapt�rv�ny XXII. cikk (2) bekezd�s�ben foglalt �llamc�l megval�s�t�s�ban, illetve az ehhez kapcsol�d� alapjogok v�delm�ben objekt�v int�zm�nyv�delmi k�telezetts�g is terheli. Az egy�n az alkotm�nyos jogai gyakorl�sa, illetve alkotm�nyos k�telezetts�gei teljes�t�se sor�n egy�ttműk�dni k�teles nemcsak a k�z�ss�g tagjaival, de az objekt�v int�zm�nyv�delem biztos�t�s�ra k�teles �llammal is.

[60] Az Alapt�rv�ny O) cikke �rtelm�ben: �Mindenki felelős �nmag��rt, k�pess�gei �s lehetős�gei szerint k�teles az �llami �s k�z�ss�gi feladatok ell�t�s�hoz hozz�j�rulni. Az emberk�p formula az Alkotm�nyb�r�s�g gyakorlat�ban elősz�r a 3110/2013. (VI.

4.) �AB �hat�rozatban �jelent �meg. �Az �Alkotm�nyb�r�s�g �hivatkozott �hat�rozat�ban


 

 

 

r�mutatott,� �hogy� ��[a]z� �Alapt�rv�ny� �az� �egy�n�k�z�ss�gi� �viszonyt� �az� �egy�n

k�z�ss�ghez �k�t�tts�ge �jegy�ben �hat�rozta �meg, �an�lk�l �azonban,� hogy �annak egyedi �rt�k�t �rinten�. Ez k�vetkezik k�l�n�sen az Alapt�rv�ny O) cikk�ből �s II. cikk�ből.� (Indokol�s [49]), megerős�tette a 32/2013. (XI. 22.) AB hat�rozat, Indokol�s [88]. Az Alkotm�nyb�r�s�g az emberk�p formul�val �sszef�gg�sben a 3132/2013. (VII.

2.) AB hat�rozatban azt vizsg�lta, hogy a beteg egy�ttműk�d�si k�telezetts�g�nek elő�r�sa �sszeegyeztethető-e az Alapt�rv�nnyel. Az Alkotm�nyb�r�s�g fenti hat�rozat�ban hangs�lyozta, hogy �az Alapt�rv�ny emberk�pe nem az elszigetelt egy�n�, hanem a t�rsadalomban �lő felelős szem�lyis�g�. Ez k�vetkezik k�l�n�sen az Alapt�rv�ny� O) �cikk�ből.� �(Indokol�s� [95]). �Az �Alkotm�nyb�r�s�g ��rtelmez�s�ben ebből az al�bbiak k�vetkeznek. Az egy�n k�z�ss�gben �l, jogai, �gy alkotm�nyos jogai gyakorl�sa sor�n is nemcsak �nmag��rt, de a k�z�ss�g t�bbi tagja ir�nt is felelőss�ggel� �tartozik;� �alkotm�nyos�� joggyakorl�sa� �egyens�lyban� �kell,� ��lljon� �a k�z�ss�g tagjak�nt a k�z�ss�g�rt is viselt felelőss�ggel. Ennek az egyens�lynak a fenntart�s�hoz n�lk�l�zhetetlen az egy�ttműk�d�si k�telezetts�g teljes�t�se. A jogellenes magatart�s, az alapt�rv�nyi tilalom megszeg�se k�v�l esik az alapjogok alkotm�nyos v�delmi k�r�n, megbontja a fenti egyens�lyt. Az �llam k�teles az Alapt�rv�ny XXII. cikk (2) bekezd�sben foglalt �llamc�l, �s az ehhez kapcsol�d� alkotm�nyos �jogok� biztos�t�sa ��rdek�ben �az �objekt�v �int�zm�nyv�delem biztos�t�s�ra. Ennek az �llami feladatnak az ell�t�s�hoz az Alapt�rv�ny O) cikke �rtelm�ben az �nmag��rt �s a k�z�ss�g tagjai�rt egyar�nt felelős szem�ly k�teles hozz�j�rulni, annak hat�kony ell�t�s�ban k�teles tev�kenyen k�zreműk�dni. M�sk�nt megfogalmazva, k�teles az �llami feladat ell�t�s�ban egy�ttműk�dni az �llammal. Az egy�n �nmag��rt �s a k�z�ss�g�rt viselt felelőss�g�ből nem az �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s �nk�ntes, szabad v�laszt�sa �s ezzel az alapt�rv�nyi tilalom megs�rt�se, hanem az �llammal t�rt�nő konstrukt�v egy�ttműk�d�s k�telezetts�ge kell, hogy k�vetkezzen.

[61] �A hat�kony objekt�v int�zm�nyv�delem, amely az �llam alapt�rv�nyi k�telezetts�ge nem tud megval�sulni az �rintett egy�nek egy�ttműk�d�se n�lk�l. K�z�rdek, hogy a

�b�rki� �ltal szab�lyozott jogi keretek k�z�tt haszn�lhat� k�zter�let a k�z �rdek�ben, eredeti rendeltet�s�nek megfelelően ker�lj�n haszn�latra. A rendeltet�stől elt�rő haszn�lat �csak �kiv�teles, �időben �korl�tozott ��s� jogszab�lyi �keretek �k�z�tt megval�sul� haszn�lat lehet, ami nem v�ltoztathatja meg a k�zter�let eredeti rendeltet�s�t; jogellenesen nem korl�tozhatja, �s nem akad�lyozhatja meg a �b�rki� �ltali jogszab�lyok kereti k�z�tt �s annak megfelelően megval�sul� k�zter�let haszn�latot. Mindaddig, am�g az �llam az Alapt�rv�ny XXII. cikk (2) bekezd�s�ben foglalt �llamc�l el�r�se �s az ehhez kapcsol�d� alapjogok int�zm�nyi v�delme (az alapjogok t�rgyi oldal�nak a biztos�t�sa �s v�delme) ter�let�n teljes�ti az alapt�rv�nyi k�telezetts�g�t, ell�tja az ebből eredő �llami feladatokat a hat�kony feladatell�t�shoz


 

 

 

val� �hozz�j�rul�st, �e �k�rben �az ��llammal �val� �egy�ttműk�d�st �az �egy�n �nem

tagadhatja meg.

[62] �Ezzel �sszef�gg�sben ugyanakkor alkotm�nyos k�telezetts�ge az �llamnak olyan jogi szab�lyoz�st �s int�zm�nyrendszert kialak�tani �s fenntartani, amely a gazdas�gi teljes�tők�pess�g�hez igazod�an k�pes hat�konyan biztos�tani az Alapt�rv�ny XXII. cikk (1) �s (2) bekezd�s�ben foglalt �llamc�lok megval�sul�s�t, �s az ehhez szorosan kapcsol�d� �alapjogok �v�delm�t �kiemelten �is �az �Alapt�rv�ny �II. �cikk�ben� foglalt alapjog �rv�nyes�l�s�t. Az Alkotm�nyb�r�s�g a jelen �gyben a megkeresett int�zm�nyek �s szervezetek alkotm�nyb�r�s�gi megkeres�s�re adott v�laszaiban foglalt t�nyeket e k�rben t�nyk�nt fogadta el �s meg�llap�totta, hogy az �llam jogilag szab�lyozott �keretek �k�z�tt �jelenleg �is �fenntart ��s �műk�dtet� ilyen int�zm�nyrendszert, az �llami feladat ell�t�s�ban az �llam sz�les k�rben egy�ttműk�dik az �nkorm�nyzatokkal, az alaptev�kenys�g�k szerint ilyen tev�kenys�get ell�t� vagy azt seg�tő t�rsadalmi szervezetekkel �s az egyh�zakkal is.

[63] Az Alkotm�nyb�r�s�g az int�zm�nyrendszer kialak�t�s�nak c�lszerűs�gi, illetve műk�d�s�nek hat�konys�gi szempontjait alkotm�nyoss�gi szempontb�l nem �rt�kelheti. Azt azonban az egy�ttműk�d�si k�telezetts�g k�r�ben �rt�kelnie kell, hogy az �llam eleget tett-e az objekt�v int�zm�nyv�delmi k�telezetts�g�nek, megteremtette-e az alkotm�nyosan elv�rt egy�ttműk�d�s felt�teleit. E k�rben az Alkotm�nyb�r�s�g �ism�telten �hangs�lyozza �azt, �hogy �az� egy�ttműk�d�si k�telezetts�g nem az egy�n szabad d�nt�se, hanem az �nmag��rt �s a k�z�ss�g�rt is felelőss�get viselő egy�n alkotm�nyos k�telezetts�ge. Egy�ttműk�d�s n�lk�l, m�g az egy�bk�nt hat�kony objekt�v �llami int�zm�nyv�delem eset�n sem tudja az �llam egyoldal�an biztos�tani az Alapt�rv�ny XXII. cikk (2) bekezd�s�ben foglalt �llamc�l megval�s�t�s�t.

 

[64] 6. Az Alkotm�nyb�r�s�g ezt k�vetően az alapt�rv�nyi tilt�st �nk�ntes jogk�vet�s hi�ny�ban �v�grehajt�� Szabs. tv. szerinti szab�lyoz�st vizsg�lta.

[65] �Az Alapt�rv�ny Hetedik m�dos�t�s�hoz kapcsol�d� indokol�s k�l�n is kiemeli, hogy az �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s s�rti az alkotm�nyos v�delem alatt �ll� k�zc�l� k�zter�let haszn�latot, �ami ellen indokolt fell�pni�. Azaz a Szabstv. kifog�solt szab�lyoz�sa - �nk�ntes jogk�vet�s hi�ny�ban - ezt az indokolt fell�p�st biztos�tja, az alkotm�nyos tilalom, illetve az egy�ttműk�d�si k�telezetts�g megszeg�s�hez fűz jogk�vetkezm�nyt. Az Szabs. tv. �b�rkit� szankcion�l, aki megszegi az alapt�rv�nyi tilalmat, �vagyis �az �ind�tv�nyokban �le�rtakkal �ellent�tben �nem �igazolt �az, �hogy kiz�r�lag a hajl�ktalans�ghoz, mint �lethelyzethez kapcsol h�tr�nyos jogk�vetkezm�nyt.

[66] A Szabs. tv. t�madott szab�lyoz�sa nem egy �lethelyzetet, nem a hajl�ktalan l�tet, hanem az egy�ttműk�d�si k�telezetts�g sz�nd�kos �s ism�telt megtagad�s�t, illetve folyamatos neglig�l�s�t �szankcion�lja.� A �Szabs. �tv. �kifog�solt� szab�lyoz�sa �ultima ratio eszk�z, ami csak v�gső esetben alkalmazhat�, akkor, ha az egy�ttműk�d�si


 

 

 

k�telezetts�get� �sz�nd�kosan�� �s �ism�telten�� (h�rom �alkalommal) �megszegik.�� A

fokozatoss�g elve nyilv�nul meg abban, hogy a Szabs. tv. �rtelm�ben a szab�lys�rt�si szankcion�l�st �egy� int�zked�s� előzi� meg: �az� elj�r� �hat�s�gi �szem�lyek �legal�bb h�rom alkalommal felk�rik az elk�vetőt arra, hogy t�vozzon a helysz�nről. A rendelkez�s�� teh�t� �abban� �t�r� �el�� a� �szab�lys�rt�s�� �ltal�nos�� elj�r�si�� rendj�nek szab�lyait�l, hogy első, m�sodik, valamint harmadik elk�vet�skor nem azonnali szankcion�l�s, illetve szab�lys�rt�si feljelent�s t�rt�nik, hanem felk�rik az elk�vetőt a ter�let elhagy�s�ra. A szab�lys�rt�si elj�r�s lefolytat�s�ra az �jabb elk�vet�skor csak akkor ker�lhet sor, ha az elk�vető a felsz�l�t�snak h�rom alkalommal nem tesz eleget.

[67] A Szabs. tv. tov�bbi korl�toz� felt�teleket �llap�t meg: p�nzb�rs�g, illetve helysz�ni b�rs�g kiszab�s�nak nincs helye. Elz�r�sra főszab�ly szerint nem ker�lhet sor, a Szabs. tv. szab�lyoz�si logik�j�t k�vetve viszont azokat, akik a k�z�rdekű munka elv�gz�s�t nem v�llalj�k, vagy azokat, akik visszaesőnek minős�lnek (ha az elj�r�s al� vont szem�lyt hat h�napon bel�l m�r k�tszer, jogerősen felelőss�gre vont�k az �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se miatt) m�s szab�lys�rt�sek elk�vetőihez hasonl�an, a b�r�s�g d�nt�se alapj�n elz�r�ssal lehet, illetve visszaeső eset�n elz�r�ssal kell szankcion�lni.

[68] �Az Alkotm�nyb�r�s�g hangs�lyozza, hogy a Szabs. tv. szab�lyoz�sa a fokozatoss�g �s az ar�nyoss�g elv�t �rv�nyes�ti, �s megfelel az alkotm�nyos szab�lys�rt�si jog k�vetelm�nyeinek is, �rv�nyes�ti annak a garanci�it, amely garanci�kat az Alkotm�nyb�r�s�g �a Szabs. �tv. egyes rendelkez�seit� �rintő alkotm�nyoss�gi vizsg�latai sor�n munk�lt ki hat�rozataiban. A k�zter�leten �letvitelszerűen t�rt�nő tart�zkod�s nem tartozik a k�zter�let c�l szerinti, rendeltet�sszerű haszn�lat�hoz. A k�zter�let k�zc�l�, a k�z�ss�g minden tagja sz�m�ra nyitva �ll� haszn�lata � figyelemmel a k�zter�letek v�ges sz�m�ra is � egy jogilag rendezett haszn�latot jelent; t�bb jogszab�ly figyelemmel a k�zter�let konkr�t rendeltet�s�re felt�telekhez k�ti, illetve korl�tozza annak a haszn�lat�t. A k�zter�letet �b�rki� haszn�lhatja, de nem korl�tlanul �s nem b�rmilyen c�lra; a haszn�latnak igazodnia kell az adott k�zter�let rendeltet�s�hez �s az a haszn�latra ir�nyad� jogszab�lyi rendelkez�sek keretei k�z�tt kell, hogy megval�suljon. (Az egyes alapjogok, �gy p�ld�ul a kiemelt alkotm�nyos v�delemben r�szes�lő gy�lekez�shez val� alapjog is, amelynek a gyakorl�sa jellemzően k�zter�leteken t�rt�nik csak t�rv�nyi keretek k�z�tt, azok betart�s�val gyakorolhat�, a t�rv�nys�rtő joggyakorl�s szankci�t von maga ut�n. E mellett a kiemelten v�dett alapjog gyakorl�s�nak korl�tj�t jelenti az is, hogy annak a gyakorl�sa nem val�s�that meg bűncselekm�nyt, illetve annak az elk�vet�s�re val� felh�v�st.) Az �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s azon t�l, hogy az alapt�rv�nyi tilalom, �s az egy�ttműk�d�si k�telezetts�g megszeg�s�nek minős�l, nem k�zc�l� �s nem a k�zter�let eredeti rendeltet�s�nek minős�lő k�zter�let haszn�latot jelent, jogilag nem szab�lyozott �s egyben alkotm�nyosan tiltott magatart�s.


 

 

 

[69] �Az��� Alkotm�nyb�r�s�g��� az��� Alapt�rv�ny��� �legfőbb��� őre�,��� az�� Alapt�rv�ny��� v�delmi

funkci�j�b�l k�vetkezik, hogy �rv�nyre kell juttassa az Alapt�rv�nyben v�dett �rt�keket, illetve tilalmakat. Erre is figyelemmel kell lennie egy-egy konkr�t jogi szab�lyoz�s alkotm�nyoss�g�nak a meg�t�l�se sor�n. Az Alapt�rv�nyben megfogalmazott tilalmak a jogforr�si rendszer szempontj�b�l a legmagasabb szinten megfogalmazott �tilt�sok, �ebből �k�vetkezően �azon �t�lmenően,� hogy �mindenkire n�zve k�telezőek, �nk�ntes jogk�vet�s hi�ny�ban ki is k�nyszer�thetőek.

[70] Az Alapt�rv�ny Nemzeti hitvall�s�ban foglaltak szerint �[v]alljuk az elesettek �s a szeg�nyek megseg�t�s�nek k�telezetts�g�t�. Ez�rt az �llamnak t�mogatnia, seg�tenie kell azon szem�lyeket, akik k�ts�gtelen�l a t�rsadalom legkiszolg�ltatottabb tagjai, ezt �az ��llami �k�telezetts�gv�llal�st �erős�ti �meg �az �Alapt�rv�ny �XXII. �cikk �(2) bekezd�se. Ennek v�grehajt�s�ra a szoci�lis ell�t�rendszer �ltal�nos mechanizmusai �s �k�l�nb�ző �modellprogramok� komplex �seg�ts�gny�jt�si �form�kat int�zm�nyes�tenek a hajl�k n�lk�l �lő szem�lyek sz�m�ra.

[71] A jogalkot� az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�s k�rd�s�t nem b�ntetőjogi, hanem enn�l enyh�bb szab�lys�rt�si jogi eszk�z�kkel kezeli, mivel az elk�vet�si magatart�st nem bűncselekm�nyk�nt, hanem szab�lys�rt�sk�nt szankcion�lja. Annak eld�nt�se, hogy az Alapt�rv�nyben v�dett �rt�knek, illetve az Alapt�rv�ny �ltal tiltott magatart�st�l val� tart�zkod�snak mik�nt (milyen jogi szab�lyoz�s keret�ben) szerez �rv�nyt a jogalkot� nem alkotm�nyoss�gi k�rd�s, csak az lehet az Alkotm�nyb�r�s�g �ltal vizsg�lhat� alkotm�nyoss�gi k�rd�s, hogy a Szabs. tv. kifog�solt szab�lyoz�sa (mint a jogalkot� �ltal v�lasztott konkr�t szab�lyoz�si m�d) alapt�rv�ny-ellenes-e.

[72] �nmag�ban a t�rsadalom perif�ri�j�ra szorul�s�rt az ezzel s�jtott egy�nt jogi felelőss�g nem terhelheti �s a vonatkoz� szab�lyoz�s alapj�n nem is terheli. Az elesettek v�delm�re vonatkoz� �llami k�telezetts�gből a hat�s�gok �s a b�r�s�g sz�m�ra az a k�telezetts�g ad�dik, hogy az �rintett szem�lyekkel szemben az �llami gondoskod�s �rv�nyes�tőjek�nt j�rjanak el, annak nyilv�nval�v� t�tele mellett, hogy k�zter�leten �l�s alkotm�nyos tilalm�nak �rv�nyes�l�se mind az �rintett egy�n, mind pedig a t�rsadalom k�z�s �rdeke.

[73] �Mindezekre tekintettel az Alkotm�nyb�r�s�g meg�llap�totta, hogy a t�madott Szabs. tv.-beli �t�ny�ll�s �nem �egy, �az ��rintett �szem�lytől �f�ggetlen �objekt�v �t�nyt �(a hajl�ktalan l�tet) szankcion�l, hanem egy rend�szeti jellegű egy�ttműk�d�si k�telezetts�g akt�v cselekv�sben megnyilv�nul�, megs�rt�s�t, ez�rt a t�madott szab�lyoz�s nem s�rti az Alapt�rv�ny B) cikk (1) bekezd�s�t, az I. cikk (3) bekezd�s�t, valamint az Alapt�rv�ny Nemzeti hitvall�s�ban neves�tett c�lokat.

 

[74] 7. Az Alkotm�nyb�r�s�g ezt k�vetően az ind�tv�nyoz�k azon �rveit vizsg�lta, mely szerint a Szabs. tv. 178/B. �-�nak (4) �s (5) bekezd�sei s�rtik a jog�llamis�g elv�t, mivel azok nem felelnek meg a normavil�goss�g, illetve a jogbiztons�g k�vetelm�ny�nek �s utat engednek az �nk�nyes jogalkalmaz�snak.


 

 

 

[75] �Az ind�tv�nyok szerint a Szabs. tv. 178/B. � (4) bekezd�se az Alapt�rv�ny B) cikk (1)

bekezd�se �szerinti �jog�llami �jogbiztons�g� (normavil�goss�g) �k�vetelm�ny�t �s�rti, mert annak �rtelm�ben, akit 90 napon bel�l 3 alkalommal a (2) bekezd�s szerint a szab�lys�rt�s elk�vet�se miatt a helysz�nen figyelmeztettek, azzal szemben az �jabb elk�vet�skor a szab�lys�rt�si elj�r�s megind�t�sa nem mellőzhető. A jogalkot� 90 napon bel�l h�rom figyelmeztet�si lehetős�get ad a rendőrs�g sz�m�ra, azonban nem r�gz�ti, hogy az egyes figyelmeztet�sek k�z�tt milyen idők�znek kell eltelnie.

[76] Az ind�tv�nyoz� 1. �ll�spontja szerint a Szabs. tv. 178/B. � (5) bekezd�se, amely �rtelmezi az �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rt�s elk�vet�si magatart�s�t, nem felel meg az Alapt�rv�ny B) cikk (1) bekezd�s�ben kinyilv�n�tott jog�llami jogbiztons�g k�vetelm�ny�nek. Az �rtelmező rendelkez�s az elk�vet�si magatart�st olyan konjunkt�v felt�telekkel hat�rozza meg, amelyek egyr�szt az elk�vető sz�nd�k�ra, m�sr�szt a k�lső k�r�lm�nyek alapj�n levonhat� k�vetkeztet�sekre �p�lnek. Ut�bbi k�rben a t�rv�ny csak annyit k�vetel meg az elk�vet�si magatart�s meg�llap�t�s�hoz, hogy az ott �rt k�lső k�r�lm�nyekből arra lehessen k�vetkeztetni, hogy az elk�vető a jellemzően lak�hely�l szolg�l� k�zter�leten v�gzett tev�kenys�geket a k�zter�leten r�vid idők�z�nk�nt visszat�rően �s rendszeresen v�gzi. Ez�rt ugyanannak a magatart�snak a tan�s�t�sa (pl.: tiszt�lkod�s, ��tkez�s) �annak �f�ggv�ny�ben� minős�lne �szab�lys�rt�snek, �hogy �azt valaki � a l�tszat szerint � eseti jelleggel, vagy � mint ahogy a hajl�ktalanok, �s szint�n a l�tszat szerint � időnk�nt visszat�rően v�gzi. Ebből az is k�vetkezik, hogy ak�r a k�zter�let rendeltet�sszerű haszn�lata eset�n is elvonj�k a hajl�ktalan elk�vető szem�lyes szabads�g�t a Szabs. tv. alapj�n.

[77] �Az� �Alkotm�nyb�r�s�g �hangs�lyozza,�� hogy �a� �normavil�goss�g�� a� �szab�lys�rt�si norm�val szemben is alkotm�nyos k�vetelm�ny, csak�gy, mint az �nk�nyes jogalkalmaz�s tilalma. A norma megsz�vegez�s�ből fakad� neh�zs�gek csak ott vetik fel a jogbiztons�g s�relm�t, �s v�lik elker�lhetetlenn� a norma megsemmis�t�se, ahol a jogszab�ly eleve �rtelmezhetetlen, �s ez alkalmaz�s�t kisz�m�thatatlann�, a norma c�mzettjei �sz�m�ra �előrel�thatatlann� �teszi �{3106/2013. �(V. �17.) �AB �hat�rozat, Indokol�s [10]}.

[78] �A jelen �gyben a Szabs. tv. 178/B. �-�nak (4) bekezd�s�vel �sszef�gg�sben nincs kellő k�vetkeztet�si alap annak meg�llap�t�s�ra, hogy az abban szereplő azon elő�r�s, mely 90 napon bel�l h�rom alkalommal t�rt�nő előzetes figyelmeztet�shez k�ti a szab�lys�rt�si elj�r�s k�telező megind�t�s�t eleve �rtelmezhetetlen �s ez�rt alkalmazhatatlan lenne.

[79] Az Alkotm�nyb�r�s�g jogszab�ly alapt�rv�ny-elleness�g�nek vizsg�lat�n�l minden esetben �rtelmezi a jogszab�lyt is. Ez mindig sz�ks�gszerű, mert meg kell �llap�tani a jogszab�ly tartalm�t �s annak alkalmaz�si k�r�t. �j jogszab�lyn�l, amelyhez m�g nem tapad b�r�i gyakorlat, az Alkotm�nyb�r�s�g csak a saj�t �rtelmez�s�re t�maszkodhat. A jogszab�ly absztrakt t�ny�ll�s�nak �s valamely t�rt�neti t�ny�ll�snak az egym�sra


 

 

 

vonatkoztat�sa, ezzel kapcsolatban a jogszab�ly �rtelmez�se elsősorban az �ltal�nos

hat�sk�rű b�r�s�gokra tartozik; az Alkotm�nyb�r�s�g a jogszab�ly vizsg�lat�n�l az Alapt�rv�ny �s a jogszab�ly egym�sra vonatkoztat�s�t, ezzel kapcsolatban a jogszab�ly alkotm�nyos �rtelmez�s�t v�gzi el. Az Alapt�rv�ny 28. cikke szerint a b�r�s�gok a jogalkalmaz�s sor�n a jogszab�lyok sz�veg�t elsősorban azok c�lj�val �s az Alapt�rv�nnyel �sszhangban �rtelmezik. Az Alapt�rv�ny �s a jogszab�lyok �rtelmez�sekor azt kell felt�telezni, hogy a j�zan �sznek �s a k�zj�nak megfelelő, erk�lcs�s �s gazdas�gos c�lt szolg�lnak. Az Alapt�rv�ny 28. cikk�nek megfelelő �rtelmez�s az elj�r� b�r�s�gok sz�m�ra alkotm�nyos parancs. A vizsg�lt esetben a t�madott normasz�veg rugalmas m�rlegel�si lehetős�get ad a jogalkalmaz� szervek sz�m�ra���� �annak���� �kialak�t�s�ra,�� ���hogy���� �milyen���� �magatart�st���� �minős�tenek

��letvitelszerűnek�. Hangs�lyozand� tov�bb�, hogy a k�zter�leten val� tiszt�lkod�s eleve nem tartozik a k�zter�let c�l szerinti, rendeltet�sszerű haszn�lat�hoz. Mindezen �rtelmez�si keretek kialak�t�sa ugyanakkor az �t�lkező b�r�s�gok feladata.

[80] �A �Szabs. �tv. �178/B. �� �(5)� bekezd�s�vel� �sszef�gg�sben �hangs�lyozand�, �hogy� a konkr�t �gyben az adott �lethelyzet le�r� jellegű meghat�roz�sa sz�ks�ges ahhoz, hogy az egy�ttműk�d�sre k�telezettek, illetve az azt elmulaszt�k (a szab�lys�rt�si t�ny�ll�s alanyai) k�re meghat�rozhat� legyen. Az �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s ism�rveiről a Szabs. tv. csup�n p�ld�l�z� felsorol�st ad, annak egyes elemei �az ��letvitelszerűs�g �szempontj�b�l� legjellemzőbb �cselekv�seket, k�r�lm�nyeket t�kr�zik. Az �letvitelszerűs�g t�rv�nyi fogalm�t taxat�v felsorol�ssal k�r�l�rni nem lehet �s az ellent�tes is lenne a jogszab�ly c�lj�val, mivel csak az �sszes k�r�lm�ny gondos m�rlegel�se alapj�n �llap�that� meg, hogy val�ban �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�sr�l van-e sz� a konkr�t esetben. Ez pedig minden egyes esetben a jogalkalmaz� szervek feladata.

[81] �Az �Alkotm�nyb�r�s�g �r�mutat,�� hogy �jelen�� esetben�� az �elk�vet�si �magatart�st �rtelmező� rendelkez�sben� szereplő� fogalmak ��ltal�noss�ga� a� jogalkot�s jogfogalmaira jellemző absztrakci�s fokot nem haladja meg.

[82] A fentiekre tekintettel az Alkotm�nyb�r�s�g meg�llap�totta, hogy a t�madott szab�lyoz�s nem s�rti a normavil�goss�g, illetve a jogbiztons�g k�vetelm�ny�t.

 

[83] �8. �Az� Alkotm�nyb�r�s�g �ezt �k�vetően �a �szab�lys�rt�si �t�ny�ll�s �ind�tv�nyok ��ltal �ll�tott diszkriminat�v jelleg�vel �s a szabads�gelvon�ssal �sszef�ggő k�rd�seket vizsg�lta. Az ind�tv�nyok szerint a szab�lys�rt�si t�ny�ll�s a hajl�ktalan szem�lyeket c�lozza, tov�bb� a Szabs. tv. t�bb rendelkez�se is kiz�rja az elj�r� rendőr, valamint a b�r�s�g,� �mint� �jogalkalmaz�� �szerv� �m�rlegel�s�t� �az�� elj�r�s�� al��� vont� �szem�ly szabads�gt�l val� megfoszt�sa vonatkoz�s�ban. Az int�zkedő rendőrnek t�rv�nyi k�telezetts�ge az elj�r�s al� vont szem�lyt elő�ll�tani �s őrizetbe venni. A b�r�s�gnak nincs joga m�rlegelni sem az őrizet elrendel�s�nek, sem pedig annak fenntart�s�nak/meghosszabb�t�s�nak �indokolts�g�t, �v�g�l� pedig� a �b�r�s�g m�rlegel�si �joga �az ��ltal�nos �szab�lyokhoz �k�pest �korl�tozottabb� �a �szankci�


 

 

 

kiszab�s�nak ter�n. A szab�lys�rt�si őrizet tartama automatikusan, a t�rv�ny erej�n�l

fogva meghosszabbodik bizonyos esetben, �s az az elleni fellebbez�s sikere eleve kil�t�stalan. A t�madott szab�lyoz�s ez�rt a szem�lyes szabads�ghoz val� joggal �sszef�gg�sben, azon kereszt�l s�rti a t�rv�ny előtti egyenlős�ghez val� jogot, az egyenlő b�n�sm�dhoz val� jogot, valamint a tisztess�ges b�r�s�gi elj�r�shoz (azon bel�l a tisztess�ges t�rgyal�shoz) val� jogot �s a hat�kony jogorvoslathoz val� jogot.

[84] Az ind�tv�nyoz�k k�t oldalr�l is �ll�tott�k a Szabs. tv. t�madott szab�lyoz�s�nak az Alapt�rv�ny XV. cikk (1) �s (2) bekezd�s�vel val� koll�zi�j�t. Egyr�szt a t�ny�ll�s az ind�tv�nyoz�k szerint egy meghat�rozott t�rsadalmi csoportra, a hajl�ktalanokra vonatkozik. Ezzel �sszef�gg�sben az Alkotm�nyb�r�s�g r�mutat, hogy ez az �ll�t�s a normasz�veg alapj�n �nmag�ban nem igazolhat�. A szab�lys�rt�si t�ny�ll�s �ltal�nos alany�, az �letvitelszerű k�zter�leten �l�ssel �sszef�ggően az egy�ttműk�d�si k�telezetts�g megtagad�s�t kiv�tel n�lk�l mindenki sz�m�ra tiltja. Maga az Alapt�rv�ny is egy �ltal�nos tilalmat fogalmaz meg, amit az ind�tv�nyoz�k sem vitattak. Az ind�tv�nyok t�nyszerűen nem t�masztott�k al� azt, hogy a Szabs. tv. kifog�solt szab�lyoz�sa kiz�r�lag a hajl�ktalan szem�lyeket szankcion�lja az �ltal�nos alapt�rv�nyi �tilalom �megs�rt�se �miatt. �Ir�nyad� �hat�s�gi �jogalkalmaz�i, �illetve b�r�s�gi joggyakorlat hi�ny�ban jelenleg nem ismert az, hogy h�nyszor �s konkr�tan kiket marasztaltak el eddig az �j Szabs. tv.-beli t�ny�ll�s alapj�n a b�r�s�gok. Hangs�lyozand�, hogy a 176/2011. (XII. 29.) AB hat�rozattal elb�r�lt �gytől elt�rően, jelen esetben a jogszab�ly nem olyan magatart�shoz (az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�s) kapcsol szankci�t, amely egy bizonyos t�rsadalmi helyzetben �lők �lethelyzet�ből sz�ks�gszerűen ad�dik, hanem annak alkalmaz�sa az egy�n �s az �llam k�z�tti egy�ttműk�d�si k�telezetts�g alkotm�nyos jogrendszerbeli alapelv�nek megs�rt�s�vel f�gg �ssze.

[85] M�sr�szt az ind�tv�nyok szerint s�rti az egyenlő b�n�sm�d k�vetelm�ny�t, hogy a t�madott t�ny�ll�s eset�ben a Szabs. tv. főszab�ly�t�l elt�rő szankcion�l�si lehetős�geket teremtett meg a jogalkot�. Az elt�r�sek k�r�ben az őrizet k�telező alkalmaz�s�val �sszef�gg�sben az ind�tv�nyoz�k felvetik az Alapt�rv�ny IV. cikk�nek s�relm�t. Az Alkotm�nyb�r�s�g k�vetkezetes gyakorlata szerint: �[h]�tr�nyos megk�l�nb�ztet�s akkor �ll fenn, ha a szab�lyoz�s l�nyeges eleme tekintet�ben nem azonos az alanyok elb�r�l�sa, jogaik �s k�telezetts�geik meghat�roz�sa. Nem lehet viszont h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�sről besz�lni akkor, ha a jogi szab�lyoz�s elt�rő alanyi k�rre �llap�t meg elt�rő rendelkez�seket� {26/2013. (X. 4.) AB hat�rozat, Indokol�s [183]}.

[86] �Meg�llap�that�, hogy a jogalkot� azon speci�lis alanyi k�r tekintet�ben teremti meg a szankci� alkalmaz�s�nak lehetős�g�t, akik az erre ir�nyul� alapt�rv�nyi tilalom, illetve t�bbsz�ri, kifejezett felh�v�s ellen�re sem k�v�nnak felhagyni az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�ssal. A fentiek szerint a Szabs. tv. t�madott szab�lyoz�sa a kor�bban r�szletesen kifejtettekre is figyelemmel nem c�lzottan �s kiz�r�lagosan a


 

 

 

hajl�ktalanokra, hanem az elk�vetők j�l elk�l�n�thető csoportj�ra n�zve �llap�t meg

saj�tos szab�lyokat, tov�bb� a t�madott szab�lyoz�sa ezen j�l elk�l�n�thető csoport minden egyes tagj�ra vonatkozik, vagyis az nem �tk�zik a h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�s tilalm�ba.

[87] �Ez�rt az Alkotm�nyb�r�s�g meg�llap�totta, hogy a t�madott szab�lyoz�s nem s�rti az Alapt�rv�ny XV cikk (1) �s (2) bekezd�seit (t�rv�ny előtti egyenlős�g, egyenlő b�n�sm�d k�vetelm�nye).

 

[88] �9. Ezt k�vetően az Alkotm�nyb�r�s�g a szem�lyi szabads�g korl�toz�s�val �sszef�ggő ind�tv�nyi elemeket vizsg�lta (Alapt�rv�ny IV. cikk).

[89] Az Alapt�rv�ny IV. cikk (3) bekezd�se �rtelm�ben a bűncselekm�ny elk�vet�s�vel gyan�s�tott �s őrizetbe vett szem�lyt a lehető legr�videbb időn bel�l szabadon kell bocs�tani, vagy b�r�s�g el� kell �ll�tani. Az Abh1. �rtelm�ben ez a rendelkez�s �s az azzal kapcsolatban levezetett k�vetelm�nyek megfelelően alkalmazand�k a szab�lys�rt�si őrizetre is.

[90] Az Alkotm�nyb�r�s�g gyakorlata szerint a szabads�gelvon�s alkotm�nyoss�ga meg�t�l�s�ben meghat�roz� jelentős�gű a szabads�gelvon�s időtartam�nak m�rt�ke, annak indokolts�ga, valamint a jogtalan szabads�gelvon�s eset�n a jogorvoslati jog �s egy�b jogk�vetkezm�nyek meghat�roz�sa, illetve azok megfelelős�ge.

[91] �Az� �Alkotm�nyb�r�s�g� �kor�bbi� ��� �az�� Alapt�rv�ny� �hat�lybal�p�s�t� �k�vetően� �is hivatkozott � d�nt�s�ben hangs�lyozta, hogy az egy�n alapt�rv�nyből eredő joga a szem�lyi szabads�gra �s a szem�lyi biztons�gra akkor �lvez hat�kony v�delmet, ha az elj�r�s t�nyleges időtartama nemcsak a t�rv�ny szerint maxim�lis hat�ridőn bel�l marad, hanem az �gy saj�toss�gaival is adekv�t [V�. 3/2007. (II. 13.) AB hat�rozat, megerős�tette Abh1.]

[92] �A Szabs. tv. 178/B. � (13) bekezd�se t�bboldal� garanci�t �p�t be az őrizet maxim�lis időtartama �meghat�roz�s�ra. �Egyr�szt �kimondja,� hogy �a �szab�lys�rt�si �őrizet �a b�r�s�g jogerős d�nt�s�ig, de legfeljebb a nem jogerősen kiszabott szab�lys�rt�si elz�r�s tartam�ig tart. M�sr�szt r�gz�ti, hogy ha a b�r�s�g elsőfok� d�nt�s�ben � amelyet a (14) bekezd�s �rtelm�ben 72 �ra, teh�t a Szabs. tv. 72. � (3) bekezd�s�ben meghat�rozott, a szab�lys�rt�si őrizetre ir�nyad� hat�ridőn bel�l hoz meg � k�z�rdekű munka b�ntet�st szab ki, a szab�lys�rt�si őrizet a Szabs. tv. 14. � (2a) bekezd�s�ben meghat�rozott besz�m�t�s szerinti tartamig tart. Egyebekben a Szabs. tv. 178/B. � -�nak (17) �s (20) bekezd�sei vonatkoznak a kiszabhat� szankci�kra, ezen rendelkez�sek alapesetben a b�r�i m�rlegel�s lehetős�g�t biztos�tj�k, az kiz�r�lag a visszaeső elk�vetők (akiket 6 h�napon bel�l k�tszer elmarasztaltak) eset�ben korl�tozott (eset�kben ti. csak elz�r�s szabhat� ki). Ha pedig az elsőfok� b�r�s�g figyelmeztet�st alkalmaz, az elk�vetőt halad�ktalanul szabad�tani kell. Ezzel a szab�lys�rt�si őrizet időtartam�nak meghat�roz�sa a Szabs. tv. főszab�ly�t csak annyiban m�dos�tja, amennyiben a cselekm�ny saj�toss�gaira tekintettel felt�tlen�l sz�ks�ges, egy�ttal t�bb oldalr�l garanci�kat is ad a szab�lys�rt�si őrizet időtartama


 

 

 

maximaliz�l�sa �rdek�ben. A hat�kony jogorvoslat lehetős�ge a Szabs. tv. �ltal�nos

szab�lyai szerint az �gy elrendelt szab�lys�rt�si őrizettel szemben is biztos�tott, ez�rt a szab�lyoz�s eleget tesz az Abh1.-ben foglalt k�vetelm�nyeknek.

[93] Az Alkotm�nyb�r�s�g a kifejtettekre tekintettel meg�llap�totta, hogy a t�madott szab�lyoz�s a szem�lyes szabads�ghoz val� joggal �sszef�gg�sben nem s�rti a t�rv�ny� előtti �egyenlős�ghez �val� �jogot, �az �egyenlő �b�n�sm�dhoz �val� �jogot, valamint a tisztess�ges b�r�s�gi elj�r�shoz val� jogot �s a hat�kony jogorvoslathoz val� jogot.

 

[94] �10. Az Alkotm�nyb�r�s�g v�g�l azon ind�tv�nyoz�i �rveket vizsg�lta, melyek szerint a Szabs. tv. 178/B. � (2) bekezd�se gyakorlatilag r�k�nyszer�ti az elj�r�s al� vont hajl�ktalan embereket arra, hogy ig�nybe vegy�k a hajl�ktalan szem�lyek r�sz�re fenntartott ell�t�sokat, amelyek r�szben csup�n korl�tozottan �llnak rendelkez�sre. Ha nem �lnek ezzel a lehetős�ggel, a helysz�ni figyelmeztet�s helyett szab�lys�rt�si elj�r�st ind�tanak ellen�k, amely sor�n elz�r�s szabhat� ki. Azzal szemben pedig, akit

90� �napon� �bel�l� �h�rom� �alkalommal� �a�� helysz�nen� �figyelmeztettek,� �az� ��jabb elk�vet�skor a szab�lys�rt�si elj�r�s megind�t�sa nem mellőzhető. Ennek eredm�nyek�ppen a hajl�ktalan szem�lynek, ha el akarja ker�lni, hogy szab�lys�rt�si elj�r�s induljon ellene, nincs m�s v�laszt�sa, mint ig�nybe venni a hajl�ktalan szem�lyek r�sz�re fenntartott ell�t�sokat. A t�madott szab�lyoz�s ez�rt az emberi m�lt�s�ghoz val� jogot s�rti.

[95] Az Alkotm�nyb�r�s�g mindenek előtt r�mutat arra, hogy a hajl�ktalan szem�lyek r�sz�re fenntartott differenci�lt ell�t�sok korl�tozott rendelkez�sre �ll�s�t az ind�tv�nyoz�k nem igazolt�k. Az Alkotm�nyb�r�s�g ezen ind�tv�nyi elem elb�r�l�sa sor�n is t�nyk�nt fogadta el, a megkeresett int�zm�nyek �s t�rsadalmi szervezetek alkotm�nyb�r�s�gi megkeres�s�re adott v�laszaiban e k�rben tett t�ny�ll�t�sait, �s k�z�lt adatait. Az Alkotm�nyb�r�s�g megkeres�s�re adott egy�ttes miniszteri v�lem�nyben k�zreadott statisztikai t�nyadatok alapj�n a legt�bb ell�t�si ter�leten kapacit�s t�bblet �llap�that� meg, azaz a rendelkez�sre �ll� kapacit�sok nincsenek teljes k�rben kihaszn�lva. Az Alkotm�nyb�r�s�g kiemeli, hogy az �rintettek r�sz�ről az alkotm�nyos egy�ttműk�d�si k�telezetts�g tan�s�t�sa �s az alapt�rv�nyi tilalom megtart�sa ugyanakkor csak akkor v�rhat� el, ha az �llam is eleget tesz az objekt�v int�zm�nyv�delmi k�telezetts�g�nek, azaz ha kialak�tja �s műk�dteti, illetve - a gazdas�gi teljes�tők�pess�g�hez m�rten - folyamatosan fejleszti a hajl�ktalan szem�lyek r�sz�re fenntartott differenci�lt ell�t�sokat ny�jt� ell�t�rendszert.

[96] �Az Alkotm�nyb�r�s�g ugyanakkor hangs�lyozza, hogy jelen esetben az Alapt�rv�ny II. cikk�nek (emberi m�lt�s�ghoz val� jog) alkotm�nyos v�delmi k�r�ből nem az �rinthetetlen ��m�lt�s�gmag� ��llt �az �alkotm�nyoss�gi �vizsg�lat �k�z�ppontj�ban, hanem annak szelv�nyjog�t k�pező �nrendelkez�si jog, mint az emberi m�lt�s�ghoz val� jog korl�tozhat� aspektusa, illetve azzal �sszef�gg�sben a cselekv�si auton�mia (szabad mozg�s �s tart�zkod�s joga) �ll�tott s�relme.


 

 

 

[97] �Az Alapt�rv�ny XXII. cikk (2) bekezd�s�nek az emberhez m�lt� lakhat�s felt�teleinek

biztos�t�s�t elő�r� rendelkez�s�ből az k�vetkezik, hogy ezen �llamc�l megval�s�t�sa �rdek�ben az �llam �s a helyi �nkorm�nyzatok t�rekednek valamennyi hajl�ktalan szem�ly sz�m�ra sz�ll�st biztos�tani. Ebből a fokozott �llami szerepv�llal�sb�l pedig az k�vetkezik, hogy az �llam az int�zm�nyv�delmi, illetve �letv�delmi k�telezetts�g�nek is eleget k�v�n tenni. Az Alkotm�nyb�r�s�g r�mutat, hogy az utc�n �l�s az, ami emberhez m�ltatlan �letk�r�lm�nyeket jelent. �pp a m�lt�s�g �s az emberi �let v�delme �rdek�ben kell az �llamnak az int�zm�nyv�delmet biztos�tani, figyelemmel a szeg�nyek �s elesettek megseg�t�s�nek az Alapt�rv�ny Nemzeti hitvall�sban foglalt rendelkez�s�re is.

[98] �Az �llam fokozott int�zm�nyv�delmi k�telezetts�g keret�ben jogilag szab�lyozott �s megfelelően fenntartott ell�t�rendszer ig�nybe v�tele �rdek�ben az �rintett egy�ttműk�d�si k�telezetts�g�nek a megszeg�s�t ultima ratio eszk�zk�nt szab�lys�rt�si t�ny�ll�s keret�ben szankcion�lja. Ezen alapul az Alapt�rv�ny �ltal�nos tilalmat meghat�roz� rendelkez�se az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�s vonatkoz�s�ban. Ezen tilt� rendelkez�s alkotm�nyos k�vetkezm�nye az, hogy az �llamot a hajl�ktalan szem�lyeket �rintően � figyelemmel az Alapt�rv�ny XXII. cikk (2) bekezd�s�ben foglaltakra � fokozott m�rt�kű int�zm�nyv�delmi k�telezetts�g terheli, hiszen biztos�tania kell, hogy a hajl�k n�lk�li szem�lyeknek minden időben legyen olyan tart�zkod�si hely�k, amely nem a k�zter�leten van. Az Alapt�rv�ny tilt� rendelkez�s�ből k�vetkező fokozott int�zm�nyv�delmi k�telezetts�g�t az �llam csak a����� hajl�ktalan� �embereknek� �az� �ell�t�rendszerbe� �val�� �beker�l�se� �eset�n� �k�pes biztos�tani, ha ez �nk�ntes jogk�vet�se hi�ny�ban nem k�vetkezik be, az �llam fokozott int�zm�nyv�delmi k�telezetts�g�t elő�r� alkotm�nyos parancs alkotm�nyos c�lja ki�resedik, az �llam ezzel �sszef�gg�sben az �letv�delmi k�telezetts�g�nek nem tud eleget tenni.

[99] �Az ind�tv�nyoz�k nem igazolt�k azt, hogy az ell�t�rendszer ig�nybe v�tele eset�n az azt ig�nybe vevőket t�rgyk�nt kezeln�k, dehumaniz�ln�k. Az sem igazolt, hogy az ell�t�rendszer ig�nybe v�tele eset�n emberhez m�ltatlan k�r�lm�nyek k�z� ker�ln�nek az �rintettek. Amennyiben ilyen helyzet m�gis előfordulna, az �rintettek sz�m�ra az alapjogi jogv�delem biztos�tott az alapvető jogok biztos�n �s a rendes b�r�s�gi rendszeren kereszt�l.

[100] Az �nrendelkez�si jog, illetve a cselekv�si auton�mia az emberi m�lt�s�ghoz val� alapjog szelv�nyjogai. Ezen jogok �ll�tott s�relme kapcs�n figyelembe kell venni az alkotm�nyos jogok (�nrendelkez�s, cselekv�si auton�mia) �s k�telezetts�gek (egy�ttműk�d�s) illetve tilalmak (�letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�s) szoros �sszetartoz�s�t, �s azt is, hogy az Alapt�rv�nyben tiltott magatart�sok, illetve a szab�lys�rt�sek, �mint �a �t�rsadalomra �- �a �bűncselekm�nyekn�l �kisebb �fokban �- vesz�lyt jelentő magatart�sok mindenkor korl�tj�t k�pezik a mondott szelv�nyjogoknak. Az alkotm�nyos jogok gyakorl�sa elv�laszthatatlan az alkotm�nyos


 

 

 

k�telezetts�gek� �teljes�t�s�től� ��s� �az� �alkotm�nyos� �tilalmak� �megtart�s�t�l.� �Az

�nrendelkez�si� jog, �illetve� a� cselekv�si� auton�mia� nem� terjed� ki� az� alapt�rv�nyi tilalom megszeg�s�re, az Alapt�rv�nyben tiltott magatart�s v�laszt�s�ra, sem pedig szab�lys�rt�s elk�vet�s�re. Az �nrendelkez�si jog, illetve a cselekv�si auton�mia a Szabs. tv. t�madott szab�lyoz�s�n kereszt�l sz�ks�ges korl�toz�s al� esik, mert az alkotm�nyosan v�dett �rt�k (k�zter�let k�zc�l� jogszab�lyi keretek k�z�tt t�rt�nő

�b�rki�� �ltali �haszn�lata) �illetve �ahhoz �kapcsol�d�an �m�sok �alapjogai �ezt megk�vetelik. A korl�toz�s ar�nyos is egyben, mert a szab�lys�rt�si szankci� csak ultima ratio eszk�z, amely megfelel a szab�lys�rt�si joggal szemben t�masztott alkotm�nyoss�gi k�vetelm�nyeknek (fokozatoss�g, ar�nyoss�g) �s a jogszab�lyi keretek� �k�z�tti�� �b�rki�� ��ltali� �jogilag� �szab�lyozott� �keretek� �k�z�tti� �k�zter�let haszn�latot tov�bbra is biztos�tja, att�l senkit nem z�r el.

[101] Az �Alapt�rv�ny �gener�lis �tilt� �rendelkez�se �vil�gosan �illeszkedik �az �Alapt�rv�ny �rt�krendj�be, amely �rt�krend k�z�ppontj�ban az emberi m�lt�s�g �ll. A Nemzeti hitvall�s szerint: Valljuk, hogy az emberi l�t alapja az emberi m�lt�s�g. Valljuk, hogy az egy�ni szabads�g csak m�sokkal egy�ttműk�dve bontakozhat ki. Valljuk, hogy egy�tt�l�s�nk legfontosabb keretei a csal�d �s a nemzet, �sszetartoz�sunk alapvető �rt�kei a hűs�g, a hit �s a szeretet. Valljuk, hogy a k�z�ss�g erej�nek �s minden ember becs�let�nek alapja a munka, az emberi szellem teljes�tm�nye. Valljuk az elesettek �s a szeg�nyek megseg�t�s�nek k�teless�g�t. Mindebből az Alkotm�nyb�r�s�g �rtelmez�s�ben az is k�vetkezik, hogy szabads�g felelőss�ggel j�r, az egy�ni szabads�g pedig a t�rsadalmi egy�tt�l�s sor�n bontakozik ki.

[102] Az Alapt�rv�ny II. cikke szerint az emberi m�lt�s�g s�rthetetlen. Minden embernek joga van az �lethez �s az emberi m�lt�s�ghoz. Az emberi m�lt�s�g, mint minden emberi szabads�g alapja az emberi t�rsadalomban, az emberi egy�tt�l�s sor�n k�pes csak kibontakozni, az emberi m�lt�s�g az Alapt�rv�ny szerint a t�rsadalomban �lő, a t�rsadalmi egy�tt�l�s felelőss�g�t hordoz� egy�n m�lt�s�ga. Nemcsak az egy�n tartozik azonban felelőss�ggel a t�rsadalmi egy�tt�l�s�rt, hanem a t�rsadalom is az egy�n�rt. Az Alapt�rv�ny �rt�krendje szerint a t�rsadalmi egy�tt�l�s c�lja a k�z�s boldogul�s, melynek alapja a munka �s a szellemi teljes�tm�ny, legfőbb kerete pedig a csal�d �s a nemzet. Az emberi t�rsadalom c�lja �s legfőbb kerete vil�gosan kijel�li az���������� �llam� �szerep�t� �e� �c�lok� �megval�sul�s�ban� ��s� �a� �fő� �keretek� �v�delm�ben, t�mogat�s�ban. A jelen �gyben vizsg�lt szab�lys�rt�si t�ny�ll�s egyik lehets�ges - de nem kiz�r�lagos - elk�vetői k�re a hajl�k n�lk�li szem�lyek kiszorultak a k�z�s boldogul�st eredm�nyező munkav�gz�s, vagy szellemi teljes�tm�nyek el�r�se lehetős�g�ből, s ennek eredm�nyek�nt � t�bbnyire emberi sorstrag�di�k �ldozataik�nt is- a t�rsadalmi �let perem�re ker�ltek. A nincstelens�g, az emberi hajl�k hi�nya minden ember sz�m�ra s�lyos teher, mely p�rosulva a t�rsadalom k�z�ny�vel, vagy �ppen negat�v �rt�k�t�let�vel olyan h�tr�nyos emberi helyzetek kialakul�s�hoz� �vezethet,� �melyekből� �az� �egy�n� �sz�m�ra� �ki�t� �csak� �az� ��llami


 

 

 

seg�ts�gny�jt�s ig�nybe v�tel�vel mutatkozik. Az Alapt�rv�ny �rt�krendje szerint a

nincstelens�gre, a hajl�ktalans�gra senkinek nincs joga, ez az �llapot nem az emberi m�lt�s�ghoz val� jog r�sze, �ppen ellenkezőleg, ez a helyzet olyan a t�rsadalmi egy�tt�l�s �s az egy�ni �let egym�shoz kapcsol�d� diszfunkci�ib�l keletkezik, amelyeket a hűs�g, a hit �s szeretet alapj�n �ll� t�rsadalomnak ezen elvek alapj�n kell kezelnie, s lehetős�g szerint megsz�ntetnie. Ebben a folyamatban az egy�nnek �s a t�rsadalom �rdekeit k�pviselő �llamnak a c�ljai azonosak. Az emberi m�lt�s�ghoz val� jogot s�lyosan s�rti az embernek az emberi t�rsadalomb�l val� kiszorul�sa, az emberi m�lt�s�g s�relm�t azonban �ppen az okozn�, ha az egy�nt az �llam mag�ra hagyn� elesett, t�rsadalmilag sz�mkivetett helyzet�ben. Az Alapt�rv�ny �rt�krendj�t k�pviselő �llam a seg�ts�gre szorul�, elesett, mag�r�l gondoskodni k�ptelen szem�lyt sohasem hagyhatja mag�ra, ez az �llami int�zm�nyv�delmi k�telezetts�g k�vetkezik az Alapt�rv�ny �rt�krendj�ből, a szeg�nyek �s elesettek v�delm�re vonatkoz� �llami k�telezetts�gből.

[103] A �kifejtettekre �tekintettel �az �Alkotm�nyb�r�s�g �meg�llap�totta, �hogy �a �t�madott szab�lyoz�s nem s�rti az emberi m�lt�s�ghoz val� alapjogot.

 

[104] 11. �Mivel �az �Alkotm�nyb�r�s�g �nem �semmis�tette �meg �a �Szabs. �tv. �kifog�solt rendelkez�seit, ez�rt az alkalmaz�si tilalom elrendel�s�ről nem kellett hat�roznia.

 

 

IV.

 

 

[105] Az Alkotm�nyb�r�s�g hangs�lyozza, hogy az egy�ttes miniszteri v�lem�ny t�nyadatai alapj�n t�nyk�nt �llap�that� meg az, hogy az �llam �s az �nkorm�nyzatok - a t�rsadalmi szervezetekkel �s az egyh�zakkal szoros egy�ttműk�d�sben - jelenleg is műk�dtetik a hajl�k n�lk�li szem�lyek differenci�lt ell�t�s�t biztos�t� ell�t�rendszert. Az Alkotm�nyb�r�s�g a vizsg�lt �gyben az Alapt�rv�ny XXII. cikk (2) �s (3) bekezd�seiben� �foglalt� ��llamc�l� ��s� �az� �alapt�rv�nyi�� tilalom� ��rv�nyre� �juttat�sa �rdek�ben � azok hat�kony megval�sul�s�ra �s az egy�nnek az ezzel �sszef�ggő egy�ttműk�d�si k�telezetts�g�re tekintettel � az Abtv. 46. � (3) bekezd�s�ben �rtak alapj�n, hivatalb�l elj�rva sz�ks�gesnek l�tta ugyanakkor alkotm�nyos k�vetelm�ny meg�llap�t�s�t.

[106] Az� �alkotm�nyos� �k�vetelm�ny� �az� �ind�tv�nyokkal� �t�madott� ��j� �Szabs.� �tv.-beli t�ny�ll�snak az Alapt�rv�ny XXII. cikk (2) �s (3) bekezd�seivel �sszhangban �ll� jogalkalmaz�i jog�rtelmez�s�t seg�ti elő.

[107] Az �Alkotm�nyb�r�s�g �elvi ��llel �mutat �r� �arra, �hogy �a �t�madott �Szabs. �tv.-beli szab�lyoz�snak a hajl�ktalan szem�lyek eset�ben t�rt�nő alkalmaz�sa sor�n a jogalkalmaz� szerveknek egyr�szt figyelemmel kell lenni�k az �llamnak az elesettek v�delm�re ir�nyul� alkotm�nyos k�telezetts�g�re, m�sr�szt arra is, hogy a fokozott �llami� �int�zm�nyv�delmi,� �illetve� ��letv�delmi� �k�telezetts�g� �csak� �az� ��rintett


 

 

 

szem�lyeknek �az �ell�t�rendszerbe �t�rt�nő �beker�l�se �eset�n �biztos�that�, �ami �az

�rintett szem�lyek oldal�n egy�ttműk�d�si k�telezetts�g�t keletkeztet. A szab�lys�rt�si szankci�, mint ultima ratio eszk�z alkalmaz�s�nak a c�lja az, hogy az �rintett szem�ly beker�lj�n az �llam �ltal erre a c�lja kialak�tott �s fenntartott ell�t�rendszer keretei k�z�, mivel az �rintett �lethez, illetve emberi m�lt�s�ghoz val� joga csak ekk�nt biztos�that�, figyelemmel az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�ssal sz�ks�gszerűen egy�tt j�r�, az emberi �letet k�zvetlen�l fenyegető vesz�lyhelyzet (sz�lsős�ges időj�r�si k�r�lm�nyek, �let ellenes t�mad�snak, betegs�gnek val� kitetts�g) elh�r�t�s�ra. Az emberi l�t alapvető felt�telei az �rintettek eset�ben ezen szab�lyoz�si keretek k�z�tt biztos�that�k, az �llam az egy�n egy�ttműk�d�si k�telezetts�g�re (az �llam �ltal biztos�tott ell�t�s ig�nybe v�tele az �rintett �r�sz�ről, �ha �az �ell�t�rendszerben �val� �elhelyez�se �biztos�tott)� tekintettel v�gső esetben csak ezen szab�lyoz�si keretek k�z�tt tud hat�konyan gondoskodni az emberi l�t alapvető felt�teleinek a biztos�t�s�r�l, azok eset�ben akik ezt saj�t erej�kből, �llami seg�ts�g n�lk�l nem tudj�k megteremteni. Az Alkotm�nyb�r�s�g r�mutat, hogy a Szabs. tv. 178/B. � (8)-(10) bekezd�sei, valamint az �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rt�ssel kapcsolatban k�zreműk�dő egyes szervek kijel�l�s�ről �s feladatair�l sz�l� 178/2018. (X. 2.) Korm. rendelet (a tov�bbiakban: Korm. rendelet) az �rintettek szem�lyi �s t�rgyi k�r�lm�nyeivel� �kapcsolatos� �garanci�lis�� rendelkez�seket� �tartalmaznak.�� A� �Korm. rendelet alapj�n az int�zkedő rendőr megkeres�s�re a szoci�lis igazgat�sr�l �s szoci�lis ell�t�sokr�l sz�l� 1993. �vi III. t�rv�ny 65/E. � (2) bekezd�se szerinti diszp�cserk�zpont ny�jt t�j�koztat�st az elk�vet�s helye szerinti ell�t�si ter�leten szabad f�rőhellyel rendelkező ell�t� int�zm�nyekről. Az int�zkedő rendőr k�r�s�re a diszp�cserk�zpont megkeresi az elk�vet�s helye szerint illet�kes, utcai szoci�lis munk�t biztos�t� szervezetet vagy a modellprogram keret�ben megszervezett hajl�ktalanell�t� helyet, amelynek munkat�rsa seg�ts�get ny�jt a hajl�ktalanell�t� int�zm�nybe val� eljut�s megszervez�se �rdek�ben, ha �az �rintett az őt fogadni k�pes szabad f�rőhellyel rendelkező hajl�ktalanell�t� int�zm�nybe �llapot�n�l fogva �n�ll�an nem k�pes eljutni.

[108] Az Alkotm�nyb�r�s�g gyakorlat�ban az eg�szs�ghez val� joggal �sszef�gg�sben az �llam alkotm�nyos k�telezetts�g�t akkor teljes�ti, ha a szoci�lis ell�t� rendszert megszervezi �s műk�dteti. Az Alkotm�nyb�r�s�g elvontan, �ltal�nos ism�rvekkel csak igen sz�lső esetekre (ell�tatlans�g, a megfelelő sz�m� f�rőhely hi�nya) korl�tozottan hat�rozhatja meg az �llami k�telezetts�g kritikus nagys�g�t, vagyis azt a sz�ks�ges alkotm�nyos minimumot, amelynek hi�nya m�r alkotm�nyelleness�ghez vezet. Az �llam �ltal fenntartott �s műk�dtetett int�zm�ny, illetve ell�t�rendszer c�lszerűs�gi, illetve hat�konys�gi szempontjainak mik�nti meg�t�l�se azonban nem alkotm�nyoss�gi k�rd�s, vagyis az ell�t�s sz�nvonal�nak �nmag�ban nincsen alkotm�nyos m�rc�je. Az �llam ugyanakkor az alkotm�nyos k�telezetts�ge teljes�t�se


 

 

 

sor�n nem okozhat ter�letenk�nt, vagy t�rsadalmi csoportonk�nt ell�tatlans�got. Az

Alkotm�nyb�r�s�g hangs�lyozza, hogy az �rintettek a b�r�s�g konkr�t �gyben meghozott d�nt�s�vel szemben alkotm�nyjogi panasszal fordulhatnak az Alkotm�nyb�r�s�ghoz, vagyis a vizsg�lt Szabs. tv-beli szab�lyoz�ssal �sszef�gg�sben az egy�ni alapjogv�delem lehetős�ge is biztos�tott.

[109] Az �alkotm�nyos �k�vetelm�ny �megfogalmaz�sa �sor�n �az �Alkotm�nyb�r�s�g �arra helyezte a hangs�lyt, hogy az �llam �s az �nkorm�nyzatok gazdas�gi teljes�tők�pess�g�kh�z igazod�an k�telesek az alkotm�nyos k�vetelm�nyben foglalt �llamc�l megval�sul�s�hoz sz�ks�ges felt�teleket biztos�tani, illetve az Alapt�rv�ny XXII. cikk (3) bekezd�sben foglalt tilalmat �rv�nyre juttatni. Ezt szolg�lja � az �llam �s az �nkorm�nyzatok gazdas�gi teljes�tők�pess�g�hez igazod� - a hajl�k n�lk�l �lő szem�lyek sz�ll�s�t biztos�t�, illetve a t�rsadalmi reintegr�ci�jukat előseg�tő differenci�lt ell�t�st biztos�t� szoci�lis int�zm�nyrendszer fenntart�sa �s folyamatos tov�bbfejleszt�se.

[110] A� �szeg�nyek� ��s� �elesettek� �megseg�t�s�nek� �a� �Nemzeti� �hitvall�sban� �foglalt k�telezetts�ge, valamint az Alapt�rv�ny XXII. cikk (2) �s (3) bekezd�seiben foglaltak felt�tlen �rv�nyre juttat�sa � szem előtt tartva a hajl�k n�lk�li szem�lyek ell�t�s�val �sszef�gg�sben felmer�lő differenci�lt ell�t�si ig�nyeket � a rendelkező r�szben megfogalmazott alkotm�nyos k�vetelm�nnyel biztos�that�.

 

 

V.

 

 

[111] Az Alkotm�nyb�r�s�g a hat�rozat Magyar K�zl�nyben t�rt�nő k�zz�t�tel�t az Abtv.

Dr. Sulyok Tam�s s. k.,

az Alkotm�nyb�r�s�g eln�ke,

előad� alkotm�nyb�r�

 

Dr. Balsai Istv�n s. k.,

alkotm�nyb�r�

 

Dr. Czine �gnes s. k.,

alkotm�nyb�r�

 

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

alkotm�nyb�r�

 

Dr. Horv�th Attila s. k.,

alkotm�nyb�r�

 

Dr. H�rchern� dr. Marosi Ildik� s. k.,

alkotm�nyb�r�

 

Dr. Juh�sz Imre s. k.,

alkotm�nyb�r�

 

 
44. � (1) bekezd�s�nek m�sodik mondata alapj�n rendelte el. Budapest, 2019. j�nius 4.


 

 

 

 

 

Dr. Pokol B�la s. k.,

alkotm�nyb�r�

Dr. Schanda Bal�zs s. k.,

alkotm�nyb�r�

 

Dr. Stumpf Istv�n s. k.,

alkotm�nyb�r�

 

Dr. Szab� Marcel s. k.,

alkotm�nyb�r�

 

Dr. Szalay P�ter s. k.,

alkotm�nyb�r�

 

Dr. Sz�v�s M�ria s. k.,

alkotm�nyb�r�

 

 

Dr. Varga Zs. Andr�s s. k.

alkotm�nyb�r�

 

 

 

Dr. Pokol B�la alkotm�nyb�r� p�rhuzamos indokol�sa

 

 

[112] A hat�rozat rendelkező r�sz�t �s indokol�s�t is t�mogatom, de a rendelkező r�szben megfogalmazott alkotm�nyos k�vetelm�ny indokol�s�t ki szeretn�m eg�sz�teni egy tov�bbi al�t�maszt� �rvvel. Az elő�rt k�vetelm�ny ugyanis azzal, hogy a 2012. �vi II. t�rv�ny 178/B. �-�ban r�gz�tett szab�lys�rt�si szankci�t csak akkor engedi alkalmazni, ha a hajl�ktalan ell�t� rendszerben az adott hajl�ktalan elhelyez�se biztos�tott volt, az Alapt�rv�ny XXII cikk�nek (2) �s (3) bekezd�se k�z�tti fesz�lts�get �s r�szbeni ellentmond�st is feloldani igyekszik.

[113] Ebben �az ��sszef�gg�sben �ki �kell �emelni, �hogy �Alapt�rv�ny �XXII �cikk�nek �(2) bekezd�se csak azt �rja elő, hogy az �llamnak �s az �nkorm�nyzatoknak alapt�rv�nyi k�telezetts�ge a t�rekv�s a hajl�k n�lk�li szem�lyek sz�m�ra a sz�ll�s biztos�t�s�ra. Ez a megfogalmaz�s teh�t nem alkotm�nyos alapjogk�nt biztos�tja a hajl�ktalanok sz�m�ra a hajl�ktalansz�ll�kon val� elhelyez�s lehetős�g�t, �s az �llam illetve az �nkorm�nyzatok sz�m�ra sem jelent k�telezetts�get, hogy t�nylegesen is minden hajl�ktalan elhelyez�s�t biztos�ts�k. �m ezzel szemben e cikk (3) bekezd�se kategorikusan megtiltja az �letvitelszerű k�zter�leten val� tart�zkod�st, �s ennek t�rv�nyi szintű konkretiz�l�sa az eml�tett szab�lys�rt�ss� nyilv�n�t�s �s a szankci� elrendel�se. Ezt a szankcion�l�st al�t�masztja ugyan az alapt�rv�nyi szintű tilt�s a XXII. �cikk �(3) �bekezd�s�ben, �de �a �(2) �bekezd�s� ennek �int�zm�nyi �h�tter�t �nem k�telező jelleggel �rja elő. �gy a jelen hat�rozatban megfogalmazott alkotm�nyos k�vetelm�ny ezt az alapt�rv�nyi fesz�lts�get iktatja ki azzal, hogy ha az adott esetben a szankci�kiszab�s előtt �ll� hajl�ktalan t�nylegesen nem volt elhelyezhető a hajl�ktalan ell�t� rendszerben, akkor ezt a szankci�t nem lehet kiszabni vele szemben.


 

 

 


Budapest, 2019. j�nius 4.


 

Dr. Pokol B�la s. k,

alkotm�nyb�r�


 

 

Dr. Czine �gnes alkotm�nyb�r� k�l�nv�lem�nye

 

 

[114] Nem �rtek egyet a rendelkező r�szben foglalt d�nt�ssel, mert �ll�spontom szerint az ind�tv�nyoz�k �ltal t�madott jogszab�lyi rendelkez�s (Szabs. tv. 178/B. �) alapt�rv�ny- ellenes, ez�rt az Alkotm�nyb�r�s�gnak meg kellett volna semmis�tenie.

 

[115] 1.� �Mindenekelőtt� �fontosnak� �tartom� �kiemelni,� �hogy� ��ll�spontom� �szerint� �a hajl�ktalans�g egy nagyon sokr�tű �s �sszetett t�rsadalmi probl�ma. Amint az Alkotm�nyb�r�s�g a 38/2012. (XI. 14.) AB hat�rozatban (Abh1.) meg�llap�totta: �[a] hajl�ktalan szem�lyek sz�m�ra az, hogy a k�zter�leten �lnek egy rendk�v�l s�lyos kr�zishelyzetet jelent, ami k�l�nb�ző k�nyszerek hat�s�ra j�tt l�tre, a legritk�bb esetben tudatos, �tgondolt, szabad v�laszt�suk k�vetkezm�nye. A hajl�ktalanok elvesztett�k �otthonukat ��s� nincs �lehetős�g�k �arra, �hogy� lakhat�sukat �megoldj�k, ez�rt val�di alternat�va hi�ny�ban k�nytelenek � miut�n az az egyetlen nyilv�nos, mindenki haszn�lat�ra nyitva �ll� ter�let � a k�zter�leten �lni.� (Indokol�s [50])

[116] A �hajl�ktalan �szem�lyek �seg�t�s�vel �foglalkoz� �szoci�lis �szervezetek �k�z�l �az Alkotm�nyb�r�s�g t�bbet is megkeresett a jelen �gyben. A megkeres�sekre adott v�laszok alapj�n l�that�: a szervezetek munkat�rsai gyakran tapasztalj�k, hogy az utc�n �lők a legv�ltozatosabb �s a legs�lyosabb probl�m�kkal k�zdenek, akiknek ell�t�s�hoz t�bbnyire nem el�g egy szabad f�rőhely a sz�ll�son. Egyet�rtek ez�rt az Abh1.-ben tett azon meg�llap�t�ssal is: �[a] hajl�ktalans�g szoci�lis probl�ma, amit az �llamnak a szoci�lis igazgat�s, a szoci�lis ell�t�s eszk�zeivel �s nem b�ntet�ssel kell kezelnie� (Indokol�s [53]).

[117] Mindezek előrebocs�t�sa mellett a rendelkező r�szben foglalt d�nt�ssel a k�vetkező indokok miatt nem �rtek egyet.

 

[118] 2. �Nem ��rtek �egyet �azzal, �hogy �az �Alapt�rv�ny �Hetedik �m�dos�t�s�nak �a �2018. okt�ber 15-től hat�lyba l�pett XXII. cikk (3) bekezd�se �j alapt�rv�nyi h�tteret ad a most vizsg�lt �gynek, ez�rt az Abh1.-ben foglalt meg�llap�t�sok m�r nem ir�nyad�k.

[119] Az Abh1.-ben az Alkotm�nyb�r�s�g r�szben a jelen �gyben is t�madott jogszab�lyi rendelkez�shez tartalm�ban hasonl� rendelkez�st, a Szabs. tv. 186. �-�nak az alapt�rv�ny-elleness�g�t vizsg�lta. A Szabs. tv. 186. � (1) bekezd�se alapj�n �[a]ki a k�zter�let belter�let�t rendeltet�s�től elt�rő m�don, �letvitelszerű lakhat�s c�lj�ra haszn�lja, illetve �letvitelszerű lakhat�shoz haszn�lt ing�s�gokat k�zter�leten t�rol, szab�lys�rt�st k�vet el.�

[120] Az �Alkotm�nyb�r�s�g �azt ��llap�totta �meg, �hogy �a �t�ny�ll�snak �a �hi�nyoss�gai, ellentmond�sai� �olyan� �s�lyos,� �a� �normavil�goss�ggal� ��sszef�ggő� �probl�m�kat


 

 

 

jelentenek, amelyek jogalkalmaz�i jog�rtelmez�ssel nem oldhat�k fel, �gy az nem

felel meg a jog�llamis�g k�vetelm�nyeinek. Az Alkotm�nyb�r�s�g teh�t az Abh1.-ben a Szabs. tv. 186. �-�nak alapt�rv�ny-elleness�g�t az Alapt�rv�ny B) cikk (1) bekezd�se alapj�n, �s nem az Alapt�rv�ny XXII. cikke alapj�n vizsg�lta. V�lem�nyem szerint ez�rt az Alapt�rv�ny XXII. cikk�nek megv�ltozott tartalma nem z�rja ki az Abh1.-ben foglaltak hivatkozhat�s�g�t, �s az abban foglaltak a jelen szab�lyoz�si k�rnyezetben is ir�nyad�nak tekintendők.

 

[121] 3. A fentiek alapj�n teh�t az Alkotm�nyb�r�s�gnak az Abh1.-ben foglalt �rtelmez�si

szempontok alapulv�tel�vel kellett volna vizsg�lnia az ind�tv�nyokban foglaltakat.

 

[122] 3.1. �Az �Abh1.-ben �az �Alkotm�nyb�r�s�g �meg�llap�totta, �hogy ��a �szab�lys�rt�s elvesztette �a �k�zigazgat�s-ellenes� magatart�sok �szankcion�l�s�ban �bet�lt�tt szerep�t, �s a �bagatell b�ntetőjogi� jellege v�lt domin�nss�. A szab�lys�rt�s a Szabs.tv.-nyel l�nyeg�ben a trichotom b�ntetőjogi rendszer harmadik, legenyh�bb szintj�v� v�lt. Hasonl� szerepet t�lt be a jogrendszerben, mint �A magyar b�ntető t�rv�nyk�nyv a kih�g�sokr�l� c�met viselő 1879. �vi XL. t�rv�nycikkel bevezetett �s a kih�g�s int�zm�ny�nek �s a kih�g�si b�r�skod�snak megsz�ntet�s�ről sz�l� 1955. �vi

17. t�rv�nyerejű rendelettel megsz�ntetett kih�g�s int�zm�nye� (Indokol�s [27]).

[123] A� �szab�lys�rt�si� �jog� �jogrendszerben� �elfoglalt� �hely�nek� �ilyen� �megv�ltoz�s�ra tekintettel az Alkotm�nyb�r�s�g r�mutatott, hogy a szab�lys�rt�si elj�r�s krimin�lis jellege miatt meg kell, hogy feleljen a b�ntető elj�r�ssal szemben t�masztott legalapvetőbb k�vetelm�nyeknek {Abh1., Indokol�s [34]}.

[124] Az Abh1.-ben ez�rt az Alkotm�nyb�r�s�g megerős�tette azt a kor�bbi gyakorlat�t, amely szerint �[a]z alkotm�nyos b�ntetőjogb�l fakad� tartalmi k�vetelm�ny, hogy a t�rv�nyhoz� a b�ntetendő magatart�sok k�r�nek meghat�roz�sakor nem j�rhat el �nk�nyesen. Valamely magatart�s b�ntetendőv� nyilv�n�t�s�nak sz�ks�gess�g�t szigor� m�rc�vel kell meg�t�lni: a k�l�nb�ző �letviszonyok, erk�lcsi �s jogi norm�k v�delm�ben az emberi jogokat �s szabads�gokat sz�ks�gk�ppen korl�toz� b�ntetőjogi eszk�zrendszert csak a felt�tlen�l sz�ks�ges esetben �s ar�nyos m�rt�kben indokolt ig�nybe venni, akkor, ha az alkotm�nyos vagy az Alkotm�nyra visszavezethető �llami, t�rsadalmi, gazdas�gi c�lok, �rt�kek meg�v�sa m�s m�don nem lehets�ges� [30/1992. (V. 26.) AB hat�rozat, ABH 1992, 167, 176.].

[125] A� �fentiekben� �bemutatott� �szempontok� �alapj�n� �teh�t� �az� �Alkotm�nyb�r�s�gnak elsősorban azt kellett volna vizsg�lnia, hogy a szab�lys�rt�ss� nyilv�n�t�snak meg�llap�that�-e valamely legitim indoka.

 

[126] 3.2. Az Alkotm�nyb�r�s�g a jelen �gyben a szab�lys�rt�ss� minős�t�s legitim indok�t az Alapt�rv�ny XXII. cikk (2) bekezd�s�ből vezette le. Meg�llap�totta ugyanis, hogy az e rendelkez�sben foglalt �llamc�l el�r�se �rdek�ben az egy�n az �llammal val� egy�ttműk�d�st nem tagadhatja meg. Az ind�tv�nyoz�k �ltal t�madott t�rv�nyi rendelkez�s �ez�rt �nem �egy, �az ��rintett �szem�lytől �f�ggetlen �objekt�v �t�nyt �(a


 

 

 

hajl�ktalan l�tet) szankcion�lja, hanem az egy�ttműk�d�si k�telezetts�g sz�nd�kos �s

ism�telt megtagad�s�t, illetve folyamatos neglig�l�s�t.

[127] �ll�spontom szerint e szempontok nem alapozz�k meg az �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s szab�lys�rt�ss� minős�t�s�t, �s az Alkotm�nyb�r�s�g �ltal felhozott indokok nem k�vetkeznek az Alapt�rv�ny XXII. cikk�ből.

[128] Az Alapt�rv�ny XXII. cikk�nek 2012. janu�r 1-j�n hat�lyba l�pett rendelkez�se szerint

�Magyarorsz�g t�rekszik arra, hogy az emberhez m�lt� lakhat�s felt�teleit �s a k�zszolg�ltat�sokhoz� val� �hozz�f�r�st �mindenki� sz�m�ra �biztos�tsa.� �Az alkotm�nyoz� hatalom m�r az eredeti normasz�veghez fűz�tt indokol�s�ban hangs�lyozta: �[a]z Alapt�rv�ny c�lk�nt fogalmazza meg, hogy az �llam lehetős�geihez m�rten seg�tse elő a hajl�ktalans�g elker�l�s�t �s felsz�mol�s�t, az elemi l�tk�r�lm�nyek biztos�t�s�t.� (az Alapt�rv�ny normasz�veg-javaslat�hoz fűz�tt indokol�s)

[129] Az Alapt�rv�ny Negyedik m�dos�t�s�val, amely kieg�sz�tette a XXII. cikket a (2) �s (3) bekezd�sekkel, az alkotm�nyoz� hatalom kinyilv�n�totta, hogy �[a]z emberhez m�lt� lakhat�s felt�teleinek a biztos�t�sa mellett [...] nem t�mogatja a k�zter�letek rendeltet�sellenes haszn�lat�t: az �letvitelszerűen megval�sul� k�zter�leti tart�zkod�st. �A �k�zrend, �a �k�zbiztons�g,� a �k�zeg�szs�g ��s� a �kultur�lis� �rt�kek v�delme �rdek�ben [ez�rt] t�rv�ny vagy helyi �nkorm�nyzat rendelete jogelleness� minős�theti az �letvitelszerűen megval�sul� k�zter�leti tart�zkod�st. Garanci�lis szab�ly, hogy jogelleness� minős�t�sre csak a jelzett c�lok megval�s�t�sa �rdek�ben ker�lhet sor, �s a jogelleness� minős�t�s csak a k�zter�let meghat�rozott r�sz�re vonatkoz�an �llap�that� meg.� (az Alapt�rv�ny Negyedik m�dos�t�s�nak normasz�veg-javaslat�hoz fűz�tt indokol�s) Az Alapt�rv�ny XXII. cikk (3) bekezd�se m�g utalt arra, hogy melyek lehetnek azok a legitim c�lok, illetve alkotm�nyos indokok, amelyek a k�zter�leten tart�zkod�s jogelleness�g�t megalapozhatj�k, �s az alkotm�nyoz� hatalom sz�nd�ka szerint garanci�lis jellegű szab�ly volt, hogy jogelleness� minős�t�sre csak a jelzett c�lok megval�s�t�sa �rdek�ben ker�lhet sor.

[130] Az Alapt�rv�ny Hetedik m�dos�t�sa az Alapt�rv�ny XXII. cikk (3) bekezd�s�t teljesen �j tartalommal m�dos�totta, �s meg�llap�totta: �[t]ilos az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�s.� Az alkotm�nyoz� hatalom e m�dos�t�st azzal indokolta, hogy �[a]z �letvitelszerűen megval�sul� k�zter�leti tart�zkod�s s�rti a k�zter�letek k�zc�l� haszn�lat�t, ami ellen indokolt fell�pni.�

[131] �ll�spontom szerint a fentiek alapj�n az �llap�that� meg, hogy az Alapt�rv�ny XXII. cikk�ben foglaltak azt a c�lt szolg�lj�k, hogy �llam lehetős�geihez m�rten seg�tse elő a����� hajl�ktalans�g� �elker�l�s�t� ��s� �felsz�mol�s�t.� �Az� �alkotm�nyoz�� �hatalom� �az Alapt�rv�ny XXII. cikk (3) bekezd�s�ben foglalt tilt�st az�rt emelte az Alapt�rv�nybe, mert� �az�� �letvitelszerű� �k�zter�leti�� tart�zkod�s�� �s�rti�� a� �k�zter�letek� �k�zc�l� haszn�lat�t�. Az alkotm�nyoz� hatalom azt ugyanakkor nem nyilv�n�totta ki, �s az


 

 

 

Alapt�rv�ny� �XXII.� �cikk� �(3)� �bekezd�s�ből� �sem� �k�vetkezik,� �hogy� �a� �k�zter�leti

tart�zkod�st b�ntetni kell.

 

[132] 3.3. �A �Szabs. �tv. �178/B. ��-�t �a �2018. ��vi �LXIV. �t�rv�ny ��llap�totta �meg. �Ennek indokol�sa szerint �[a]z �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rt�s t�ny�ll�s m�dos�t�s�t az Alapt�rv�ny XXII. cikk (3) bekezd�se 2018. okt�ber 15. napon hat�lyba l�pő m�dos�t�sa indokolja.� Vagyis a jogalkot� �gy �t�lte meg, hogy az �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�snak szab�lys�rt�si t�ny�ll�ss� minős�t�s�t az Alapt�rv�ny XXII. cikk (3) bekezd�se megalapozza. Ebből k�vetkezően teh�t a szab�lys�rt�si t�ny�ll�ss� minős�t�snek is csak az lehet az indoka, hogy �[a]z �letvitelszerűen megval�sul� k�zter�leti tart�zkod�s s�rti a k�zter�letek k�zc�l� haszn�lat�t, ami ellen indokolt fell�pni.�

[133] Az Alkotm�nyb�r�s�g gyakorlata szerint �[a]lapvetően a jogalkot� felelőss�gi k�r�be tartozik annak meg�t�l�se, hogy mely cselekm�nyeket vonja k�zrendv�delmi szab�lyoz�s k�r�be. A p�naliz�l�s hat�rainak megh�z�sakor azonban a jogalkot�nak szem előtt kell tartania, hogy az �ltal�nos cselekv�si szabads�gb�l k�vetkezően alkotm�nyos demokr�ci�ban a polg�roknak � jogi �rtelemben � mindent szabad, amit normat�v rendelkez�s nem tilt. [�] Az �llamnak minden egy�n �rdek�t egyenlően kell m�rlegelnie ��s �a �szabads�gkorl�toz�st megfelelően, �racion�lis� �rvekkel �kell indokolnia. Jogszab�ly ez�rt akkor minős�thet egy magatart�st egy�ni jogot vagy k�zrendet s�rtőnek, k�vetkez�sk�ppen tilalmasnak, ha annak van megfelelő alkotm�nyos indoka. Krimin�lis szab�lys�rt�sek eset�ben jellemzően akkor, ha a cselekm�ny emberi �letet, testi �ps�get, eg�szs�get vagy jogot vesz�lyeztető, �ltal�nosan elfogadott egy�tt�l�si szab�lyt s�rt, s ha az elk�vet�si magatart�s statu�l�sa megfelel annak a k�vetelm�nynek, hogy szab�lys�rt�si szankcion�l�s csak ultima ratio-k�nt alkalmazhat�.� [176/2011. (XII. 29.) AB hat�rozat, ABH 2011, 622,

628.] R�mutatott az Alkotm�nyb�r�s�g: �az, hogy valaki a k�zter�leten �li az �let�t m�sok jog�t nem s�rti, k�rt nem okoz, a k�zter�let rendeltet�sszerű haszn�lat�t, a k�zrendet nem vesz�lyezteti.� {Abh1., Indokol�s [52]}

[134] A kifejtettek alapj�n �gy gondolom, hogy a k�zter�leten tart�zkod�s szab�lys�rt�si t�ny�ll�ss� �nyilv�n�t�s�nak �nem �t�rhat� �fel� alkotm�nyosan �indokolt �legitim �c�lja. Nem minős�l olyan cselekm�nynek, amely emberi �letet, testi �ps�get, eg�szs�get vagy� jogot �vesz�lyeztető, ��ltal�nosan �elfogadott �egy�tt�l�si� szab�lyt �s�rt. �nmag�ban az az indok, hogy s�rti a k�zter�letek k�zc�l� haszn�lat�t, v�lem�nyem szerint, a szab�lys�rt�si t�ny�ll�ss� minős�t�st nem alapozhatja meg.

 

[135] 4. ��ll�spontom �szerint �a �Szabs. �tv. �178/B. ��-a �m�s �okokb�l �sem �felel �meg �a jogbiztons�g k�vetelm�ny�nek.

 

[136] 4.1. �Az �Alkotm�nyb�r�s�g �azt ��llap�totta �meg, �hogy ��jelen �esetben �az �elk�vet�si magatart�st �rtelmező rendelkez�sben szereplő fogalmak �ltal�noss�ga a jogalkot�s jogfogalmaira jellemző absztrakci�s fokot nem haladja meg. A fentiekre tekintettel az


 

 

 

Alkotm�nyb�r�s�g��� meg�llap�totta,��� hogy��� a�� t�madott��� szab�lyoz�s��� nem��� s�rti�� a

normavil�goss�g, illetve a jogbiztons�g k�vetelm�ny�t.�

[137] A jogbiztons�ggal �sszef�gg�sben az Alkotm�nyb�r�s�g gyakorlat�ban ugyanakkor az v�lt hangs�lyoss�, hogy �[a] jogbiztons�g az �llam � s elsősorban a jogalkot� � k�teless�g�v� teszi annak biztos�t�s�t, hogy a jog eg�sze, egyes r�szter�letei �s az egyes jogszab�lyok is vil�gosak, egy�rtelműek, műk�d�s�ket tekintve kisz�m�that�ak �s előrel�that�ak legyenek a norma c�mzettjei sz�m�ra. Vagyis a jogbiztons�g nem csup�n az egyes norm�k egy�rtelműs�g�t k�veteli meg, de az egyes jogint�zm�nyek műk�d�s�nek kisz�m�that�s�g�t is.� [9/1992. (I. 30.) AB hat�rozat, ABH 1992, 59, 65.]

[138] Az �Alkotm�nyb�r�s�g �az �Abh1.-ben �megerős�tette �azt �a �gyakorlat�t �is, �hogy ��a b�ntetőjogi szankci� kil�t�sba helyez�s�vel tilalmazott magatart�st le�r� diszpoz�ci�nak hat�rozottnak, k�r�lhat�roltnak, vil�gosan megfogalmazottnak kell lennie. Alkotm�nyoss�gi k�vetelm�ny a v�dett jogt�rgyra �s az elk�vet�si magatart�sra vonatkoz� t�rv�nyhoz�i akarat vil�gos kifejez�sre juttat�sa. Egy�rtelmű �zenetet kell tartalmaznia, hogy az egy�n mikor k�vet el b�ntetőjogilag szankcion�lt jogs�rt�st. Ugyanakkor korl�toznia kell az �nk�nyes jog�rtelmez�s lehetős�g�t a jogalkalmaz�k r�sz�ről.� [30/1992. (V. 26.) Ab hat�rozat, ABH 1992, 167, 176.] E szempontok teh�t az Abh1.-ben foglaltak szerint a szab�lys�rt�si t�ny�ll�sra is ir�nyad�k.

 

[139] 4.2. A fentiek alapj�n, �gy gondolom, a Szabs. tv. 178/B. �-�nak alkotm�nyoss�g�t elsősorban a Szabs. tv. 1. �-�ban foglaltakhoz m�rten kellett �rt�kelni. E rendelkez�s szerint �[s]zab�lys�rt�s az az e t�rv�ny �ltal b�ntetni rendelt tev�kenys�g vagy mulaszt�s, amely vesz�lyes a t�rsadalomra.�

[140] A �Szabs. �tv. �1. ��-a �alapj�n �teh�t �csak �tev�kenys�g �vagy �mulaszt�s �minős�thető szab�lys�rt�snek.

[141] A fentiekben m�r utaltam arra, hogy az Alapt�rv�ny XXII. cikk�ből �ll�spontom szerint nem �vezethető �le �olyan �tartalm� �egy�ttműk�d�si� k�telezetts�g, �amely� a szab�lys�rt�si t�ny�ll�ss� minős�t�st megalapozn�. A hajl�ktalans�got az Alkotm�nyb�r�s�g m�r az Abh1.-ben is l�t�llapotnak tekintette, amikor utalt arra, hogy a hajl�ktalans�g, mint t�rsadalmi probl�ma megold�s�nak a szab�lys�rt�si szankci� alkalmaz�sa alkalmatlan eszk�ze, mivel az �rintettek az�rt ker�ltek ebbe a helyzetbe, mert j�vedelem hi�ny�ban lakhat�sukat nem tudj�k megoldani. A hajl�ktalans�g ez�rt, mint l�t�llapot, �ll�spontom szerint nem minős�lhet szab�lys�rt�si t�ny�ll�snak.

[142] A �Szabs. �tv. �1. ��-a �alapj�n �csak �olyan �tev�kenys�g �vagy �mulaszt�s �minős�thető szab�lys�rt�snek, amely vesz�lyes a t�rsadalomra.

[143] Ezzel ��sszef�gg�sben �az �Alkotm�nyb�r�s�g �m�r �meg�llap�totta: �az ��letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�s ��nmag�ban nem s�rti �s nem vesz�lyezteti Magyarorsz�g �llami, t�rsadalmi vagy gazdas�gi rendj�t, a term�szetes �s jogi szem�lyek szem�ly�t �s jogait�. A jogalkalmaz� sz�m�ra ez�rt �nem �llap�that� meg, hogy a k�zter�leten


 

 

 

lak�s��� mikor�� minős�l��� olyan��� t�rsadalomra��� vesz�lyes��� cselekm�nynek,��� amely��� a

szab�lys�rt�si b�ntet�s kiszab�s�t indokolja� (Abh1., Indokol�s [55]). �gy gondolom, hogy az Alkotm�nyb�r�s�gnak a jelen �gyben is ezt kellett volna meg�llap�tania.

 

[144] 4.3. �A �Szabs. �tv. �2. �� �(1) �bekezd�se ��rtelm�ben �szab�lys�rt�s �miatt �az �vonhat� felelőss�gre, akinek a cselekm�nye sz�nd�kos vagy gondatlan. A Szabs.tv. 2. � (1) bekezd�se szerint teh�t a szab�lys�rt�si felelőss�g szubjekt�v felelőss�gi forma.

[145] Az� Alkotm�nyb�r�s�g az� Abh1.-ben� utalt� arra �is, �hogy� �[a]� hajl�ktalan �szem�lyek sz�m�ra az, hogy a k�zter�leten �lnek egy rendk�v�l s�lyos kr�zishelyzetet jelent, ami k�l�nb�ző k�nyszerek hat�s�ra j�tt l�tre, a legritk�bb esetben tudatos, �tgondolt, szabad v�laszt�suk k�vetkezm�nye.� (Indokol�s [50]). Erre tekintettel, �gy gondolom, hogy a konkr�t szab�lys�rt�s eset�n �rtelmezhetetlen a sz�nd�koss�g vagy a gondatlans�g vizsg�lata, mert amint az Alkotm�nyb�r�s�g is utalt r�: a hajl�ktalan szem�lyek sz�m�ra az, hogy k�zter�leten �lnek, nem tudatos vagy �tgondolt d�nt�s eredm�nye.

[146] Tekintettel arra, hogy az ind�tv�nyok �ltal t�madott t�ny�ll�s nem egy magatart�st (cselekedetet vagy mulaszt�st), hanem egy objekt�v t�nyk�nt fenn�ll� �lethelyzetet rendel b�ntetni, amellyel �sszef�gg�sben a bűn�ss�g nem �rtelmezhető, a hat�lyos szab�lyoz�s alapj�n is ir�nyad�nak tekinthető az Alkotm�nyb�r�s�gnak az a kor�bbi meg�llap�t�sa, hogy a �t�ny�ll�s l�nyeg�t tekintve az alanyi oldalt�l f�ggetlen, gyakorlatilag objekt�v felelőss�get teremt� (Abh1., Indokol�s [55]).

 

[147] 4.4. �A �jogbiztons�g �elv�ből �fakad� �alapvető �k�vetelm�ny, �hogy �a �jogszab�lyok sz�veg�nek felismerhető normatartalmat kell hordozniuk. E k�vetelm�ny pedig akkor teljes�l, ha �a szab�lyoz�s nem minős�l a jogalkalmaz� sz�m�ra �rtelmezhetetlennek, illetőleg nem ny�lik lehetős�g a t�lzottan �ltal�nos megfogalmaz�s miatt szubjekt�v, �nk�nyes jogalkalmaz�sra {34/2014. (XI. 14.) AB hat�rozat, Indokol�s [97], [116]}.

[148] Az adott esetben az ind�tv�nyoz� b�r�k � akiknek a t�ny�ll�s�t alkalmazniuk kell �, �ppen e k�vetelm�nyek �ll�tott s�relme miatt fordultak az Alkotm�nyb�r�s�ghoz. Amint az egyik ind�tv�nyoz� r�mutatott: �[a]z �rtelmező rendelkez�sek tautologikus szerkeszt�si megold�s mellett az elk�vet�si magatart�st olyan konjunkt�v felt�telekkel hat�rozza meg, amelyek egyr�szt az elk�vető sz�nd�k�ra, m�sr�szt a k�lső k�r�lm�nyek alapj�n levonhat� k�vetkeztet�sekre �p�lnek. Ut�bbi k�r�ben a t�rv�ny csak annyit k�vetel meg az elk�vet�si magatart�s meg�llap�t�s�hoz, hogy az ott �rt k�lső k�r�lm�nyekből arra lehessen k�vetkeztetni, hogy az elk�vető a jellemzően lak�hely�l szolg�l� k�zter�leten v�gzett tev�kenys�get a k�zter�leten r�vid időnk�nt visszat�rően �s rendszeresen v�gzi. Ennek k�vetkezt�ben ugyanannak a magatart�snak �a� tan�s�t�sa� (pl.� tiszt�lkod�s,� �tkez�s) �annak �f�ggv�ny�ben minős�lnek szab�lys�rt�snek, hogy azt valaki � a l�tszat szerint � eseti jelleggel, vagy

� mit ahogy a hajl�ktalanok, �s szint�n a l�tszat szerint � időnk�nt visszat�rően v�gzi.�


 

 

 

[149] A Szabs. tv. 178/B. � (1) bekezd�s�ben foglalt elk�vet�si magatart�s � figyelemmel

annak az (5) bekezd�s�ben foglalt �rtelmez�s�re is �, a jogalkalmaz�k sz�m�ra teh�t nem hordoz egy�rtelmű normatartalmat. Erre tekintettel, az Alkotm�nyb�r�s�gnak meg kellett volna �llap�tani a normavil�goss�g s�relm�t.

 

[150] 4.5. Fontosnak tartom kiemelni azt is, hogy �ll�spontom szerint a Szabs. tv. 178/B. � (2) �s (4) bekezd�s�nek egym�sra tekintettel t�rt�nő alkalmaz�sa is jog�rtelmez�si bizonytalans�got vet fel. A 178/B. � (4) bekezd�se ugyanis jogalkalmaz�i m�rlegel�st nem engedve elő�rja: azzal a szem�llyel szemben, akit 90 napon bel�l 3 alkalommal a szab�lys�rt�s elk�vet�se miatt a helysz�nen figyelmeztettek, az �jabb elk�vet�skor a szab�lys�rt�si elj�r�s megind�t�sa nem mellőzhető.

[151] Az ind�tv�nyoz�k e rendelkez�ssel �sszef�gg�sben hangs�lyozt�k: probl�m�t jelent, hogy a jogszab�ly nem hat�rozza meg, hogy a h�rom figyelmeztet�s k�z�tt mennyi minim�lis időnek kell eltelnie. Az egyik ind�tv�nyoz� b�r� előtt folyamatban l�vő �gyben az elj�r�s al� vont szem�lyt 2018. okt�ber 17., 18., valamint 20. napj�n figyelmeztett�k, majd pedig okt�ber 24. napj�n kezdem�nyeztek vele szemben elj�r�st. Egy m�sik ind�tv�nyoz� b�r� előtt folyamatban l�vő �gyben az elj�r�s al� vont szem�lyt 2018. okt�ber 15-�n figyelmeztett�k elősz�r, azt�n okt�ber 19-�n 10 �ra 40 perckor �s 12 �ra 15 perckor. A negyedik figyelmeztet�sre �s az elj�r�s megind�t�s�ra pedig ugyan�gy okt�ber 19-�n 15 �ra 10 perckor ker�lt sor. Erre tekintettel az ind�tv�nyoz� r�mutatott: a p�r �r�s időtartam a figyelmeztet�sek k�z�tt nyilv�nval�an nem elegendő az �j tart�zkod�si hely kialak�t�s�ra.

[152] A �szab�lyoz�s �teh�t �e �tekintetben �is �felveti �a �jogbizonytalans�g �s�relm�t, �mert lehetős�get ad a t�lzottan �ltal�nos megfogalmaz�s miatt szubjekt�v, �nk�nyes jogalkalmaz�sra, amely az Alkotm�nyb�r�s�gnak a fentiekben hivatkozott � 34/2014. (XI. 14.) AB hat�rozatban foglalt � gyakorlat�ra tekintettel nem felel meg a jogbiztons�g k�vetelm�ny�nek.

 

[153] 4.6.� �K�ts�gtelen,� �hogy� �az� ��letvitelszerű� �k�zter�leti� �tart�zkod�s� �szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rt�ssel kapcsolatban k�zreműk�dő egyes szervek kijel�l�s�ről �s feladatair�l sz�l� 178/2018. (X. 2.) Korm rendelet r�szben szab�lyozza azon szervek vagy szervezetek k�r�t �s feladatait, amelyek seg�ts�gny�jt�sa az �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rt�s vonatkoz�s�ban egy�ttműk�d�snek minős�l. E szab�lyok ugyanakkor olyan technikai jellegű rendelkez�sek, amelyek a fentiekben hivatkozott alkotm�nyoss�gi probl�m�kat nem oldj�k fel.

[154] A �Korm. �rendelet �r�gz�ti �p�ld�ul, �hogy �az ��letvitelszerű �k�zter�leti �tart�zkod�s szab�lyainak �megs�rt�se �szab�lys�rt�s �elk�vetőj�nek �egy�ttműk�d�si �sz�nd�ka eset�n az int�zkedő rendőr megkeres�s�re a szoci�lis igazgat�sr�l �s szoci�lis ell�t�sokr�l sz�l� t�rv�ny 65/E. � (2) bekezd�se szerinti diszp�cserk�zpont t�j�koztat�st ny�jt az elk�vet�s helye szerinti ell�t�si ter�leten szabad f�rőhellyel


 

 

 

rendelkező hajl�ktalanell�t� int�zm�nyekről. A Korm. rendelet elő�rja azt is, hogy az

int�zkedő rendőr k�r�s�re a diszp�cserk�zpont megkeresi az elk�vet�s helye szerint illet�kes,� �utcai� �szoci�lis�� munk�t� �biztos�t�� �szervezetet� �vagy� �a� �modellprogram keret�ben megszervezett hajl�ktalanell�t� helyet, amelynek munkat�rsa seg�ts�get ny�jt az elk�vető hajl�ktalanell�t� int�zm�nybe val� eljut�s�nak megszervez�se �rdek�ben, ha az elk�vető az őt fogadni k�pes, szabad f�rőhellyel rendelkező hajl�ktalanell�t� int�zm�nybe �llapot�n�l fogva �n�ll�an nem k�pes eljutni.

[155] V�lem�nyem szerint azonban a hivatkozott rendelkez�sek nem alkalmasak arra, hogy a Szabs. tv. 178/B. �-a alapj�n fenn�ll� �rtelmez�si bizonytalans�gokat kik�sz�b�lj�k. E szab�lyok ugyanis a fentiekben hivatkozott, a konkr�t �gyekben elj�r� b�r�k �ltal kifog�solt �rtelmez�si probl�m�kat nem orvosolj�k.

[156] 5. A fentiek alapj�n, �gy gondolom, hogy az Alkotm�nyb�r�s�gnak meg kellett volna �llap�tani a Szabs. tv. 178/B. �-�nak s�relm�t, mert az s�rti a jogbiztons�g k�vetelm�ny�t.

 

 


Budapest, 2019. j�nius 4.


 

Dr. Czine �gnes s. k.,

alkotm�nyb�r�


 

 

Dr. Juh�sz Imre alkotm�nyb�r� k�l�nv�lem�nye

 

 

[157] A� �hat�rozat� �rendelkező� �r�sz�nek� �1.� �pontj�ban� �meghat�rozott� �alkotm�nyos k�vetelm�nnyel �s annak indokol�s�val nem �rtek egyet az al�bbiak miatt:

 

[158] 1. Az Alapt�rv�ny XXII. cikk (3) bekezd�se a k�vetkezők�ppen rendelkezik: �Tilos az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�s.� A jogalkot� a Szabs. tv. ind�tv�nyokkal t�madott 178/B. �-�nak (1) bekezd�s�ben a k�vetkező szab�lyt alkotta: �Aki �letvitelszerűen k�zter�leten tart�zkodik, az szab�lys�rt�st k�vet el.� A szab�lys�rt�s t�rv�nyi t�ny�ll�snak id�zett rendelkez�se teh�t az �elk�vet�si magatart�st�, illetve annak szankcion�l�s�t illetően tov�bbi distinkci�t nem tartalmaz.

[159] A t�rv�nyhely id�zett bekezd�s�t k�vető � elsősorban az elj�r�st meghat�roz� � rendelkez�sei sem �llap�tanak meg olyan anyagi jogi felt�telt, melynek fenn�ll�sa a szankci� (legenyh�bb esetben a figyelmeztet�s) alkalmaz�s�t kiz�rn�, vagy azt felt�telhez k�tn�. A t�bbs�gi hat�rozat 1. pontj�ban megfogalmazott alkotm�nyos k�vetelm�ny ezzel szemben a szankci� (b�rmely szankci�) alkalmaz�s�t att�l teszi f�ggőv�, hogy az Alapt�rv�ny XXII. cikk (2) bekezd�s�ben meghat�rozott �llamc�l teljes�l�se a cselekm�ny elk�vet�sekor biztos�tott volt-e, vagy sem, tov�bb� mindez igazolhat�-e, avagy sem. �ll�spontom szerint az Alkotm�nyb�r�s�g ezzel � a XXII. cikk (3) bekezd�sben foglalt kategorikus tilt�st, mintegy ellens�lyba �ll�tva a XXII. cikk (2) bekezd�s�ben �llamc�lk�nt megfogalmazott t�rekv�ssel �, egy �j rendelkez�st fűz�tt


 

 

 

a �t�rv�nyi �t�ny�ll�shoz, �amely �rendelkez�s �az �Alapt�rv�ny �XXII. �cikk �(2) ��s �(3)

bekezd�seinek egym�sra tekintettel t�rt�nő �rtelmez�s�ből sem vezethető le.

[160] Megjegyzendő, hogy a Szabs. tv. 2012. november 14. napj�ig hat�lyos 186. �-a � az Abh1-el t�rt�nt megsemmis�t�s�ig � egy eg�szen m�s szab�lyoz�si k�rnyezetben val�ban tartalmazott a jelen alkotm�nyos k�vetelm�nyhez hasonl� kit�telt a k�vetkezők�ppen: �(2) Az (1) bekezd�sben meghat�rozott szab�lys�rt�s nem �llap�that� meg, ha a feladat ell�t�s�ra k�telezett �nkorm�nyzat a hajl�ktalan-ell�t�s felt�teleit nem biztos�tja.�

[161] Nem� �tudom,� �hogy� �a� �t�bbs�gi� �hat�rozatban� �megfogalmazott� �alkotm�nyos k�vetelm�nyt a t�bb, mint hat �vvel ezelőtt megsemmis�tett, itt id�zett szab�ly inspir�lta-e, vagy valamely m�s megfontol�s, de annak kimond�s�ra az Alkotm�nyb�r�s�gnak � �ll�spontom szerint � alkotm�nyos lehetős�ge nem volt.

 

[162] 2. Nem vitathat�, hogy amikor az Alkotm�nyb�r�s�g az Abtv. 46. � (3) bekezd�s�ben foglalt felhatalmaz�s�val �lve alkotm�nyos k�vetelm�nyt �llap�t meg, szűk mezsgy�n kell, hogy egyens�lyozzon �s időnk�nt � ak�rcsak a K�ria a jogegys�gi hat�rozatok meghozatalakor �, a jogalkot�s hat�r�n j�rhat. Ezen eseteket azonban egy�rtelműen el �kell �hat�rolni �att�l, �amikor �a �megfogalmazott �k�vetelm�ny �a �jog�rtelmez�s �ltal�nos szab�lyainak megtart�sa mellett sem vezethető le az Alapt�rv�nyből. Alkotm�nyb�r�k�nt (�gy p�ld�ul k�t �zben is jogegys�gi hat�rozatot a jogalkot� hat�sk�r�nek megs�rt�se miatt megsemmis�tő alkotm�nyb�r�s�gi hat�rozat előad� alkotm�nyb�r�jak�nt) mindig azt az �ll�spontot k�pviseltem, hogy az alkotm�nyos rend alapja az Alapt�rv�ny C) cikk (1) bekezd�s�ben deklar�lt hatalommegoszt�s elve, amelyből az is k�vetkezik, hogy a b�r�s�gok nem terjeszkedhetnek t�l hat�sk�r�k�n, nem vindik�lhatnak maguknak jogalkot�i jogk�rt.

[163] Szil�rd �ll�spontom szerint ez igaz az Alkotm�nyb�r�s�gra is.

[164] �sszegezve:�� �v�lem�nyem��� szerint� �a� �t�bbs�gi� �hat�rozat� ��ltal� �meg�llap�tott alkotm�nyos k�vetelm�ny egyr�szt nem vezethető le az Alapt�rv�nyből, m�sr�szt a jogalkot� feje felett �tny�lva, �gy ad k�zvetlen�l k�telező �rtelmez�si parancsot a jogalkalmaz�nak (nev�n nevezve: a szab�lys�rt�si hat�s�gnak �s a b�r�s�gnak), hogy ilyen ir�ny� jogalkot�i sz�nd�k a jogszab�ly sz�vege szerint bizonyosan nem volt.

 

 


Budapest, 2019. j�nius 4.


 

Dr. Juh�sz Imre s. k.,

alkotm�nyb�r�


 

 

Dr. Schanda Bal�zs alkotm�nyb�r� k�l�nv�lem�nye

 

 

[165] �ll�spontom �szerint �az ��letvitelszerű �k�zter�leten �tart�zkod�s �alkotm�nyi �szinten elő�rt tilt�s�b�l nem k�vetkezik egyenesen annak b�ntethetős�ge (szab�lys�rt�ss�


 

 

 

minős�thetős�ge) is; azt a jogalkot�nak igazolnia kell. Ebből a szempontb�l m�sk�pp

l�tom azt a helyzetet, amikor a jogalkot� igazolt k�zrendi, k�zbiztons�gi, k�zeg�szs�g�gyi vagy kultur�lis �rt�kek v�delme �rdek�ben l�p fel, mint amikor a hajl�ktalan-l�tből fakad� k�zter�leten tart�zkod�st rendeli b�ntetni.

[166] Egyet�rtek a hat�rozat 5. pontj�ban kifejtett azon okfejt�ssel, amely szerint az �llam t�rekedni k�teles a megfelelő (az emberi m�lt�s�got �s a mag�nszf�r�t biztos�t�) �letk�r�lm�nyek biztos�t�s�ra �s az ezeket n�lk�l�ző szem�lyek megseg�t�s�re. Az egy�n � ide�rtve hajl�ktalan embert�rsainkat is � pedig a k�z�ss�g tagjak�nt, az egy�tt�l�si �szab�lyok �tiszteletben �tart�s�val� k�teles �egy�ttműk�dni� ezen alkotm�nyos feladatok teljes�t�s�ben. Az egy�ni felelőss�g tekintet�ben ugyanakkor sz�mot kell vetni azzal, hogy a hajl�ktalanok egy r�sze (m�r) nem k�pes, vagy csak korl�tozottan k�pes az egy�ttműk�d�sre. A lakhat�si szeg�nys�g t�rsadalmi kih�v�s�t az Alkotm�nyb�r�s�g nem tudja orvosolni, azonban alkotm�nyv�dő szerep�ben sem feledkezhet meg a t�rsadalmi val�s�gr�l.

[167] Egyet�rtek a hat�rozatban megfogalmazott alkotm�nyos k�vetelm�ny tartalm�val: �A szab�lys�rt�si szankci� alkalmaz�s�nak meg kell felelnie az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�s tilalma alkotm�nyos c�lj�nak, az elesett, magukr�l gondoskodni nem tud� szem�lyek ell�t�rendszerbe von�s�nak.� Ugyanez megford�tva azt jelenti, hogy alapt�rv�ny-ellenes a szab�lys�rt�si szankci�, ha annak c�lja nem az elesett szem�lyekről val� gondoskod�s, ell�t�s. Ebből az elvi alapb�l kiindulva a k�vetkeztet�sem az, hogy az Alapt�rv�ny keretei k�z�tt a hajl�ktalan szem�ly felsz�l�that� t�voz�sra vagy a hajl�ktalan-ell�t�val val� egy�ttműk�d�sre, b�r�s�g el� azonban a hajl�ktalan �letforma miatt nem �ll�that�, ez az elj�r�s ugyanis nem k�zvetlen�l az ell�t�s�t, a r�la val� gondoskod�st seg�ti. A szab�lys�rt�si elj�r�s nem szolg�lja az ell�t�rendszerbe von�st, a b�r�s�gi elj�r�snak az elj�r�s al� vont szem�ly csup�n t�rgya �s nem alanya, �s ez nem egyeztethető �ssze emberi m�lt�s�g�val. �ll�spontom szerint �gy a Szabs. tv. 178/B. � (4) bekezd�se (�s kapcsol�d� (3) bekezd�se) �alapt�rv�ny-ellenes ��s� e �rendelkez�st �az �Alkotm�nyb�r�s�gnak �meg kellett volna semmis�tenie.

 

 


Budapest, 2019. j�nius 4.


 

Dr. Schanda Bal�zs s. k.,

alkotm�nyb�r�


 

 

[168]�A k�l�nv�lem�nyhez csatlakozom.

 

 


Budapest, 2019. j�nius 4.


 

Dr. H�rchern� dr. Marosi Ildik� s. k.,

alkotm�nyb�r�


 

 

 

[169]�A k�l�nv�lem�nyhez csatlakozom.

 

 


Budapest, 2019. j�nius 4.


 

Dr. Szalay P�ter s. k.,

alkotm�nyb�r�


 

 

Dr. Stumpf Istv�n alkotm�nyb�r� k�l�nv�lem�nye

 

 

[170] Egyet�rtek �a �t�bbs�gi �hat�rozattal �abban, �hogy �az ��llam ��a �seg�ts�gre �szorul�, elesett, mag�r�l gondoskodni k�ptelen szem�lyt sohasem hagyhatja mag�ra, ez az �llami int�zm�nyv�delmi k�telezetts�g k�vetkezik az Alapt�rv�ny �rt�krendj�ből, a szeg�nyek �s elesettek v�delm�re vonatkoz� �llami k�telezetts�gből� [III. 10. pont].

[171] Vitatom ugyanakkor, hogy a Nemzeti� hitvall�s egyes meg�llap�t�saib�l, illetve� az Alapt�rv�ny O) cikk�ből �s II. cikk�ből a t�madott szab�lyoz�s alkotm�nyoss�ga levezethető lenne. Ahogy arra a t�bbs�gi hat�rozat indokol�sa [III. 2. pont] is r�mutat, az Alkotm�nyb�r�s�g az Abh1.-ben megsemmis�tette a Szabs. tv.-nek a jelen �gyben alkalmazand� jogszab�lyhoz tartalmilag hasonl� t�ny�ll�s�t. Az Abh1.-ben az Alkotm�nyb�r�s�g meg�llap�totta, hogy �az Alapt�rv�ny II. cikk�ben szab�lyozott emberi m�lt�s�g v�delm�vel �sszeegyeztethetetlen �nmag�ban az�rt t�rsadalomra vesz�lyesnek minős�teni �s b�ntetni azokat, akik lakhat�sukat valamely okb�l elvesztett�k �s ez�rt k�nyszerűs�gből a k�zter�leten �lnek, de ezzel m�sok jogait nem s�rtik, k�rt nem okoznak, m�s jogellenes cselekm�nyt nem k�vetnek el. S�rti az egy�n emberi m�lt�s�g�b�l foly� cselekv�si szabads�g�t az is, ha az �llam a b�ntet�s eszk�zeivel k�nyszer�t a szoci�lis szolg�ltat�sok ig�nybe v�tel�re� (Indokol�s [53]). Az Alapt�rv�nynek a fent hivatkozott r�szei nem m�dosultak az Abh1. elfogad�sa �ta. �ll�spontom �szerint �sem �az �emberi �m�lt�s�ghoz �val� �jogb�l, �sem �az �egy�n �nmag��rt viselendő felelőss�g�ből, sem a m�sokkal val� egy�ttműk�d�s k�telezetts�g�ből, sem az Alapt�rv�ny emberk�p�ből, sem pedig a hűs�g, a hit �s a szeretet �rt�keiből nem k�vetkezik, hogy �nmag�ban az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�st - ha az egy�b s�relmet nem okoz � alkotm�nyosan b�ntetni kellene �s lehetne. Ez�rt a t�bbs�gi indokol�snak az ezekre vonatkoz� �rvel�s�vel nem �rtek egyet [v�. III. 5. �s 10. pont].

[172] Az �Abh1.-hez �k�pest �k�ts�gtelen�l ��j �k�r�lm�ny, �hogy �az �Alapt�rv�ny �Hetedik m�dos�t�sa az Alapt�rv�ny XXII. cikk�t kieg�sz�tette az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�s tilalm�val. A tilalom ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az annak a kik�nyszer�t�s�re alkotott b�rmely tartalm� t�rv�nyi szab�lyoz�s a r�szleteit tekintve felt�tlen�l �sszhangban �ll az Alapt�rv�ny m�s rendelkez�seivel is.

[173] A t�bbs�gi hat�rozat [III. 6. pont] a vizsg�lat sor�n meg�llap�totta, hogy a �Szabs. tv. szab�lyoz�sa a fokozatoss�g �s az ar�nyoss�g elv�t �rv�nyes�ti, �s megfelel az alkotm�nyos szab�lys�rt�si jog k�vetelm�nyeinek is, �rv�nyes�ti annak a garanci�it,


 

 

 

amely �garanci�kat �az �Alkotm�nyb�r�s�g �a �Szabs. �tv. �egyes �rendelkez�seit ��rintő

alkotm�nyoss�gi vizsg�latai sor�n munk�lt ki hat�rozataiban.� Hi�nyolom a k�vetkeztet�s alapjak�nt figyelembe vett alkotm�nyos garanci�knak, illetve az ezeket kifejtő alkotm�nyb�r�s�gi hat�rozatoknak az egy�rtelmű neves�t�s�t.

[174] A szem�lyi szabads�g korl�toz�s�val �sszef�ggő indokol�s [III. 9. pont] miut�n a t�madott szab�lyoz�st ismerteti, a relev�ns alkotm�nyjogi m�rc�kkel �sszevető r�szletes �rvel�s n�lk�l, somm�san �llap�tja meg, hogy �a t�madott szab�lyoz�s a szem�lyes szabads�ghoz val� joggal �sszef�gg�sben nem s�rti a t�rv�ny előtti egyenlős�ghez� �val�� �jogot,� �az� �egyenlő� �b�n�sm�dhoz� �val�� �jogot,� �valamint�� a tisztess�ges b�r�s�gi elj�r�shoz val� jogot �s a hat�kony jogorvoslathoz val� jogot�.

[175] A hat�rozatnak az emberi m�lt�s�g s�relm�vel kapcsolatos indokol�s�t [III. 10. pont] ellentmond�sosnak tartom amiatt, hogy elősz�r azt �ll�tja, hogy az ��nrendelkez�si jog,��������� illetve� �a� �cselekv�si� �auton�mia� �nem� �terjed� �ki� �az� �alapt�rv�nyi� �tilalom megszeg�s�re, az Alapt�rv�nyben tiltott magatart�s v�laszt�s�ra, sem pedig szab�lys�rt�s elk�vet�s�re� (ebből az utols� kit�tel eleve vitathat�, hiszen az alapjog tartalma nem f�gghet a szab�lys�rt�si t�rv�nyhoz�st�l), majd m�gis vizsg�lja a korl�toz�s �sz�ks�gess�g�t� ��s� �ar�nyoss�g�t.� �Itt� �a� �sz�ks�gess�gi� ��rvel�st� �sem gondolom meggyőzőnek, ti. hogy a Szabs. tv. szab�lya a k�zter�let m�sok �ltali haszn�lat�t �s m�sok jogait v�den�, hiszen erre utal� elemeket nem tartalmaz a szab�lys�rt�si t�ny�ll�s.

[176] Mindezek alapj�n �ll�spontom szerint a t�bbs�gi hat�rozat nem t�masztotta al�, hogy a vizsg�lt rendelkez�s olyan m�don hajtja v�gre az Alapt�rv�ny XXII. cikk (3) bekezd�s�t, hogy az ind�tv�nyokban felh�vott alapvető jogokat az Alapt�rv�ny I. cikk (3) bekezd�s�vel �sszhangban, teh�t sz�ks�gesen �s ar�nyosan korl�tozza.

 

 


Budapest, 2019. j�nius 4.


 

Dr. Stumpf Istv�n s. k.,

alkotm�nyb�r�