
Az Alkotm�nyb�r�s�g d�nt�s�nek t�j�koztat� jelleggel
k�zz�tett, nem hivatalos sz�vege. A hivatalos k�zz�t�telre
a Magyar K�zl�nyben, illetve az Alkotm�nyb�r�s�g
Hat�rozatai c�mű hivatalos
lapban
ker�l sor.
III/1628/2018.
Az Alkotm�nyb�r�s�g teljes
�l�se jogszab�ly alapt�rv�ny-elleness�g�nek
meg�llap�t�s�ra ir�nyul� b�r�i kezdem�nyez�sek
t�rgy�ban � dr. Pokol
B�la alkotm�nyb�r� p�rhuzamos indokol�s�val, valamint dr. Czine �gnes, dr. H�rchern� dr.
Marosi
Ildik�, dr. Juh�sz Imre, dr. Schanda Bal�zs, dr. Stumpf Istv�n
�s dr. Szalay P�ter alkotm�nyb�r�k k�l�nv�lem�ny�vel
� meghozta a k�vetkező
h a t � r o z a t o t :
1. Az Alkotm�nyb�r�s�g
� hivatalb�l elj�rva
� meg�llap�tja, hogy a szab�lys�rt�sekről,
a szab�lys�rt�si elj�r�sr�l �s a szab�lys�rt�si nyilv�ntart�si rendszerről sz�l� 2012. �vi II. t�rv�ny 178/B. �-�nak
hajl�ktalan szem�lyek eset�ben t�rt�nő alkalmaz�sa sor�n az Alapt�rv�ny
XXII. cikk (2) �s (3) bekezd�s�ből fakad�
alkotm�nyos k�vetelm�ny, hogy a szab�lys�rt�si
szankci� alkalmaz�s�ra csak akkor
ker�lj�n sor, ha a hajl�ktalan
szem�ly
ell�t�rendszerben val� elhelyez�se a cselekm�ny elk�vet�sekor igazolhat�an
biztos�tott
volt. A szab�lys�rt�si
szankci� alkalmaz�s�nak
meg kell felelnie
az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�s tilalma alkotm�nyos c�lj�nak,
az elesett, magukr�l gondoskodni nem tud� szem�lyek
ell�t�rendszerbe
von�s�nak.
2. Az Alkotm�nyb�r�s�g a szab�lys�rt�sekről, a szab�lys�rt�si elj�r�sr�l
�s a szab�lys�rt�si nyilv�ntart�si
rendszerről
sz�l� 2012. �vi II. t�rv�ny 178/B. �-a alapt�rv�ny-elleness�g�nek
meg�llap�t�s�ra �s
megsemmis�t�s�re
ir�nyul� b�r�i kezdem�nyez�seket elutas�tja.
Az Alkotm�nyb�r�s�g elrendeli e hat�rozat�nak
k�zz�t�tel�t a Magyar K�zl�nyben.
I n d o k o l � s
I.
[1]���� 1. �A �Kaposv�ri
�J�r�sb�r�s�g �b�r�ja
�(a
�tov�bbiakban: �ind�tv�nyoz�
�1.) �az �előtte
�letvitelszerű k�zter�leti
tart�zkod�s
szab�lyainak megs�rt�se
szab�lys�rt�s
miatt
folyamatban
l�vő szab�lys�rt�si
�gyben � az elj�r�s
egyidejű felf�ggeszt�se
mellett,
az Alkotm�nyb�r�s�gr�l sz�l� 2011. �vi CLI. t�rv�ny (a tov�bbiakban: Abtv.) 25. � (1) bekezd�se
alapj�n � 9.Sze.4348/2018/3. sorsz�m� v�gz�s�vel
b�r�i kezdem�nyez�st
terjesztett �az �Alkotm�nyb�r�s�g �el�.
�Ebben �ind�tv�nyozta �a �szab�lys�rt�sekről,
�a
szab�lys�rt�si elj�r�sr�l �s a szab�lys�rt�si
nyilv�ntart�si rendszerről sz�l� 2012. �vi II.
t�rv�ny �(a �tov�bbiakban:
�Szabs. �tv.)� 178/B.
�� �(1) �bekezd�se,
�(5)
�bekezd�se, �(6) bekezd�s a) �s b) pontja, (7) bekezd�se, valamint (13)�(15) bekezd�se alapt�rv�ny- elleness�g�nek meg�llap�t�s�t �s megsemmis�t�s�t, tov�bb� a t�madott jogszab�lyi rendelkez�seknek a Kaposv�ri J�r�sb�r�s�g
előtt a 9.Sze.4348/2018. sz�mon, az �letvitelszerű k�zter�leti
tart�zkod�s
szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rt�s miatt folyamatban l�vő szab�lys�rt�si �gyben t�rt�nő alkalmaz�sa tilalm�nak elrendel�s�t,
valamint a jogerős hat�rozattal befejezett szab�lys�rt�si
elj�r�sok fel�lvizsg�lat�nak
elrendel�s�t.
[2]���� 2. A Pesti K�zponti Ker�leti B�r�s�g b�r�ja (a tov�bbiakban:
ind�tv�nyoz� 2.) az előtte �letvitelszerű k�zter�leti
tart�zkod�s
szab�lyainak megs�rt�se
szab�lys�rt�s
miatt
folyamatban
l�vő n�gy szab�lys�rt�si �gyben � az elj�r�sok egyidejű felf�ggeszt�se
mellett, az Abtv.
25. � (1) bekezd�se alapj�n � 2.Sze.18.467/2018/4. sz�m� v�gz�s�vel,
2.Sze.21.334/2018/2.� �sz�m�� �v�gz�s�vel,� �2.Sze.48/2019/2.� �sz�m�� �v�gz�s�vel� ��s
2.Sze.3715/2019/3. sz�m� v�gz�s�vel
n�gy
b�r�i kezdem�nyez�st terjesztett az Alkotm�nyb�r�s�g el�. Ezekben ind�tv�nyozta
a Szabs. tv. 178/B. � (1),
(4) �s (7) bekezd�se, illetve a Szabs. tv. teljes
178/B. �-a alapt�rv�ny-elleness�g�nek meg�llap�t�s�t �s megsemmis�t�s�t.
[3]���� 3. A Sz�kesfeh�rv�ri J�r�sb�r�s�g b�r�ja (a tov�bbiakban:
ind�tv�nyoz�
3.) az előtte �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s
szab�lyainak megs�rt�se
szab�lys�rt�s
miatt
folyamatban
l�vő szab�lys�rt�si
�gyben � az elj�r�s
egyidejű felf�ggeszt�se
mellett,
az Abtv. 25. � (1) bekezd�se alapj�n � 13.Sze.5810/2018/4. sz�m� v�gz�s�vel b�r�i kezdem�nyez�st terjesztett az Alkotm�nyb�r�s�g el�. Ebben
ind�tv�nyozta a Szabs. tv.
178/B. � (2) bekezd�s b) pontja, (7) bekezd�se, illetve a Szabs. tv. teljes
178/B. �-a alapt�rv�ny-elleness�g�nek
meg�llap�t�s�t �s
megsemmis�t�s�t, tov�bb� a jogerős hat�rozattal befejezett szab�lys�rt�si elj�r�sok
fel�lvizsg�lat�nak elrendel�s�t.
[4]���� 4. A Pesti K�zponti Ker�leti B�r�s�g egy m�sik b�r�ja (a tov�bbiakban:
ind�tv�nyoz�
4.) az előtte �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se
szab�lys�rt�s miatt folyamatban
l�vő szab�lys�rt�si
�gyben � az elj�r�s
egyidejű felf�ggeszt�se
mellett, az Abtv. 25. � (1) bekezd�se
alapj�n � 3.Sze.20.621/2018/2. sz�m� v�gz�s�vel b�r�i
kezdem�nyez�st terjesztett az Alkotm�nyb�r�s�g el�.
Ebben ind�tv�nyozta a Szabs. tv. 178/B. � (1) bekezd�se, (4) bekezd�se, (7) bekezd�se, (13) bekezd�se, illetve a������� Szabs.�
�tv.�
�teljes� �178/B.� ��-a� �alapt�rv�ny-elleness�g�nek� �meg�llap�t�s�t� ��s megsemmis�t�s�t.
[5]���� 5.� �A� �Pesti� �K�zponti�
�Ker�leti�
�B�r�s�g�
�egy�
�harmadik� �b�r�ja� �(a� �tov�bbiakban:
ind�tv�nyoz� 5.) az előtte
�letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se
szab�lys�rt�s miatt folyamatban l�vő szab�lys�rt�si �gyben � az elj�r�s
egyidejű� �felf�ggeszt�se�
�mellett,� �az� �Abtv.� �25.�
��� �(1)� �bekezd�se� �alapj�n� ��
12.Sze.6534/2019/3.�� �sz�m��� �v�gz�s�vel�� �b�r�i��
�kezdem�nyez�st��
�terjesztett�� �az
Alkotm�nyb�r�s�g el�. Ebben
ind�tv�nyozta a Szabs.
tv. 178/B. � (1) bekezd�se, (4) bekezd�se, (6) bekezd�se �s (7) bekezd�se,
illetve
a Szabs. tv. teljes 178/B. �-a alapt�rv�ny-elleness�g�nek meg�llap�t�s�t �s megsemmis�t�s�t, tov�bb� a t�madott jogszab�lyi�� �rendelkez�seknek�� �a��
�Pesti�� �K�zponti�� �Ker�leti�� �B�r�s�g�� �előtt�� �a
12.Sze.6534/2019. sz�mon, az �letvitelszerű k�zter�leti
tart�zkod�s szab�lyainak
megs�rt�se szab�lys�rt�s miatt folyamatban
l�vő szab�lys�rt�si �gyben t�rt�nő
alkalmaz�sa
tilalm�nak elrendel�s�t.
[6]���� 6. Az Alkotm�nyb�r�s�g meg�llap�totta, hogy az ind�tv�nyok
t�rgya
azonos,
ez�rt azokat
az Abtv.
58. � (2) bekezd�se �s az �gyrend 34. � (1) bekezd�se alapj�n egyes�tette �s
egy elj�r�sban
b�r�lta el.
[7]���� 7. �Az �ind�tv�nyoz� �1. �kezdem�nyez�se �alapj�ul �szolg�l� ��gyben �a �Kaposv�ri Rendőrkapit�nys�g a b�r�s�g el� �ll�tott elj�r�s
al� vont szem�lyt elő�ll�totta �s
feljelent�st tett ellene a Szabs. tv. 178/B. � (1) bekezd�se
szerinti �letvitelszerű k�zter�leti
tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rt�s miatt. A feljelent�s szerint
az elj�r�s al� vont
szem�ly 2018. okt�ber 25-�n egy �ruh�z l�pcsőj�n egy kartonpap�ron aludt. Ezt megelőzően az elj�r�s al� vont szem�lyt
h�rom
alkalommal helysz�ni
figyelmeztet�sben r�szes�tett�k. Az ind�tv�nyoz�
1. �ll�spontja
szerint
a Szabs.
tv.-nek a jelen
�gyben alkalmazand�,
a szab�lys�rt�sekről, a szab�lys�rt�si
elj�r�sr�l
�s a szab�lys�rt�si nyilv�ntart�si rendszerről
sz�l� 2012. �vi II. t�rv�ny m�dos�t�s�r�l sz�l� 2018. �vi XLIV. t�rv�nnyel (a tov�bbiakban: M�dtv.) m�dos�tott
szab�lyai az Alapt�rv�nybe �tk�znek. Az ind�tv�nyoz� 1. ezt k�vetően
fordult
az Alkotm�nyb�r�s�ghoz.
[8]���� 8. Az ind�tv�nyoz�
2. kezdem�nyez�se alapj�ul szolg�l� első �gyben a Budapesti Rendőr �főkapit�nys�g
Szab�lys�rt�si
K�pviseleti Oszt�lya
az elj�r�s al� vont szem�ly
ellen feljelent�st tett a Szabs. tv. 178/B. � (1) bekezd�se
szerinti �letvitelszerű k�zter�leti
tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rt�s miatt. A feljelent�s szerint
2018. okt�ber 19-�n egy a k�zter�leten foganatos�tott rendőri� int�zked�s
sor�n az
elj�r�s al� vont szem�ly a f�ld�n fek�dt, mellette egy nagyobb t�ska, egy pokr�c, valamint egy műanyag ed�nyben �lelmiszer
volt elhelyezve. Az int�zkedő
rendőr�knek
elmondta,
hogy bejelentett lakc�mmel
nem rendelkezik, nem tart�zkodik
hajl�ktalansz�ll�n, �az� utc�n ��l �h�t
��ve, �seg�lyszervezet �seg�ts�g�t
�nem �k�v�nja ig�nybe venni. A b�r�s�g a gyors�tott b�r�s�g el� �ll�t�s keret�ben t�vmeghallgat�s �tj�n �tartott� t�rgyal�s �sor�n
�meg�llap�totta,
�hogy �a �b�r�s�g� el� ��ll�t�s �t�rv�nyi
felt�telei
nem
�llnak fenn.
[9]���� Az ind�tv�nyoz�
2. kezdem�nyez�se
alapj�ul szolg�l� m�sodik �gyben az
elj�r�s al� vont szem�ly ellen a Budapesti Rendőr �főkapit�nys�g IX.
ker�leti Rendőrkapit�nys�g feljelent�st tett a Szabs.
tv. 178/B. � (1) bekezd�se szerinti
�letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s �szab�lyainak
�megs�rt�se
�szab�lys�rt�s �miatt. �A �feljelent�s �szerint �az
elj�r�s �al� �vont �szem�lyt
�2018.
�december �11-�n �egy �ecseri
��ti �metr�meg�ll�
alulj�r�j�ban rendőri int�zked�s
al� vont�k.
Az elj�r�s al� vont szem�ly
rendőri
felsz�l�t�sra nem
hagyta el a helysz�nt,
a Magyar M�ltai Szeretetszolg�lat Egyes�let
munkat�rsainak seg�ts�g�t nem volt hajland� elfogadni,
�s vel�k
sem volt hajland� elhagyni a helysz�nt. A Budapesti Rendőr-főkapit�nys�g elrendelte az elj�r�s al� vont szem�ly
szab�lys�rt�si őrizet�t gyors�tott b�r�s�gi elj�r�s lefolytat�sa c�lj�b�l.
[10] �Az ind�tv�nyoz�
2. kezdem�nyez�se alapj�ul
szolg�l� harmadik �gyben az
elj�r�s al� vont szem�ly ellen a Budapesti Rendőr�főkapit�nys�g Szab�lys�rt�si K�pviseleti Oszt�lya feljelent�st
tett a Szabs.
tv. 178/B. � (1) bekezd�se szerinti �letvitelszerű
k�zter�leti tart�zkod�s
szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rt�s
miatt. A feljelent�s
szerint az elj�r�s
al� vont szem�lyt 2018. december 29-�n egy alulj�r�j�ban
rendőri
int�zked�s
al� vont�k.
Az elj�r�s al� vont
szem�ly rendőri felsz�l�t�sra nem hagyta el a helysz�nt �s
elmondta, hogy seg�lyszervezet
seg�ts�g�t sem fogadja el. A Budapesti
Rendőr-főkapit�nys�g az �rintett szem�lyt
elő�ll�totta, majd elrendelte az elj�r�s
al� vont
szem�ly
szab�lys�rt�si
őrizet�t gyors�tott b�r�s�gi elj�r�s lefolytat�sa c�lj�b�l.
A b�r�s�g �a �gyors�tott
�b�r�s�g �el� ��ll�t�s �keret�ben �� �t�vmeghallgat�st ��tj�n �� meghozott v�gz�s�ben meg�llap�totta, hogy a b�r�s�g el� �ll�t�s t�rv�nyi
felt�telei
nem
�llnak fenn,
ez�rt a gyors�tott b�r�s�g el� �ll�t�s keret�ben lefolytatand� elj�r�st
befejezte,
�s az elj�r�st
a Szabs. tv. 120. �-�ban foglalt �ltal�nos szab�lyok szerint rendelte folytatni.
Az ind�tv�nyoz� 6 arra is hivatkozott,
hogy a feljelent�s szerint
�letvitelszerűen az utc�n tart�zkod� elj�r�s al� vont szem�ly alkoholbetegs�g�ről is besz�molt, �s
a szab�lys�rt�si hat�s�g az elők�sz�tő elj�r�sa sor�n
nem
vizsg�lta a Szabs.� �tv.�
�178/B.� ��� �(11)�� bekezd�s�re� �figyelemmel�
�a�
�Szabs.� �tv.�
�10.�
��-�ban meghat�rozott
kiz�r� felt�telek fenn�ll�s�t.
[11] �Az
ind�tv�nyoz�
2. kezdem�nyez�se alapj�ul
szolg�l� negyedik �gyben az elj�r�s al� vont szem�ly ellen
a Budapesti Rendőr�főkapit�nys�g XV. ker�leti Rendőrkapit�nys�g
feljelent�st
tett a Szabs. tv. 178/B. � (1) bekezd�se szerinti
�letvitelszerű k�zter�leti
tart�zkod�s
szab�lyainak
megs�rt�se szab�lys�rt�s
miatt. A feljelent�s szerint az elj�r�s al� vont szem�lyt
2019. febru�r 3-�n
a Budapest, XV. ker�let, Hős�k �tja 3. sz�m alatt rendőri int�zked�s al� vont�k, mivel az ott tal�lhat� orvosi rendelő bej�rat�n�l �a �f�ld�n,
�kartonpap�rokon, �h�l�zs�kban
�fek�dt. �Az� elj�r�s
�al� �vont szem�ly a r�sz�re felaj�nlott seg�ts�get nem volt hajland� elfogadni, hajl�ktalansz�ll�ra
nem
k�v�nt bemenni. Az int�zked�s sor�n meg�llap�tott�k, hogy az elj�r�s
al� vont szem�lyt 2018. december 26-�n, 2019.
janu�r 6-�n �s 29-�n
�letvitelszerű �k�zter�leti� tart�zkod�s�
szab�lyainak �megs�rt�se
�szab�lys�rt�s �miatt m�r �figyelmeztett�k.
�A �fogdaorvosi� vizsg�lat �sor�n
�meg�llap�t�st�
nyert, �hogy� az elj�r�s
�al� �vont �szem�ly�
mozg�skorl�tozott,
�ez�rt �a �fogd�n �t�rt�nő �elhelyez�s�t
orvosi szempontb�l nem javasolt�k. Az elj�r�s
al� vont szem�ly őrizetbe v�tel�re nem ker�lt sor. Az elj�r�s al� vont szem�ly rendőrs�gi meghallgat�sa
sor�n a szab�lys�rt�s
elk�vet�s�t nem ismerte el. Az ind�tv�nyoz� 2. �ll�spontja szerint a fenti
elj�r�sok
sor�n alkalmazand� Szabs. tv. 178/B. �-a alapt�rv�ny-ellenes. Az ind�tv�nyoz� 2. ezt
k�vetően fordult
az Alkotm�nyb�r�s�ghoz.
[12] 9. Az ind�tv�nyoz�
3. kezdem�nyez�se alapj�ul szolg�l� �gyben a Sz�kesfeh�rv�ri
J�r�sb�r�s�gon az �rintett elj�r�s al� vont
szem�llyel
szemben a Szabs.
tv. 178/B. � (1)
bekezd�se
szerinti �letvitelszerű k�zter�leti
tart�zkod�s
szab�lyainak megs�rt�se
szab�lys�rt�s
miatt indult szab�lys�rt�si
elj�r�s.
A feljelent�s szerint
a rendőr�k
az elj�r�s
al� vont szem�lyt
t�bb alkalommal (2018. okt�ber 17-�n, 18-�n, majd 20-�n)
k�zter�leten igazoltatt�k,
�s őt mindh�rom
alkalommal helysz�ni figyelmeztet�sben
r�szes�tett�k. Ezt
k�vetően
a negyedik, 2018. okt�ber 24-�n
t�rt�nt
igazoltat�st k�vetően a Rendőrkapit�nys�g
feljelent�st
tett az elk�vető ellen.
A sz�kesfeh�rv�ri Rendőrkapit�nys�g az
elj�r�s al� vont
szem�lyt
b�r�s�g el� �ll�totta. Az ind�tv�nyoz�
3. arra hivatkozott,
hogy az ezt k�vető elj�r�s
sor�n a Szabs. tv. 178/B. �-�t kellett volna alkalmaznia. �ll�spontja
szerint a hivatkozott szab�lyoz�s alapt�rv�ny-ellenes.
Az
ind�tv�nyoz�
3. ezt k�vetően
fordult
az Alkotm�nyb�r�s�ghoz.
[13] �10. Az ind�tv�nyoz�
4. kezdem�nyez�se alapj�ul
szolg�l� �gyben a Budapesti Rendőr
�főkapit�nys�g Szab�lys�rt�si K�pviseleti Oszt�lya
az elj�r�s
al� vont szem�ly ellen
feljelent�st
tett a Szabs. tv. 178/B. � (1) bekezd�se szerinti
�letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rt�s miatt. A feljelent�s
szerint 2018. november
29-�n az elj�r�s al� vont
szem�ly egy XIV ker�leti gyalogos alulj�r�ban mag�t t�bb
takar�val betakarva, egy �gymatracon fek�dve aludt.
Az iratok tan�s�ga szerint
az elj�r�s al�
vont szem�ly l�that�an
�letvitelszerűen
tart�zkodott
a k�zter�leten, az int�zkedő rendőr�k felsz�l�t�sa
ellen�re az elk�vet�s hely�t nem hagyta el, �s a felaj�nlott seg�ts�g ellen�re
nem műk�d�tt egy�tt
a hajl�ktalan
szem�lyek r�sz�re fenntartott ell�t�sok ig�nybev�tele �rdek�ben. A b�r�s�g a gyors�tott b�r�s�g el� �ll�t�s keret�ben t�vmeghallgat�s �tj�n tartott t�rgyal�s sor�n
meg�llap�totta, hogy
a b�r�s�g el� �ll�t�s t�rv�nyi
felt�telei
nem
�llnak fenn.
Az ind�tv�nyoz�
4. �ll�spontja szerint
a Szabs. tv. 178/B. � -a alapt�rv�ny-ellenes �s
azt a
b�r�s�gnak a feljelent�s elb�r�l�sa sor�n alkalmaznia kell. Az ind�tv�nyoz�
4. ezt k�vetően
fordult
az Alkotm�nyb�r�s�ghoz.
[14] �11. Az ind�tv�nyoz�
5. kezdem�nyez�se alapj�ul
szolg�l� �gyben a Budapesti Rendőr
�főkapit�nys�g I. Ker�leti
Rendőrkapit�nys�g Igazgat�srend�szeti Oszt�lya
az elj�r�s
al� vont szem�ly ellen feljelent�st
tett a Szabs. tv. 178/B. � (1) bekezd�se szerinti
�letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rt�s
miatt. A feljelent�s szerint az elj�r�s al� vont
szem�ly 2019. m�rcius 22-�n a D�li P�lyaudvar
alulj�r�rendszerben
a k�vezeten aludt, mellette egy h�tizs�k volt. Az int�zked�s
sor�n meg�llap�t�sra ker�lt, hogy az elj�r�s
al� vont
szem�lyt
az int�zkedő rendőr�k t�bb
alkalommal figyelmeztett�k. Az elj�r�s
al� vont szem�ly az int�zkedő rendőr�k felsz�l�t�sa ellen�re az elk�vet�s hely�t nem hagyta
el, �s
a felaj�nlott seg�ts�g ellen�re nem műk�d�tt egy�tt
a hajl�ktalan szem�lyek r�sz�re fenntartott
ell�t�sok
ig�nybev�tele ��rdek�ben. �Az �elő�ll�t�s�t �k�vetően �az
�elj�r�s
�al� �vont �szem�ly �a
szab�lys�rt�si hat�s�g előtt a szab�lys�rt�s
elk�vet�s�t
nem
ismerte
el, valamint
elmondta, hogy a budai r�szen minden hajl�ktalansz�ll� tel�tve van, tov�bb előadta, hogy nincs olyan lakc�me, ahol �letvitelszerűen
tart�zkodhatna. Az
ind�tv�nyoz� 5. �ll�spontja szerint
a Szabs. tv. 178/B. �-a alapt�rv�ny-ellenes
�s azt a b�r�s�gnak
a feljelent�s
elb�r�l�sa sor�n alkalmaznia kell. Az ind�tv�nyoz� 5. ezt k�vetően
fordult az Alkotm�nyb�r�s�ghoz.
[15] 12. Az ind�tv�nyoz�
1.
�ll�spontja szerint a Szabs.
tv. 178/B. � (1) bekezd�se
szab�lys�rt�ss� minős�ti
az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�st. A M�dtv.
indokol�sa szerint
az�rt sz�ks�ges a m�dos�t�s, hogy a Szabs.
tv. �sszhangban
legyen
az������ Alapt�rv�ny�
�hetedik� �m�dos�t�s�val,� �utalva� �arra,�
�hogy� �az� �Alapt�rv�ny
m�dos�t�s�val egyidejűleg megszűnik
az a jogi keret, amely kor�bban
lehetőv� tette,
hogy a k�zrend,
a k�zbiztons�g, a k�zeg�szs�g �s a kultur�lis �rt�kek v�delme
�rdek�ben t�rv�ny,
vagy helyi
�nkorm�nyzati rendelet jogelleness� minős�tse
ezt a magatart�st.
[16] �Az
ind�tv�nyoz�
1. �rvel�se szerint
a hajl�ktalans�g, mint � jellemzően
� k�nyszerű, kiszolg�ltatott �llapot szab�lys�rt�ss�
minős�t�se nem
egyeztethető �ssze az Alapt�rv�ny
B)
cikk (1) bekezd�s�ben foglalt jog�llamis�g
k�vetelm�ny�vel, az Alapt�rv�ny I. cikk (3) bekezd�s�nek
az alapvető jogok
korl�toz�s�ra vonatkoz� rendelkez�seivel, illetve az alapt�rv�ny
Nemzeti hitvall�s�nak az elesettek �s
a szeg�nyek megseg�t�s�nek
k�telezetts�g�t kinyilv�n�t� rendelkez�s�vel. �nmag�ban az Alapt�rv�ny hetedik m�dos�t�sa nem teszi indokoltt�, vagy sz�ks�gess� az �letvitelszerű k�zter�leti
tart�zkod�s
kriminaliz�l�s�t. Egyr�szt az Alapt�rv�ny m�dos�t�sa
csak egy, m�r alacsonyabb jogforr�si
szinten kodifik�lt, r�szlegesen
megl�vő tilt�st emelt az Alapt�rv�nybe
�ltal�nos
jelleggel, m�sr�szt a szab�lys�rt�si t�ny�ll�s meg�llap�t�s�nak alkotm�nyos k�vetelm�nyei nem teljes�lnek. AZ
Alkotm�nyb�r�s�g t�bb hat�rozat�ban k�zt�k
a 38/2012. (XI. 14.) AB
hat�rozatban (a tov�bbiakban:
Abh.1) m�r vizsg�lta a b�ntető jogalkot�s, ide�rtve a szab�lys�rt�si
t�ny�ll�s� meg�llap�t�sa
�alkotm�nyos �k�vetelm�nyeit.
�Az �Alkotm�nyb�r�s�g hivatkozott
hat�rozat�ban megsemmis�tette
a Szabs. tv.-nek
a jelen �gyben alkalmazand�
jogszab�llyal tartalmilag megegyező t�ny�ll�s�t, �ll az ind�tv�nyban. A M�dtv.-vel beiktatott
rendelkez�seknek az ind�tv�nyoz�
1. �ll�spontja szerint
nincs az Alapt�rv�nyből levezethető legitim indoka, figyelemmel
arra, hogy a hajl�ktalanok
�ltal esetenk�nt
tan�s�tott
t�rsadalomra vesz�lyes
magatart�sform�kat
(pl.: koldul�s,
csendh�bor�t�s, k�ztisztas�gi szab�lys�rt�s) a Szabs.
tv. k�l�n-k�l�n
is szankcion�lja. Val�j�ban a m�dos�tott rendelkez�sek a hajl�ktalans�got
kriminaliz�lj�k,
a szab�lys�rt�si
jogk�vetkezm�nyek kil�t�sba helyez�s�vel, a jogalkot�
a kor�ntsem teljes
k�rűen rendelkez�sre �ll� szoci�lis ell�t�sok ig�nybe v�tel�re pr�b�lja szor�tani
az �rintetteket. Az ind�tv�nyoz� 1. �ll�spontja
szerint a hajl�ktalans�g
szab�lys�rt�ss� nyilv�n�t�s�hoz tov�bbra
is sz�ks�ges az,
hogy a jogalkot� meghat�rozza
azokat
az
alkotm�nyos �rt�keket, amelyek v�delme indokoltt� teszi a jogok v�delm�nek ezen
form�j�t. A tilt�s �ltal�nos
jelleggel kimond�sa �rdemi indoknak nem
tekinthető.
[17] Az ind�tv�nyoz�
1. �ll�spontja szerint
a Szabs. tv. 178/B. � (5) bekezd�se, amely
�rtelmezi
az �letvitelszerű k�zter�leti
tart�zkod�s
szab�lyainak megs�rt�se
szab�lys�rt�s elk�vet�si magatart�s�t, nem felel meg az Alapt�rv�ny B) cikk (1) bekezd�s�ben kinyilv�n�tott
jog�llami jogbiztons�g k�vetelm�ny�nek. Az
�rtelmező
rendelkez�s
tautologikus szerkeszt�si megold�s mellett az elk�vet�si magatart�st olyan konjunkt�v
felt�telekkel
hat�rozza meg, amelyek
egyr�szt az elk�vető sz�nd�kara,
m�sr�szt a k�lső k�r�lm�nyek alapj�n levonhat� k�vetkeztet�sekre
�p�lnek. Ut�bbi
k�rben
a t�rv�ny csak annyit k�vetel meg az elk�vet�si magatart�s meg�llap�t�s�hoz, hogy az ott �rt k�lső k�r�lm�nyekből arra lehessen
k�vetkeztetni,
hogy az elk�vető a jellemzően lak�hely�l
szolg�l� k�zter�leten v�gzett tev�kenys�geket a k�zter�leten r�vid idők�z�nk�nt
visszat�rően
�s rendszeresen v�gzi. �Ez�rt �ugyanannak
�a
�magatart�snak� a �tan�s�t�sa �(pl.: �tiszt�lkod�s,
��tkez�s) annak f�ggv�ny�ben
minős�lne szab�lys�rt�snek, hogy azt valaki � a l�tszat szerint � eseti jelleggel, vagy
� mint ahogy a hajl�ktalanok,
�s szint�n
a l�tszat szerint � időnk�nt
visszat�rően
v�gzi. Ebből az is k�vetkezik, hogy ak�r
a k�zter�let rendeltet�sszerű haszn�lata eset�n is elvonj�k a hajl�ktalan elk�vető szem�lyes
szabads�g�t
a Szabs.
tv. alapj�n, ami diszkriminat�v �s s�rti az emberi
m�lt�s�got.
[18] �A Szabs. tv. 178/B. � (6) bekezd�s a) �s b) pontjai az �ltal�nos
szab�lyokt�l elt�rően
nem �teszik
�lehetőv� �p�nzb�rs�g,
�illetve �helysz�ni �b�rs�g �kiszab�s�t, �tov�bb�
�az �ltal�nos szab�lyokt�l
elt�rően
szigor�bban
hat�rozza meg az ism�telt
elk�vet�s
jogk�vetkezm�nyeit, mivel a (20) bekezd�s �rtelm�ben az (1) bekezd�sben
meghat�rozott�� szab�lys�rt�s�
�hat�
�h�napon�� bel�li� �harmadik�� elk�vet�se� �eset�n kiz�r�lag �elz�r�s�
b�ntet�s� szabhat� �ki. �Tekintettel �arra, �hogy� ennek �a szab�lys�rt�snek
az elk�vetői egy�rtelműen meg�llap�that�an
a hajl�ktalanok, ez�rt a hivatkozott rendelkez�sek az Alapt�rv�ny
XV.
cikk (1) �s (2) bekezd�seibe
(t�rv�ny előtti egyenlős�g �s
diszkrimin�ci� tilalom) �tk�znek, �ll az ind�tv�nyban.
[19] �Az ind�tv�nyoz�
1. �ll�spontja szerint a Szabs.
tv. 178/B. � (7) bekezd�se �rtelm�ben
az ott �rt kiv�tellel az elj�r�s al� vont
szem�lyt őrizetbe kell venni.
A m�dos�t�ssal bevezetett rendelkez�sek nem
teszik
lehetőv� azt, hogy a b�r�s�g m�rlegelje
a szab�lys�rt�si őrizet indokolts�g�t, az őrizet b�r�i d�nt�s
n�lk�l
a Szabs. tv. 178/B. � (13)� bekezd�s�ben� �meghat�rozott� �hat�ridőig� �tart,� �m�g�
�szabads�gveszt�ssel
b�ntetendő sz�nd�kos
bűncselekm�ny elk�vet�se eset�n az
�rintett � főszab�lyk�nt
� szabadl�bon v�dekezhet. Egyebekben
a Szabs. tv. �ltal�nos 73. � (5) bekezd�se jogorvoslatot biztos�t az őrizet
elrendel�s�vel, illetve meghosszabb�t�s�val szemben. Az
�letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�s
szab�lyainak megs�rt�se eset�n az ex
lege őrizetbe �v�tel, �valamint �meghosszabbod�s �ok�n
�a
�jogorvoslat,
�ha �a �b�r�s�g
form�lisan
utat is biztos�t, nem
lehet hat�kony,
hiszen mag�b�l
a t�rv�ny sz�veg�ből k�vetkezik,
nem
pedig az elrendelő szerv m�rlegel�s�ből. Mivel a szab�lys�rt�si
őrizet
tartama automatikusan,
a t�rv�ny
erej�n�l
fogva
meghosszabbodik bizonyos esetben,
az ez elleni
fellebbez�s
eleve kil�t�stalan.
Az ind�tv�nyoz� 1. �rvel�se szerint ezen rendelkez�sek a t�rv�ny előtti
egyenlős�g �s a diszkrimin�ci�tilalom (Alapt�rv�ny XV. cikk (1) �s (2) bekezd�s) k�vetelm�ny�nek
megs�rt�s�n t�l a tisztess�ges t�rgyal�s k�vetelm�ny�vel �s a jogorvoslathoz
val� joggal is ellent�tesek (Alapt�rv�ny
XXVVIII. cikk (1) �s (7) bekezd�s). Tekintettel arra, hogy a vonatkoz� rendelkez�sek
diszkriminat�van hat�rozz�k
meg a szab�lys�rt�si
őrizet tartam�t a hajl�ktalan elk�vetői k�rre n�zve, ez az Alapt�rv�ny
IV.
cikk (1) bekezd�s�ben foglalt szabads�ghoz
val� joggal ellent�tes, a jog korl�toz�sa
nem
felel
meg az Alapt�rv�ny
I. cikk (3) bekezd�s�ben foglalt felt�teleknek.
[20] �Az
ind�tv�nyoz�
1. arra is hivatkozott, hogy a Szabs.
tv. fenti
szab�lyai az Emberi Jogok �s az Alapvető Szabads�gok
V�delm�ről sz�l�, R�m�ban 1950. november 4-�n kelet Egyezm�ny (a tov�bbiakban: Egyezm�ny)
5�6. cikk�vel,
a 13�14. cikk�vel �s a hetedik kieg�sz�tő jegyzők�nyv
2. cikk�vel is ellent�tesek, enn�l
fogva a nemzetk�zi
jognak �s a magyar jognak az Alapt�rv�ny
Q)
cikk (2) bekezd�se szerinti
�sszhangja
nem
biztos�tott.
Az Egyezm�ny a jogorvoslati
jog korl�toz�s�t teszi lehetőv� kisebb s�ly��
�bűncselekm�nyek,� �illetve� �szab�lys�rt�sek� �eset�n,� �de��
nem�
�a�
�hat�kony jogorvoslat kiz�r�s�t.
[21] �Az�
ind�tv�nyoz�1 �ll�spontja� szerint�
f�ggetlen�l�
att�l, hogy� az Alkotm�nyb�r�s�g
helyt ad-e
a Szabs. tv. 178/B. � (1) bekezd�s�nek megsemmis�t�s�re vonatkoz�
ind�tv�nynak,
indokolt a M�dtv.
tov�bbi rendelkez�seinek megsemmis�t�se, mivel �nmag�ban
a diszkriminat�v szankci�rendszer
szab�lyainak megsemmis�t�se azt eredm�nyezn�, hogy a Szabs.
tv.-nek nem
lenne olyan idő�llapota,
amely valamilyen jogk�vetkezm�ny
alkalmaz�s�t lehetőv� tenn�
a Szabs. tv. 178/B. � (1) bekezd�se
szerinti szab�lys�rt�s eset�n, mert az �ltal�nos szab�lyok
alkalmaz�sa t�rv�nyi
rendelkez�s
hi�ny�ban kiz�rt. Ez�rt az �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s
szab�lyainak megs�rt�se miatt ind�tott
elj�r�sokra
vonatkoz� tov�bbi speci�lis rendelkez�sek �feleslegess� �v�ln�nak, �vagyis �a �jogbiztons�g
�k�vetelm�nye
�ezen tov�bbi rendelkez�sek megsemmis�t�s�t indokolja.
[22] �13. Az ind�tv�nyoz� 2. a Polg�ri �s Politikai Jogok Nemzetk�zi Egyezs�gokm�ny�nak
(a tov�bbiakban:
Egyezs�gokm�ny)
vonatkoz�
rendelkez�sire (12. cikk 1. �s 3. pontja) hivatkozott, melyek szerint
a szabad mozg�s �s a tart�zkod�si hely szabd
megv�laszt�s�nak
joga csak t�rv�nyben
meghat�rozott
olyan korl�toz�soknak vethetők al�, amelyek az �llam biztons�g�nak,
a k�zrendnek,
a k�zeg�szs�g�gynek, a k�zerk�lcsnek, valamint m�sok jogainak �s szabads�gainak a v�delme �rdek�ben sz�ks�gesek, �s
amelyek �sszhangban
vannak az Egyezs�gokm�nyban elismert egy�b jogokkal. Az ind�tv�nyoz�
2. �ll�spontja szerint
a Szabs. tv. 178/B. �
(1) bekezd�se az Alapt�rv�ny XXVII. cikk (1) bekezd�se szerinti szabad mozg�shoz
�s tart�zkod�si hely
szabad megv�laszt�s�hoz
val� alapjog korl�toz�s�t, illetve s�relm�t eredm�nyezi.
A Szabs.
tv. 178/B. � (1) bekezd�se
m�sik alapvető jog v�delm�nek
biztos�t�sa
n�lk�l
korl�tozza��� �az��� �Alapt�rv�ny���
�hivatkozott��� �rendelkez�se��� �szerinti��� �alapvető
szabads�gjogk�nt �rtelmezhető alapjogot.
A M�dtv.
miniszteri indokol�sa
az Alapt�rv�ny
XV. cikk (3) bekezd�se (helyesen XXII. cikk (3) bekezd�se) alapj�n tartja sz�ks�gesnek a Szabs.
tv. m�dos�t�s�t az Alapt�rv�nnyel
val� koherencia
megteremt�se
�rdek�ben. A miniszteri indokol�s hivatkozik tov�bb� arra,
hogy az Alapt�rv�ny
felt�tel n�lk�l mondja ki az �letvitelszerűen
k�zter�leten tart�zkod�s
tilalm�t. Az ind�tv�nyoz�
2. �rvel�se szerint az �letvitelszerűen
k�zter�leten
tart�zkod�s
tilalma nem alkalmazhat� felt�tel
n�lk�l.
Az ind�tv�nyoz� 2.
�rtelmez�s�ben az emberi szabads�gjogok
k�r�be tartoz� alapjogok biztos�t�sa
(szabad mozg�shoz �s tart�zkod�si
hely szabad megv�laszt�s�hoz val� alapjog) a szoci�lis jogok
k�z�
sorolhat� alapvet�sekhez
k�pest (Alapt�rv�ny XXII. cikk)
mindenkor
elsőbbs�get �lvez.
[23] �Az
ind�tv�nyoz�
2. �ll�spontja szerint a Szabs.
tv. 178/B. � (1) bekezd�se s�rti tov�bb� az Alapt�rv�ny I. cikk (1) �s (4) bekezd�s�t, valamint II. cikk�t. Ebben a k�rben az Abh.-ban foglalt meg�llap�t�sokra
hivatkozott,
valamint arra,
hogy sem a Szabs. tv.
szab�lyoz�sa, sem annak indokol�sa
alapj�n nem �llap�that�
meg az
az ok, ami indokul
szolg�lt arra,
hogy az Alapt�rv�ny
XIX. cikk�ben foglalt �llami feladatv�llal�s alapj�n a szoci�lis igazgat�sr�l �s szoci�lis ell�t�sokr�l sz�l� 1993. �vi III. t�rv�nyben (a tov�bbiakban: Sztv.) a szoci�lis ell�t�s k�r�be vont
�lethelyzetet a t�rv�nyhoz�
t�rsadalomra
vesz�lyes,
krimin�lis magatart�ss� nyilv�n�tson.
[24] �Az
ind�tv�nyoz�
2. szerint a Szabs. tv. 178/B. � (4) bekezd�se
az Alapt�rv�ny
B)
cikk
(1) bekezd�se
szerinti jog�llami
jogbiztons�g (normavil�goss�g)
k�vetelm�ny�t s�rti, az al�bbiak szerint. A Szabs.
tv. 178/B. � (4) bekezd�se szerint,
akit 90 napon
bel�l 3 alkalommal a (2) bekezd�s
szerint a szab�lys�rt�s elk�vet�se miatt a helysz�nen figyelmeztettek, azzal szemben az �jabb elk�vet�skor a szab�lys�rt�si
elj�r�s
megind�t�sa
nem mellőzhető. A jogalkot�
90 napon bel�l h�rom figyelmeztet�si
lehetős�get ad a rendőrs�g sz�m�ra, azonban
nem
r�gz�ti, hogy az egyes figyelmeztet�sek k�z�tt milyen idők�znek kell eltelnie. Az �letvitelszerű tart�zkod�s
megv�ltoztat�sa eset�ben egy p�r �r�s időtartam nem elegendő ugyanis a jogalkot�
�ltal elő�rt tilalomra tekintettel az
�j tart�zkod�si hely kialak�t�s�ra.
[25] �Az �ind�tv�nyoz��
2. �tov�bb� �arra �is� hivatkozott,� hogy �a �Szabs.� tv. �178/B.� � �(6) bekezd�se
a t�madott
szab�lys�rt�si
t�ny�ll�st megval�s�t� szem�lyekkel
szemben
automatikusan kiz�rja a Szabs.
tv. szerinti
legenyh�bb b�ntet�s, azaz a p�nzb�rs�g alkalmaz�s�nak �lehetős�g�t.
�Ennek �ok�ra �miniszteri
�indokol�s �nem
�t�r �ki, �az v�lhetően c�lszerűs�gi okokkal magyar�zhat�, mivel a t�madott t�ny�ll�st jellemzően
neh�z
anyagi helyzetben l�vő szem�lyek val�s�tj�k meg, ugyanakkor
a b�ntet�s
kiszab�sa sor�n a c�lszerűs�gi szempontok m�rlegel�se a jogalkalmaz� feladatk�r�be tartozik.
[26] �14. Az ind�tv�nyoz�
3. �ll�spontja szerint Szabs. tv. 178/B. � -a az Alapt�rv�ny
II. cikk�be �(emberi �m�lt�s�ghoz �val�
�jog),
�illetve �a �III. �cikk�nek �(1)
�bekezd�s�be
(embertelen �s megal�z� b�n�sm�d tilalma) �tk�zik. Az ind�tv�nyoz� 3. az Abh.-ban
foglalt meg�llap�t�sokra hivatkozott, tov�bb� hangs�lyozta,
hogy
a Szabs. tv. 1. �-a
�rtelm�ben az a tev�kenys�g, vagy mulaszt�s �rt�kelhető szab�lys�rt�sk�nt, amely vesz�lyes a t�rsadalomra, azaz a bűncselekm�nyk�nt t�rt�nő b�ntetni rendel�shez sz�ks�gesn�l kisebb fokban s�rti, vagy vesz�lyezteti az Alapt�rv�ny
szerinti �llami, t�rsadalmi, vagy gazdas�gi rendet, a term�szetes �s jogi szem�lyek,
valamint a jogi szem�lyis�g n�lk�li szervezetek szem�ly�t vagy
jogait. Ezzel �sszef�gg�sben felh�vta a� 176/2011. (XII. �29.) AB� hat�rozatot,
�amelyben �az� Alkotm�nyb�r�s�g �r�mutatott, hogy �nmagukban a k�zrendre �s k�znyugalomra vonatkoz� elvont alkotm�nyos �rt�kek nem indokolhatj�k ilyen prevent�v jellegű szab�lys�rt�si t�ny�ll�s
meg�llap�t�s�t. maga az a k�r�lm�ny, miszerint
egy k�zter�leten
�letvitelszerűen
tart�zkod� �hajl�ktalan� szem�ly� a �k�zter�letet
�haszn�l�
�m�s �szem�lyek
�sz�m�ra zavar� hat�s�, �nmag�ban m�g
nem jelent egyet
a t�rsadalomra vesz�lyess�ggel. Annak felt�telez�se, hogy egy ilyen szem�ly m�sokn�l gyakrabban
fog bűncselekm�nyt, vagy szab�lys�rt�st elk�vetni, ellent�tben �ll az emberi m�lt�s�g s�rthetetlens�g�vel.
[27] A Szabs. tv. 178/B. �
(2) bekezd�s b) pontja a szab�lys�rt�si
elj�r�s megind�t�sa
mellőz�s�nek
egyik eset�t (b�ntethetős�get kiz�r�
okot) tartalmaz arra az esetre, ha
az �letvitelszerűen k�zter�leten tart�zkod�
szem�ly a jelenl�vő hat�s�g, vagy m�s szerv, vagy
szervezet felaj�nlott
seg�ts�g�t elfogadva, a hajl�ktalan
szem�lyek r�sz�re
fenntartott
ell�t�sok ig�nybe v�tele �rdek�ben egy�ttműk�dik. Az ind�tv�nyoz�
3. kiemelte, �hogy �jelen
�esetben �az
�elj�r�s
�al� �vont �szem�ly�
fertőző
�betegs�gben szenved, �gy az esetleges egy�ttműk�d�s
eset�n is csak korl�tozottan �llnak rendelkez�s�re a k�l�nb�ző szoci�lis ell�t�sok.
Amennyiben a szab�lys�rt�si
felelőss�gre von�st elker�lendő az elj�r�s al� vont
szem�ly k�nyszerből, akarata ellen�re venn� ig�nybe a hajl�ktalanok r�sz�re
biztos�tott
ell�t�st, szint�n s�r�lne az emberi m�lt�s�g s�rthetetlens�g�hez val� �joga, az �nrendelkez�s szabads�g�hoz val� joga, illetve az �ltal�nos
cselekv�si szabads�ga.
[28] Az ind�tv�nyoz�
3. �ll�spontja szerint
a Szabs. tv. 178/B. �-�ban megfogalmazott t�ny�ll�s nem csak a Szabs. tv. 1.
� (1) �s (2) bekezd�sei �ltal t�masztott
k�vetelm�nyekkel
nem �ll �sszhangban
� mivel az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�s a fentiek
szerint �nmag�ban nem lehet
vesz�lyes
a t�rsadalomra �, de az Alapt�rv�ny� II. �cikk�be �is ��tk�zik. �Ennek �alapulv�tel�vel
�pedig �megal�z� b�n�sm�dnak
tekinthető, �gy az Alapt�rv�ny III. cikk (1) bekezd�s�nek harmadik fordulat�ba �tk�zik
a Szabs.
tv. 178/B. � (7) bekezd�s�ben r�gz�tett elj�r�si szab�ly, miszerint a b�r�s�g el� �ll�t�s �rdek�ben az (1) bekezd�sben meghat�rozott szab�lys�rt�s elk�vetőj�t a rendőrs�gre elő kell �ll�tani,
meg kell hallgatni �s a Szabs. tv. 10. �-�ban r�gz�tett elz�r�st kiz�r� okok kiv�tel�vel szab�lys�rt�si őrizetbe kell
venni. A Szabs.
tv. 178/B. � (7) bekezd�se teh�t
nem
biztos�t m�rlegel�si jogk�rt a szab�lys�rt�si� �hat�s�g�
�r�sz�re� �egy�
�az� �ind�tv�nyoz��
�3.�
��ll�spontja� �szerint�
�a
t�rsadalomra �nem �vesz�lyes
�cselekm�ny
�miatt �foganatos�tand�
�őrizetbe �v�tel ��
vagyis az Alapt�rv�ny
IV. cikk�nek (1) bekezd�s�ben r�gz�tett szabads�ghoz val� jog korl�toz�sa � sz�ks�gess�g�nek szempontj�b�l.
[29] �15. Az ind�tv�nyoz� 4. az ind�tv�nyoz� 2. ind�tv�ny�ban foglaltakkal azonos
indokok �s �azonos �alkotm�nyos ��sszef�gg�s
�alapj�n �tartotta
�alapt�rv�ny-ellenesnek �a Szabstv. t�madott rendelkez�seit, tov�bb� ugyanazon alapt�rv�nyi
rendelkez�sek s�relm�t
�ll�totta, mint az ind�tv�nyoz�
2..
Az ind�tv�nyoz� 4. tov�bb� kiemelte,
hogy
a Szabstv. 178/B. � (7) �s (13) bekezd�sei diszkriminat�van hat�rozz�k meg a szab�lys�rt�si őrizet tartam�t a hajl�ktalan elk�vetői k�rre, lehetőv� teszik, hogy b�r�i d�nt�s �s az őrizet megsz�ntet�s�nek lehetős�ge n�lk�l
ker�lj�n sor a szem�lyi
szabads�g� �korl�toz�s�ra,� �amely�� rendelkez�sek� �ellent�tesek�
�az� �alapt�rv�ny� �IV. cikk�ben ��rt �szem�lyes
�szabads�ghoz �val�
�joggal. �Az �Alapt�rv�ny
�IV. �cikk �(3) bekezd�se
ugyan a bűncselekm�nnyel
gyan�s�tott szem�lyk�nt utal a jog alany�ra,
azonban az Alapt�rv�ny R) cikk (3) bekezd�s�ben
�rt �rtelmez�si alapelvből k�vetkezően �ezen �alapjogot
�nem �csak �a �b�ntetőelj�r�s,
�hanem� a �szab�lys�rt�si elj�r�s sor�n
alkalmazott
szabads�gelvon�s eset�re is el kell ismerni.
[30] 16.
Az ind�tv�nyoz� 5. l�nyeg�ben az ind�tv�nyoz�
2. �s
az ind�tv�nyoz�
4. ind�tv�ny�ban foglaltakkal azonos indokok alapj�n tartotta alapt�rv�ny-ellenesnek a Szabstv. t�madott rendelkez�seit, tov�bb� ugyanazon alapt�rv�nyi
rendelkez�sek s�relm�t
�ll�totta, mint az ind�tv�nyoz�
2. �s az ind�tv�nyoz�
4..
[31] �17. �sszefoglal�an
elmondhat�,
hogy
az ind�tv�nyok
szerint:
a) Az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�s szab�lys�rt�ss�
nyilv�n�t�s�val a jogalkot� olyan k�rd�st k�v�n b�ntetőjogi eszk�z�kkel
kezelni, amelyről
az Alkotm�nyb�r�s�g m�r lesz�gezte,
hogy alapvetően a szoci�lis biztons�ghoz val�
jog �llami
int�zm�nyv�delmi k�telezetts�g�be tartozik. �nmag�ban az Alapt�rv�ny
hetedik� �m�dos�t�sa�
�nem�� teszi�� indokoltt�,� �vagy�� sz�ks�gess��
�az�� �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s
kriminaliz�l�s�t. Egyr�szt az Alapt�rv�ny
m�dos�t�sa csak egy, m�r alacsonyabb jogforr�si
szinten kodifik�lt,
r�szlegesen
megl�vő tilt�st
emelt az Alapt�rv�nybe ��ltal�nos� jelleggel, �m�sr�szt
�a
�szab�lys�rt�si �t�ny�ll�s meg�llap�t�s�nak alkotm�nyos
k�vetelm�nyei nem teljes�lnek.
b) �A �Szabs. �tv. �178/B. ��-�nak �t�bb �rendelkez�se
�(konkr�tan
�annak �(4)
��s �(5) bekezd�se) �s�rti� a �jog�llamis�g �elv�t,
�mivel �azok �nem
�felelnek
�meg �a normavil�goss�g k�vetelm�ny�nek �s utat engednek
az �nk�nyes jogalkalmaz�snak.
Az
alkotm�nyb�r�s�gi
gyakorlatban
kimunk�lt
alkotm�nyos
b�ntetőjog
k�vetelm�nyrendszer�nek
egyik fontos eleme
a normavil�goss�g �s
az �nk�nyes
jogalkalmaz�s tilalma.
c) A Szabs. tv. 178/B. �-�ban szab�lyozott
szab�lys�rt�si t�ny�ll�s a hajl�ktalan
szem�lyeket c�lozza, ami vagyoni
�s t�rsadalmi
helyzet
szerinti
tiltott diszkrimin�ci�hoz vezet.
d) A Szabs. tv. 178/B. � (2) bekezd�se
gyakorlatilag r�k�nyszer�ti az elj�r�s al� vont
hajl�ktalan embereket arra, hogy ig�nybe vegy�k a hajl�ktalan szem�lyek r�sz�re fenntartott ell�t�sokat,
amelyek r�szben csup�n korl�tozottan
�llnak rendelkez�sre.
Ha nem �lnek ezzel a lehetős�ggel,
a helysz�ni
figyelmeztet�s
helyett szab�lys�rt�si
elj�r�st
ind�tanak ellen�k, amely sor�n elz�r�s szabhat� ki. Azzal szemben pedig,
akit
90� �napon� �bel�l� �h�rom�
�alkalommal� �a��
helysz�nen�
�figyelmeztettek,� �az� ��jabb
elk�vet�skor
a szab�lys�rt�si elj�r�s
megind�t�sa nem
mellőzhető. Ennek
eredm�nyek�ppen
a hajl�ktalan szem�lynek, ha el
akarja ker�lni, hogy szab�lys�rt�si elj�r�s induljon
ellene, nincs m�s v�laszt�sa, mint ig�nybe venni a hajl�ktalan szem�lyek r�sz�re fenntartott
ell�t�sokat. A t�madott szab�lyoz�s ez�rt az emberi m�lt�s�ghoz val� jogot s�rti.
e) A Szabs. tv. t�bb rendelkez�se is kiz�rja az elj�r� rendőr,
valamint a b�r�s�g mint
jogalkalmaz� szerv m�rlegel�s�t az elj�r�s
al� vont szem�ly szabads�gt�l
val�
megfoszt�sa vonatkoz�s�ban.
Az int�zkedő
rendőrnek t�rv�nyi k�telezetts�ge az elj�r�s
al� vont szem�lyt
elő�ll�tani �s őrizetbe venni.
A b�r�s�gnak
nincs
joga m�rlegelni sem az őrizet elrendel�s�nek, sem pedig annak fenntart�s�nak/meghosszabb�t�s�nak �indokolts�g�t,
�v�g�l� pedig� a �b�r�s�g m�rlegel�si
joga az �ltal�nos szab�lyokhoz k�pest
korl�tozottabb
a szankci� kiszab�s�nak ter�n. A szab�lys�rt�si őrizet tartama automatikusan, a t�rv�ny erej�n�l
fogva meghosszabbodik
bizonyos esetben,
�s az az elleni
fellebbez�s
sikere eleve kil�t�stalan. A t�madott szab�lyoz�s ez�rt a szem�lyes
szabads�ghoz val� joggal �sszef�gg�sben s�rti a t�rv�ny
előtti
egyenlős�ghez
val� jogot, az egyenlő
b�n�sm�dhoz val� jogot, valamint a tisztess�ges b�r�s�gi elj�r�shoz
(azon
bel�l a tisztess�ges
t�rgyal�shoz) val� jogot �s a hat�kony
jogorvoslathoz val� jogot.
[32] �18. Elj�r�sa sor�n
az Alkotm�nyb�r�s�g az Abtv. 57. � (1) �s (2) bekezd�sei alapj�n beszerezte a
bel�gyminiszter, az igazs�g�gyi
miniszter �s az emberi erőforr�sok
minisztere v�lem�ny�t. Az �rintett h�rom miniszter egys�ges
v�lem�nyt
fogalmazott
meg
(a tov�bbiakban: egy�ttes miniszteri v�lem�ny). Tov�bb� az Abtv. 57. � (2) bekezd�se alapj�n az Alkotm�nyb�r�s�g a Hajl�ktalanok�rt K�zalap�tv�nyt, a Magyar M�ltai Szeretetszolg�lat
Egyes�letet �s
a Menhely
Alap�tv�nyt is
megkereste az ind�tv�nyokkal kapcsolatos szakmai �ll�spontja kifejt�s�re.
II.
[33] �1.
Az
Alapt�rv�nynek
az ind�tv�nyokban
hivatkozott
rendelkez�sei:
�Nemzeti hitvall�s
Valljuk az elesettek �s a szeg�nyek megseg�t�s�nek k�telezetts�g�t.�
�B) cikk (1) Magyarorsz�g f�ggetlen,
demokratikus
jog�llam.�
�Q) cikk (2) Magyarorsz�g nemzetk�zi jogi k�telezetts�geinek teljes�t�se
�rdek�ben
biztos�tja a nemzetk�zi jog �s
a magyar jog �sszhangj�t.�
�R) cikk (3) Az Alapt�rv�ny rendelkez�seit azok c�lj�val, a benne foglalt Nemzeti hitvall�ssal �s
t�rt�neti alkotm�nyunk v�vm�nyaival �sszhangban kell
�rtelmezni.�
�I. cikk (1) AZ EMBER s�rthetetlen
�s elidegen�thetetlen
alapvető
jogait tiszteletben
kell tartani. V�delm�k az �llam elsőrendű
k�telezetts�ge.
(2) Magyarorsz�g
elismeri az ember alapvető egy�ni
�s k�z�ss�gi jogait.
(3) Az alapvető jogokra �s
k�telezetts�gekre vonatkoz� szab�lyokat t�rv�ny
�llap�tja
meg. Alapvető jog m�s alapvető jog �rv�nyes�l�se vagy
valamely alkotm�nyos �rt�k v�delme ��rdek�ben, �a �felt�tlen�l �sz�ks�ges �m�rt�kben, �az �el�rni �k�v�nt �c�llal
ar�nyosan,
az alapvető jog
l�nyeges
tartalm�nak
tiszteletben tart�s�val korl�tozhat�.
(4) A t�rv�ny alapj�n l�trehozott jogalanyok sz�m�ra is biztos�tottak azok
az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a k�telezetts�gek, amelyek term�szet�kn�l
fogva nem csak az
emberre vonatkoznak.
II. cikk Az emberi m�lt�s�g s�rthetetlen. Minden embernek
joga van az �lethez
�s az emberi m�lt�s�ghoz,
a magzat �let�t a fogantat�st�l kezdve v�delem illeti
meg.
III. cikk (1) Senkit nem lehet
k�nz�snak,
embertelen, megal�z� b�n�sm�dnak
vagy b�ntet�snek
al�vetni, valamint szolgas�gban tartani.
Tilos az emberkereskedelem.�
�IV.
cikk (1) Mindenkinek
joga van a szabads�ghoz
�s a szem�lyi
biztons�ghoz.
(2) Senkit
nem lehet szabads�g�t�l
m�sk�nt, mint t�rv�nyben meghat�rozott okokb�l
�s t�rv�nyben meghat�rozott elj�r�s alapj�n megfosztani.
T�nyleges �letfogytig tart� szabads�gveszt�s csak sz�nd�kos,
erőszakos
bűncselekm�ny elk�vet�se miatt
szabhat� ki.
(3) A bűncselekm�ny elk�vet�s�vel gyan�s�tott
�s őrizetbe vett szem�lyt
a lehető legr�videbb �időn �bel�l
�szabadon �kell� bocs�tani, �vagy� b�r�s�g �el�� kell ��ll�tani. �A b�r�s�g k�teles az
el� �ll�tott szem�lyt meghallgatni �s �r�sbeli
indokol�ssal ell�tott
hat�rozatban
szabadl�bra helyez�s�ről vagy letart�ztat�s�r�l halad�ktalanul d�nteni.�
�XV. cikk (1) A t�rv�ny
előtt
mindenki egyenlő.
Minden ember jogk�pes.
(2) Magyarorsz�g az alapvető jogokat mindenkinek b�rmely megk�l�nb�ztet�s,
nevezetesen faj,
sz�n,
nem, fogyat�koss�g, nyelv, vall�s,
politikai vagy
m�s v�lem�ny, nemzeti vagy t�rsadalmi
sz�rmaz�s,
vagyoni, sz�let�si vagy egy�b
helyzet
szerinti k�l�nbs�gt�tel n�lk�l
biztos�tja.�
�XIX. cikk (1) Magyarorsz�g arra
t�rekszik, hogy minden �llampolg�r�nak szoci�lis
biztons�got ny�jtson.
Anyas�g, betegs�g, rokkants�g, fogyat�koss�g, �zvegys�g, �rvas�g �s �nhib�j�n k�v�l bek�vetkezett munkan�lk�lis�g eset�n minden magyar
�llampolg�r t�rv�nyben
meghat�rozott
t�mogat�sra
jogosult.
(2) Magyarorsz�g a szoci�lis biztons�got
az (1) bekezd�s szerinti
�s m�s r�szorul�k
eset�ben a szoci�lis
int�zm�nyek �s
int�zked�sek
rendszer�vel
val�s�tja meg.
(3)� T�rv�ny� a �szoci�lis�
int�zked�sek �jelleg�t
��s� m�rt�k�t �a �szoci�lis� int�zked�st ig�nybe vevő szem�lynek
a k�z�ss�g sz�m�ra hasznos
tev�kenys�g�hez
igazod�an is meg�llap�thatja.�
�XXII. cikk (1) Az �llam jogi v�delemben r�szes�ti az otthont. Magyarorsz�g t�rekszik arra,
hogy az
emberhez
m�lt� lakhat�s felt�teleit �s a k�zszolg�ltat�sokhoz val� hozz�f�r�st
mindenki sz�m�ra biztos�tsa.
(2) Az emberhez m�lt� lakhat�s felt�teleinek
a megteremt�s�t, tov�bb�
a k�zter�let k�zc�l� haszn�lat�nak v�delm�t az �llam �s a helyi
�nkorm�nyzatok azzal is seg�tik, hogy t�rekszenek valamennyi
hajl�k n�lk�l
�lő szem�ly sz�m�ra sz�ll�st biztos�tani.
(3) Tilos
az �letvitelszerű k�zter�leten
tart�zkod�s.�
�XXVII. cikk (1) Mindenkinek, aki t�rv�nyesen tart�zkodik Magyarorsz�g ter�let�n, joga
van a szabad mozg�shoz
�s tart�zkod�si helye
szabad megv�laszt�s�hoz.�
�XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene
emelt
b�rmely v�dat vagy valamely perben a jogait
�s k�telezetts�geit t�rv�ny �ltal fel�ll�tott, f�ggetlen �s p�rtatlan b�r�s�g tisztess�ges
�s nyilv�nos t�rgyal�son, �sszerű hat�ridőn bel�l
b�r�lja el.�
�XXVIII. cikk (7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal �ljen
az olyan b�r�s�gi, �hat�s�gi ��s �m�s� k�zigazgat�si
�d�nt�s� ellen, �amely� a �jog�t �vagy� jogos �rdek�t s�rti.�
[34] �2.
Az
ind�tv�nyok
�ltal t�madott Szabs. tv. rendelkez�sei:
�178/B. � (1) Aki �letvitelszerűen k�zter�leten tart�zkodik, az szab�lys�rt�st
k�vet el.
(2) Mellőzni kell a szab�lys�rt�si elj�r�s megind�t�s�t �s helysz�ni figyelmeztet�st kell alkalmazni, ha
a) az elk�vető a rendőr felsz�l�t�s�ra
az elk�vet�s hely�t elhagyja, vagy
b) �az �elk�vető �a �jelenl�vő �hat�s�g �vagy
�m�s �szerv
�vagy �szervezet
�felaj�nlott seg�ts�g�t elfogadva egy�ttműk�dik a hajl�ktalan szem�lyek r�sz�re fenntartott ell�t�sok
ig�nybev�tele �rdek�ben.
(3) A helysz�ni
figyelmeztet�ssel egyidejűleg
a rendőr az
elk�vetőt t�j�koztatja a (4)
bekezd�sben foglalt jogk�vetkezm�nyekről.
(4) Akit 90 napon bel�l 3 alkalommal a (2) bekezd�s szerint
a szab�lys�rt�s
elk�vet�se miatt a helysz�nen figyelmeztettek, azzal szemben az
�jabb elk�vet�skor a szab�lys�rt�si elj�r�s megind�t�sa
nem
mellőzhető.
(5) Az (1) bekezd�s
alkalmaz�s�ban �letvitelszerű tart�zkod�snak tekinthető minden olyan magatart�s, amely alapj�n meg�llap�that�, hogy a k�zter�leten val� �letvitelszerű tart�zkod�s a lak�- �s tart�zkod�si hely,
valamint egy�b sz�ll�sra val�
visszat�r�s �sz�nd�ka �n�lk�l, �a �k�zter�leten
�val� �huzamos
�tart�zkod�s
��rdek�ben
val�sul �meg, ��s �a� k�zter�leten� val�� tart�zkod�s
�k�r�lm�nyeiből, �vagy
�a
magatart�sb�l
arra lehet k�vetkeztetni,
hogy a jellemzően lak�hely�l szolg�l� k�zter�leten v�gzett
tev�kenys�get � �gy k�l�n�sen alv�s, tiszt�lkod�s, �tkez�s,
�lt�zk�d�s, �llattart�s � az elk�vető a k�zter�leten r�vid időnk�nt visszat�rően �s rendszeresen
v�gzi.
(6) Az (1) bekezd�sben meghat�rozott
szab�lys�rt�s
a) miatt p�nzb�rs�g nem
szabhat�
ki,
b) �elk�vet�s�n �tetten ��rt �szem�llyel
�szemben
�helysz�ni
�b�rs�g �kiszab�s�nak
�nincs
helye.
(7) A b�r�s�g el� �ll�t�s �rdek�ben az (1)
bekezd�sben meghat�rozott szab�lys�rt�s elk�vetőj�t
a rendőrs�gre elő kell �ll�tani, meg kell hallgatni �s � a (11) bekezd�sben
meghat�rozott
kiv�tellel
� szab�lys�rt�si őrizetbe kell venni.
(8) A rendőrs�g a szab�lys�rt�si őrizet ideje alatt gondoskodik az elk�vető tiszt�lkod�s�r�l �s tiszta ruh�val t�rt�nő ell�t�s�r�l.
(9) Az
(1) bekezd�s szerinti
szab�lys�rt�s elk�vetőj�nek
elő�ll�t�sa sor�n azon ing�s�gokat, amelyeket az elk�vető nem vesz mag�hoz, de �gy nyilatkozik, hogy
azokra ig�nyt
tart, valamint amelyek vonatkoz�s�ban
a nyilatkozat a helysz�ni
int�zked�s sor�n nem szerezhető be, a Korm�ny
rendelet�ben
meghat�rozott
szerv ideiglenes t�rol�sba
veszi.
(10) A Korm�ny rendelet�ben meghat�rozott
szerv a (9) bekezd�s szerinti
ing�s�got 6 h�napig őrzi meg. A megőrz�si idő letelt�t k�vetően az �ltal�nos szab�lys�rt�si
hat�s�g �int�zkedik
�az� ing�s�gok
�megsemmis�t�se
�ir�nt. �Ha �az �ing�s�g �gyorsan roml�, boml�,
t�rolhatatlan dolog, akkor
azt halad�ktalanul meg kell semmis�teni.
(11) Akivel szemben a 10. �-ban meghat�rozott elz�r�st kiz�r� ok �ll fenn,
azzal
szemben az elj�r�st
az elők�sz�tő elj�r�st folytat�
szerv megsz�nteti.
(12) Ha a meghallgat�s sor�n az elk�vető �gy nyilatkozik, hogy a k�z�rdekű munka
v�gz�s�t v�llalja, akkor
az elők�sz�tő elj�r�st
lefolytat� szerv a szab�lys�rt�si őrizet
ideje alatt int�zkedik
a foglalkoztathat�s�gi szakv�lem�ny beszerz�se ir�nt.
(13) Az (1) bekezd�s szerinti
szab�lys�rt�s
elk�vetőj�vel szemben a szab�lys�rt�si őrizet a b�r�s�g jogerős
d�nt�s�ig, de legfeljebb a nem
jogerősen kiszabott szab�lys�rt�si �elz�r�s
�tartam�ig �tart. �Az �elsőfok�
�b�r�s�g ��ltal �nem
�jogerősen kiszabott k�z�rdekű munka b�ntet�s eset�n
a szab�lys�rt�si őrizet a 14. � (2a)
bekezd�s�ben �meghat�rozott �besz�m�t�s �szerinti �tartamig �tart. �Ha �az �elsőfok�
b�r�s�g figyelmeztet�s int�zked�st alkalmaz, az elk�vetőt halad�ktalanul
szabad�tani kell.
(14) A b�r�s�g az elsőfok�
d�nt�s�t az őrizetbe v�teltől sz�m�tott 72 �r�n bel�l
hozza meg. Az elsőfok� d�nt�s
elleni fellebbez�st a v�gz�s kihirdet�s�t k�vetően a t�rgyal�son be kell jelenteni, amelyet a b�r�s�gnak �r�sba kell
foglalnia. A b�r�s�g az
iratokat halad�ktalanul
felterjeszti a t�rv�nysz�khez.
(15) A b�r�s�g a m�sodfok�
d�nt�s�t az elsőfok� d�nt�st
k�vető 30 napon
bel�l
hozza meg.
(16) Ha a technikai felt�telek biztos�tottak, akkor a b�r�s�gi elj�r�sban az elk�vető
jelenl�te telekommunik�ci�s eszk�z �tj�n is biztos�that�.
(17) Az (1) bekezd�sben
meghat�rozott szab�lys�rt�s
miatt az e t�rv�nyben foglalt felt�telek
fenn�ll�sa eset�n figyelmeztet�s int�zked�s, k�z�rdekű munka vagy elz�r�s
szabhat� ki. Ha az elk�vető a k�z�rdekű munka
elv�gz�s�t nem v�llalja, elz�r�s
szabhat� ki.
(18) Ha a b�r�s�g elz�r�s
b�ntet�st szab ki, ennek azonnali foganatba v�tel�t rendeli
el.
(19) A (17) bekezd�s szerint kiszabott k�z�rdekű munka v�grehajt�s�ra az elk�vet�s helye szerinti
telep�l�sen ker�l
sor.
(20) Ha az elj�r�s al� vont
szem�lyt
az (1)
bekezd�sben meghat�rozott szab�lys�rt�s elk�vet�s�nek
időpontj�t megelőző hat h�napon bel�l m�r k�t �zben jogerősen
felelőss�gre �vont�k �az �(1) �bekezd�sben �meghat�rozott� szab�lys�rt�s �elk�vet�se miatt, az ism�telten elk�vetett (1) bekezd�s szerinti
szab�lys�rt�s miatt k�z�rdekű munka
b�ntet�s
nem
szabhat� ki, valamint figyelmeztet�s int�zked�s nem
alkalmazhat�.
(21) Ha az elk�vető a (17) bekezd�sben meghat�rozott k�z�rdekű munka
b�ntet�st
v�llalja, de azt nem teljes�ti, �s a k�z�rdekű munka
b�ntet�s
elz�r�sra t�rt�nő �tv�ltoztat�sa
�rdek�ben megtartott b�r�s�gi elj�r�sban az elk�vető szem�lyes jelenl�t�nek a biztos�t�sa
sz�ks�ges, akkor ennek
c�lj�b�l az �ltal�nos szab�lys�rt�si
hat�s�g
az elk�vető k�r�z�s�t rendeli
el.�
III.
[35] �A b�r�i
kezdem�nyez�sek nem
megalapozottak.
[36] 1. Az
Alkotm�nyb�r�s�g
az Alapt�rv�ny 24. cikk (2) bekezd�s b) pontj�ban
foglalt felhatalmaz�s alapj�n az Abtv. 25. � (1)
bekezd�s szerinti b�r�i kezdem�nyez�sre
fel�lvizsg�lja az egyedi �gyben alkalmazand� jogszab�ly �sszhangj�t az Alapt�rv�nnyel. Ez�rt az Alkotm�nyb�r�s�g elsők�nt megvizsg�lta, hogy
a b�r�i kezdem�nyez�sek megfelelnek-e
az Abtv. 25. �-a szerinti
felt�teleknek.
[37] �Az
Abtv.
25. �-a �n�ll�
c�mk�nt � �B�r�i kezdem�nyez�s
egyedi normakontroll elj�r�s ir�nt�
� meghat�rozza
az �gyt�pusra vonatkoz� k�l�n�s
szab�lyokat,
amelyeket az Abtv.
51�52. �-ai az ind�tv�nyra vonatkoz� tov�bbi formai �s tartalmi felt�telekkel
eg�sz�tenek ki. Ezeket az Alkotm�nyb�r�s�g kor�bbi
hat�rozataiban
m�r �rtelmezte
{�sszefoglal�an
l�sd a 3058/2015. (III. 31.) AB v�gz�sben, Indokol�s [8]�[23]}. Az Alkotm�nyb�r�s�g t�bb
hat�rozat�ban
�rtelmezte az ind�tv�nyok
tov�bbi
formai �s
tartalmi felt�teleit. �A �k�relem� az� Abtv. 52. �-�nak� (1)
bekezd�s�ben
�megk�vetelt
hat�rozotts�gnak akkor felel meg, ha az (1b) bekezd�sben felsorolt
felt�teleknek
eleget �tesz, ��gy� pontosan ��s�
egy�rtelműen
�megjel�li �az
�ind�tv�ny�
indokait, �az ind�tv�ny �ltal t�madott jogszab�lyt
vagy jogszab�lyi rendelkez�st, az Alapt�rv�ny
vagy nemzetk�zi
szerződ�s megs�rtett rendelkez�s�t. Az ind�tv�nynak indokolnia
kell tov�bb�,
hogy a s�relmezett jogszab�ly
vagy jogszab�lyi
rendelkez�s mi�rt ellent�tes az Alapt�rv�ny
megjel�lt
rendelkez�s�vel vagy a nemzetk�zi
szerződ�ssel. A vizsg�lt �gyben az ind�tv�nyok nem indokolt�k
meg a Szabs.
tv. t�madott rendelkez�s�re
vonatkoz�an
azt, hogy mi�rt s�rti az Egyezm�ny,
illetve az Egyezs�gokm�ny ind�tv�nyokban
hivatkozott
rendelkez�seit. A jelen
�gyben
az ind�tv�nyok
az Alapt�rv�ny
Q)
cikk�t, IV. cikk (2) bekezd�s�t, XXVII. cikk (1) bekezd�s�t, valamint XXVIII. cikk (1) bekezd�s�t neves�tett�k ugyan,
mint megs�rtett alapt�rv�nyi
rendelkez�st, de ezt meghalad�an nem terjesztettek elő relev�ns alkotm�nyjogi �rvel�st a tekintetben, hogy a t�madott
szab�lyoz�s mi�rt ellent�tes a hivatkozott nemzetk�zi
szerződ�sek megjel�lt rendelkez�seivel. A fentiek
alapj�n az Alkotm�nyb�r�s�g meg�llap�totta, hogy az ind�tv�nyok
ezen
r�sz�kben nem
felelnek
meg
az Abtv. 52. � (1b) bekezd�s�ben
foglalt felt�telnek.
[38] Az Abtv. 52. � (4) bekezd�se �rtelm�ben az alkotm�nyb�r�s�gi elj�r�s
felt�teleinek fenn�ll�s�t az
ind�tv�nyoz�nak
kell igazolnia. Az Abtv. 52. � (2) bekezd�se szerint
a vizsg�lat kiz�r�lag a megjel�lt alkotm�nyoss�gi k�relemre korl�toz�dik. Mivel a b�r�i ind�tv�nyok
a fentiekben
kifejtett okokb�l
nem
felelnek meg az Abtv.
52. � (1b) bekezd�s e) pontj�ban foglalt �s a 3058/2015. (III. 31.) AB v�gz�sben �rtelmezett
felt�telnek, az Alkotm�nyb�r�s�g meg�llap�totta, hogy e tartalmi k�vetelm�ny
hi�ny�ban az ind�tv�nyok ezen
r�sz�kben �rdemben nem b�r�lhat�k
el.
[39] Az Alkotm�nyb�r�s�g meg�llap�totta, hogy
egyebekben
a b�r�i
kezdem�nyez�sek megfelelnek az Abtv.
52. � (1b) bekezd�s e) pontj�ban foglalt �s a 3058/2015. (III. 31.)
AB
v�gz�sben �rtelmezett felt�telnek.
[40] 2. Az Alkotm�nyb�r�s�g ezt k�vetően
azt vizsg�lta, hogy az ind�tv�nyoz�k �ltal hivatkozott
Abh1. v�ltozatlan tartalommal ir�nyad�-e
jelen
�gyben is, vagy annak meghozatala �ta olyan m�rt�kben
megv�ltozott a jogi szab�lyoz�si
k�rnyezet, ami az Abh1. �s az arra �p�lő kor�bbi alkotm�nyb�r�s�gi gyakorlat alkalmazhat�s�g�t a vizsg�lt �gyben kiz�rja. Az Alkotm�nyb�r�s�g erre n�zve az al�bbi meg�llap�t�sokat teszi.
[41] Az �Alkotm�nyb�r�s�g �r�mutat, �hogy �a� kor�bbi �alkotm�nyb�r�s�gi
�gyakorlat felhaszn�lhat�s�ga kapcs�n figyelemmel
kell lennie saj�t, ir�nyad� gyakorlat�ra. A
13/2013. (VI. 17.) AB
hat�rozatban (a tov�bbiakban: Abh2.) az alapvető jogok biztos�nak ind�tv�ny�ra az Alkotm�nyb�r�s�g elvi �llel �gy foglalt �ll�st, hogy �a hazai
�s eur�pai alkotm�nyjogi fejlőd�s eddig megtett �tja, az alkotm�nyjog szab�lyszerűs�gei sz�ks�gk�ppeni hat�ssal vannak az Alapt�rv�ny �rtelmez�s�re is.
Az �Alkotm�nyb�r�s�g
�az ��jabb ��gyekben
�vizsg�land� �alkotm�nyjogi
�k�rd�sek kapcs�n felhaszn�lhatja a kor�bbi hat�rozataiban kidolgozott
�rveket, jogelveket �s
alkotm�nyoss�gi� ��sszef�gg�seket,� �ha� �az� �Alapt�rv�ny�
�adott� �szakasz�nak� �az
Alkotm�nnyal fenn�ll� tartalmi egyez�se, az Alapt�rv�ny eg�sz�t
illető kontextu�lis egyezős�ge,
az Alapt�rv�ny �rtelmez�si szab�lyainak figyelembev�tele �s a konkr�t
�gy alapj�n a meg�llap�t�sok alkalmazhat�s�g�nak
nincs akad�lya, �s sz�ks�gesnek
mutatkozik
azoknak
a meghozand� d�nt�se indokol�s�ba t�rt�nő beilleszt�se� (Indokol�s [32]),
[6/2018. (VI. 27.) AB hat�rozat, Indokol�s [42]).
[42] �Fentiekből az k�vetkezik, hogy az Alkotm�nyb�r�s�g a kor�bbi d�nt�seiben
kifejtett
�rvek
felhaszn�lhat�s�g�t mindig esetről
esetre
vizsg�lja, figyelemmel
az adott �gy egyedi jelleg�re. Ez�rt az Alkotm�nyb�r�s�g a vizsg�lat�t jelen �gyben is mindezek
szem
előtt
tart�s�val v�gezte el.
[43] Az Alkotm�nyb�r�s�g az
Abh1.-ben m�r vizsg�lta a szab�lys�rt�si t�ny�ll�s
meg�llap�t�sa
alkotm�nyos
k�vetelm�nyeit �s megsemmis�tette a Szabs. tv.-nek a jelen
��gyben �alkalmazand�
�jogszab�llyal �tartalmilag
�megegyező �t�ny�ll�s�t.
�Az Abh1.-ben� az �Alkotm�nyb�r�s�g �kimondta, �hogy
��nmag�ban �az, �hogy �a k�zter�letnek
az �letvitelszerű lakhat�sra val� haszn�lata mag�ban hordozza
m�sok jogainak s�relm�t, a k�zrend megs�rt�s�nek
lehetős�g�t, nem tekinthető
a b�ntetendőv�
�nyilv�n�t�s
�legitim �indok�nak. �Az� Alkotm�nyb�r�s�g �eml�keztet �r�,
hogy �a �176/2011. �(XII. �29.)
�AB �hat�rozat�ban
�felh�vta �a �figyelmet
�arra, �hogy
�nmagukban a k�zrendre �s a k�znyugalomra
vonatkoz� elvont alkotm�nyos �rt�kek nem indokolhatj�k
ilyen
prevent�v jellegű szab�lys�rt�si t�ny�ll�s megalkot�s�t.
[44] �Az��� Alapt�rv�ny��� 2013.�� m�rcius��� 25-i��� Negyedik��� m�dos�t�sa��� k�vetkezt�ben��� az
Alapt�rv�ny XXII. cikke hely�be a k�vetkező rendelkez�s l�pett:
�XXII.
�cikk �(1) �Magyarorsz�g �t�rekszik
�arra, �hogy �az �emberhez
�m�lt� �lakhat�s felt�teleit �s a k�zszolg�ltat�sokhoz
val� hozz�f�r�st mindenki
sz�m�ra
biztos�tsa.
(2) Az
emberhez m�lt� lakhat�s felt�teleinek
a megteremt�s�t az �llam �s a helyi �nkorm�nyzatok azzal is seg�tik, hogy t�rekszenek
valamennyi hajl�k n�lk�l �lő szem�ly
sz�m�ra sz�ll�st biztos�tani.
(3) T�rv�ny
vagy helyi �nkorm�nyzat rendelete a k�zrend, a k�zbiztons�g, a k�zeg�szs�g �s a kultur�lis �rt�kek v�delme
�rdek�ben, a k�zter�let
meghat�rozott
r�sz�re vonatkoz�an jogelleness� minős�theti az �letvitelszerűen megval�sul� k�zter�leti tart�zkod�st.�
[45] Az Alapt�rv�ny
Hetedik m�dos�t�sa
az Alapt�rv�ny XXII. cikk�t az al�bbiak szerint m�dos�totta, az Alapt�rv�ny XXII. cikk (1) bekezd�se hely�be a k�vetkező rendelkez�s
l�pett:
�(1) Az �llam
jogi v�delemben r�szes�ti
az otthont. Magyarorsz�g t�rekszik arra, hogy az emberhez m�lt� lakhat�s felt�teleit �s a k�zszolg�ltat�sokhoz val� hozz�f�r�st
mindenki sz�m�ra biztos�tsa.�
(2)� Az Alapt�rv�ny
XXII. �cikk �(2)�(3)� bekezd�se� hely�be
�a� k�vetkező� rendelkez�s l�pett:
�(2) Az emberhez
m�lt� lakhat�s felt�teleinek a megteremt�s�t, tov�bb� a k�zter�let
k�zc�l� haszn�lat�nak v�delm�t az �llam �s a helyi �nkorm�nyzatok azzal is seg�tik, hogy t�rekszenek
valamennyi hajl�k
n�lk�l
�lő szem�ly sz�m�ra sz�ll�st biztos�tani.
(3) Tilos
az �letvitelszerű k�zter�leten
tart�zkod�s.�
[46] Az Alapt�rv�ny 2018. okt�ber 15-től hat�lyos
Hetedik m�dos�t�s�nak indokol�sa
szerint: �[a] m�dos�t�s
a XXII.
cikkben az otthon fizikai v�delm�re vonatkoz�
szab�lyokat
k�v�nja hangs�lyozni. Tov�bbra is �llamc�l, hogy az� emberhez m�lt�
lak�s felt�teleit �s a k�zszolg�ltat�shoz
val� hozz�f�r�st mindenki
sz�m�ra biztos�tsa. Az �letvitelszerűen
megval�sul� k�zter�leti tart�zkod�s s�rti a k�zter�letek k�zc�l�
haszn�lat�t,
ami ellen indokolt
fell�pni.�
[47] �A Szabs. tv. 178/B. �-�t beiktat� M�dtv.
indokol�sa szerint
az �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s t�ny�ll�s�nak beiktat�s�t az Alapt�rv�ny
XXII.
cikk (3) bekezd�s�nek m�dos�tott rendelkez�s�vel
val� koherencia
megteremt�se teszi
sz�ks�gess�.
[48] �Az
Alapt�rv�ny Hetedik m�dos�t�s�nak
a 2018. okt�ber 15-től
hat�lyba l�pett �s fent hivatkozott XXII. cikk (2) �s (3) bekezd�sei teh�t �j alapt�rv�nyi rendelkez�seket
iktattak az Alapt�rv�nybe, amelyek
az Alapt�rv�ny
eg�sz�hez k�pest
is tartalmukn�l fogva (k�zter�let k�zc�l� haszn�lat�nak alkotm�nyos
v�delme, kifejezett alapt�rv�nyi tilalom az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�sra, a mondott
alkotm�nyos
v�delem biztos�t�sa
�rdek�ben) �j alapt�rv�nyi
h�tteret adnak a most vizsg�lt
�gynek. Ebből
k�vetkezően m�r m�sk�nt, �jszerűen
mer�l
fel a jelen �gyben vizsg�land�
alkotm�nyoss�gi k�rd�s, mint a kor�bbi
az Alapt�rv�ny Hetedik m�dos�t�sa
előtti alkotm�nyb�r�s�gi hat�rozatok alapj�ul
fekvő �gyekben.
[49]� Az Alkotm�nyb�r�s�g a fentiek alapj�n meg�llap�totta, hogy az Abh1. meghozatal�t
k�vetően, mind az Alapt�rv�ny,
mind pedig a Szabs. tv. ir�nyad�,
illetve vizsg�lt
rendelkez�si m�dosultak, ez�rt az Abh1.-ben, tov�bb� a vonatkoz�
kor�bbi alkotm�nyb�r�s�gi gyakorlat�ban
foglalt meg�llap�t�sok a jelen
ind�tv�nyok
alapj�n vizsg�lt szab�lyoz�si
k�rnyezetben
m�r nem ir�nyad�k, nem k�tik az
Alkotm�nyb�r�s�got az �j szab�lys�rt�si t�ny�ll�s alkotm�nyoss�gi vizsg�lata sor�n.
[50]� 3. �Az �Alkotm�nyb�r�s�g �ezt �k�vetően
�azt �vizsg�lta, �hogy �az
�Alapt�rv�ny �XXII. cikk�nek
m�dos�tott
tartalma mennyiben
k�ti az alkotm�nyoss�gi vizsg�lat sor�n.
[51] �Az Alapt�rv�ny 2018. j�nius 28-i
Hetedik m�dos�t�sa az Alapt�rv�nybe
iktatta a XXII.
cikk (2) �s (3) bekezd�s�t, amelynek
k�vetkezt�ben � az ind�tv�nyoz�k �ltal
sem
vitatottan
- az ABh1. meghozatal�t k�vetően a vonatkoz� alapt�rv�nyi szab�lyoz�s alapvetően v�ltozott
meg. Az alkotm�nyoz� a legmagasabb jogforr�si szinten, az
Alapt�rv�nyben vezetett be egy
�ltal�nos,
mindenkire
vonatkoz� olyan tilt� rendelkez�st,� �amely� �tilalmazza� �az� ��letvitelszerű� �k�zter�leten�
�tart�zkod�st,�� a k�zter�let alkotm�nyos v�delme c�lj�b�l.
Az Alapt�rv�ny Negyedik m�dos�t�sa �ltal beiktatott �kor�bbi� XXII. �cikk �(3)� bekezd�s,
�mint� kiv�telt�
meg�llap�t� �rendelkez�s csup�n a k�zter�leten
tart�zkod�s meghat�rozott ter�leten �s okb�l t�rt�nő tilalm�t
�rta�� elő,� �megteremtve�
�annak�
�a�
�lehetős�g�t,� �hogy� �a�
�helyi�
��nkorm�nyzatok
meghat�rozott alkotm�nyos �rt�kek (k�zrend, k�zbiztons�g, k�zeg�szs�g) v�delme
�rdek�ben jel�lhessenek ki olyan k�zter�leteket, ahol
az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�s szab�lys�rt�snek
minős�l.
[52] Az Alapt�rv�ny Negyedik m�dos�t�sa
k�vetkezt�ben az Alapt�rv�ny
24. cikk (5) bekezd�se az Alkotm�nyb�r�s�g elj�r�s�t az Alapt�rv�ny
�s az Alapt�rv�ny m�dos�t�sa
k�r�ben
csak a megalkot�sra �s a kihirdet�sre vonatkoz�, az Alapt�rv�nyben foglalt
elj�r�si
k�vetelm�nyek vonatkoz�s�ban
teszi lehetőv�. Az Alkotm�nyb�r�s�g az Alapt�rv�ny
Negyedik m�dos�t�s�t vizsg�l�,
kor�bban m�r hivatkozott Abh2.-ben �gy foglalt �ll�st, hogy
nem
alkothatja meg �s nem is v�ltoztathatja meg az
Alapt�rv�nyt, amelyet v�deni hivatott,
vagyis elhat�rol�dott az Alapt�rv�ny, illetve annak egyes rendelkez�si� m�dos�t�s�nak tartalmi alkotm�nyoss�gi vizsg�lat�t�l.
[53] �Az
Alkotm�nyb�r�s�g a jelen
�gyben is hangs�lyozza, hogy sz�m�ra az Alapt�rv�ny az alkotm�nyos
m�rce,
az Alapt�rv�ny t�teles
rendelkez�seit �s annak m�dos�t�s�t tartalmi szempontb�l
� az ezt lehetőv� tevő hat�sk�r
hi�ny�ban - nem �t�lheti meg. Ebből k�vetkezően az Alapt�rv�ny Hetedik m�dos�t�s�val beiktatott
XXII. cikke
k�telezően alkalmazand�
m�rce
jelen
�gyben is. Az Alapt�rv�ny
XXII. cikk�hez
kapcsolt indokol�sban kifejez�sre juttatott alkotm�nyoz�i sz�nd�k, illetve c�l sem hagyhat� figyelmen k�v�l.
Ebben a k�rben,
a megv�ltozott
alapt�rv�nyi szab�lyoz�si k�rnyezetben
kiemelt jelentős�ge van az Alapt�rv�ny
XXII. cikke
alapt�rv�nyi tartalm�nak.
[54] 4. Az
Alkotm�nyb�r�s�g ezt k�vetően az Alapt�rv�ny
XXII. cikk�nek alkotm�nyos
tartalm�t vizsg�lta, figyelemmel az ezen alapt�rv�nyi rendelkez�shez kapcsol�d�,
az Alapt�rv�ny fent
hivatkozott
m�dos�t�s�hoz
fűz�tt alkotm�nyoz�i c�lra is.
[55] Az Alapt�rv�ny
XXII.
cikk�nek (2) bekezd�se
az �llamc�l
megfogalmaz�sa mellett a k�zter�let
k�zc�l� haszn�lat�t
alapt�rv�nyi v�delem al� helyezi. Ez a v�delem szoros
�sszef�gg�sben �ll
a (3)
bekezd�sben foglalt alapt�rv�nyi tilalommal.
A (2) bekezd�st
�s a (3) bekezd�st
egy�tt �s egym�sra tekintettel kell �rtelmezni: a k�zter�let
k�zc�l� haszn�lat�nak a v�delm�t biztos�tja a (3)
bekezd�sben foglalt alapt�rv�nyi tilalom. Ezt az �rtelmez�st t�mogatja az Alapt�rv�ny indokol�sa is, amikor
kimondja azt,
hogy
a k�zter�leten val�
�letvitelszerű tart�zkod�s
s�rti az alkotm�nyosan v�dett k�zc�l� k�zter�let haszn�latot. Az eml�tett (3) bekezd�s
teh�t egy alapt�rv�nyi szinten megfogalmazott
tilalom,
ami mindenkire
vonatkozik. A k�zter�let k�zc�l� haszn�lat�nak az alapt�rv�nyi
v�delm�t indokolja az, hogy �v�ges sz�m�� �s az is,
hogy a k�zc�l� haszn�lat a k�z�ss�g eg�sze
sz�m�ra (b�rki sz�m�ra)
nyitva �ll� a k�z�ss�g eg�sz�nek
az �rdek�ben �ll� haszn�latot jelent.
Az ettől
elt�rő haszn�lat csak kiv�teles �s jogszab�lyi felt�telekhez
k�t�tt lehet. A fentiekből az k�vetkezik, hogy a b�rki
�ltali k�zc�l� k�zter�let
haszn�latnak
is korl�tja m�sok jogainak a tiszteletben tart�sa.
[56] �5. Az Alkotm�nyb�r�s�g ezt k�vetően az egy�n alkotm�nyos jogainak a k�z�ss�g
tagjak�nt val�
gyakorl�s�t,
az egy�ttműk�d�si
k�telezetts�g k�rd�s�t
vizsg�lta.
[57] �Az
Alapt�rv�ny SZABADS�G �S FELELŐSS�G fejezet�ben
hat�rozza meg az alapvető jogok
(szabads�gok) katal�gus�t �s az ezekhez
t�rsul� felelőss�gi elemeket. Az Alapt�rv�ny
I. cikk (1) bekezd�se szerint �AZ EMBER s�rthetetlen �s elidegen�thetetlen alapvető jogait
tiszteletben
kell tartani. V�delm�k az �llam elsőrendű k�telezetts�ge�.
Ugyanezen
cikk (2) bekezd�se szerint �Magyarorsz�g elismeri
az ember alapvető egy�ni
�s k�z�ss�gi jogait�.
[58] Az Alapt�rv�ny II. cikke �rtelm�ben �[a]z emberi m�lt�s�g s�rthetetlen.
Minden embernek joga
van az �lethez
�s az emberi m�lt�s�ghoz (�)�.
[59] �Az
egy�n az őt megillető alkotm�nyos jogokat, �gy az emberi m�lt�s�g alapjog�b�l eredő �nrendelkez�si jog�t
is a k�z�ss�g tagjak�nt gyakorolja. A k�z�ss�g minden tagj�t egyenlően illetik meg az alkotm�nyos
jogok,
az egy�n az �nrendelkez�si joga gyakorl�sa sor�n is �gy kell, gyakorolja
az alkotm�nyos
jog�t,
hogy
azzal m�sok
alkotm�nyos joggyakorl�s�t � a sz�ks�gess�g-ar�nyoss�g k�vetelm�nyrendszer�nek
szem előtt tart�s�val � ne
s�rtse. A jogosults�goknak azonban
megjelenik
az Alapt�rv�nyben egy,
az egy�nnek a t�rsadalom�rt viselt felelőss�gi oldala is. A szabads�g ugyanis az egy�n szem�lyis�ge szabad kibontakoz�s�nak a terepe �s mozg�stere, a felelőss�g pedig m�sok szabads�g�nak
tiszteletben
tart�s�t, illetve a b�k�s t�rsadalmi egy�tt�l�s szab�lyainak betart�s�t jelenti. A Nemzeti hitvall�s
szerint
�[v]alljuk, hogy az egy�ni szabads�g csak m�sokkal egy�ttműk�dve
bontakozhat ki�. Egyens�ly
kell, teh�t, hogy fenn�lljon az egy�n alkotm�nyos jogainak a gyakorl�sa
�s
a k�z�ss�g �rdekei, a k�z�ss�get alkot�
m�s szem�lyek alkotm�nyos jogainak a gyakorl�sa
k�z�tt.
Ezt az egyens�lyt
bontja meg az
Alapt�rv�ny XXII. cikk (3) bekezd�s�ben foglalt alkotm�nyos
tilalom
megszeg�se. Az alkotm�nyos
jogok gyakorl�sa elv�laszthatatlan az alkotm�nyos k�telezetts�gek teljes�t�s�től. Az Alapt�rv�ny XXII. cikk (3) bekezd�s�ben foglalt tilt�s betart�sa mindenkinek alkotm�nyos
k�telezetts�ge. Ha ezt az alkotm�nyos tilalmat az egy�n �tl�pi, akkor sz�ks�gszerűen megbontja az egy�n alkotm�nyos
joga �s a k�z�ss�g �rdeke (a k�z�ss�g minden tagj�t egyenlően megillető alkotm�nyos jogok)
k�z�tti egyens�lyt.
Az �llamot az Alapt�rv�ny XXII. cikk (2) bekezd�s�ben foglalt �llamc�l megval�s�t�s�ban,
illetve az ehhez
kapcsol�d� alapjogok v�delm�ben objekt�v int�zm�nyv�delmi k�telezetts�g is terheli. Az egy�n az alkotm�nyos
jogai gyakorl�sa,
illetve alkotm�nyos
k�telezetts�gei teljes�t�se
sor�n egy�ttműk�dni k�teles nemcsak a k�z�ss�g tagjaival,
de
az objekt�v int�zm�nyv�delem biztos�t�s�ra k�teles �llammal
is.
[60] Az Alapt�rv�ny
O)
cikke
�rtelm�ben: �Mindenki felelős �nmag��rt, k�pess�gei �s lehetős�gei szerint
k�teles az �llami
�s k�z�ss�gi feladatok
ell�t�s�hoz hozz�j�rulni.
Az
emberk�p
formula az Alkotm�nyb�r�s�g gyakorlat�ban elősz�r
a 3110/2013. (VI.
4.)
�AB �hat�rozatban �jelent
�meg. �Az �Alkotm�nyb�r�s�g
�hivatkozott
�hat�rozat�ban
r�mutatott,� �hogy� ��[a]z� �Alapt�rv�ny�
�az� �egy�n�k�z�ss�gi� �viszonyt� �az� �egy�n
k�z�ss�ghez �k�t�tts�ge �jegy�ben
�hat�rozta �meg, �an�lk�l �azonban,�
hogy
�annak
egyedi �rt�k�t �rinten�. Ez
k�vetkezik
k�l�n�sen az Alapt�rv�ny
O) cikk�ből
�s II. cikk�ből.� (Indokol�s [49]), megerős�tette a 32/2013. (XI. 22.) AB hat�rozat, Indokol�s [88]. Az Alkotm�nyb�r�s�g az emberk�p formul�val
�sszef�gg�sben a 3132/2013. (VII.
2.) AB hat�rozatban azt vizsg�lta, hogy
a beteg
egy�ttműk�d�si k�telezetts�g�nek
elő�r�sa �sszeegyeztethető-e az Alapt�rv�nnyel. Az Alkotm�nyb�r�s�g fenti hat�rozat�ban hangs�lyozta, hogy �az Alapt�rv�ny emberk�pe nem az elszigetelt egy�n�, hanem a t�rsadalomban �lő felelős szem�lyis�g�. Ez
k�vetkezik
k�l�n�sen az Alapt�rv�ny� O)
�cikk�ből.�
�(Indokol�s� [95]). �Az �Alkotm�nyb�r�s�g ��rtelmez�s�ben
ebből az al�bbiak k�vetkeznek. Az egy�n k�z�ss�gben �l, jogai, �gy alkotm�nyos
jogai gyakorl�sa
sor�n is nemcsak �nmag��rt, de a k�z�ss�g t�bbi tagja ir�nt
is felelőss�ggel� �tartozik;� �alkotm�nyos�� joggyakorl�sa� �egyens�lyban�
�kell,�
��lljon� �a k�z�ss�g tagjak�nt a k�z�ss�g�rt is viselt felelőss�ggel.
Ennek
az egyens�lynak a fenntart�s�hoz
n�lk�l�zhetetlen az egy�ttműk�d�si
k�telezetts�g
teljes�t�se. A jogellenes
magatart�s, az alapt�rv�nyi tilalom megszeg�se
k�v�l esik az alapjogok alkotm�nyos
v�delmi
k�r�n,
megbontja a fenti egyens�lyt. Az �llam k�teles az Alapt�rv�ny
XXII. cikk (2) bekezd�sben foglalt �llamc�l, �s az ehhez kapcsol�d�
alkotm�nyos �jogok� biztos�t�sa
��rdek�ben �az
�objekt�v
�int�zm�nyv�delem biztos�t�s�ra.
Ennek
az �llami
feladatnak
az ell�t�s�hoz az Alapt�rv�ny
O)
cikke �rtelm�ben az �nmag��rt �s a k�z�ss�g
tagjai�rt egyar�nt
felelős szem�ly k�teles
hozz�j�rulni, annak
hat�kony ell�t�s�ban k�teles tev�kenyen
k�zreműk�dni. M�sk�nt
megfogalmazva, k�teles az �llami feladat ell�t�s�ban egy�ttműk�dni
az �llammal. Az egy�n �nmag��rt �s a k�z�ss�g�rt viselt felelőss�g�ből nem
az �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s �nk�ntes,
szabad v�laszt�sa �s
ezzel az alapt�rv�nyi tilalom
megs�rt�se, hanem
az �llammal t�rt�nő konstrukt�v egy�ttműk�d�s
k�telezetts�ge kell, hogy k�vetkezzen.
[61] �A hat�kony
objekt�v int�zm�nyv�delem, amely az �llam
alapt�rv�nyi
k�telezetts�ge
nem
tud megval�sulni az �rintett egy�nek
egy�ttműk�d�se
n�lk�l. K�z�rdek, hogy a
�b�rki�
�ltal szab�lyozott jogi keretek k�z�tt haszn�lhat� k�zter�let a k�z �rdek�ben,
eredeti rendeltet�s�nek megfelelően ker�lj�n haszn�latra. A rendeltet�stől elt�rő haszn�lat �csak �kiv�teles,
�időben �korl�tozott
��s� jogszab�lyi
�keretek �k�z�tt megval�sul� haszn�lat
lehet, ami nem v�ltoztathatja meg a k�zter�let
eredeti rendeltet�s�t; jogellenesen nem korl�tozhatja,
�s nem akad�lyozhatja meg a �b�rki� �ltali jogszab�lyok
kereti k�z�tt �s annak megfelelően megval�sul�
k�zter�let haszn�latot. Mindaddig, am�g az �llam az Alapt�rv�ny XXII. cikk (2) bekezd�s�ben foglalt �llamc�l el�r�se �s az ehhez
kapcsol�d� alapjogok
int�zm�nyi
v�delme
(az alapjogok t�rgyi oldal�nak
a biztos�t�sa
�s v�delme) ter�let�n teljes�ti az alapt�rv�nyi
k�telezetts�g�t, ell�tja az ebből eredő �llami
feladatokat a hat�kony feladatell�t�shoz
val� �hozz�j�rul�st, �e �k�rben �az
��llammal �val� �egy�ttműk�d�st
�az �egy�n
�nem
tagadhatja meg.
[62] �Ezzel �sszef�gg�sben ugyanakkor
alkotm�nyos k�telezetts�ge az �llamnak olyan jogi szab�lyoz�st �s int�zm�nyrendszert kialak�tani
�s fenntartani, amely a gazdas�gi teljes�tők�pess�g�hez igazod�an
k�pes hat�konyan
biztos�tani
az Alapt�rv�ny XXII. cikk (1) �s
(2) bekezd�s�ben foglalt �llamc�lok megval�sul�s�t, �s az ehhez szorosan kapcsol�d� �alapjogok �v�delm�t
�kiemelten
�is
�az �Alapt�rv�ny
�II.
�cikk�ben� foglalt
alapjog �rv�nyes�l�s�t. Az Alkotm�nyb�r�s�g a jelen
�gyben
a megkeresett
int�zm�nyek �s szervezetek
alkotm�nyb�r�s�gi
megkeres�s�re adott
v�laszaiban
foglalt t�nyeket e k�rben
t�nyk�nt fogadta el �s meg�llap�totta, hogy az �llam jogilag szab�lyozott �keretek �k�z�tt �jelenleg
�is
�fenntart
��s �műk�dtet� ilyen int�zm�nyrendszert, az �llami feladat ell�t�s�ban az �llam sz�les
k�rben
egy�ttműk�dik az �nkorm�nyzatokkal,
az alaptev�kenys�g�k szerint
ilyen
tev�kenys�get ell�t� vagy azt seg�tő
t�rsadalmi szervezetekkel
�s az egyh�zakkal
is.
[63] Az Alkotm�nyb�r�s�g az
int�zm�nyrendszer kialak�t�s�nak
c�lszerűs�gi, illetve
műk�d�s�nek
hat�konys�gi szempontjait
alkotm�nyoss�gi
szempontb�l nem
�rt�kelheti. Azt azonban az egy�ttműk�d�si k�telezetts�g k�r�ben �rt�kelnie
kell, hogy az �llam eleget
tett-e
az objekt�v int�zm�nyv�delmi k�telezetts�g�nek, megteremtette-e az alkotm�nyosan elv�rt egy�ttműk�d�s felt�teleit. E k�rben
az Alkotm�nyb�r�s�g �ism�telten �hangs�lyozza �azt,
�hogy �az� egy�ttműk�d�si
k�telezetts�g
nem
az egy�n szabad d�nt�se, hanem az �nmag��rt �s a k�z�ss�g�rt
is felelőss�get viselő egy�n alkotm�nyos k�telezetts�ge. Egy�ttműk�d�s
n�lk�l, m�g az egy�bk�nt hat�kony
objekt�v �llami
int�zm�nyv�delem
eset�n sem
tudja az �llam egyoldal�an biztos�tani
az Alapt�rv�ny
XXII. cikk (2) bekezd�s�ben foglalt �llamc�l
megval�s�t�s�t.
[64] 6. Az Alkotm�nyb�r�s�g ezt k�vetően az alapt�rv�nyi tilt�st
�nk�ntes jogk�vet�s
hi�ny�ban �v�grehajt�� Szabs.
tv. szerinti szab�lyoz�st vizsg�lta.
[65] �Az
Alapt�rv�ny
Hetedik m�dos�t�s�hoz kapcsol�d� indokol�s k�l�n is kiemeli, hogy az �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s s�rti az alkotm�nyos
v�delem alatt �ll� k�zc�l� k�zter�let
haszn�latot, �ami ellen indokolt fell�pni�. Azaz
a Szabstv. kifog�solt szab�lyoz�sa
- �nk�ntes jogk�vet�s
hi�ny�ban - ezt az indokolt fell�p�st
biztos�tja, az alkotm�nyos tilalom,
illetve az egy�ttműk�d�si
k�telezetts�g megszeg�s�hez
fűz jogk�vetkezm�nyt. Az
Szabs.
tv. �b�rkit� szankcion�l, aki megszegi az alapt�rv�nyi
tilalmat, �vagyis �az
�ind�tv�nyokban �le�rtakkal �ellent�tben
�nem �igazolt
�az, �hogy kiz�r�lag a hajl�ktalans�ghoz, mint �lethelyzethez
kapcsol h�tr�nyos
jogk�vetkezm�nyt.
[66] A Szabs. tv. t�madott szab�lyoz�sa
nem
egy
�lethelyzetet, nem a hajl�ktalan l�tet, hanem
az egy�ttműk�d�si
k�telezetts�g sz�nd�kos
�s ism�telt
megtagad�s�t, illetve folyamatos
neglig�l�s�t �szankcion�lja.� A �Szabs.
�tv.
�kifog�solt� szab�lyoz�sa
�ultima ratio eszk�z,
ami csak v�gső esetben
alkalmazhat�,
akkor, ha az
egy�ttműk�d�si
k�telezetts�get� �sz�nd�kosan�� �s �ism�telten�� (h�rom �alkalommal) �megszegik.�� A
fokozatoss�g elve nyilv�nul meg abban,
hogy a Szabs.
tv. �rtelm�ben a szab�lys�rt�si szankcion�l�st �egy� int�zked�s� előzi� meg: �az� elj�r� �hat�s�gi �szem�lyek �legal�bb h�rom alkalommal felk�rik az elk�vetőt arra,
hogy t�vozzon a helysz�nről. A rendelkez�s�� teh�t� �abban� �t�r� �el��
a� �szab�lys�rt�s��
�ltal�nos�� elj�r�si�� rendj�nek szab�lyait�l,
hogy első, m�sodik, valamint harmadik elk�vet�skor
nem
azonnali
szankcion�l�s, illetve szab�lys�rt�si feljelent�s t�rt�nik, hanem felk�rik az elk�vetőt a ter�let
elhagy�s�ra. A szab�lys�rt�si elj�r�s
lefolytat�s�ra az �jabb elk�vet�skor
csak
akkor ker�lhet sor, ha az elk�vető a felsz�l�t�snak h�rom alkalommal
nem
tesz
eleget.
[67] A Szabs. tv. tov�bbi korl�toz�
felt�teleket �llap�t meg: p�nzb�rs�g,
illetve helysz�ni
b�rs�g kiszab�s�nak
nincs helye. Elz�r�sra főszab�ly
szerint
nem ker�lhet sor, a Szabs. tv. szab�lyoz�si
logik�j�t
k�vetve
viszont
azokat,
akik a k�z�rdekű munka
elv�gz�s�t
nem
v�llalj�k, vagy azokat,
akik
visszaesőnek
minős�lnek (ha az elj�r�s al� vont szem�lyt hat h�napon bel�l m�r k�tszer, jogerősen felelőss�gre vont�k az �letvitelszerű k�zter�leti
tart�zkod�s
szab�lyainak megs�rt�se
miatt) m�s szab�lys�rt�sek elk�vetőihez hasonl�an,
a b�r�s�g d�nt�se
alapj�n elz�r�ssal lehet, illetve visszaeső eset�n elz�r�ssal kell szankcion�lni.
[68] �Az
Alkotm�nyb�r�s�g
hangs�lyozza, hogy a Szabs. tv. szab�lyoz�sa
a fokozatoss�g �s az ar�nyoss�g elv�t
�rv�nyes�ti, �s
megfelel
az alkotm�nyos szab�lys�rt�si jog k�vetelm�nyeinek is, �rv�nyes�ti annak a garanci�it, amely
garanci�kat
az Alkotm�nyb�r�s�g �a Szabs. �tv. egyes rendelkez�seit� �rintő alkotm�nyoss�gi
vizsg�latai sor�n munk�lt ki hat�rozataiban. A k�zter�leten �letvitelszerűen t�rt�nő tart�zkod�s nem
tartozik a k�zter�let
c�l szerinti, rendeltet�sszerű haszn�lat�hoz. A k�zter�let k�zc�l�, a k�z�ss�g minden tagja sz�m�ra nyitva �ll� haszn�lata � figyelemmel
a k�zter�letek v�ges sz�m�ra is � egy jogilag rendezett haszn�latot jelent;
t�bb jogszab�ly figyelemmel
a k�zter�let
konkr�t rendeltet�s�re felt�telekhez k�ti, illetve korl�tozza annak a haszn�lat�t. A k�zter�letet �b�rki� haszn�lhatja, de nem
korl�tlanul �s nem b�rmilyen c�lra;
a haszn�latnak
igazodnia
kell az adott k�zter�let rendeltet�s�hez
�s az a haszn�latra ir�nyad�
jogszab�lyi
rendelkez�sek keretei
k�z�tt kell,
hogy megval�suljon. (Az egyes alapjogok, �gy p�ld�ul a kiemelt alkotm�nyos
v�delemben r�szes�lő gy�lekez�shez val� alapjog
is, amelynek a gyakorl�sa
jellemzően k�zter�leteken
t�rt�nik csak t�rv�nyi keretek k�z�tt, azok betart�s�val gyakorolhat�, a t�rv�nys�rtő joggyakorl�s szankci�t
von maga
ut�n. E mellett a kiemelten v�dett alapjog gyakorl�s�nak
korl�tj�t jelenti
az is, hogy annak
a gyakorl�sa nem val�s�that meg bűncselekm�nyt, illetve annak az elk�vet�s�re val� felh�v�st.) Az �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s azon t�l, hogy az alapt�rv�nyi
tilalom,
�s az egy�ttműk�d�si
k�telezetts�g
megszeg�s�nek minős�l, nem k�zc�l� �s nem a k�zter�let eredeti rendeltet�s�nek
minős�lő k�zter�let haszn�latot jelent, jogilag nem szab�lyozott
�s egyben
alkotm�nyosan
tiltott magatart�s.
[69] �Az��� Alkotm�nyb�r�s�g��� az��� Alapt�rv�ny��� �legfőbb��� őre�,��� az�� Alapt�rv�ny��� v�delmi
funkci�j�b�l k�vetkezik, hogy �rv�nyre kell juttassa az Alapt�rv�nyben v�dett
�rt�keket, illetve tilalmakat. Erre is figyelemmel
kell lennie egy-egy konkr�t
jogi szab�lyoz�s alkotm�nyoss�g�nak
a meg�t�l�se sor�n.
Az Alapt�rv�nyben megfogalmazott
tilalmak a jogforr�si
rendszer szempontj�b�l a legmagasabb szinten
megfogalmazott �tilt�sok, �ebből
�k�vetkezően �azon
�t�lmenően,� hogy �mindenkire n�zve k�telezőek,
�nk�ntes jogk�vet�s
hi�ny�ban ki is k�nyszer�thetőek.
[70] Az Alapt�rv�ny
Nemzeti hitvall�s�ban foglaltak szerint
�[v]alljuk az elesettek �s a szeg�nyek megseg�t�s�nek k�telezetts�g�t�. Ez�rt az �llamnak
t�mogatnia, seg�tenie kell azon szem�lyeket, akik k�ts�gtelen�l
a t�rsadalom
legkiszolg�ltatottabb tagjai, ezt �az ��llami �k�telezetts�gv�llal�st �erős�ti �meg �az �Alapt�rv�ny
�XXII. �cikk �(2)
bekezd�se. Ennek
v�grehajt�s�ra a szoci�lis ell�t�rendszer �ltal�nos mechanizmusai �s �k�l�nb�ző
�modellprogramok� komplex �seg�ts�gny�jt�si �form�kat int�zm�nyes�tenek
a hajl�k
n�lk�l
�lő szem�lyek
sz�m�ra.
[71] A jogalkot�
az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�s
k�rd�s�t nem b�ntetőjogi,
hanem enn�l
enyh�bb szab�lys�rt�si jogi
eszk�z�kkel kezeli, mivel az elk�vet�si
magatart�st
nem bűncselekm�nyk�nt, hanem szab�lys�rt�sk�nt
szankcion�lja. Annak
eld�nt�se, hogy az Alapt�rv�nyben v�dett �rt�knek, illetve az Alapt�rv�ny
�ltal tiltott magatart�st�l val� tart�zkod�snak mik�nt
(milyen jogi
szab�lyoz�s keret�ben) szerez �rv�nyt a jogalkot� nem alkotm�nyoss�gi k�rd�s, csak az lehet az Alkotm�nyb�r�s�g
�ltal vizsg�lhat� alkotm�nyoss�gi
k�rd�s, hogy a Szabs. tv. kifog�solt szab�lyoz�sa
(mint a jogalkot� �ltal v�lasztott
konkr�t
szab�lyoz�si
m�d) alapt�rv�ny-ellenes-e.
[72] �nmag�ban
a t�rsadalom perif�ri�j�ra szorul�s�rt az ezzel s�jtott
egy�nt
jogi felelőss�g nem terhelheti �s a vonatkoz�
szab�lyoz�s alapj�n nem is terheli.
Az elesettek v�delm�re vonatkoz�
�llami
k�telezetts�gből
a hat�s�gok �s a b�r�s�g sz�m�ra az a k�telezetts�g ad�dik, hogy
az �rintett szem�lyekkel szemben az �llami gondoskod�s
�rv�nyes�tőjek�nt j�rjanak
el, annak nyilv�nval�v� t�tele mellett, hogy k�zter�leten �l�s alkotm�nyos
tilalm�nak
�rv�nyes�l�se
mind az �rintett egy�n, mind pedig a t�rsadalom k�z�s �rdeke.
[73] �Mindezekre tekintettel
az Alkotm�nyb�r�s�g
meg�llap�totta, hogy a t�madott Szabs.
tv.-beli �t�ny�ll�s �nem �egy,
�az ��rintett
�szem�lytől
�f�ggetlen �objekt�v �t�nyt
�(a
hajl�ktalan l�tet) szankcion�l, hanem
egy rend�szeti jellegű egy�ttműk�d�si k�telezetts�g
akt�v cselekv�sben megnyilv�nul�, megs�rt�s�t, ez�rt a t�madott szab�lyoz�s nem s�rti az Alapt�rv�ny B) cikk
(1) bekezd�s�t, az I. cikk (3) bekezd�s�t, valamint
az Alapt�rv�ny Nemzeti hitvall�s�ban neves�tett
c�lokat.
[74] 7. Az Alkotm�nyb�r�s�g ezt
k�vetően
az ind�tv�nyoz�k azon �rveit vizsg�lta, mely szerint
a Szabs. tv. 178/B. �-�nak
(4) �s
(5) bekezd�sei s�rtik a jog�llamis�g elv�t, mivel azok nem felelnek meg a normavil�goss�g, illetve a jogbiztons�g k�vetelm�ny�nek �s utat engednek az �nk�nyes jogalkalmaz�snak.
[75] �Az
ind�tv�nyok szerint a Szabs.
tv. 178/B. � (4) bekezd�se
az Alapt�rv�ny
B) cikk (1)
bekezd�se �szerinti �jog�llami
�jogbiztons�g�
(normavil�goss�g)
�k�vetelm�ny�t
�s�rti, mert annak
�rtelm�ben, akit 90 napon bel�l 3 alkalommal a (2) bekezd�s
szerint
a szab�lys�rt�s
elk�vet�se miatt a helysz�nen figyelmeztettek, azzal szemben az �jabb elk�vet�skor
a szab�lys�rt�si elj�r�s
megind�t�sa
nem mellőzhető. A jogalkot�
90 napon bel�l h�rom figyelmeztet�si lehetős�get ad a rendőrs�g sz�m�ra, azonban nem r�gz�ti, hogy
az egyes figyelmeztet�sek k�z�tt milyen idők�znek kell
eltelnie.
[76] Az ind�tv�nyoz�
1. �ll�spontja szerint
a Szabs. tv. 178/B. � (5) bekezd�se, amely �rtelmezi az �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rt�s
elk�vet�si
magatart�s�t, nem felel
meg az Alapt�rv�ny
B) cikk (1) bekezd�s�ben kinyilv�n�tott
jog�llami jogbiztons�g k�vetelm�ny�nek. Az
�rtelmező
rendelkez�s
az elk�vet�si magatart�st olyan konjunkt�v
felt�telekkel
hat�rozza meg,
amelyek egyr�szt az elk�vető sz�nd�k�ra, m�sr�szt a k�lső k�r�lm�nyek alapj�n levonhat� k�vetkeztet�sekre
�p�lnek. Ut�bbi k�rben
a t�rv�ny csak annyit k�vetel meg az elk�vet�si magatart�s meg�llap�t�s�hoz, hogy az ott �rt k�lső k�r�lm�nyekből arra lehessen k�vetkeztetni,
hogy az elk�vető a jellemzően lak�hely�l szolg�l� k�zter�leten v�gzett tev�kenys�geket a k�zter�leten r�vid idők�z�nk�nt
visszat�rően �s
rendszeresen v�gzi.
Ez�rt ugyanannak
a magatart�snak a tan�s�t�sa (pl.: tiszt�lkod�s, ��tkez�s)
�annak �f�ggv�ny�ben� minős�lne
�szab�lys�rt�snek, �hogy �azt
valaki � a l�tszat szerint � eseti jelleggel, vagy
� mint ahogy a hajl�ktalanok, �s szint�n
a l�tszat szerint � időnk�nt visszat�rően v�gzi.
Ebből az is k�vetkezik, hogy
ak�r a k�zter�let rendeltet�sszerű haszn�lata eset�n is elvonj�k a hajl�ktalan elk�vető szem�lyes
szabads�g�t
a Szabs.
tv. alapj�n.
[77] �Az�
�Alkotm�nyb�r�s�g
�hangs�lyozza,�� hogy �a�
�normavil�goss�g�� a� �szab�lys�rt�si
norm�val
szemben is alkotm�nyos k�vetelm�ny,
csak�gy, mint az �nk�nyes jogalkalmaz�s tilalma. A norma megsz�vegez�s�ből fakad� neh�zs�gek csak ott vetik fel a jogbiztons�g s�relm�t, �s v�lik elker�lhetetlenn� a norma megsemmis�t�se, ahol a jogszab�ly eleve �rtelmezhetetlen, �s ez alkalmaz�s�t kisz�m�thatatlann�,
a norma c�mzettjei �sz�m�ra �előrel�thatatlann� �teszi �{3106/2013. �(V.
�17.) �AB �hat�rozat,
Indokol�s [10]}.
[78] �A jelen �gyben a Szabs. tv. 178/B. �-�nak (4) bekezd�s�vel �sszef�gg�sben nincs
kellő k�vetkeztet�si alap
annak meg�llap�t�s�ra, hogy az abban szereplő azon elő�r�s, mely 90 napon
bel�l
h�rom alkalommal t�rt�nő előzetes figyelmeztet�shez k�ti
a szab�lys�rt�si
elj�r�s k�telező megind�t�s�t eleve �rtelmezhetetlen �s ez�rt alkalmazhatatlan lenne.
[79] Az Alkotm�nyb�r�s�g
jogszab�ly alapt�rv�ny-elleness�g�nek vizsg�lat�n�l
minden esetben �rtelmezi a jogszab�lyt
is. Ez mindig sz�ks�gszerű, mert meg kell �llap�tani a jogszab�ly tartalm�t �s annak alkalmaz�si k�r�t. �j jogszab�lyn�l, amelyhez m�g nem tapad b�r�i
gyakorlat, az Alkotm�nyb�r�s�g csak a saj�t �rtelmez�s�re t�maszkodhat. A jogszab�ly absztrakt t�ny�ll�s�nak
�s valamely t�rt�neti t�ny�ll�snak
az egym�sra
vonatkoztat�sa, ezzel kapcsolatban a jogszab�ly �rtelmez�se
elsősorban
az �ltal�nos
hat�sk�rű b�r�s�gokra tartozik; az Alkotm�nyb�r�s�g a jogszab�ly vizsg�lat�n�l
az Alapt�rv�ny
�s a jogszab�ly egym�sra vonatkoztat�s�t, ezzel kapcsolatban a jogszab�ly alkotm�nyos �rtelmez�s�t v�gzi
el. Az Alapt�rv�ny
28. cikke
szerint
a b�r�s�gok a jogalkalmaz�s sor�n a jogszab�lyok
sz�veg�t elsősorban
azok c�lj�val �s
az Alapt�rv�nnyel
�sszhangban
�rtelmezik. Az Alapt�rv�ny �s a jogszab�lyok
�rtelmez�sekor
azt kell felt�telezni, hogy
a j�zan �sznek �s a k�zj�nak megfelelő,
erk�lcs�s �s
gazdas�gos c�lt szolg�lnak. Az Alapt�rv�ny
28. cikk�nek
megfelelő
�rtelmez�s az elj�r� b�r�s�gok sz�m�ra alkotm�nyos parancs.
A vizsg�lt esetben a t�madott normasz�veg rugalmas m�rlegel�si
lehetős�get ad a jogalkalmaz� szervek sz�m�ra���� �annak���� �kialak�t�s�ra,�� ���hogy���� �milyen���� �magatart�st���� �minős�tenek
��letvitelszerűnek�. Hangs�lyozand� tov�bb�,
hogy a k�zter�leten
val� tiszt�lkod�s eleve
nem tartozik
a k�zter�let
c�l szerinti,
rendeltet�sszerű haszn�lat�hoz.
Mindezen
�rtelmez�si keretek
kialak�t�sa ugyanakkor az �t�lkező
b�r�s�gok
feladata.
[80] �A
�Szabs. �tv. �178/B. �� �(5)� bekezd�s�vel�
�sszef�gg�sben
�hangs�lyozand�, �hogy� a konkr�t �gyben az adott �lethelyzet le�r� jellegű meghat�roz�sa
sz�ks�ges
ahhoz, hogy az egy�ttműk�d�sre k�telezettek, illetve az azt elmulaszt�k (a szab�lys�rt�si
t�ny�ll�s alanyai) k�re meghat�rozhat�
legyen. Az �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s ism�rveiről a Szabs. tv. csup�n p�ld�l�z� felsorol�st
ad, annak
egyes elemei �az ��letvitelszerűs�g
�szempontj�b�l� legjellemzőbb
�cselekv�seket,
k�r�lm�nyeket t�kr�zik. Az �letvitelszerűs�g t�rv�nyi
fogalm�t taxat�v felsorol�ssal
k�r�l�rni nem lehet �s az ellent�tes is lenne a jogszab�ly
c�lj�val, mivel
csak az �sszes k�r�lm�ny
gondos
m�rlegel�se alapj�n �llap�that� meg, hogy val�ban �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�sr�l
van-e sz� a konkr�t esetben.
Ez pedig minden egyes esetben a jogalkalmaz�
szervek
feladata.
[81] �Az �Alkotm�nyb�r�s�g �r�mutat,�� hogy �jelen��
esetben��
az �elk�vet�si �magatart�st �rtelmező� rendelkez�sben� szereplő� fogalmak ��ltal�noss�ga�
a� jogalkot�s jogfogalmaira jellemző
absztrakci�s
fokot
nem haladja meg.
[82] A fentiekre
tekintettel
az Alkotm�nyb�r�s�g meg�llap�totta, hogy a t�madott
szab�lyoz�s nem s�rti a normavil�goss�g, illetve a jogbiztons�g k�vetelm�ny�t.
[83] �8.
�Az� Alkotm�nyb�r�s�g
�ezt �k�vetően �a �szab�lys�rt�si �t�ny�ll�s �ind�tv�nyok ��ltal �ll�tott diszkriminat�v jelleg�vel �s a szabads�gelvon�ssal
�sszef�ggő k�rd�seket vizsg�lta. Az ind�tv�nyok
szerint a szab�lys�rt�si
t�ny�ll�s
a hajl�ktalan szem�lyeket
c�lozza, tov�bb� a Szabs. tv. t�bb rendelkez�se
is kiz�rja az elj�r� rendőr, valamint a b�r�s�g,� �mint� �jogalkalmaz�� �szerv� �m�rlegel�s�t� �az�� elj�r�s�� al��� vont� �szem�ly
szabads�gt�l
val� megfoszt�sa vonatkoz�s�ban.
Az int�zkedő rendőrnek t�rv�nyi
k�telezetts�ge az elj�r�s al� vont
szem�lyt
elő�ll�tani �s őrizetbe venni. A b�r�s�gnak nincs joga m�rlegelni sem az őrizet elrendel�s�nek, sem pedig annak fenntart�s�nak/meghosszabb�t�s�nak �indokolts�g�t,
�v�g�l� pedig� a �b�r�s�g m�rlegel�si
�joga �az ��ltal�nos �szab�lyokhoz �k�pest �korl�tozottabb� �a �szankci�
kiszab�s�nak ter�n. A szab�lys�rt�si őrizet
tartama automatikusan, a t�rv�ny erej�n�l
fogva meghosszabbodik bizonyos esetben, �s az az elleni
fellebbez�s
sikere eleve kil�t�stalan. A t�madott
szab�lyoz�s ez�rt a szem�lyes szabads�ghoz
val� joggal
�sszef�gg�sben, azon
kereszt�l s�rti a t�rv�ny előtti egyenlős�ghez val� jogot, az egyenlő b�n�sm�dhoz
val� jogot, valamint
a tisztess�ges
b�r�s�gi elj�r�shoz (azon bel�l a tisztess�ges t�rgyal�shoz) val� jogot �s a hat�kony
jogorvoslathoz
val� jogot.
[84] Az ind�tv�nyoz�k k�t oldalr�l
is �ll�tott�k a Szabs. tv. t�madott szab�lyoz�s�nak
az Alapt�rv�ny XV. cikk (1) �s (2) bekezd�s�vel val� koll�zi�j�t. Egyr�szt a t�ny�ll�s az ind�tv�nyoz�k szerint egy meghat�rozott t�rsadalmi csoportra,
a hajl�ktalanokra
vonatkozik. Ezzel �sszef�gg�sben az Alkotm�nyb�r�s�g r�mutat,
hogy
ez az �ll�t�s a normasz�veg alapj�n �nmag�ban
nem
igazolhat�. A szab�lys�rt�si t�ny�ll�s �ltal�nos
alany�, az �letvitelszerű k�zter�leten �l�ssel
�sszef�ggően az egy�ttműk�d�si
k�telezetts�g
megtagad�s�t kiv�tel n�lk�l
mindenki
sz�m�ra tiltja. Maga az Alapt�rv�ny
is egy �ltal�nos tilalmat fogalmaz meg, amit az ind�tv�nyoz�k sem
vitattak. Az ind�tv�nyok
t�nyszerűen
nem t�masztott�k al� azt, hogy a Szabs. tv.
kifog�solt szab�lyoz�sa
kiz�r�lag a hajl�ktalan
szem�lyeket szankcion�lja az �ltal�nos alapt�rv�nyi �tilalom �megs�rt�se
�miatt. �Ir�nyad� �hat�s�gi �jogalkalmaz�i,
�illetve b�r�s�gi joggyakorlat
hi�ny�ban jelenleg nem ismert az, hogy h�nyszor �s konkr�tan
kiket
marasztaltak el eddig az �j Szabs. tv.-beli
t�ny�ll�s alapj�n a b�r�s�gok.
Hangs�lyozand�,
hogy
a 176/2011. (XII. 29.) AB hat�rozattal elb�r�lt
�gytől elt�rően,
jelen
esetben
a jogszab�ly nem olyan magatart�shoz
(az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�s) kapcsol
szankci�t, amely egy bizonyos
t�rsadalmi helyzetben
�lők
�lethelyzet�ből sz�ks�gszerűen
ad�dik, hanem annak alkalmaz�sa az egy�n �s az �llam
k�z�tti egy�ttműk�d�si
k�telezetts�g
alkotm�nyos jogrendszerbeli alapelv�nek megs�rt�s�vel f�gg
�ssze.
[85] M�sr�szt az ind�tv�nyok szerint s�rti az egyenlő b�n�sm�d k�vetelm�ny�t, hogy
a t�madott t�ny�ll�s eset�ben a Szabs.
tv. főszab�ly�t�l
elt�rő szankcion�l�si
lehetős�geket
teremtett meg
a jogalkot�. Az
elt�r�sek k�r�ben az őrizet k�telező
alkalmaz�s�val �sszef�gg�sben az ind�tv�nyoz�k felvetik
az Alapt�rv�ny IV. cikk�nek
s�relm�t. Az Alkotm�nyb�r�s�g k�vetkezetes gyakorlata szerint: �[h]�tr�nyos megk�l�nb�ztet�s
akkor
�ll fenn,
ha a szab�lyoz�s l�nyeges eleme tekintet�ben nem azonos az alanyok
elb�r�l�sa, jogaik
�s k�telezetts�geik meghat�roz�sa. Nem lehet
viszont
h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�sről besz�lni akkor,
ha a jogi
szab�lyoz�s elt�rő alanyi k�rre �llap�t meg elt�rő rendelkez�seket� {26/2013. (X. 4.) AB hat�rozat, Indokol�s [183]}.
[86] �Meg�llap�that�, hogy
a jogalkot� azon
speci�lis alanyi k�r tekintet�ben teremti meg
a szankci� alkalmaz�s�nak lehetős�g�t, akik
az erre ir�nyul�
alapt�rv�nyi tilalom,
illetve t�bbsz�ri,
kifejezett
felh�v�s ellen�re sem
k�v�nnak felhagyni az �letvitelszerű
k�zter�leten tart�zkod�ssal.
A fentiek
szerint a Szabs.
tv. t�madott
szab�lyoz�sa
a kor�bban r�szletesen
kifejtettekre is figyelemmel nem c�lzottan �s kiz�r�lagosan a
hajl�ktalanokra, hanem az elk�vetők j�l elk�l�n�thető csoportj�ra n�zve �llap�t meg
saj�tos szab�lyokat,
tov�bb�
a t�madott
szab�lyoz�sa ezen j�l elk�l�n�thető csoport minden egyes tagj�ra vonatkozik, vagyis
az nem �tk�zik a h�tr�nyos
megk�l�nb�ztet�s tilalm�ba.
[87] �Ez�rt az Alkotm�nyb�r�s�g meg�llap�totta, hogy a t�madott szab�lyoz�s
nem
s�rti az Alapt�rv�ny XV cikk (1) �s
(2) bekezd�seit (t�rv�ny
előtti egyenlős�g, egyenlő
b�n�sm�d k�vetelm�nye).
[88] �9. Ezt k�vetően az Alkotm�nyb�r�s�g a szem�lyi
szabads�g korl�toz�s�val
�sszef�ggő
ind�tv�nyi
elemeket vizsg�lta
(Alapt�rv�ny IV.
cikk).
[89] Az Alapt�rv�ny IV. cikk (3) bekezd�se
�rtelm�ben a bűncselekm�ny
elk�vet�s�vel
gyan�s�tott �s
őrizetbe vett
szem�lyt
a lehető legr�videbb időn bel�l szabadon
kell bocs�tani,
vagy b�r�s�g
el�
kell �ll�tani.
Az Abh1. �rtelm�ben ez
a rendelkez�s
�s az azzal kapcsolatban levezetett k�vetelm�nyek megfelelően alkalmazand�k a szab�lys�rt�si őrizetre is.
[90] Az Alkotm�nyb�r�s�g gyakorlata szerint a szabads�gelvon�s alkotm�nyoss�ga meg�t�l�s�ben meghat�roz� jelentős�gű a szabads�gelvon�s
időtartam�nak m�rt�ke, annak indokolts�ga, valamint a jogtalan szabads�gelvon�s eset�n a jogorvoslati jog �s egy�b jogk�vetkezm�nyek meghat�roz�sa,
illetve azok
megfelelős�ge.
[91] �Az�
�Alkotm�nyb�r�s�g�
�kor�bbi� ���
�az�� Alapt�rv�ny� �hat�lybal�p�s�t� �k�vetően� �is hivatkozott � d�nt�s�ben hangs�lyozta, hogy az egy�n alapt�rv�nyből eredő joga a szem�lyi
szabads�gra �s a szem�lyi
biztons�gra
akkor �lvez hat�kony
v�delmet, ha az
elj�r�s t�nyleges időtartama nemcsak a t�rv�ny
szerint maxim�lis hat�ridőn bel�l
marad, hanem az �gy saj�toss�gaival is adekv�t [V�. 3/2007. (II. 13.) AB
hat�rozat,
megerős�tette Abh1.]
[92] �A Szabs. tv. 178/B. � (13) bekezd�se t�bboldal�
garanci�t �p�t be az őrizet maxim�lis időtartama �meghat�roz�s�ra.
�Egyr�szt �kimondja,� hogy �a �szab�lys�rt�si �őrizet �a b�r�s�g jogerős d�nt�s�ig, de legfeljebb a nem jogerősen kiszabott
szab�lys�rt�si elz�r�s tartam�ig tart. M�sr�szt r�gz�ti, hogy ha a b�r�s�g elsőfok� d�nt�s�ben � amelyet a (14) bekezd�s �rtelm�ben 72 �ra, teh�t a Szabs. tv. 72. � (3) bekezd�s�ben
meghat�rozott,
a szab�lys�rt�si
őrizetre
ir�nyad� hat�ridőn bel�l hoz meg �
k�z�rdekű munka b�ntet�st szab ki, a szab�lys�rt�si őrizet a Szabs.
tv. 14. � (2a) bekezd�s�ben meghat�rozott besz�m�t�s
szerinti
tartamig tart. Egyebekben a Szabs.
tv. 178/B. � -�nak
(17) �s (20) bekezd�sei vonatkoznak
a kiszabhat� szankci�kra, ezen rendelkez�sek alapesetben
a b�r�i
m�rlegel�s
lehetős�g�t biztos�tj�k,
az kiz�r�lag a visszaeső elk�vetők (akiket 6 h�napon bel�l
k�tszer
elmarasztaltak) eset�ben
korl�tozott
(eset�kben
ti. csak elz�r�s
szabhat� ki).
Ha pedig az elsőfok�
b�r�s�g figyelmeztet�st
alkalmaz, az elk�vetőt halad�ktalanul szabad�tani kell.
Ezzel a szab�lys�rt�si őrizet időtartam�nak
meghat�roz�sa a Szabs.
tv. főszab�ly�t csak
annyiban m�dos�tja, amennyiben
a cselekm�ny saj�toss�gaira tekintettel
felt�tlen�l sz�ks�ges, egy�ttal t�bb
oldalr�l
garanci�kat
is ad a szab�lys�rt�si
őrizet
időtartama
maximaliz�l�sa �rdek�ben. A hat�kony jogorvoslat lehetős�ge a Szabs. tv. �ltal�nos
szab�lyai szerint az �gy elrendelt
szab�lys�rt�si
őrizettel
szemben
is biztos�tott,
ez�rt a szab�lyoz�s
eleget tesz az Abh1.-ben foglalt k�vetelm�nyeknek.
[93] Az Alkotm�nyb�r�s�g a kifejtettekre tekintettel meg�llap�totta, hogy a t�madott
szab�lyoz�s a szem�lyes szabads�ghoz val� joggal �sszef�gg�sben nem
s�rti
a t�rv�ny� előtti
�egyenlős�ghez �val�
�jogot, �az �egyenlő �b�n�sm�dhoz
�val� �jogot,
valamint a tisztess�ges
b�r�s�gi elj�r�shoz val� jogot �s a hat�kony
jogorvoslathoz
val� jogot.
[94] �10. Az
Alkotm�nyb�r�s�g v�g�l azon ind�tv�nyoz�i �rveket vizsg�lta, melyek
szerint
a Szabs.
tv. 178/B. � (2) bekezd�se
gyakorlatilag r�k�nyszer�ti az elj�r�s al� vont hajl�ktalan embereket arra,
hogy
ig�nybe vegy�k a hajl�ktalan szem�lyek r�sz�re
fenntartott
ell�t�sokat,
amelyek r�szben csup�n korl�tozottan
�llnak rendelkez�sre.
Ha nem �lnek ezzel a lehetős�ggel,
a helysz�ni
figyelmeztet�s
helyett szab�lys�rt�si
elj�r�st
ind�tanak ellen�k, amely sor�n elz�r�s
szabhat� ki. Azzal szemben pedig, akit
90� �napon� �bel�l� �h�rom�
�alkalommal� �a��
helysz�nen�
�figyelmeztettek,� �az� ��jabb
elk�vet�skor
a szab�lys�rt�si elj�r�s
megind�t�sa nem
mellőzhető. Ennek
eredm�nyek�ppen
a hajl�ktalan szem�lynek, ha el
akarja ker�lni, hogy szab�lys�rt�si
elj�r�s
induljon ellene,
nincs
m�s v�laszt�sa, mint ig�nybe venni a hajl�ktalan szem�lyek r�sz�re fenntartott
ell�t�sokat. A t�madott szab�lyoz�s ez�rt az emberi m�lt�s�ghoz val� jogot s�rti.
[95] Az Alkotm�nyb�r�s�g mindenek előtt r�mutat arra, hogy a hajl�ktalan szem�lyek r�sz�re fenntartott
differenci�lt ell�t�sok korl�tozott
rendelkez�sre �ll�s�t az ind�tv�nyoz�k nem igazolt�k. Az Alkotm�nyb�r�s�g ezen
ind�tv�nyi elem
elb�r�l�sa sor�n is t�nyk�nt fogadta el, a megkeresett int�zm�nyek �s
t�rsadalmi szervezetek
alkotm�nyb�r�s�gi
megkeres�s�re
adott v�laszaiban e k�rben tett
t�ny�ll�t�sait, �s k�z�lt adatait. Az Alkotm�nyb�r�s�g megkeres�s�re adott egy�ttes miniszteri
v�lem�nyben k�zreadott statisztikai
t�nyadatok alapj�n a legt�bb ell�t�si ter�leten
kapacit�s t�bblet
�llap�that� meg, azaz a rendelkez�sre �ll�
kapacit�sok nincsenek
teljes
k�rben kihaszn�lva. Az Alkotm�nyb�r�s�g kiemeli,
hogy az �rintettek
r�sz�ről az alkotm�nyos
egy�ttműk�d�si k�telezetts�g tan�s�t�sa
�s az alapt�rv�nyi tilalom
megtart�sa ugyanakkor csak akkor v�rhat� el, ha az �llam is eleget tesz
az objekt�v int�zm�nyv�delmi
k�telezetts�g�nek, azaz ha kialak�tja �s műk�dteti, illetve - a gazdas�gi teljes�tők�pess�g�hez m�rten - folyamatosan fejleszti
a hajl�ktalan
szem�lyek r�sz�re fenntartott
differenci�lt ell�t�sokat ny�jt�
ell�t�rendszert.
[96] �Az
Alkotm�nyb�r�s�g ugyanakkor hangs�lyozza, hogy jelen
esetben az Alapt�rv�ny
II. cikk�nek
(emberi m�lt�s�ghoz
val� jog) alkotm�nyos v�delmi k�r�ből nem az �rinthetetlen ��m�lt�s�gmag�
��llt �az �alkotm�nyoss�gi �vizsg�lat �k�z�ppontj�ban, hanem
annak
szelv�nyjog�t k�pező �nrendelkez�si jog, mint az emberi m�lt�s�ghoz val� jog korl�tozhat� aspektusa, illetve azzal �sszef�gg�sben a cselekv�si auton�mia (szabad mozg�s �s tart�zkod�s joga) �ll�tott
s�relme.
[97] �Az
Alapt�rv�ny
XXII. cikk (2) bekezd�s�nek
az emberhez
m�lt� lakhat�s felt�teleinek
biztos�t�s�t elő�r� rendelkez�s�ből az k�vetkezik, hogy ezen
�llamc�l
megval�s�t�sa �rdek�ben az �llam �s a helyi
�nkorm�nyzatok t�rekednek
valamennyi
hajl�ktalan
szem�ly sz�m�ra sz�ll�st biztos�tani.
Ebből a fokozott �llami
szerepv�llal�sb�l pedig az k�vetkezik, hogy az �llam az int�zm�nyv�delmi, illetve �letv�delmi
k�telezetts�g�nek is eleget k�v�n
tenni. Az Alkotm�nyb�r�s�g r�mutat, hogy az utc�n
�l�s
az, ami emberhez
m�ltatlan �letk�r�lm�nyeket jelent.
�pp a m�lt�s�g �s az emberi �let
v�delme
�rdek�ben kell
az �llamnak
az int�zm�nyv�delmet biztos�tani,
figyelemmel a szeg�nyek �s elesettek megseg�t�s�nek
az Alapt�rv�ny Nemzeti hitvall�sban
foglalt rendelkez�s�re is.
[98] �Az �llam fokozott int�zm�nyv�delmi k�telezetts�g
keret�ben jogilag
szab�lyozott �s megfelelően fenntartott ell�t�rendszer
ig�nybe
v�tele �rdek�ben
az �rintett egy�ttműk�d�si
k�telezetts�g�nek a megszeg�s�t
ultima ratio eszk�zk�nt
szab�lys�rt�si t�ny�ll�s keret�ben szankcion�lja. Ezen alapul az Alapt�rv�ny
�ltal�nos tilalmat meghat�roz� rendelkez�se az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�s
vonatkoz�s�ban.
Ezen tilt� rendelkez�s
alkotm�nyos k�vetkezm�nye az, hogy az �llamot
a hajl�ktalan
szem�lyeket
�rintően
� figyelemmel
az Alapt�rv�ny
XXII. cikk (2) bekezd�s�ben foglaltakra � fokozott m�rt�kű int�zm�nyv�delmi
k�telezetts�g terheli, hiszen
biztos�tania
kell, hogy a hajl�k
n�lk�li
szem�lyeknek
minden időben legyen
olyan tart�zkod�si hely�k,
amely nem a k�zter�leten van. Az Alapt�rv�ny tilt� rendelkez�s�ből k�vetkező fokozott int�zm�nyv�delmi
k�telezetts�g�t az �llam csak a����� hajl�ktalan� �embereknek�
�az� �ell�t�rendszerbe� �val�� �beker�l�se� �eset�n� �k�pes biztos�tani,
ha ez �nk�ntes jogk�vet�se hi�ny�ban nem
k�vetkezik
be, az �llam fokozott int�zm�nyv�delmi k�telezetts�g�t elő�r� alkotm�nyos parancs
alkotm�nyos c�lja
ki�resedik, az �llam ezzel �sszef�gg�sben az �letv�delmi k�telezetts�g�nek nem tud
eleget tenni.
[99] �Az
ind�tv�nyoz�k
nem igazolt�k azt, hogy az ell�t�rendszer ig�nybe v�tele eset�n az azt ig�nybe vevőket t�rgyk�nt kezeln�k, dehumaniz�ln�k.
Az sem igazolt, hogy az ell�t�rendszer
ig�nybe v�tele eset�n
emberhez m�ltatlan k�r�lm�nyek k�z� ker�ln�nek az �rintettek. Amennyiben
ilyen helyzet m�gis előfordulna, az �rintettek sz�m�ra az alapjogi jogv�delem
biztos�tott
az alapvető jogok biztos�n �s a rendes b�r�s�gi rendszeren
kereszt�l.
[100] Az �nrendelkez�si jog, illetve a cselekv�si auton�mia
az emberi m�lt�s�ghoz val� alapjog szelv�nyjogai. Ezen jogok
�ll�tott
s�relme kapcs�n figyelembe kell venni az alkotm�nyos jogok (�nrendelkez�s, cselekv�si auton�mia) �s
k�telezetts�gek (egy�ttműk�d�s)
illetve
tilalmak (�letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�s) szoros
�sszetartoz�s�t, �s azt is, hogy az Alapt�rv�nyben
tiltott magatart�sok, illetve a szab�lys�rt�sek, �mint �a �t�rsadalomra
�-
�a
�bűncselekm�nyekn�l �kisebb �fokban �- vesz�lyt
jelentő magatart�sok mindenkor
korl�tj�t k�pezik a mondott
szelv�nyjogoknak. Az alkotm�nyos
jogok gyakorl�sa elv�laszthatatlan az alkotm�nyos
k�telezetts�gek� �teljes�t�s�től� ��s�
�az� �alkotm�nyos� �tilalmak� �megtart�s�t�l.�
�Az
�nrendelkez�si� jog, �illetve� a� cselekv�si� auton�mia�
nem�
terjed� ki� az� alapt�rv�nyi
tilalom megszeg�s�re, az Alapt�rv�nyben tiltott magatart�s v�laszt�s�ra,
sem
pedig szab�lys�rt�s
elk�vet�s�re. Az �nrendelkez�si jog, illetve a cselekv�si auton�mia
a Szabs.
tv. t�madott szab�lyoz�s�n kereszt�l sz�ks�ges
korl�toz�s al� esik, mert az alkotm�nyosan v�dett �rt�k
(k�zter�let
k�zc�l� jogszab�lyi keretek k�z�tt t�rt�nő
�b�rki�� �ltali
�haszn�lata) �illetve
�ahhoz �kapcsol�d�an
�m�sok �alapjogai �ezt
megk�vetelik. A korl�toz�s ar�nyos is egyben, mert a szab�lys�rt�si szankci� csak ultima ratio eszk�z,
amely megfelel a szab�lys�rt�si joggal
szemben t�masztott
alkotm�nyoss�gi k�vetelm�nyeknek (fokozatoss�g, ar�nyoss�g) �s
a jogszab�lyi
keretek� �k�z�tti�� �b�rki�� ��ltali� �jogilag� �szab�lyozott� �keretek�
�k�z�tti� �k�zter�let haszn�latot
tov�bbra
is biztos�tja, att�l senkit nem z�r el.
[101] Az �Alapt�rv�ny �gener�lis �tilt� �rendelkez�se �vil�gosan �illeszkedik
�az �Alapt�rv�ny
�rt�krendj�be, amely �rt�krend k�z�ppontj�ban az emberi m�lt�s�g �ll.
A Nemzeti hitvall�s szerint:
Valljuk,
hogy az emberi l�t alapja az emberi m�lt�s�g. Valljuk,
hogy az egy�ni
szabads�g csak m�sokkal egy�ttműk�dve bontakozhat ki. Valljuk, hogy egy�tt�l�s�nk legfontosabb keretei
a csal�d �s
a nemzet, �sszetartoz�sunk alapvető �rt�kei a hűs�g, a hit �s a szeretet. Valljuk,
hogy a k�z�ss�g erej�nek �s minden ember becs�let�nek alapja a munka, az emberi szellem
teljes�tm�nye. Valljuk az elesettek �s a szeg�nyek megseg�t�s�nek k�teless�g�t. Mindebből
az Alkotm�nyb�r�s�g �rtelmez�s�ben az is k�vetkezik, hogy szabads�g felelőss�ggel j�r, az egy�ni szabads�g pedig a t�rsadalmi egy�tt�l�s sor�n
bontakozik
ki.
[102] Az Alapt�rv�ny II. cikke szerint
az emberi m�lt�s�g s�rthetetlen. Minden embernek joga van az �lethez
�s az emberi m�lt�s�ghoz. Az emberi m�lt�s�g, mint minden emberi szabads�g alapja az emberi t�rsadalomban,
az emberi egy�tt�l�s sor�n k�pes csak kibontakozni, az emberi m�lt�s�g az Alapt�rv�ny szerint
a t�rsadalomban �lő, a t�rsadalmi egy�tt�l�s
felelőss�g�t hordoz� egy�n m�lt�s�ga. Nemcsak az egy�n tartozik azonban felelőss�ggel a t�rsadalmi egy�tt�l�s�rt, hanem
a t�rsadalom
is az egy�n�rt. Az Alapt�rv�ny
�rt�krendje
szerint a t�rsadalmi egy�tt�l�s c�lja a k�z�s boldogul�s,
melynek
alapja a munka
�s a szellemi teljes�tm�ny,
legfőbb kerete
pedig a csal�d �s a nemzet. Az emberi t�rsadalom c�lja �s legfőbb kerete
vil�gosan kijel�li az���������� �llam� �szerep�t� �e�
�c�lok� �megval�sul�s�ban� ��s� �a�
�fő� �keretek�
�v�delm�ben,
t�mogat�s�ban.
A jelen
�gyben vizsg�lt szab�lys�rt�si
t�ny�ll�s egyik
lehets�ges - de nem kiz�r�lagos - elk�vetői k�re a hajl�k
n�lk�li szem�lyek
kiszorultak a k�z�s
boldogul�st eredm�nyező munkav�gz�s, vagy szellemi
teljes�tm�nyek el�r�se lehetős�g�ből, s ennek eredm�nyek�nt
� t�bbnyire emberi sorstrag�di�k
�ldozataik�nt is- a t�rsadalmi �let perem�re ker�ltek. A nincstelens�g, az emberi hajl�k hi�nya minden ember sz�m�ra s�lyos
teher, mely p�rosulva a t�rsadalom k�z�ny�vel, vagy �ppen negat�v �rt�k�t�let�vel olyan h�tr�nyos emberi helyzetek kialakul�s�hoz�
�vezethet,� �melyekből� �az� �egy�n� �sz�m�ra� �ki�t�
�csak�
�az� ��llami
seg�ts�gny�jt�s ig�nybe v�tel�vel mutatkozik. Az Alapt�rv�ny
�rt�krendje szerint a
nincstelens�gre, a hajl�ktalans�gra
senkinek
nincs
joga, ez az �llapot
nem az emberi m�lt�s�ghoz
val� jog
r�sze,
�ppen ellenkezőleg, ez a helyzet
olyan a t�rsadalmi
egy�tt�l�s �s az egy�ni
�let
egym�shoz kapcsol�d� diszfunkci�ib�l
keletkezik, amelyeket a hűs�g, a hit �s szeretet alapj�n �ll� t�rsadalomnak ezen elvek
alapj�n kell kezelnie, s lehetős�g szerint megsz�ntetnie. Ebben
a folyamatban az egy�nnek �s a t�rsadalom
�rdekeit k�pviselő �llamnak a c�ljai azonosak. Az emberi m�lt�s�ghoz val� jogot s�lyosan s�rti
az embernek
az emberi t�rsadalomb�l
val� kiszorul�sa, az emberi m�lt�s�g s�relm�t azonban �ppen az okozn�, ha az egy�nt
az �llam mag�ra hagyn� elesett, t�rsadalmilag
sz�mkivetett helyzet�ben. Az Alapt�rv�ny �rt�krendj�t
k�pviselő �llam a seg�ts�gre szorul�, elesett, mag�r�l
gondoskodni
k�ptelen
szem�lyt
sohasem hagyhatja mag�ra, ez az �llami int�zm�nyv�delmi k�telezetts�g
k�vetkezik az Alapt�rv�ny �rt�krendj�ből, a szeg�nyek
�s elesettek v�delm�re vonatkoz�
�llami
k�telezetts�gből.
[103] A �kifejtettekre �tekintettel �az
�Alkotm�nyb�r�s�g �meg�llap�totta,
�hogy �a �t�madott szab�lyoz�s nem
s�rti az emberi m�lt�s�ghoz
val� alapjogot.
[104] 11. �Mivel �az �Alkotm�nyb�r�s�g
�nem �semmis�tette �meg �a �Szabs. �tv. �kifog�solt rendelkez�seit,
ez�rt az alkalmaz�si tilalom elrendel�s�ről nem
kellett hat�roznia.
IV.
[105] Az Alkotm�nyb�r�s�g hangs�lyozza, hogy az egy�ttes miniszteri v�lem�ny t�nyadatai alapj�n t�nyk�nt �llap�that� meg az, hogy az �llam �s az �nkorm�nyzatok
- a t�rsadalmi szervezetekkel
�s az egyh�zakkal
szoros
egy�ttműk�d�sben - jelenleg is műk�dtetik a hajl�k
n�lk�li
szem�lyek differenci�lt ell�t�s�t biztos�t� ell�t�rendszert. Az Alkotm�nyb�r�s�g
a vizsg�lt �gyben az Alapt�rv�ny XXII. cikk (2) �s
(3) bekezd�seiben�
�foglalt�
��llamc�l� ��s�
�az� �alapt�rv�nyi��
tilalom�
��rv�nyre� �juttat�sa �rdek�ben � azok hat�kony
megval�sul�s�ra �s
az egy�nnek
az ezzel �sszef�ggő egy�ttműk�d�si k�telezetts�g�re tekintettel
� az Abtv. 46. � (3) bekezd�s�ben �rtak alapj�n, hivatalb�l
elj�rva sz�ks�gesnek l�tta ugyanakkor alkotm�nyos
k�vetelm�ny meg�llap�t�s�t.
[106] Az� �alkotm�nyos�
�k�vetelm�ny� �az� �ind�tv�nyokkal� �t�madott�
��j�
�Szabs.� �tv.-beli t�ny�ll�snak
az Alapt�rv�ny XXII. cikk (2) �s
(3) bekezd�seivel �sszhangban �ll� jogalkalmaz�i jog�rtelmez�s�t
seg�ti elő.
[107] Az �Alkotm�nyb�r�s�g �elvi ��llel �mutat �r�
�arra, �hogy �a �t�madott �Szabs.
�tv.-beli szab�lyoz�snak
a hajl�ktalan
szem�lyek
eset�ben
t�rt�nő
alkalmaz�sa sor�n
a jogalkalmaz� szerveknek
egyr�szt figyelemmel
kell lenni�k az �llamnak az elesettek v�delm�re ir�nyul�
alkotm�nyos k�telezetts�g�re,
m�sr�szt arra is, hogy a fokozott
�llami� �int�zm�nyv�delmi,� �illetve� ��letv�delmi�
�k�telezetts�g�
�csak�
�az� ��rintett
szem�lyeknek �az �ell�t�rendszerbe
�t�rt�nő �beker�l�se
�eset�n
�biztos�that�, �ami �az
�rintett szem�lyek oldal�n egy�ttműk�d�si
k�telezetts�g�t keletkeztet. A szab�lys�rt�si szankci�,
mint ultima ratio eszk�z
alkalmaz�s�nak a c�lja
az, hogy az �rintett szem�ly
beker�lj�n
az �llam �ltal erre
a c�lja kialak�tott
�s fenntartott
ell�t�rendszer keretei
k�z�,
mivel
az �rintett �lethez, illetve emberi m�lt�s�ghoz val� joga csak ekk�nt
biztos�that�,
figyelemmel az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�ssal sz�ks�gszerűen egy�tt
j�r�,
az emberi �letet k�zvetlen�l fenyegető vesz�lyhelyzet
(sz�lsős�ges időj�r�si k�r�lm�nyek, �let ellenes t�mad�snak, betegs�gnek val� kitetts�g) elh�r�t�s�ra. Az emberi l�t alapvető felt�telei az �rintettek eset�ben ezen szab�lyoz�si
keretek k�z�tt biztos�that�k, az �llam az egy�n egy�ttműk�d�si
k�telezetts�g�re (az �llam �ltal biztos�tott
ell�t�s ig�nybe
v�tele az �rintett �r�sz�ről, �ha �az �ell�t�rendszerben
�val� �elhelyez�se
�biztos�tott)�
tekintettel
v�gső esetben csak ezen
szab�lyoz�si
keretek k�z�tt
tud hat�konyan gondoskodni az emberi
l�t alapvető felt�teleinek a biztos�t�s�r�l, azok eset�ben akik ezt saj�t erej�kből, �llami
seg�ts�g n�lk�l nem tudj�k megteremteni. Az
Alkotm�nyb�r�s�g r�mutat, hogy a Szabs.
tv. 178/B. � (8)-(10)
bekezd�sei, valamint az �letvitelszerű
k�zter�leti tart�zkod�s
szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rt�ssel kapcsolatban k�zreműk�dő egyes szervek
kijel�l�s�ről �s feladatair�l sz�l� 178/2018. (X.
2.)
Korm.
rendelet (a tov�bbiakban:
Korm. rendelet) az �rintettek szem�lyi �s t�rgyi k�r�lm�nyeivel� �kapcsolatos� �garanci�lis�� rendelkez�seket� �tartalmaznak.�� A� �Korm. rendelet alapj�n az int�zkedő rendőr megkeres�s�re a szoci�lis
igazgat�sr�l
�s szoci�lis ell�t�sokr�l
sz�l� 1993. �vi III. t�rv�ny
65/E. � (2) bekezd�se szerinti diszp�cserk�zpont
ny�jt t�j�koztat�st az elk�vet�s
helye szerinti
ell�t�si ter�leten szabad f�rőhellyel rendelkező ell�t� int�zm�nyekről. Az int�zkedő rendőr k�r�s�re
a diszp�cserk�zpont
megkeresi az elk�vet�s helye szerint illet�kes, utcai szoci�lis munk�t
biztos�t� szervezetet
vagy a modellprogram
keret�ben megszervezett
hajl�ktalanell�t� helyet, amelynek
munkat�rsa
seg�ts�get
ny�jt
a hajl�ktalanell�t� int�zm�nybe val� eljut�s megszervez�se
�rdek�ben,
ha �az �rintett az őt fogadni k�pes szabad f�rőhellyel rendelkező hajl�ktalanell�t� int�zm�nybe �llapot�n�l fogva �n�ll�an nem k�pes eljutni.
[108] Az Alkotm�nyb�r�s�g gyakorlat�ban
az eg�szs�ghez val� joggal
�sszef�gg�sben az �llam alkotm�nyos k�telezetts�g�t
akkor teljes�ti, ha a szoci�lis ell�t� rendszert
megszervezi �s műk�dteti. Az Alkotm�nyb�r�s�g elvontan, �ltal�nos
ism�rvekkel csak igen
sz�lső esetekre (ell�tatlans�g, a megfelelő sz�m� f�rőhely
hi�nya) korl�tozottan
hat�rozhatja meg az �llami k�telezetts�g
kritikus
nagys�g�t, vagyis azt a sz�ks�ges alkotm�nyos minimumot, amelynek hi�nya m�r alkotm�nyelleness�ghez
vezet. Az �llam �ltal fenntartott
�s műk�dtetett int�zm�ny, illetve ell�t�rendszer c�lszerűs�gi,
illetve hat�konys�gi szempontjainak mik�nti meg�t�l�se
azonban nem
alkotm�nyoss�gi k�rd�s, vagyis az ell�t�s sz�nvonal�nak
�nmag�ban nincsen alkotm�nyos
m�rc�je. Az �llam ugyanakkor
az alkotm�nyos k�telezetts�ge teljes�t�se
sor�n nem okozhat ter�letenk�nt, vagy t�rsadalmi csoportonk�nt
ell�tatlans�got. Az
Alkotm�nyb�r�s�g hangs�lyozza, hogy az �rintettek a b�r�s�g
konkr�t �gyben
meghozott d�nt�s�vel
szemben alkotm�nyjogi panasszal fordulhatnak az Alkotm�nyb�r�s�ghoz, vagyis a vizsg�lt Szabs. tv-beli szab�lyoz�ssal �sszef�gg�sben az egy�ni alapjogv�delem
lehetős�ge
is biztos�tott.
[109] Az �alkotm�nyos �k�vetelm�ny
�megfogalmaz�sa
�sor�n �az
�Alkotm�nyb�r�s�g
�arra helyezte a hangs�lyt, hogy az �llam �s az �nkorm�nyzatok
gazdas�gi teljes�tők�pess�g�kh�z igazod�an
k�telesek az alkotm�nyos
k�vetelm�nyben foglalt �llamc�l
megval�sul�s�hoz
sz�ks�ges felt�teleket biztos�tani,
illetve
az Alapt�rv�ny
XXII. cikk (3) bekezd�sben foglalt tilalmat �rv�nyre juttatni.
Ezt szolg�lja � az �llam �s az �nkorm�nyzatok gazdas�gi teljes�tők�pess�g�hez
igazod� - a hajl�k n�lk�l
�lő szem�lyek sz�ll�s�t biztos�t�, illetve
a t�rsadalmi reintegr�ci�jukat előseg�tő
differenci�lt ell�t�st
biztos�t� szoci�lis int�zm�nyrendszer
fenntart�sa �s folyamatos tov�bbfejleszt�se.
[110] A� �szeg�nyek�
��s�
�elesettek� �megseg�t�s�nek� �a�
�Nemzeti� �hitvall�sban� �foglalt k�telezetts�ge, valamint az Alapt�rv�ny
XXII. cikk (2) �s (3) bekezd�seiben
foglaltak felt�tlen
�rv�nyre juttat�sa � szem
előtt tartva a hajl�k n�lk�li szem�lyek ell�t�s�val �sszef�gg�sben felmer�lő differenci�lt ell�t�si ig�nyeket � a rendelkező r�szben megfogalmazott alkotm�nyos k�vetelm�nnyel biztos�that�.
V.
[111] Az Alkotm�nyb�r�s�g a hat�rozat Magyar K�zl�nyben t�rt�nő k�zz�t�tel�t az Abtv.
Dr. Sulyok Tam�s s. k., az Alkotm�nyb�r�s�g eln�ke, előad� alkotm�nyb�r� Dr.
Balsai Istv�n s. k., alkotm�nyb�r� Dr.
Czine �gnes s. k., alkotm�nyb�r� Dr. Dienes-Oehm Egon s. k., alkotm�nyb�r� Dr.
Horv�th Attila s. k., alkotm�nyb�r� Dr.
H�rchern� dr. Marosi Ildik� s. k., alkotm�nyb�r� Dr.
Juh�sz Imre
s. k., alkotm�nyb�r�
44. � (1) bekezd�s�nek m�sodik
mondata alapj�n rendelte el. Budapest, 2019. j�nius 4.
|
Dr. Pokol B�la s. k., alkotm�nyb�r� |
Dr. Schanda Bal�zs s. k., alkotm�nyb�r� |
|
Dr. Stumpf Istv�n s. k., alkotm�nyb�r� |
Dr. Szab� Marcel
s. k., alkotm�nyb�r� |
|
Dr. Szalay P�ter s. k., alkotm�nyb�r� |
Dr. Sz�v�s M�ria s. k., alkotm�nyb�r� |
Dr. Varga
Zs. Andr�s
s. k.
alkotm�nyb�r�
Dr. Pokol B�la alkotm�nyb�r� p�rhuzamos indokol�sa
[112] A hat�rozat rendelkező r�sz�t �s indokol�s�t is t�mogatom,
de a rendelkező r�szben
megfogalmazott alkotm�nyos
k�vetelm�ny
indokol�s�t ki
szeretn�m
eg�sz�teni
egy
tov�bbi
al�t�maszt� �rvvel. Az elő�rt k�vetelm�ny
ugyanis azzal, hogy
a 2012. �vi II. t�rv�ny
178/B. �-�ban r�gz�tett szab�lys�rt�si szankci�t csak akkor engedi alkalmazni,
ha a hajl�ktalan ell�t� rendszerben
az adott hajl�ktalan elhelyez�se biztos�tott
volt, az Alapt�rv�ny
XXII
cikk�nek (2) �s (3) bekezd�se
k�z�tti fesz�lts�get �s
r�szbeni ellentmond�st is feloldani
igyekszik.
[113] Ebben �az ��sszef�gg�sben
�ki �kell �emelni, �hogy �Alapt�rv�ny
�XXII �cikk�nek �(2) bekezd�se csak azt �rja elő, hogy az �llamnak
�s az �nkorm�nyzatoknak
alapt�rv�nyi
k�telezetts�ge a t�rekv�s
a hajl�k n�lk�li
szem�lyek sz�m�ra a sz�ll�s biztos�t�s�ra.
Ez
a megfogalmaz�s teh�t nem alkotm�nyos alapjogk�nt biztos�tja a hajl�ktalanok sz�m�ra a hajl�ktalansz�ll�kon
val� elhelyez�s
lehetős�g�t,
�s az �llam illetve az �nkorm�nyzatok sz�m�ra sem jelent k�telezetts�get, hogy t�nylegesen is minden hajl�ktalan elhelyez�s�t biztos�ts�k.
�m ezzel szemben e cikk (3) bekezd�se
kategorikusan
megtiltja
az �letvitelszerű k�zter�leten val� tart�zkod�st, �s ennek
t�rv�nyi
szintű konkretiz�l�sa az eml�tett szab�lys�rt�ss�
nyilv�n�t�s
�s
a szankci� elrendel�se. Ezt a szankcion�l�st
al�t�masztja
ugyan az
alapt�rv�nyi
szintű tilt�s a XXII.
�cikk �(3) �bekezd�s�ben,
�de
�a �(2) �bekezd�s� ennek �int�zm�nyi
�h�tter�t �nem k�telező jelleggel �rja elő. �gy a jelen
hat�rozatban
megfogalmazott alkotm�nyos k�vetelm�ny
ezt az alapt�rv�nyi fesz�lts�get iktatja ki azzal, hogy ha az adott
esetben a szankci�kiszab�s előtt �ll�
hajl�ktalan t�nylegesen
nem volt elhelyezhető a hajl�ktalan ell�t�
rendszerben,
akkor ezt a szankci�t
nem lehet
kiszabni vele szemben.
Budapest,
2019. j�nius 4.
Dr. Pokol B�la s. k,
alkotm�nyb�r�
Dr. Czine �gnes alkotm�nyb�r� k�l�nv�lem�nye
[114] Nem �rtek egyet a rendelkező r�szben foglalt d�nt�ssel, mert �ll�spontom
szerint az ind�tv�nyoz�k
�ltal t�madott
jogszab�lyi
rendelkez�s
(Szabs.
tv. 178/B. �) alapt�rv�ny-
ellenes, ez�rt az Alkotm�nyb�r�s�gnak meg kellett volna semmis�tenie.
[115] 1.� �Mindenekelőtt� �fontosnak�
�tartom� �kiemelni,� �hogy�
��ll�spontom�
�szerint�
�a hajl�ktalans�g egy nagyon sokr�tű �s �sszetett t�rsadalmi probl�ma. Amint az Alkotm�nyb�r�s�g a 38/2012. (XI. 14.) AB
hat�rozatban (Abh1.)
meg�llap�totta: �[a] hajl�ktalan szem�lyek sz�m�ra az, hogy a k�zter�leten �lnek egy rendk�v�l s�lyos
kr�zishelyzetet jelent,
ami k�l�nb�ző k�nyszerek hat�s�ra j�tt l�tre, a legritk�bb
esetben
tudatos, �tgondolt, szabad v�laszt�suk k�vetkezm�nye.
A hajl�ktalanok elvesztett�k �otthonukat ��s�
nincs
�lehetős�g�k �arra, �hogy� lakhat�sukat �megoldj�k,
ez�rt val�di alternat�va
hi�ny�ban k�nytelenek � miut�n az az egyetlen nyilv�nos, mindenki
haszn�lat�ra
nyitva �ll� ter�let
� a k�zter�leten �lni.� (Indokol�s [50])
[116] A �hajl�ktalan �szem�lyek
�seg�t�s�vel
�foglalkoz� �szoci�lis �szervezetek �k�z�l �az
Alkotm�nyb�r�s�g t�bbet is megkeresett a jelen
�gyben. A megkeres�sekre adott
v�laszok alapj�n l�that�:
a szervezetek munkat�rsai gyakran
tapasztalj�k, hogy az utc�n �lők a legv�ltozatosabb �s a legs�lyosabb probl�m�kkal k�zdenek, akiknek
ell�t�s�hoz t�bbnyire nem el�g egy szabad f�rőhely a sz�ll�son.
Egyet�rtek ez�rt az Abh1.-ben tett azon meg�llap�t�ssal is: �[a] hajl�ktalans�g szoci�lis probl�ma, amit az �llamnak
a szoci�lis igazgat�s, a szoci�lis ell�t�s eszk�zeivel �s nem
b�ntet�ssel kell kezelnie�
(Indokol�s [53]).
[117] Mindezek előrebocs�t�sa mellett a rendelkező r�szben
foglalt d�nt�ssel
a k�vetkező indokok
miatt nem �rtek egyet.
[118] 2. �Nem ��rtek �egyet
�azzal, �hogy �az �Alapt�rv�ny
�Hetedik �m�dos�t�s�nak �a �2018. okt�ber 15-től hat�lyba
l�pett XXII. cikk (3) bekezd�se �j alapt�rv�nyi
h�tteret ad a
most vizsg�lt �gynek, ez�rt
az Abh1.-ben foglalt meg�llap�t�sok m�r nem ir�nyad�k.
[119] Az Abh1.-ben az Alkotm�nyb�r�s�g r�szben a jelen �gyben is t�madott jogszab�lyi
rendelkez�shez tartalm�ban hasonl�
rendelkez�st, a Szabs.
tv. 186. �-�nak az alapt�rv�ny-elleness�g�t
vizsg�lta. A Szabs. tv. 186. � (1)
bekezd�se alapj�n �[a]ki a k�zter�let
belter�let�t
rendeltet�s�től
elt�rő m�don,
�letvitelszerű lakhat�s c�lj�ra
haszn�lja, illetve �letvitelszerű lakhat�shoz
haszn�lt ing�s�gokat
k�zter�leten t�rol, szab�lys�rt�st k�vet el.�
[120] Az �Alkotm�nyb�r�s�g �azt ��llap�totta �meg, �hogy �a �t�ny�ll�snak �a �hi�nyoss�gai,
ellentmond�sai� �olyan� �s�lyos,�
�a�
�normavil�goss�ggal� ��sszef�ggő� �probl�m�kat
jelentenek, amelyek jogalkalmaz�i jog�rtelmez�ssel nem oldhat�k fel, �gy
az nem
felel meg a jog�llamis�g
k�vetelm�nyeinek. Az Alkotm�nyb�r�s�g teh�t
az Abh1.-ben
a Szabs. tv. 186. �-�nak alapt�rv�ny-elleness�g�t
az Alapt�rv�ny B) cikk
(1) bekezd�se
alapj�n, �s nem
az Alapt�rv�ny XXII. cikke
alapj�n vizsg�lta. V�lem�nyem szerint
ez�rt az Alapt�rv�ny XXII.
cikk�nek megv�ltozott tartalma nem
z�rja ki az Abh1.-ben foglaltak hivatkozhat�s�g�t, �s
az abban foglaltak a jelen
szab�lyoz�si k�rnyezetben is ir�nyad�nak
tekintendők.
[121] 3. A fentiek alapj�n teh�t az Alkotm�nyb�r�s�gnak az Abh1.-ben foglalt �rtelmez�si
szempontok alapulv�tel�vel kellett
volna vizsg�lnia az
ind�tv�nyokban
foglaltakat.
[122] 3.1. �Az �Abh1.-ben �az �Alkotm�nyb�r�s�g �meg�llap�totta,
�hogy ��a �szab�lys�rt�s elvesztette
�a
�k�zigazgat�s-ellenes�
magatart�sok �szankcion�l�s�ban
�bet�lt�tt
szerep�t, �s
a �bagatell
b�ntetőjogi� jellege v�lt domin�nss�. A szab�lys�rt�s
a Szabs.tv.-nyel l�nyeg�ben a trichotom b�ntetőjogi rendszer harmadik, legenyh�bb szintj�v� v�lt.
Hasonl� szerepet t�lt be a jogrendszerben,
mint �A magyar b�ntető t�rv�nyk�nyv
a kih�g�sokr�l� c�met
viselő 1879. �vi XL. t�rv�nycikkel bevezetett �s
a kih�g�s int�zm�ny�nek
�s a kih�g�si b�r�skod�snak megsz�ntet�s�ről sz�l� 1955. �vi
17. t�rv�nyerejű rendelettel megsz�ntetett
kih�g�s int�zm�nye� (Indokol�s [27]).
[123] A� �szab�lys�rt�si� �jog�
�jogrendszerben�
�elfoglalt�
�hely�nek�
�ilyen� �megv�ltoz�s�ra tekintettel
az Alkotm�nyb�r�s�g r�mutatott, hogy a szab�lys�rt�si elj�r�s krimin�lis jellege miatt meg kell,
hogy
feleljen
a b�ntető elj�r�ssal szemben t�masztott
legalapvetőbb k�vetelm�nyeknek {Abh1.,
Indokol�s [34]}.
[124] Az Abh1.-ben ez�rt az Alkotm�nyb�r�s�g megerős�tette azt a kor�bbi gyakorlat�t,
amely szerint �[a]z alkotm�nyos
b�ntetőjogb�l fakad� tartalmi
k�vetelm�ny, hogy a t�rv�nyhoz� a b�ntetendő magatart�sok k�r�nek meghat�roz�sakor
nem j�rhat el
�nk�nyesen.
Valamely magatart�s b�ntetendőv� nyilv�n�t�s�nak sz�ks�gess�g�t szigor�
m�rc�vel kell
meg�t�lni: a k�l�nb�ző �letviszonyok,
erk�lcsi �s jogi norm�k v�delm�ben az emberi jogokat
�s szabads�gokat
sz�ks�gk�ppen korl�toz� b�ntetőjogi eszk�zrendszert csak a felt�tlen�l sz�ks�ges esetben �s ar�nyos
m�rt�kben
indokolt ig�nybe venni,
akkor, ha az alkotm�nyos vagy az Alkotm�nyra visszavezethető �llami, t�rsadalmi, gazdas�gi c�lok,
�rt�kek meg�v�sa
m�s m�don nem
lehets�ges� [30/1992. (V. 26.) AB hat�rozat, ABH 1992, 167, 176.].
[125] A� �fentiekben�
�bemutatott� �szempontok�
�alapj�n� �teh�t� �az� �Alkotm�nyb�r�s�gnak elsősorban azt kellett volna vizsg�lnia, hogy a szab�lys�rt�ss� nyilv�n�t�snak
meg�llap�that�-e valamely legitim indoka.
[126] 3.2. Az Alkotm�nyb�r�s�g a jelen �gyben a szab�lys�rt�ss�
minős�t�s legitim indok�t az Alapt�rv�ny
XXII. cikk (2) bekezd�s�ből vezette le. Meg�llap�totta ugyanis, hogy
az e rendelkez�sben foglalt �llamc�l
el�r�se �rdek�ben az egy�n az �llammal val�
egy�ttműk�d�st
nem tagadhatja meg. Az ind�tv�nyoz�k �ltal t�madott t�rv�nyi rendelkez�s �ez�rt
�nem �egy,
�az ��rintett
�szem�lytől �f�ggetlen
�objekt�v
�t�nyt �(a
hajl�ktalan l�tet) szankcion�lja, hanem
az egy�ttműk�d�si k�telezetts�g sz�nd�kos �s
ism�telt megtagad�s�t, illetve folyamatos
neglig�l�s�t.
[127] �ll�spontom szerint e szempontok nem alapozz�k meg az �letvitelszerű k�zter�leti
tart�zkod�s
szab�lys�rt�ss� minős�t�s�t, �s az Alkotm�nyb�r�s�g
�ltal felhozott
indokok nem
k�vetkeznek az Alapt�rv�ny XXII. cikk�ből.
[128] Az Alapt�rv�ny XXII. cikk�nek 2012. janu�r
1-j�n hat�lyba l�pett rendelkez�se szerint
�Magyarorsz�g t�rekszik
arra, hogy az emberhez m�lt� lakhat�s felt�teleit
�s
a k�zszolg�ltat�sokhoz� val� �hozz�f�r�st
�mindenki� sz�m�ra �biztos�tsa.�
�Az
alkotm�nyoz� hatalom m�r az eredeti normasz�veghez fűz�tt
indokol�s�ban
hangs�lyozta: �[a]z Alapt�rv�ny c�lk�nt fogalmazza
meg, hogy
az �llam lehetős�geihez
m�rten
seg�tse
elő a hajl�ktalans�g elker�l�s�t �s felsz�mol�s�t, az elemi l�tk�r�lm�nyek biztos�t�s�t.� (az Alapt�rv�ny normasz�veg-javaslat�hoz fűz�tt
indokol�s)
[129] Az Alapt�rv�ny
Negyedik m�dos�t�s�val, amely kieg�sz�tette a XXII. cikket a (2) �s (3) bekezd�sekkel, az alkotm�nyoz�
hatalom
kinyilv�n�totta, hogy �[a]z emberhez m�lt� lakhat�s felt�teleinek a biztos�t�sa
mellett
[...] nem
t�mogatja
a k�zter�letek
rendeltet�sellenes haszn�lat�t: az �letvitelszerűen
megval�sul� k�zter�leti
tart�zkod�st.
�A �k�zrend,
�a
�k�zbiztons�g,� a �k�zeg�szs�g
��s� a �kultur�lis� �rt�kek v�delme
�rdek�ben [ez�rt] t�rv�ny
vagy helyi �nkorm�nyzat rendelete jogelleness� minős�theti
az �letvitelszerűen megval�sul� k�zter�leti
tart�zkod�st. Garanci�lis
szab�ly,
hogy jogelleness� minős�t�sre csak a jelzett c�lok megval�s�t�sa �rdek�ben ker�lhet sor, �s a jogelleness� minős�t�s csak a k�zter�let meghat�rozott r�sz�re vonatkoz�an �llap�that� meg.� (az Alapt�rv�ny
Negyedik m�dos�t�s�nak
normasz�veg-javaslat�hoz
fűz�tt indokol�s)
Az Alapt�rv�ny
XXII. cikk (3) bekezd�se m�g
utalt arra, hogy
melyek lehetnek azok a legitim c�lok,
illetve alkotm�nyos
indokok, amelyek a k�zter�leten tart�zkod�s jogelleness�g�t megalapozhatj�k, �s az alkotm�nyoz� hatalom sz�nd�ka szerint garanci�lis jellegű szab�ly volt, hogy jogelleness� minős�t�sre
csak
a jelzett c�lok
megval�s�t�sa �rdek�ben ker�lhet sor.
[130] Az Alapt�rv�ny
Hetedik m�dos�t�sa
az Alapt�rv�ny XXII. cikk (3) bekezd�s�t teljesen
�j tartalommal m�dos�totta, �s
meg�llap�totta: �[t]ilos
az �letvitelszerű k�zter�leten
tart�zkod�s.� Az alkotm�nyoz�
hatalom e m�dos�t�st azzal indokolta, hogy �[a]z �letvitelszerűen megval�sul� k�zter�leti
tart�zkod�s
s�rti a k�zter�letek k�zc�l�
haszn�lat�t,
ami ellen indokolt
fell�pni.�
[131] �ll�spontom szerint a fentiek alapj�n az �llap�that�
meg, hogy az Alapt�rv�ny XXII. cikk�ben foglaltak azt a c�lt szolg�lj�k, hogy �llam lehetős�geihez
m�rten
seg�tse
elő
a����� hajl�ktalans�g�
�elker�l�s�t� ��s�
�felsz�mol�s�t.� �Az� �alkotm�nyoz��
�hatalom� �az Alapt�rv�ny XXII. cikk (3) bekezd�s�ben foglalt tilt�st
az�rt emelte az Alapt�rv�nybe, mert�
�az�� �letvitelszerű� �k�zter�leti�� tart�zkod�s�� �s�rti�� a� �k�zter�letek� �k�zc�l�
haszn�lat�t�. Az alkotm�nyoz�
hatalom
azt ugyanakkor
nem
nyilv�n�totta ki, �s
az
Alapt�rv�ny� �XXII.� �cikk� �(3)� �bekezd�s�ből� �sem�
�k�vetkezik,� �hogy�
�a�
�k�zter�leti
tart�zkod�st b�ntetni kell.
[132] 3.3. �A �Szabs. �tv. �178/B.
��-�t �a �2018. ��vi �LXIV. �t�rv�ny ��llap�totta �meg. �Ennek
indokol�sa szerint �[a]z �letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�s szab�lyainak megs�rt�se
szab�lys�rt�s t�ny�ll�s m�dos�t�s�t az Alapt�rv�ny XXII. cikk (3) bekezd�se
2018. okt�ber 15. napon hat�lyba l�pő m�dos�t�sa
indokolja.� Vagyis a jogalkot�
�gy �t�lte meg, hogy az
�letvitelszerű k�zter�leti tart�zkod�snak
szab�lys�rt�si
t�ny�ll�ss� minős�t�s�t az Alapt�rv�ny
XXII. cikk (3) bekezd�se megalapozza. Ebből k�vetkezően teh�t a szab�lys�rt�si t�ny�ll�ss� minős�t�snek is csak az lehet
az indoka, hogy �[a]z �letvitelszerűen
megval�sul�
k�zter�leti tart�zkod�s s�rti a k�zter�letek
k�zc�l�
haszn�lat�t,
ami ellen indokolt
fell�pni.�
[133] Az Alkotm�nyb�r�s�g gyakorlata szerint
�[a]lapvetően
a jogalkot�
felelőss�gi k�r�be
tartozik annak meg�t�l�se, hogy mely cselekm�nyeket vonja k�zrendv�delmi szab�lyoz�s k�r�be. A p�naliz�l�s hat�rainak megh�z�sakor azonban a jogalkot�nak szem előtt kell tartania, hogy az �ltal�nos
cselekv�si
szabads�gb�l k�vetkezően alkotm�nyos
demokr�ci�ban a polg�roknak � jogi �rtelemben � mindent szabad, amit normat�v
rendelkez�s
nem
tilt. [�] Az �llamnak minden egy�n �rdek�t egyenlően kell m�rlegelnie ��s �a �szabads�gkorl�toz�st
megfelelően,
�racion�lis� �rvekkel
�kell indokolnia. Jogszab�ly ez�rt akkor
minős�thet
egy magatart�st egy�ni jogot
vagy k�zrendet s�rtőnek,
k�vetkez�sk�ppen
tilalmasnak,
ha annak van megfelelő
alkotm�nyos indoka. Krimin�lis szab�lys�rt�sek eset�ben jellemzően akkor, ha a
cselekm�ny
emberi �letet, testi �ps�get, eg�szs�get vagy jogot vesz�lyeztető,
�ltal�nosan elfogadott egy�tt�l�si szab�lyt s�rt, s ha az elk�vet�si magatart�s statu�l�sa
megfelel
annak a k�vetelm�nynek,
hogy szab�lys�rt�si szankcion�l�s csak ultima ratio-k�nt
alkalmazhat�.� [176/2011. (XII. 29.) AB hat�rozat, ABH 2011, 622,
628.] R�mutatott az Alkotm�nyb�r�s�g: �az, hogy valaki
a k�zter�leten �li
az �let�t m�sok jog�t
nem
s�rti,
k�rt nem okoz, a k�zter�let
rendeltet�sszerű haszn�lat�t, a k�zrendet nem
vesz�lyezteti.� {Abh1., Indokol�s [52]}
[134] A kifejtettek alapj�n �gy gondolom, hogy a k�zter�leten tart�zkod�s szab�lys�rt�si t�ny�ll�ss� �nyilv�n�t�s�nak �nem
�t�rhat� �fel�
alkotm�nyosan
�indokolt
�legitim
�c�lja. Nem minős�l olyan cselekm�nynek, amely emberi
�letet, testi �ps�get, eg�szs�get
vagy� jogot �vesz�lyeztető,
��ltal�nosan
�elfogadott �egy�tt�l�si� szab�lyt �s�rt. �nmag�ban az az indok,
hogy s�rti a k�zter�letek k�zc�l� haszn�lat�t, v�lem�nyem
szerint, a szab�lys�rt�si t�ny�ll�ss�
minős�t�st nem alapozhatja meg.
[135] 4. ��ll�spontom �szerint
�a
�Szabs. �tv. �178/B. ��-a �m�s �okokb�l
�sem �felel �meg �a jogbiztons�g
k�vetelm�ny�nek.
[136] 4.1. �Az �Alkotm�nyb�r�s�g
�azt ��llap�totta �meg, �hogy ��jelen �esetben �az
�elk�vet�si
magatart�st
�rtelmező rendelkez�sben szereplő fogalmak �ltal�noss�ga a jogalkot�s jogfogalmaira jellemző absztrakci�s fokot
nem
haladja meg. A fentiekre tekintettel
az
Alkotm�nyb�r�s�g��� meg�llap�totta,��� hogy��� a�� t�madott��� szab�lyoz�s��� nem��� s�rti�� a
normavil�goss�g, illetve a jogbiztons�g k�vetelm�ny�t.�
[137] A jogbiztons�ggal �sszef�gg�sben az Alkotm�nyb�r�s�g gyakorlat�ban ugyanakkor
az v�lt hangs�lyoss�, hogy
�[a] jogbiztons�g
az �llam � s elsősorban a jogalkot�
� k�teless�g�v� teszi annak biztos�t�s�t, hogy a jog eg�sze,
egyes r�szter�letei �s az egyes jogszab�lyok is vil�gosak, egy�rtelműek, műk�d�s�ket tekintve
kisz�m�that�ak �s
előrel�that�ak legyenek a norma c�mzettjei sz�m�ra. Vagyis
a jogbiztons�g nem
csup�n az egyes norm�k egy�rtelműs�g�t k�veteli
meg, de az
egyes
jogint�zm�nyek
műk�d�s�nek kisz�m�that�s�g�t
is.� [9/1992. (I. 30.) AB hat�rozat, ABH 1992, 59, 65.]
[138] Az �Alkotm�nyb�r�s�g �az �Abh1.-ben �megerős�tette �azt
�a
�gyakorlat�t
�is, �hogy ��a b�ntetőjogi szankci� kil�t�sba helyez�s�vel tilalmazott magatart�st le�r� diszpoz�ci�nak
hat�rozottnak, k�r�lhat�roltnak, vil�gosan megfogalmazottnak kell lennie. Alkotm�nyoss�gi k�vetelm�ny
a v�dett jogt�rgyra
�s az elk�vet�si magatart�sra vonatkoz� t�rv�nyhoz�i akarat
vil�gos kifejez�sre juttat�sa. Egy�rtelmű �zenetet kell tartalmaznia, hogy az egy�n mikor
k�vet el b�ntetőjogilag szankcion�lt jogs�rt�st. Ugyanakkor korl�toznia kell az �nk�nyes
jog�rtelmez�s
lehetős�g�t a jogalkalmaz�k r�sz�ről.� [30/1992. (V. 26.) Ab hat�rozat, ABH 1992, 167, 176.]
E szempontok
teh�t az Abh1.-ben foglaltak szerint
a szab�lys�rt�si t�ny�ll�sra is ir�nyad�k.
[139] 4.2. A fentiek
alapj�n, �gy gondolom, a Szabs. tv. 178/B. �-�nak alkotm�nyoss�g�t
elsősorban
a Szabs. tv.
1. �-�ban foglaltakhoz m�rten kellett �rt�kelni. E rendelkez�s szerint
�[s]zab�lys�rt�s
az az e t�rv�ny
�ltal b�ntetni rendelt
tev�kenys�g vagy mulaszt�s, amely
vesz�lyes a t�rsadalomra.�
[140] A �Szabs. �tv. �1. ��-a �alapj�n �teh�t �csak �tev�kenys�g
�vagy �mulaszt�s �minős�thető
szab�lys�rt�snek.
[141] A fentiekben
m�r utaltam
arra,
hogy az Alapt�rv�ny
XXII. cikk�ből �ll�spontom
szerint
nem �vezethető
�le
�olyan �tartalm� �egy�ttműk�d�si�
k�telezetts�g,
�amely�
a szab�lys�rt�si t�ny�ll�ss�
minős�t�st megalapozn�. A hajl�ktalans�got az Alkotm�nyb�r�s�g m�r az Abh1.-ben is l�t�llapotnak tekintette, amikor
utalt arra,
hogy a hajl�ktalans�g, mint t�rsadalmi probl�ma megold�s�nak a szab�lys�rt�si
szankci� alkalmaz�sa alkalmatlan eszk�ze, mivel az
�rintettek az�rt ker�ltek ebbe a helyzetbe,
mert j�vedelem hi�ny�ban lakhat�sukat
nem tudj�k
megoldani.
A hajl�ktalans�g
ez�rt, mint l�t�llapot,
�ll�spontom
szerint
nem minős�lhet
szab�lys�rt�si t�ny�ll�snak.
[142] A �Szabs. �tv. �1. ��-a �alapj�n �csak �olyan �tev�kenys�g
�vagy �mulaszt�s �minős�thető
szab�lys�rt�snek,
amely
vesz�lyes a t�rsadalomra.
[143] Ezzel ��sszef�gg�sben �az �Alkotm�nyb�r�s�g
�m�r �meg�llap�totta:
�az ��letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�s
��nmag�ban nem s�rti �s nem vesz�lyezteti Magyarorsz�g
�llami, t�rsadalmi vagy gazdas�gi rendj�t, a term�szetes �s jogi szem�lyek szem�ly�t
�s jogait�. A jogalkalmaz� sz�m�ra ez�rt �nem
�llap�that� meg, hogy a k�zter�leten
lak�s��� mikor�� minős�l��� olyan��� t�rsadalomra��� vesz�lyes��� cselekm�nynek,��� amely��� a
szab�lys�rt�si b�ntet�s kiszab�s�t indokolja� (Abh1., Indokol�s [55]). �gy gondolom,
hogy az Alkotm�nyb�r�s�gnak a jelen �gyben is ezt kellett
volna meg�llap�tania.
[144] 4.3. �A �Szabs. �tv. �2. �� �(1)
�bekezd�se ��rtelm�ben
�szab�lys�rt�s
�miatt �az �vonhat� felelőss�gre, akinek a cselekm�nye
sz�nd�kos vagy gondatlan.
A Szabs.tv. 2. � (1) bekezd�se
szerint teh�t
a szab�lys�rt�si felelőss�g szubjekt�v
felelőss�gi forma.
[145] Az� Alkotm�nyb�r�s�g az� Abh1.-ben� utalt� arra �is, �hogy� �[a]� hajl�ktalan �szem�lyek sz�m�ra az,
hogy
a k�zter�leten �lnek egy rendk�v�l s�lyos kr�zishelyzetet jelent,
ami k�l�nb�ző k�nyszerek hat�s�ra j�tt l�tre, a legritk�bb
esetben
tudatos,
�tgondolt, szabad v�laszt�suk k�vetkezm�nye.� (Indokol�s
[50]). Erre
tekintettel, �gy gondolom,
hogy a konkr�t szab�lys�rt�s eset�n �rtelmezhetetlen a sz�nd�koss�g vagy a gondatlans�g vizsg�lata, mert amint az Alkotm�nyb�r�s�g is utalt
r�: a hajl�ktalan
szem�lyek sz�m�ra az, hogy k�zter�leten �lnek, nem tudatos vagy �tgondolt d�nt�s eredm�nye.
[146] Tekintettel arra, hogy az
ind�tv�nyok �ltal t�madott t�ny�ll�s nem
egy magatart�st (cselekedetet
vagy mulaszt�st), hanem
egy objekt�v t�nyk�nt fenn�ll�
�lethelyzetet rendel
b�ntetni,
amellyel �sszef�gg�sben a bűn�ss�g nem �rtelmezhető, a hat�lyos szab�lyoz�s alapj�n is ir�nyad�nak tekinthető az Alkotm�nyb�r�s�gnak az a kor�bbi
meg�llap�t�sa, hogy a �t�ny�ll�s l�nyeg�t tekintve az alanyi
oldalt�l f�ggetlen,
gyakorlatilag objekt�v felelőss�get teremt�
(Abh1.,
Indokol�s [55]).
[147] 4.4. �A �jogbiztons�g
�elv�ből
�fakad� �alapvető
�k�vetelm�ny,
�hogy �a �jogszab�lyok sz�veg�nek felismerhető normatartalmat
kell hordozniuk. E k�vetelm�ny pedig akkor teljes�l,
ha �a szab�lyoz�s nem minős�l a jogalkalmaz� sz�m�ra �rtelmezhetetlennek, illetőleg nem ny�lik
lehetős�g a t�lzottan �ltal�nos megfogalmaz�s
miatt szubjekt�v,
�nk�nyes jogalkalmaz�sra
{34/2014. (XI. 14.) AB hat�rozat, Indokol�s [97], [116]}.
[148] Az adott esetben
az ind�tv�nyoz� b�r�k � akiknek a t�ny�ll�s�t alkalmazniuk kell �,
�ppen e k�vetelm�nyek �ll�tott s�relme miatt fordultak az Alkotm�nyb�r�s�ghoz.
Amint az egyik ind�tv�nyoz�
r�mutatott:
�[a]z �rtelmező rendelkez�sek tautologikus
szerkeszt�si megold�s mellett az elk�vet�si magatart�st olyan konjunkt�v felt�telekkel hat�rozza meg, amelyek egyr�szt az elk�vető sz�nd�k�ra, m�sr�szt a k�lső k�r�lm�nyek alapj�n levonhat� k�vetkeztet�sekre �p�lnek. Ut�bbi
k�r�ben a t�rv�ny
csak annyit k�vetel
meg az
elk�vet�si magatart�s meg�llap�t�s�hoz, hogy az ott �rt k�lső k�r�lm�nyekből
arra lehessen k�vetkeztetni, hogy az elk�vető a jellemzően
lak�hely�l szolg�l� k�zter�leten v�gzett tev�kenys�get a k�zter�leten r�vid
időnk�nt
visszat�rően
�s rendszeresen v�gzi. Ennek k�vetkezt�ben ugyanannak a magatart�snak �a� tan�s�t�sa� (pl.� tiszt�lkod�s,� �tkez�s)
�annak �f�ggv�ny�ben minős�lnek szab�lys�rt�snek, hogy azt valaki � a l�tszat szerint � eseti jelleggel,
vagy
� mit ahogy
a hajl�ktalanok,
�s szint�n a l�tszat szerint
� időnk�nt
visszat�rően
v�gzi.�
[149] A Szabs. tv. 178/B. � (1) bekezd�s�ben foglalt
elk�vet�si magatart�s � figyelemmel
annak az (5) bekezd�s�ben foglalt �rtelmez�s�re is �, a jogalkalmaz�k sz�m�ra teh�t nem hordoz egy�rtelmű normatartalmat. Erre tekintettel, az Alkotm�nyb�r�s�gnak
meg
kellett volna �llap�tani a normavil�goss�g s�relm�t.
[150] 4.5. Fontosnak
tartom
kiemelni azt is, hogy �ll�spontom
szerint a Szabs.
tv. 178/B. �
(2) �s
(4) bekezd�s�nek
egym�sra tekintettel t�rt�nő alkalmaz�sa
is jog�rtelmez�si bizonytalans�got
vet fel. A 178/B. � (4) bekezd�se ugyanis jogalkalmaz�i m�rlegel�st nem
engedve elő�rja: azzal a szem�llyel szemben, akit
90 napon bel�l
3 alkalommal
a szab�lys�rt�s
elk�vet�se miatt a helysz�nen figyelmeztettek, az �jabb elk�vet�skor
a szab�lys�rt�si elj�r�s
megind�t�sa nem mellőzhető.
[151] Az ind�tv�nyoz�k e rendelkez�ssel
�sszef�gg�sben hangs�lyozt�k: probl�m�t jelent,
hogy a jogszab�ly nem hat�rozza meg, hogy a h�rom figyelmeztet�s
k�z�tt mennyi minim�lis időnek kell eltelnie. Az egyik ind�tv�nyoz�
b�r� előtt folyamatban
l�vő
�gyben az elj�r�s al� vont
szem�lyt 2018. okt�ber 17., 18., valamint 20. napj�n figyelmeztett�k, majd pedig okt�ber 24. napj�n kezdem�nyeztek vele
szemben elj�r�st. Egy m�sik ind�tv�nyoz� b�r�
előtt folyamatban l�vő �gyben az
elj�r�s al� vont szem�lyt 2018. okt�ber 15-�n figyelmeztett�k elősz�r,
azt�n okt�ber 19-�n 10 �ra
40 perckor
�s
12 �ra
15 perckor.
A negyedik figyelmeztet�sre �s
az elj�r�s
megind�t�s�ra pedig
ugyan�gy
okt�ber 19-�n 15 �ra 10 perckor
ker�lt
sor.
Erre tekintettel
az ind�tv�nyoz� r�mutatott: a p�r
�r�s időtartam a figyelmeztet�sek k�z�tt nyilv�nval�an
nem
elegendő
az �j tart�zkod�si
hely kialak�t�s�ra.
[152] A �szab�lyoz�s �teh�t �e �tekintetben �is �felveti
�a
�jogbizonytalans�g
�s�relm�t,
�mert lehetős�get ad a t�lzottan �ltal�nos megfogalmaz�s
miatt szubjekt�v, �nk�nyes jogalkalmaz�sra, amely az Alkotm�nyb�r�s�gnak
a fentiekben
hivatkozott � 34/2014.
(XI. 14.) AB hat�rozatban
foglalt � gyakorlat�ra tekintettel
nem felel
meg
a jogbiztons�g k�vetelm�ny�nek.
[153] 4.6.� �K�ts�gtelen,� �hogy� �az� ��letvitelszerű� �k�zter�leti� �tart�zkod�s� �szab�lyainak
megs�rt�se
szab�lys�rt�ssel
kapcsolatban k�zreműk�dő egyes szervek
kijel�l�s�ről
�s feladatair�l
sz�l� 178/2018.
(X. 2.) Korm rendelet r�szben
szab�lyozza azon szervek vagy szervezetek k�r�t �s feladatait, amelyek seg�ts�gny�jt�sa
az �letvitelszerű
k�zter�leti tart�zkod�s
szab�lyainak megs�rt�se szab�lys�rt�s vonatkoz�s�ban
egy�ttműk�d�snek
minős�l.
E szab�lyok
ugyanakkor olyan technikai jellegű rendelkez�sek, amelyek
a fentiekben hivatkozott alkotm�nyoss�gi probl�m�kat nem oldj�k fel.
[154] A �Korm. �rendelet �r�gz�ti �p�ld�ul,
�hogy �az ��letvitelszerű
�k�zter�leti �tart�zkod�s
szab�lyainak �megs�rt�se
�szab�lys�rt�s �elk�vetőj�nek �egy�ttműk�d�si
�sz�nd�ka eset�n az int�zkedő rendőr megkeres�s�re a szoci�lis igazgat�sr�l �s szoci�lis ell�t�sokr�l sz�l� t�rv�ny
65/E. � (2) bekezd�se szerinti
diszp�cserk�zpont
t�j�koztat�st ny�jt az elk�vet�s
helye szerinti ell�t�si ter�leten szabad f�rőhellyel
rendelkező hajl�ktalanell�t� int�zm�nyekről. A Korm. rendelet elő�rja azt is, hogy az
int�zkedő rendőr k�r�s�re a diszp�cserk�zpont
megkeresi
az elk�vet�s
helye szerint
illet�kes,� �utcai� �szoci�lis�� munk�t� �biztos�t�� �szervezetet� �vagy� �a�
�modellprogram keret�ben megszervezett
hajl�ktalanell�t� helyet, amelynek munkat�rsa
seg�ts�get ny�jt
az elk�vető hajl�ktalanell�t� int�zm�nybe val�
eljut�s�nak
megszervez�se
�rdek�ben, ha az elk�vető az őt fogadni k�pes, szabad f�rőhellyel
rendelkező
hajl�ktalanell�t� int�zm�nybe �llapot�n�l fogva �n�ll�an nem k�pes eljutni.
[155] V�lem�nyem szerint azonban a hivatkozott
rendelkez�sek nem
alkalmasak arra, hogy a Szabs. tv. 178/B. �-a alapj�n fenn�ll� �rtelmez�si bizonytalans�gokat kik�sz�b�lj�k. E szab�lyok ugyanis
a fentiekben hivatkozott, a konkr�t �gyekben elj�r� b�r�k �ltal kifog�solt �rtelmez�si probl�m�kat
nem orvosolj�k.
[156] 5. A fentiek
alapj�n,
�gy gondolom, hogy az Alkotm�nyb�r�s�gnak
meg kellett volna �llap�tani a Szabs.
tv. 178/B. �-�nak s�relm�t, mert az s�rti a jogbiztons�g k�vetelm�ny�t.
Budapest, 2019. j�nius 4.
Dr. Czine �gnes s. k.,
alkotm�nyb�r�
Dr. Juh�sz Imre alkotm�nyb�r� k�l�nv�lem�nye
[157] A� �hat�rozat� �rendelkező� �r�sz�nek�
�1.�
�pontj�ban� �meghat�rozott�
�alkotm�nyos
k�vetelm�nnyel �s
annak
indokol�s�val nem �rtek egyet az
al�bbiak
miatt:
[158] 1. Az Alapt�rv�ny XXII. cikk (3) bekezd�se
a k�vetkezők�ppen rendelkezik: �Tilos az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�s.� A jogalkot�
a Szabs. tv. ind�tv�nyokkal
t�madott 178/B.
�-�nak (1) bekezd�s�ben a k�vetkező szab�lyt
alkotta:
�Aki �letvitelszerűen
k�zter�leten tart�zkodik, az szab�lys�rt�st k�vet el.� A szab�lys�rt�s
t�rv�nyi
t�ny�ll�snak id�zett rendelkez�se teh�t
az �elk�vet�si
magatart�st�, illetve
annak szankcion�l�s�t
illetően tov�bbi distinkci�t nem tartalmaz.
[159] A t�rv�nyhely id�zett bekezd�s�t k�vető � elsősorban
az elj�r�st
meghat�roz�
� rendelkez�sei sem �llap�tanak
meg olyan anyagi jogi felt�telt, melynek fenn�ll�sa
a szankci� (legenyh�bb esetben
a figyelmeztet�s) alkalmaz�s�t kiz�rn�,
vagy
azt felt�telhez k�tn�.
A t�bbs�gi hat�rozat 1. pontj�ban
megfogalmazott alkotm�nyos k�vetelm�ny
ezzel szemben a szankci� (b�rmely
szankci�) alkalmaz�s�t att�l
teszi
f�ggőv�, hogy az Alapt�rv�ny
XXII. cikk (2) bekezd�s�ben meghat�rozott
�llamc�l teljes�l�se a cselekm�ny elk�vet�sekor biztos�tott volt-e,
vagy sem, tov�bb� mindez igazolhat�-e, avagy sem. �ll�spontom
szerint az Alkotm�nyb�r�s�g ezzel � a XXII.
cikk (3) bekezd�sben foglalt kategorikus tilt�st, mintegy ellens�lyba �ll�tva a XXII.
cikk (2) bekezd�s�ben �llamc�lk�nt megfogalmazott
t�rekv�ssel �, egy �j rendelkez�st fűz�tt
a �t�rv�nyi �t�ny�ll�shoz, �amely �rendelkez�s
�az �Alapt�rv�ny
�XXII.
�cikk �(2) ��s �(3)
bekezd�seinek egym�sra tekintettel t�rt�nő �rtelmez�s�ből sem vezethető
le.
[160] Megjegyzendő, hogy a Szabs. tv. 2012. november 14. napj�ig hat�lyos 186. �-a � az Abh1-el t�rt�nt
megsemmis�t�s�ig
� egy eg�szen m�s szab�lyoz�si k�rnyezetben val�ban tartalmazott a jelen
alkotm�nyos
k�vetelm�nyhez hasonl� kit�telt a k�vetkezők�ppen: �(2) Az
(1) bekezd�sben meghat�rozott szab�lys�rt�s nem �llap�that� meg, ha a feladat ell�t�s�ra k�telezett �nkorm�nyzat a hajl�ktalan-ell�t�s
felt�teleit nem
biztos�tja.�
[161] Nem� �tudom,� �hogy�
�a�
�t�bbs�gi� �hat�rozatban� �megfogalmazott�
�alkotm�nyos
k�vetelm�nyt a t�bb, mint hat �vvel ezelőtt megsemmis�tett, itt
id�zett szab�ly
inspir�lta-e, vagy valamely m�s megfontol�s, de annak kimond�s�ra az Alkotm�nyb�r�s�gnak � �ll�spontom
szerint � alkotm�nyos
lehetős�ge
nem
volt.
[162] 2. Nem vitathat�, hogy amikor
az Alkotm�nyb�r�s�g az Abtv. 46. � (3) bekezd�s�ben
foglalt felhatalmaz�s�val �lve alkotm�nyos
k�vetelm�nyt �llap�t meg, szűk mezsgy�n
kell, hogy egyens�lyozzon
�s időnk�nt � ak�rcsak a K�ria a jogegys�gi hat�rozatok
meghozatalakor �, a jogalkot�s hat�r�n j�rhat. Ezen
eseteket azonban egy�rtelműen el �kell �hat�rolni �att�l,
�amikor �a �megfogalmazott
�k�vetelm�ny �a �jog�rtelmez�s
�ltal�nos szab�lyainak megtart�sa mellett sem vezethető le az
Alapt�rv�nyből.
Alkotm�nyb�r�k�nt
(�gy p�ld�ul k�t �zben is jogegys�gi hat�rozatot
a jogalkot�
hat�sk�r�nek megs�rt�se miatt megsemmis�tő alkotm�nyb�r�s�gi
hat�rozat előad�
alkotm�nyb�r�jak�nt) mindig azt az �ll�spontot
k�pviseltem, hogy
az alkotm�nyos rend alapja az
Alapt�rv�ny
C) cikk (1) bekezd�s�ben deklar�lt hatalommegoszt�s elve, amelyből az is k�vetkezik, hogy a b�r�s�gok
nem
terjeszkedhetnek t�l hat�sk�r�k�n,
nem
vindik�lhatnak
maguknak
jogalkot�i
jogk�rt.
[163] Szil�rd �ll�spontom szerint
ez igaz az Alkotm�nyb�r�s�gra
is.
[164] �sszegezve:�� �v�lem�nyem��� szerint�
�a�
�t�bbs�gi�
�hat�rozat� ��ltal� �meg�llap�tott
alkotm�nyos
k�vetelm�ny
egyr�szt nem vezethető le az
Alapt�rv�nyből, m�sr�szt a jogalkot�
feje felett �tny�lva, �gy ad k�zvetlen�l
k�telező �rtelmez�si parancsot
a jogalkalmaz�nak
(nev�n nevezve: a szab�lys�rt�si hat�s�gnak �s a b�r�s�gnak),
hogy ilyen ir�ny� jogalkot�i
sz�nd�k a jogszab�ly sz�vege szerint bizonyosan nem
volt.
Budapest,
2019. j�nius 4.
Dr. Juh�sz Imre s. k.,
alkotm�nyb�r�
Dr. Schanda
Bal�zs
alkotm�nyb�r� k�l�nv�lem�nye
[165] �ll�spontom �szerint �az ��letvitelszerű �k�zter�leten �tart�zkod�s
�alkotm�nyi �szinten elő�rt tilt�s�b�l
nem
k�vetkezik
egyenesen annak b�ntethetős�ge (szab�lys�rt�ss�
minős�thetős�ge) is; azt
a jogalkot�nak
igazolnia
kell. Ebből a szempontb�l
m�sk�pp
l�tom azt a helyzetet, amikor
a jogalkot�
igazolt
k�zrendi, k�zbiztons�gi, k�zeg�szs�g�gyi vagy kultur�lis �rt�kek v�delme
�rdek�ben l�p
fel, mint amikor a hajl�ktalan-l�tből fakad� k�zter�leten tart�zkod�st rendeli b�ntetni.
[166] Egyet�rtek a hat�rozat 5. pontj�ban
kifejtett azon
okfejt�ssel, amely szerint
az �llam t�rekedni
k�teles
a megfelelő (az emberi m�lt�s�got �s a mag�nszf�r�t biztos�t�)
�letk�r�lm�nyek biztos�t�s�ra �s az ezeket n�lk�l�ző szem�lyek megseg�t�s�re. Az egy�n � ide�rtve hajl�ktalan embert�rsainkat is � pedig a k�z�ss�g tagjak�nt, az egy�tt�l�si �szab�lyok �tiszteletben
�tart�s�val� k�teles �egy�ttműk�dni� ezen alkotm�nyos
feladatok teljes�t�s�ben. Az egy�ni
felelőss�g tekintet�ben ugyanakkor sz�mot kell
vetni azzal, hogy a hajl�ktalanok
egy r�sze (m�r) nem k�pes,
vagy csak korl�tozottan k�pes
az egy�ttműk�d�sre. A lakhat�si szeg�nys�g t�rsadalmi kih�v�s�t az Alkotm�nyb�r�s�g nem tudja orvosolni,
azonban alkotm�nyv�dő szerep�ben sem feledkezhet meg a t�rsadalmi val�s�gr�l.
[167] Egyet�rtek a hat�rozatban megfogalmazott
alkotm�nyos k�vetelm�ny
tartalm�val: �A szab�lys�rt�si szankci� alkalmaz�s�nak meg kell felelnie
az �letvitelszerű k�zter�leten tart�zkod�s tilalma alkotm�nyos c�lj�nak, az elesett, magukr�l
gondoskodni nem
tud� szem�lyek ell�t�rendszerbe von�s�nak.� Ugyanez
megford�tva azt jelenti, hogy
alapt�rv�ny-ellenes a szab�lys�rt�si
szankci�, ha
annak
c�lja
nem
az elesett szem�lyekről val� gondoskod�s, ell�t�s. Ebből az elvi alapb�l kiindulva a k�vetkeztet�sem az,
hogy az Alapt�rv�ny
keretei k�z�tt a hajl�ktalan szem�ly
felsz�l�that� t�voz�sra vagy a hajl�ktalan-ell�t�val val� egy�ttműk�d�sre, b�r�s�g el� azonban a hajl�ktalan �letforma miatt nem �ll�that�,
ez az elj�r�s
ugyanis nem k�zvetlen�l az ell�t�s�t, a r�la val� gondoskod�st seg�ti. A szab�lys�rt�si elj�r�s
nem szolg�lja az ell�t�rendszerbe von�st, a b�r�s�gi
elj�r�snak az elj�r�s al� vont szem�ly csup�n t�rgya �s nem alanya, �s ez nem
egyeztethető �ssze emberi m�lt�s�g�val.
�ll�spontom
szerint �gy a Szabs. tv. 178/B. � (4) bekezd�se (�s kapcsol�d� (3) bekezd�se) �alapt�rv�ny-ellenes ��s�
e �rendelkez�st
�az �Alkotm�nyb�r�s�gnak
�meg kellett volna
semmis�tenie.
Budapest,
2019. j�nius 4.
Dr. Schanda
Bal�zs
s. k.,
alkotm�nyb�r�
[168]�A k�l�nv�lem�nyhez csatlakozom.
Budapest,
2019. j�nius 4.
Dr. H�rchern� dr. Marosi
Ildik� s. k.,
alkotm�nyb�r�
[169]�A k�l�nv�lem�nyhez csatlakozom.
Budapest,
2019. j�nius 4.
Dr. Szalay P�ter s. k.,
alkotm�nyb�r�
Dr. Stumpf Istv�n
alkotm�nyb�r� k�l�nv�lem�nye
[170] Egyet�rtek �a �t�bbs�gi
�hat�rozattal �abban,
�hogy �az ��llam ��a �seg�ts�gre �szorul�, elesett, mag�r�l gondoskodni k�ptelen szem�lyt sohasem hagyhatja mag�ra,
ez az �llami int�zm�nyv�delmi k�telezetts�g k�vetkezik az Alapt�rv�ny
�rt�krendj�ből, a szeg�nyek
�s elesettek v�delm�re
vonatkoz� �llami k�telezetts�gből� [III. 10. pont].
[171] Vitatom ugyanakkor, hogy a Nemzeti� hitvall�s egyes meg�llap�t�saib�l, illetve� az Alapt�rv�ny
O) cikk�ből �s II. cikk�ből a t�madott szab�lyoz�s alkotm�nyoss�ga levezethető lenne.
Ahogy arra a t�bbs�gi hat�rozat
indokol�sa
[III. 2. pont] is r�mutat, az Alkotm�nyb�r�s�g az
Abh1.-ben megsemmis�tette a Szabs.
tv.-nek a jelen �gyben alkalmazand� jogszab�lyhoz
tartalmilag hasonl�
t�ny�ll�s�t. Az Abh1.-ben az Alkotm�nyb�r�s�g meg�llap�totta, hogy �az Alapt�rv�ny
II. cikk�ben szab�lyozott
emberi m�lt�s�g v�delm�vel
�sszeegyeztethetetlen
�nmag�ban az�rt t�rsadalomra
vesz�lyesnek
minős�teni �s b�ntetni azokat, akik lakhat�sukat
valamely okb�l elvesztett�k �s ez�rt k�nyszerűs�gből a k�zter�leten �lnek,
de ezzel m�sok jogait nem
s�rtik, k�rt
nem okoznak,
m�s jogellenes
cselekm�nyt
nem k�vetnek
el. S�rti
az egy�n emberi m�lt�s�g�b�l
foly� cselekv�si szabads�g�t az is, ha az �llam a b�ntet�s eszk�zeivel
k�nyszer�t a szoci�lis szolg�ltat�sok ig�nybe v�tel�re� (Indokol�s [53]). Az
Alapt�rv�nynek a fent
hivatkozott r�szei nem m�dosultak az
Abh1. elfogad�sa �ta. �ll�spontom �szerint
�sem �az �emberi �m�lt�s�ghoz �val� �jogb�l,
�sem �az �egy�n
�nmag��rt viselendő felelőss�g�ből, sem
a m�sokkal
val� egy�ttműk�d�s k�telezetts�g�ből, sem az Alapt�rv�ny
emberk�p�ből, sem pedig a hűs�g, a hit �s a szeretet �rt�keiből nem k�vetkezik, hogy �nmag�ban az �letvitelszerű k�zter�leten
tart�zkod�st - ha az egy�b s�relmet
nem okoz � alkotm�nyosan
b�ntetni kellene
�s lehetne. Ez�rt a t�bbs�gi indokol�snak az ezekre
vonatkoz� �rvel�s�vel nem �rtek egyet [v�.
III. 5. �s
10. pont].
[172] Az �Abh1.-hez �k�pest �k�ts�gtelen�l
��j �k�r�lm�ny,
�hogy �az �Alapt�rv�ny
�Hetedik m�dos�t�sa az Alapt�rv�ny XXII. cikk�t
kieg�sz�tette az �letvitelszerű k�zter�leten
tart�zkod�s tilalm�val. A tilalom ugyanakkor nem
jelenti azt, hogy az annak a kik�nyszer�t�s�re alkotott
b�rmely tartalm� t�rv�nyi
szab�lyoz�s
a r�szleteit
tekintve felt�tlen�l �sszhangban
�ll az Alapt�rv�ny
m�s rendelkez�seivel is.
[173] A t�bbs�gi hat�rozat [III. 6. pont]
a vizsg�lat sor�n meg�llap�totta, hogy a �Szabs. tv.
szab�lyoz�sa
a fokozatoss�g �s
az ar�nyoss�g elv�t
�rv�nyes�ti, �s
megfelel az alkotm�nyos
szab�lys�rt�si jog k�vetelm�nyeinek is, �rv�nyes�ti annak a garanci�it,
amely �garanci�kat �az �Alkotm�nyb�r�s�g �a �Szabs.
�tv.
�egyes �rendelkez�seit ��rintő
alkotm�nyoss�gi vizsg�latai sor�n munk�lt ki hat�rozataiban.� Hi�nyolom a k�vetkeztet�s alapjak�nt
figyelembe vett alkotm�nyos garanci�knak, illetve az ezeket kifejtő alkotm�nyb�r�s�gi hat�rozatoknak az egy�rtelmű
neves�t�s�t.
[174] A szem�lyi
szabads�g korl�toz�s�val �sszef�ggő indokol�s [III. 9. pont] miut�n a t�madott szab�lyoz�st ismerteti, a relev�ns
alkotm�nyjogi m�rc�kkel
�sszevető
r�szletes �rvel�s
n�lk�l, somm�san �llap�tja meg, hogy �a t�madott szab�lyoz�s a szem�lyes szabads�ghoz val� joggal �sszef�gg�sben nem s�rti a t�rv�ny előtti egyenlős�ghez�
�val�� �jogot,�
�az� �egyenlő� �b�n�sm�dhoz� �val�� �jogot,� �valamint�� a tisztess�ges
b�r�s�gi elj�r�shoz val� jogot �s a hat�kony jogorvoslathoz
val� jogot�.
[175] A hat�rozatnak
az emberi m�lt�s�g s�relm�vel kapcsolatos indokol�s�t [III. 10. pont] ellentmond�sosnak tartom amiatt, hogy elősz�r azt �ll�tja, hogy
az ��nrendelkez�si
jog,��������� illetve� �a�
�cselekv�si�
�auton�mia�
�nem� �terjed�
�ki� �az� �alapt�rv�nyi�
�tilalom
megszeg�s�re, az Alapt�rv�nyben tiltott magatart�s v�laszt�s�ra, sem pedig szab�lys�rt�s elk�vet�s�re� (ebből az utols�
kit�tel eleve vitathat�, hiszen
az alapjog tartalma nem f�gghet
a szab�lys�rt�si t�rv�nyhoz�st�l), majd m�gis vizsg�lja a korl�toz�s
�sz�ks�gess�g�t� ��s�
�ar�nyoss�g�t.�
�Itt�
�a�
�sz�ks�gess�gi�
��rvel�st� �sem
gondolom
meggyőzőnek, ti. hogy a Szabs. tv. szab�lya
a k�zter�let
m�sok
�ltali haszn�lat�t �s
m�sok
jogait v�den�,
hiszen erre utal� elemeket nem tartalmaz a szab�lys�rt�si t�ny�ll�s.
[176] Mindezek alapj�n �ll�spontom szerint a t�bbs�gi hat�rozat nem t�masztotta al�, hogy a vizsg�lt rendelkez�s olyan m�don hajtja v�gre az Alapt�rv�ny XXII. cikk (3) bekezd�s�t, hogy
az ind�tv�nyokban
felh�vott
alapvető
jogokat
az Alapt�rv�ny
I.
cikk (3) bekezd�s�vel
�sszhangban, teh�t sz�ks�gesen
�s ar�nyosan
korl�tozza.
Budapest,
2019. j�nius 4.
Dr. Stumpf Istv�n
s. k.,
alkotm�nyb�r�